Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-25 / 246. szám, szombat
ÚJ SZŐ 2003. OKTÓBER 25. FÓKUSZBAN: A GYEREKEK ISKOLAI ÉTKEZTETÉSE A kilencvenes években összeállított nyolcszáz recept alapján főznek jelenleg is az iskolai étkezdék konyháiban Értesüléseink szerint gyakran megszegik az előírásokat Visszaesett a kosztosok száma Főleg fiatalabb korban fontos a rendszeres, egészséges táplálkozás (Képarchívum) Az iskolai étkezdékben a statisztikák szerint jelenleg mintegy 650 ezren étkeznek nap mint nap. A kosztos diákok száma hozzávetőleg eléri a félmilliót. A legutóbbi felmérések kimutatták, hogy az óvodások körülbelül 98%-a, az alapiskolásoknak csak a fele, a középiskolás diákoknak pedig csak az egyharmada igényli a menzai kosztot. ÚJ szóösszeállítás Tízegynéhány évvel ezelőtt még többen látogatták az iskolai étkezdéket, a korábbiakhoz képest mára megcsappant a kosztos diákok száma. Ennek számos oka van. Egyrészt alacsonyabb a születések száma, ebből kifolyólag a diákok létszáma is alacsonyabb. Másrészt emelkedtek az étel előállításának költségei, melyek jelentősen hozzájárultak az ebéd jelenlegi magasabb árához. A kosztosok számának csökkenése összefügg a munkanélküliség alakulásával is. Az állástalan szülők sok esetben nem képesek megfelelő ösz- szeget áldozni gyermekeik étkeztetésére, és más módon kénytelenek megoldani a helyzetet. A sok, kényszerből vagy saját elhatározásból állástalan édesanya házi készítésű koszttal várja haza csemetéjét, így azok nincsenek ráutalva az iskolai étkezdék kínálatára. Az alapiskolai menzákon felszolgált ebédért legfeljebb 21-29 koronát kérhetnek a kosztos diákoktól, a középiskolák mellett működtetett étkezdékben 23-31 koronát is elkérhetnek az ételért. Ugyan mindenhol helyileg határozzák meg az ebéd árát, a fenti összegeknél nem kérhetnek többet. Az ebédjegy ára egyébként két tételből tevődik ösz- sze. Az ételhez szükséges élelmiszerek beszerzési költségeit teljes egészében a kosztos, azaz a szülő téríti meg. Az elkészítésével kapcsolatos kiadások az államot terhelik. Az iskolai étkezdékben jelenleg a kilencvenes években összeállított receptek alapján készítik az ételeket. Az oktatásügyi minisztérium illetékesei éppen ebben az időszakban - vélhetőleg még az év végéig dolgozzák ki korunk színvonalához mért, a mai gyerekek és fiatalok testi fejlődéséhez és egészséges táplálkozásához szükséges, megfelelő összetételű és kalóriaértékű ételek receptjeit. Mintegy nyolcszáz recept alapján főznek és készítenek ételeket az iskolai étkezdékben. Az előírásoknak megfelelően hetente kétszer teljes adagból - 60, 70, 80, 90 gramm, a korosztálytól függően - készített húsételnek kell szerepelnie a menzák kínálatában. A héten egy alkalommal kötelezően édes tésztát kell felszolgálniuk a gyerekeknek. A további napokon 10 grammal kevesebb húsadagból elkészített, valamint húsmentes, zöldségalapú ételt kell kapniuk a kosztos diákoknak. Gyümölcsöt vagy egyéb ebéd utáni kiegészítőt az iskoíai étkezdék lehetőségeik szerint biztosítanak. A marhahúsfogyasztás világszerte tapasztalható csökkenése jelentősen befolyásolta az iskolai menzák kínálatának alakulását is. A kergemarhakór felbukkanását követően számos szülő kérte gyermeke egészsége érdekében, hogy az étkezdékben lehetőleg ne szolgáljanak fel a diákok számára marhahúsból készített ételeket. A menzák természetesen tiszteletben tartják kérésüket, annak ellenére, hogy csakis szigorúan ellenőrzött, az egészségvédelmi előírásoknak megfelelő húsalapanyagokat használnak fel az ételek elkészítésekor. A jogalanyiságuk számos egyéb mellett arra is feljogosította az iskolákat, hogy tanulóik számára büfét működtessenek. Az iskolai büfék sok esetben jelentős konkurenciái az étkezdéknek. A probléma abból fakad, hogy a büfék és az iskolákban üzembe állított kólaautomaták rossz irányba terelik a diákok étkezési szokásait. A diákok egy része miután a délelőtti szünetekben jóllakott a büfé és automaták kínálta étel- és italtermékeknek köszönhetően, általában nem ebédel, ebből adódóan az érintett gyerekek szervezete nem jut hozzá az elengedhetetlen és megfelelő minőségű táplálékmennyiséghez. Emellett pedig a büfében étkezés költségei csak alig valamivel alacsonyabbak, mint az iskolai étkezdében, (érvé, d) Majdnem minden büfében alacsony tápértékű, magas kalóriatartalmú édességet, kólát vesznek szívesen a gyerekek Rendszertelen reggeli, hideg vacsora RÁCZ VINCE Az ételed az életed, tartja a mondás. Egészségünk nagymértékben táplálkozásunk minősége függvényében alakul, éppen ezért korántsem mindegy, milyenek az étkezési szokásaink, főleg gyermekkorban fontos, milyen gyakorisággal és milyen minőségű táplálékot veszünk magunkhoz. A fejlődésben lévő szervezet sajátos étrendet igényel. A Táplálkozáskutató Intézet felmérései szerint a gyerekek csupán 65%-a reggelizik, mintegy 85%-uk tízóraizik és hozzávetőleg 90%-uk ebédel rendszeresen. A gyerekek 65%-a rendszertelenül uzsonnázik. Délutáni étrendjük főként kenyérből, péksüteményből, gyümölcsből és füstölt húsáruból tevődik össze. Vacsorát rendszeresen 80%-uk fogyaszt. A megkérdezettek csaknem fele hetente kétszer hideget vacsorázik. A 15-18 éves korosztályba tartozó fiúk 70%-a reggelizik rendszeresen, 60%-uk tízórait is fogyaszt. A fiatal fiúk háromnegyede ebédel és vacsorázik rendszeresen. Mintegy 43%-uk hetente 3-4 alkalommal hideg vacsorát fogyaszt. Esti étrendjükben a gyümölcsök dominálnak. Az azonos korosztályba tartozó lányok étrendje nagyobb rendszertelenségeket mutat. A fiatal lányok általában kevesebbet és ritkábban esznek, mint a fiúk. Ezt alátámasztották a felmérés eredményei is, melyek arról tanúskodnak, hogy a lányok csupán fele ül le rendszeresen a reggeliző asztalhoz. Alig többen fogyasztanak tízórai gyanánt gyümölcsöt, kenyeret, hústermékeket. A főétkezésre is csak mintegy 69%-uk szán időt. Körülbelül ugyanennyien uzsonnáznak és vacsoráznak közülük. A hideg ételek esti fogyasztása körükben is gyakorinak számít. A gyerekek és fiatalok táplálkozási szokásai egyebek mellett arról tanúskodnak, hogy az említett korosztály nagyobb mennyiségben fogyaszt sertéshúsból, mint marhahúsból készített ételeket. A csirke hetente átlagban csak egyszer kerül a diákok asztalára. Halétel még ritkábban, a felmérések szerint csupán havonta egyszer szerepel a fiatalok étrendjében. Füstölt hústermékeket nagy gyakorisággal, hetente több alkalommal is fogyasztanak a nebulók. Tejet naponta csak a gyerekek 50-60%-a iszik, legalacsonyabb arányban a középiskolás lányok hódolnak a tejivásnak. A különféle tejtermékek fogyasztása mindkét korosztályban, tehát a gyerekek és a fiatalok körében is alacsonynak mondható. A megkérdezettek harmada hetente 2-3 alkalommal eszik sajtot. A legtöbb zöldséget a 14 évnél idősebb lányok fogyasztják, a legkevesebbet a 14 év alatti fiúk. A felmérések szerint számos hiányosság tapasztalható a diákok étrendjében és táplálkozási szokásait illetően. A vizsgálat eredményei kimutatták, a 11-18 évesek rendszertelenül reggeliznek. Általában a tízóraira elfogyasztott étel helyettesíti számukra a kiadós reggelit. Az iskolák majdnem mindegyikében működtetnek büfét, melyek általában a gyorsétkezdékhez hasonlón alacsony tápértékű, a fejlődésben lévő szervezet számára nem mindig megfelelő minőségű ételeket kínálnak a diákoknak. További problémát jelent, hogy az iskolai büfékben nem minden esetben tartják be az élelmiszer-higiéniai és az egészség- védelmi előírásokat, valamint nem biztosítanak higiénikus körülményeket az ételek elfogyasztásához. Az iskolai étkezdéket az alapiskolásoknak körülbelül csak a fele látogatja rendszeresen. A középiskolák tanulói még kisebb arányban járnak ebédre. Mintegy harmaduk igényli a menzai kosztot. Ezek az adatok, összehasonlítva az 1989-es rendszerváltást megelőző évtizedekben készített felmérések eredményeivel, nagyarányú visszaesésről árulkodnak. Mi kerül a fazékba? RÁCZ VINCE Legutóbb, mintegy négy hónappal ezelőtt Kelet-Szlovákiában kellett járványos megbetegedések miatt bezárni iskolai étkezdéket. A kassai Moskovská utcai alapiskola menzájának bezárását a helyi közegészség- és járványügyi intézet rendelte el. Az étkezdéi koszttól tizennyolc személy betegedett meg, köztük diákok, két szakácsnő és egy tanítónő. Két nyolcadikos tanulónál, valamint egy szakácsnőnél olyan súlyos tüneteket észleltek, hogy kórházi kezelésre szorultak. A megbetegedés magas lázzal, hányással és hasmenéssel járt, mindezek a tünetek néhány diák esetében a szervezet kiszáradásához vezettek. A vizsgálat kiderítette: a fertőzésekért a menzai koszt volt a felelős, miután az iskolai étkezdében megsértették az egészségvédelmi előírásokat. A közegészségügyi szakemberek megállapítása szerint a fertőzés kialakulását a személyes higiénia elhanyagolása, valamint a főzés során mosatlanul felhasznált zöldségek okozták. A menza igazgatónőjét pénzbírsággal sújtották, az iskola vezetését pedig óvintézkedések megtételére és az étkezdében keletkezett zavar felszámolására kötelezték. Az iskolai étkezde bezárása kapcsán a helyi közegészség- és járványügyi intézet vezetője, Jaroslava Mercová elmondta, nem elszigetelt jelenségről van szó, véleménye szerint a probléma okai az oktatásügy egészében tapasztalható sanyarú helyzetre vezethető vissza: „Már évekkel korábban felhívtuk a figyelmet, hogy a főként régóta működtetett menzákon nem minden esetben tartják be az egészségvédelmi előírásokat. A követelmények teljesítésére egész egyszerűen képtelenek a szükséges feltételek hiányában. A feltételek egy részének biztosítása nem az étkezde igazgatójának, hanem az intézmény fenntartójának a feladata. Az iskolának nincs pénze a legmodernebb eszközökkel felszerelni a konyháját, a meglévő problémák felszámolására önmagukban képtelenek. A menzák jelentős részét éppen ezért a bezárás veszélye fenyegeti. Az állam ugyan pénzt takarít meg azzal, hogy alulfinanszírozza az oktatásügyet, de egyben óriási károkat okoz.” ISKOLAI ÉTKEZDÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGE Férőhelyek száma Étkezdék száma 50 1623 51-100 1190 101-150 710 151-200 336 201-300 267 301-400 219 401-500 145 501-700 142 701-1000 46 1001-1500 10 (Forrás: Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet, az adatok 2002 decemberéből valók) GYERMEKÉTKEZTETÉS Iskolai étkezdék összesen 4451 Óvodákban 2773 Alap- és középiskolákban 1678 Bentlakásos iskolákban 237 Jelenleg bezárt étkezdék 34 Gyermekétkeztetési intézmények összesen 4688 (Forrás: Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet, az adatok 2002 decemberéből valók) (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉG, HAVAZÁS NÉLKÜL, 2 ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.27-kor - nyugszik 17.44-kor A Hold kel 07.00-kor - nyugszik 17.52-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, apad; Medve: 180, változatlan; Komárom: 160, apad; Párkány: 90, változatlan. Derült, helyenként enyhén felhős lesz a égbolt, havazásra nem nagyon kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között alakul, északon és a hegyekben 0 fok alatt marad a hőmérő higanyszála. Nyugati, keleten déli irányú gyenge szél. Éjszaka a hőmérséklet -1 és -5 fok közé csökken. Holnapi időjárásunkat az észak felől érkező hideg légréteg alakítja. Holnap beborul az égbolt, esőre, havas esőre bárhol számíthatunk, 600 méter felett havazás várható. A levegő legfeljebb 0 és 4 fok közé melegszik fel. mm-6 FOK A mai időjárás alapvetően kedvezően hat a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, az összpontosítókészségünk. A reggeli órákban szív- és érrendszeri panaszok és légúti bántalmak tünetei is jelentkezhetnek, de a hidegre érzékenyek is kellemetlenül érezhetik magukat. A délelőtti órákban nagyobb lehet a levegőben a szennyező anyagok koncentrációja. Az alacsonyabb vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. Holnap a mainál némileg kedvezőtlenebb hatásokkal számolhatunk.
