Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-30 / 250. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 30. Meghalt két CIA-ügynök Washington. Terroristák ül­dözése közben életét vesztette a CIA két munkatársa Afga­nisztán keleti részén. A 43 éves William Carlson és a 32 éves Christopher Glenn Müller a régióbem tevékenykedő ter­roristák után kutatott, mikor szombaton a pakisztáni határ közelében fekvő Skin telepü­lésnél ellenséges csapdába ke­rült, és támadóik megölték őket - olvasható a CIA tegnapi közleményében. Afganisztán­ban így már négy CIA-ügy- nököt öltek meg. (MTI) Megértőén a kisebbségekről Budapest. A holland kormány megfontolás tárgyává teszi az új európai alkotmányhoz kap­csolódó magyar javaslatokat. Megértik, hogy Magyarország számára mennyire fontos a ki­sebbségek ügye. Ezt tegnap közölte Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök Mádl Ferenc köztársasági elnökkel Budapesten. „A felek egyetér­tettek abban, hogy a zsidó-ke­resztény értékeket mint Euró­pa kulturális gyökereit meg kell jeleníteni az alkotmányos szerződés preambulumában” - tájékoztatott az elnöki hivatal sajtóosztálya. (MTI) Balkenende működőtőke­befektetésekről is tárgyalt Bu­dapesten (Képarchívum) A Brooklyn hidat is kipécézte Washington. Húsz év börtönre ítéltek az USA-ban egy pakisz­táni születésű amerikai kami­onsofőrt az al-Kaida támogatá­sáért. Iyman Faris bevallotta, hogy információkat próbált be­szerezni terrortámadások le­hetséges célpontjainak a kivá­lasztásához, így fel akarta mér­ni, hogy a tartókábelek átvágá­sával az East River vizébe dönt- hetnék-e aXIX. században épült híres New York-i Brook­lyn hidat. A férfi vonatok kisik­latásának, illetve teherszállító repülőgépek eltérítésének a le­hetőségét is tanulmányozta. Idén márciusban tartóztatták le. Az igazságügyi tárca szerint Iyman Faris 2000-ben Afga­nisztánban találkozott Oszama bin-Ladennel, az al-Kaida vezé­rével, az utasításokat pedig a terrorhálózat műveleti főnöké­től, a márciusban Pakisztánban elfogott Hálid Sejk Mohamed­től kapta. (MTI) Felakasztják a gyilkos orvost Tokió. Kötél általi halálra ítél­ték tegnap az 1995-ben gyilkos gáztámadást elkövető Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) szekta vezetőjének orvosát, akit a szekta által elkövetett merényletben való részességen kívül több gyilkosságban is bű­nösnek talált a bíróság. A negyvenegy éves Nakagava To- momasza a tokiói bíróság íté­lete szerint részt vett annak a szaringáznak az elkészítésé­ben, amelyet a szekta a japán főváros metrójában tizenkét ember halálát okozó merény­letben, illetve egy korábbi, Macumotóban elkövetett, hét halálos áldozattal járó táma­dás során is használt. (MTI) A Kreml megtorló politikája az eddigi, úgynevezett irányított demokrácia modelljének csődjét jelenti Mélyülő orosz hatalmi válság (TASR/AFP-felvétel) Moszkva. Az orosz elnöki ad­minisztráció cáfolta azokat a tegnapi sajtóértesüléseket, hogy távozott posztjáról Alekszandr Volosin, az admi­nisztráció vezetője. Volosin távozásának hírére a Jukosz- részvények árfolyama tegnap reggel 4,5 százalékkal esett a moszkvai értéktőzsdén. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Két vezető orosz napüap, a Vedo- mosztyi és a Kommerszant is azt kö­zölte, hogy Volosin beadta lemondá­sát, amelyet Vlagyimir Putyin elnök elfogadott. Erről szóló hírt közölt az Eho Moszkvi rádió is, az NTV hír­adása szerint viszont az elnöki hiva­talban cáfolták az értesülést. Volosin menesztése alapjaiban rajzolná át a Kreml-beli erővonalakat. Mint a Kommerszant Mihail Hodorkovszkij Yukos-elnök hét végi letartóztatása kapcsán írta, a Kreml régi és új lakói között harc zajlik; előbbiek élén Alekszandr Volosin, az adminisztrá­ció vezetője áll, utóbbiak, „a KGB-s csoport” tagjai pedig Putyinnal ke­rültek a hatalomba. Nem egyszerű­en az érdekszférák elhatárolásáról van szó, hanem arról, hogy milyen lesz Oroszország Putyin második el­nöki periódusa alatt. A Kreml által immár ellenségnek tekintett Hodor­kovszkij őrizetbe vétele az újság sze­rint azt jelentheti, hogy a soron kö­vetkező figura, akit ha nem is csuk­nak börtönbe, de „politikailag szám­űznek”, Volosin lesz. Volosint Hodorkovszkij, illetve az orosz nagyipar Kreml-beli pártfogó­jának tartják. Az előző elnök, Borisz Jelem alatt az adminisztráció élére került politikus az elmúlt évtized vadprivatizációjában mesés gazdag­ságot szerzett újgazdag vállalkozói réteg legbefolyásosabb támogatója. Ez utóbbi a Yukos ellen négy hónap­ja kezdődött támadások és főleg a leggazdagabb orosz, Hodorkovszkij letartóztatása óta azt emlegeti, hogy megszűnt a párbeszéd a hatalom és a nagyüzlet között. A grani.ru inter­netes magazin szerint Volosin távo­Volosin távozása csak idő kérdése zása most már csak idő kérdése. Ha holnap nem menesztik, csak azért nem, mert nem találják időszerűnek a választási kampánynak ebben az időszakában. A Kommerszant sze­rint a Kreml némüeg későbbre időzí­ti Volosin eltávolítását, amikor a Yu­kos-elnök miatt felkorbácsolt szen­vedélyek kissé elcsendesülnek. Vo­losin lehetséges utódaként a „cse- kista” Vlagyimir Jakunyint, Putyin régi harcostársát emlegetik. A volt KGB-tiszt Jakunyint - aki jelenleg a szállítási miniszter helyettese - régi ismeretség fűzi a Szövetségi Bizton­sági Szolgálat vezetőjéhez, Nyikolaj Patrusevhez és Putyinhoz egyaránt, utóbbival még Szentpéterváron dol­gozott együtt. Az orosz elnöki adminisztrációban zajló sakkjátszma jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy ez a hivatal lényegében árnyékkormány­ként működik. Az adminisztráció tudta és jóváhagyása nélkül nem hoz semmüyen fontos döntést a kor­mány. Az alkotmányban csak futó­lag említett adminisztráció rendkí­vül széles jogköreit egy 1996-os el­nöki rendelet körvonalazza: esze­rint a hivatal készíti elő egyebek kö­zött az elnöki törvény- és rendelet- tervezeteket, megbízásokat, ellenőr­zi azok végrehajtását, irányítja a pártokkal, társadalmi szervezetek­kel és külföldi politikusokkal folyta­tott párbeszédet, valamint háttér- elemzéseket készít az elnöki dönté­sekhez bel- és külpolitikai kérdések­ben egyaránt. Az állampolgári szervezetek össz- oroszországi konferenciájának résztvevői tegnap Moszkvában úgy foglaltak állást, hogy Hodorkovszkij Yukos-elnök letartóztatása hadüze­net a civil társadalomnak. „Hodor­kovszkij és korábban Platon Lebe- gyev (Hodorkovszkij üzlettársa) le­tartóztatása politikai provokáció, amelyet nyilvánvalóan jóváhagytak a legmagasabb hatalmi szinten” - áll a jogvédő fórum által elfogadott közleményben. A jogvédők úgy érté­kelik a helyzetet, hogy a kulisszák mögött hatalomátvétel zajlik, a ha­talmon levő csoportok legreakció- sabbika veszi át az irányítást, az, amelyik az erő alkalmazásával, tisz­tán rendőri módszerekkel kormá­nyoz. Ma a megtorló politika eszkö­ze a főügyészség, amely a törvényes­ségre felügyelő intézményből a tör­vénytelenségek fészkévé alakult - állapította meg a fórum. A jogvédők szerint a Kreml megtorló politikája az eddigi, úgynevezett irányított de­mokrácia modelljének csődjét jelen­ti, hatalmi válság alakult ki. Alek­szandr Auzan, a társadalmi szerző­dés nevű projekt igazgatója úgy fo­galmazott a konferencián, hogy tár­sadalmi, pénzügyi és tőzsdeválság van Oroszországban. A New York-i Állampolgári Jogok Alapítványának elnöke, Alekszandr Goldfarb szerint a közeljövőben tö­meges tőkekimenekülés várható Oroszországból a nyugat-európai fővárosokba. Szerinte New York és London szemében Oroszország töb­bé már nem egy fejlődő piac, hanem csak egy feudális állam, az olaj- és gázimport alternatív forrása. Népi folklór az új időkről Moszkva. A szociológusok még nem elemezték a társadalmi fordula­tot, a népi folklór viszont már felfogta az új idők lényegét. Az egyik leg­újabb vicc szerint egy 600-as Mercedes az útkereszteződésben belehajt egy sötétített üvegű Volgába. A Mercedesből kiugrik egy maffiózó, pus­katussal betöri a Volga ablakát, majd amikor abban a titkosszolgálat ezredesét látja meg, így szól: Ezredes elvtárs, kopogtatok, kopogtatok, de ön csak nem nyitja ki... a pénzt hová vigyem? (grani.ru) Nem jelent stratégiai fenyegetést a ramadán-offenzíva, miként a vietnami Tet-offenzíva sem jelentett Még nincs itt az amerikai kivonulás idej e MTI-HlREK Kirkuk/Bagdad/Washington. Amerikai katonák kedden este első ízben használtak aknavetőket az észak-iraki Kirkukban a március-áp­rilisi háború befejezése óta.Néhány órával előbb öt katyusarakétát lőt­tek ki az egyik Kirkuk bejáratánál lé­vő amerikai állásra, feltehetőleg a tikríti útról. Az amerikaiak válaszul három kirkuki állásukból egy idő­ben zúdítottak aknagránátokat egy lakatlan térségre, ahol szemláto­mást támadóik bázisait sejtik. Az iraki ellenállók felrobbantottak egy amerikai harckocsit Bagdadtól északra és rajtaütést hajtottak vég­re a lengyel parancsnokság alatt ál­ló nemzetközi hadosztály katonái ellen Bagdadtól délre. A tegnapra virradóra elkövetett támadások­ban két amerikai katona meghalt, hét ukrán és egy amerikai katona megsebesült. A nap folyamán vég­rehajtott gerillatámadásokban to­vábbi két amerikai katona vesztet­te életét. A muzulmán szent hónap kezdeté­vel megindított iraki támadásoknak a The Washington Post szerint ugyanaz a célja, mint az 1968 évi holdújévi Tet-offenzívának volt Viet­namban: meggyőzni az amerikaia­kat arról, hogy katonáik vesztes ügyért harcolnak és távozniuk kell, még ha a puszta katonai logika ezt nem is indokolja. A lap tegnapi szer­kesztőségi cikke szerint a ramadán- offenzíva nem jelent stratégiai fe­nyegetést, mint ahogy a Tet-offen- zíva sem jelentett, sőt az előbbi el is halványul az utóbbi mellett, hiszen a holdújévi támadásban 3800 ameri­kai katona és 14 ezer vietnami civil vesztette életét. A bagdadi és falud- zsai támadások, öngyilkos merény­letek mégis megrémítették az irakia­kat, megfélemlítették a potenciális szövetségeseket és elmélyítették a kongresszus és az amerikai közvéle­mény kétségeit az iraki küldetéssel szemben. A kommentár szerint mindazonáltal helytelen lenne arra a következtetésre jutni - bárhogy is remélik ezt Amerika ellenségei -, hogy eljött a kivonulás ideje, hiszen semmi alapja sincs azt feltételezni, hogy Irak stabilizálása megvalósít­hatatlan. Kettős állampolgárság: a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne belőle Medgyessy Pétert vádolják a Vajdaságban MTI-JELENTÉS Belgrád. Az újvidéki Magyar Szó cí­mű lap tegnapi írásában megfogal­mazza a gyanút: a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne abból, ha a vajdasági magyarok megkapnák a magyar ál­lampolgárságot. A lap szabadkai szerkesztőségének vezetője, Kabók Erika szerint noha Kovács László magyar külügyminiszter kételkedik benne, videó- és hangfelvételek ta­núskodnak arról, hogy Medgyessy Péter magyar miniszterelnök sza­badkai látogatása alkalmával Zoran Zsivkovics szerb kormányfő kijelen­tette: semmi problémát nem lát ab­ban, ha a vajdasági magyarok meg­kapják a kettős állampolgárságot. Zsivkovics ezt két hónapra rá Nagybecskereken is megismételte. Kabók szerint meglehetősen kézen­fekvőnek tűnik, hogy Zsivkovics az „azt tesszük, amit Európa mond” el­méletnek alárendelve kényszerült véleményének módosítására, s ez az Európa „e kérdés vonatkozásában a jelenlegi magyar kormányban teste­sül meg”. „Ha a történtek fejlődésta­nát elemzem, akkor kénytelen va­gyok feltételezni, hogy maga a ma­gyar kormány vetemedett arra, hogy meggyőzze a szerbiai kollégá­it, baj lesz abból, ha csak a magya­rok kapnak állampolgárságot, mert az nem eurokonform. A szerbiai po­litikusok meg attól való félelmük­ben, hogy nem kellünk Európának, nem akarnak frontot nyitni, nem szeretnék elveszíteni az egyeden szomszédot, aki segítheti ügyünket a fejlett vüághoz való közeledésben” - úja Kabók. A szerbiai politikusok inkább megmásítják álláspontjukat, s a magyarok kárára belemennek abba az elvtelen játékba, hogy tudo­mást sem vesznek arról, hogy csak­nem hatvanezer vajdasági horvát- nak van horvát állampolgársága, és senkit sem ért bántódás amiatt, mert van horvát útíevele - mutat rá. Szerbiában a hatalom nem gördített _ akadályt a kedvezménytörvény vég­rehajtása elé, senki sem emelte fel a szavát a vízumkényszer bevezetése ellen, s ugyanígy tudomásul vették volna a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát is. Nem szerb rész­ről keresték a kákán a csomót, nem a szerb hivatalos politika akadékos­kodott, hanem a magyar kormány részéről indultak meg a gondterhelt kijelentések, majd politikai csatáro­zások. Kabók rámutat: Dragoljub Micsunovics, a szerbiai kormányzó koalíció elnökjelöltje minapi sza­badkai látogatásán azt mondta: a kettős állampolgárság civilizációs vívmány, amely nem irányul senki ellen, viszont nagyon sokat segít azokon, akik megkaphatják. Rendben folyik a magyar vízumok kiadása Ungvár. Kárpátalján a nagy érdeklődés ellenére folyamatos, fennaka­dás nélküli a vízumkiadással kapcsolatos ügyintézés az Ungvári Ma­gyar Főkonzulátus ungvári és beregszászi ügyfélszolgálati irodájában. Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul tegnap elmondta: Kárpátalján a lakosság elkezdte a felkészülést a vízumrendszer novemberi bevezeté­sére, s komoly érdeklődés tapasztalható az új utazási feltételek iránt a többi nyugat-ukrajnai megyében is, ahonnan elsősorban az utazási iro­dák keresik meg az ungvári főkonzulátust. Eddig 3,5 ezren nyújtottak be vízumkérelmet. (MTI) . Külügyminiszteri találkozó Temelínt nem állítják le Bécs. Elutasította a temelíni atom­erőmű végleges leállításának lehető­ségét a cseh külügyminiszter azon a találkozón, amelyet az osztrák kollé­gájával tartott tegnap a cseh határ közelében fekvő ausztriai Freistadt- ban. Cyril Svoboda kifejtette Benita Ferrero-Waldner osztrák külügymi­niszternek, hogy Prága nem mond le az osztrák határ közelében működő temelíni erőműről, de be fogja tarta­ni a biztonság fokozására vállalt kö­telezettségeit. Svoboda cáfolta, hogy országában olyan energiakoncepci­ót fogadtak el, amely újabb atom­erőművek építését irányozza elő. „Ez csak egy a sok javaslat közül, döntés még nincs. Csehország nem mondhat egyértelmű nemet az atomenergiára. A világ fejlődik, s ve­le együtt az atomerőművek bizton­sága is” - magyarázta osztrák ven­déglátóinak. (MTI) Szocialista Internacionále Kovács László alelnölc lett Sao Paulo. Globális koalíciót tűz célul a Szocialista Internacionálé egy új multilaterális és demokrati­kus világrend megteremtése érde­kében, a béke, a biztonság, a fenn­tartható fejlődés, a társadalmi igaz­ságosság, a demokrácia, az emberi jogok tisztelete alapján. Ezt hang­súlyozza az a nyüatkozat, amelyet a szociáldemokrata, szocialista pár­tokat tömörítő nemzetközi szerve­zet Sao Paulóban tartott XXII. kong­resszusán fogadtak el kedden. A kongresszus ismét a szervezet elnö­kévé választotta António Guterres volt portugál miniszterelnököt, fő­titkárává pedig a chüei Luís Ayalát. Az SZÍ egyik alelnökévé választot­ták Kovács Lászlót, az MSZP elnö­két, aki a közép -és kelet-európai térségből egyedüli politikusként tölt be üyen magas tisztséget a szer­vezetben. Alelnökké választották még többek között Gerhard Schrö­der német kancellárt, Göran Pers- son svéd miniszterelnököt, Kosz­tasz Szimitisz görög miniszterelnö­köt, Simon Peresz többszörös izrae­li miniszterelnököt, külügyminisz­tert, az izraeli Munkapárt jelenlegi elnökét, valamint Tony Blair brit miniszterelnököt. Blair alelnökké választása ellen több latin-amerikai szervezet is tiltakozott, elsősorban az Irak elleni háborúban játszott szerepe miatt. (MTI) Bush visszasírja Abbászt Visszaesett a Likud Jeruzsálem/Washington. Kismér­tékben, de visszaesett az Izraelben hatalmon lévő Likud tömb a ked­den megtartott helyhatósági vá­lasztásokon. Az Izraeli Munkapárt néhány választókerületben elhódí­totta a többséget kormánypárti el­lenfelétől, s a nagyobb városokban megőrizte fölényét. Izrael 11 legna­gyobb városa közül a Likud csak kettőnek az ellenőrzését tudta meg­szerezni, azonban így is győzött a választókerületek többségében: a 156-ból 84-ben nyert. Nem vált te­hát valóra az az előrejelzés, amely szerint a választópolgárok megbün­tetik Ariel Sáron miniszterelnök pártját az ország biztonsági és gaz­dasági helyzetének romlásáért. George Bush sajtóértekezletén kije­lentette, hogy az új palesztin veze­tésben nincs akkora elszánás a ter­rorizmus elleni harcra, mint ami­lyet Mahmúd Abbász volt kor­mányfő tanúsított. Az amerikai el­nök sajnálatosnak nevezte, hogy Abbászt eltávolították a hatalom­ból. Hangsúlyozta, hogy Washing­ton közel-keleti politikája nagyon világos, azt akarja, hogy jöjjön lét­re egy palesztin állam Izrael mel­lett, de ehhez mindkét félnek fel kell lépnie a terrorizmussal szem­ben. Bush ismét elítélte a palesztin területeket elzáró izraeli biztonsági kerítést. (MTI) x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom