Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-24 / 245. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 24. FÓKUSZBAN: A MAGYAR EGYETEM 3 2004 szeptemberében megindulhat a képzés a komáromi magyar egyetemen Sikerrel járt a negyedik kísérlet Az 1810-ben épült kaszárnya, a Selye János Egyetem majdani székhelye (Képarchívum) Tegnap a szlovák parlament megszavazta az oktatási tár­ca vezetője által beterjesztett törvénytervezetet, így 2004. január 1-jével létrejön a Selye János Egyetem, amely állami egyetemként működik majd és székhelye Komáromban lesz. A tanítás három karon indul be: a közgazdasági, a pedagógiai és a református teológiai karon. Az oktatás magyar, szlovák és egyéb nyelveken folyhat. ALBERT SÁNDOR Csehszlovákia megalakulása után a mai Szlovákia területén működő magyar tanítási nyelvű felsőoktatá­si intézmények gyakorlatilag meg­szűntek. A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba, az eperjesi Evangélikus Jogakadémia pedig Miskolcra költözött. A pozso­nyi Erzsébet Tudományegyetem 1919-ben, a kassai Jogakadémia pe­dig 1922-ben megszűnt, és hasonló sorsra jutott a többi felsőoktatási in­tézmény is. Kivételt talán csak a tanító- és tanár­képző főiskolák képeztek. 1924-től ugyanis a pozsonyi állami Tanító­képző Intézeten belül, majd a máso­dik világháborút követően a pozso­nyi Pedagógiai Főiskolán és a Co- menius Egyetemen lehetett részben magyarul tanulni. Jelenleg a nyitrai Konstantin Egyetemen tanítanak néhány tantárgyat magyarul és ter­mészetesen a poszonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén. A szlovákiai magyar lakosság kép­zettségi szintje 1920-tól fokozato­san csökkent, és ma több mint két­szer kevesebb az egyetemet végzett magyar, mint a szlovákiai átlag. A szlovákiai egyetemeken ma a csaknem 97000 diákból 4400 a ma­gyar nemzetiségű. Ez a számarány 4,5%-ot tesz ki, míg a magyar lakos­ság részaránya csaknem 10%. Az alacsonyabb iskolázottsági szint együtt jár a munkanélküliség rész­arányának növekedésével és a ma­gyarok által lakott délvidék elszegé­nyedésével. A megoldást csak a lakosság kép­zettségi szintjének növelése jelent­heti. Ez volt a kiindulópontja vala­mennyi egyetemalapítási kísérle­tünknek. Az első kísérlet 1990-ben történt még a prágai szövetségi parla­mentben, de a javaslatot a parla­ment bizottságai elvetették, ezért nem kerülhetett a plénum elé. Aja- vaslat beterjesztői: Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán képvi­selők voltak. A második kísérletre 1992-ben ke­rült sor a pozsonyi parlamentben. Ez a javaslat a nyitrai Pedagógiai Főiskolán egy magyar kar létreho­zását szorgalmazta, de ennek a ter­vezetnek a beterjesztője, Bauer Edit képviselő sem járt sikerrel. 2001-ben történt még egy próbál­kozás, hogy a nyitrai főiskolán (ma már Konstantin Egyetemen) jöjjön létre magyar kar. Ez volt a harma­dik kísérlet. A Magyar Koalíció Pártjának nyo­mására a kormány határozatot fo­gadott el a Konstantin Egyetemen belül megalapítandó magyar kar­ról, de az Egyetem szenátusa ezt a javaslatot, illetve a kormányhatá­rozatot is elutasította. A negyedik kísérlet tegnap délelőtt sikerrel járt. Az egyetem parlamenti elfogadása egy hosszú folyamat eredménye. 2002-ben az egyetem alapításának igénye bekerült a kormányprog­ramba. A kabinet előbb elfogadta a Selye János Egyetem létrehozásá­nak szándéknyilatkozatát, majd a törvényelőkészítő tanács javaslatá­ra elfogadta az egyetem létrehozá­sáról szóló törvénytervezetet is. Az Akkreditációs Bizottság három alkalommal foglalkozott a tervezet­tel, és 2003. október 1-jén rábólin­tott az egyetem alapítására. A parla­ment oktatásügyi bizottsága két al­kalommal tárgyalt, és mindkétszer pozitívan nyilatkozott a tervezetről. A tervezetet a törvényelőkészítő, a költségevetési és az emberi jogi par­lamenti bizottságok is elfogadták. A parlament plenáris ülése három ol­vasatban tárgyalta és tegnap végér­vényesen megszavazta az egyetem alapításáról szóló törvényterveze­tet. A törvénytárban való megjele­nése után a tervezet törvényerőre emelkedik. Az álom tehát valósággá vált, de a szakmai munka igazából csak most kezdődik. Szerkezetileg ki kell épí­teni az egyetemet, konkretizálni kell az oktatás feltételeit, ki kell ala­kítani a karokat és a tanszékeket stb. A politika megtette a magáét. Most a szakma következik. Megkez­dődhet egy európai-szintű, magyar tanítási nyelvű, állami egyetem ki­építése Szlovákiában. Ez óriási kihívás, de egyúttal ko­moly esély is arra, hogy felzárkóz­zunk Európa legsikeresebb fiainak sorába, hogy ne csak csodálói, de követői is lehessünk Selye János­nak, Szent-Györgyi Albertnek, Tel­ler Edének, Oláh Györgynek és a többi világhírű magyar tudósnak. Ehhez viszont mindenkire, minden szakember segítségére szükség lesz. Remélem, öüetekben, segítőkész­ségben nem lesz hiány. A szerző az MKP parlamenti kép­viselője KRONOLÓGIA A révkomáromi Selye János Egyetem megalapításának története ♦ A 2002-es választások előtt a Magyar Koalíció Pártja megfogal­mazza az egyetemalapítás szüksé­gességét és beépíti a választási programjába. Az egyetem terve­zett színhelye Révkomárom. ♦ A 2002-es választások után az egyetemalapítás ténye bekerül a kormányprogramba. A kormány- program szerint 2004 szeptembe­rében meg kell nyitni a révko­máromi magyar egyetemet. ♦ 2003. március 13-án a kormány jóváhagyta a komáromi Selye Já­nos Egyetem létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot és az alapí­tás ütemtervét. ♦ Az MKP oktatási szakemberei 2003. március végén leadták az egyetem alapítási tervezetét az újonnan felállított Akkreditációs Bizottságnak. A tervezet értelmé­ben az egyetem pedagógiai, köz- gazdasági és református teológiai karból állna. Az oktatás magyar nyelven folyna. ♦ 2003. május 6-án az Akkre­ditációs Bizottság öttagú munka- csoportja Komáromban tárgyalt az MKP oktatási szakembereivel. A tárgyalás keretében megvitatták a Selye János Egyetem tervezetét és megtekintették a leendő egyetem helyszínéül szolgáló épületeket és felszereléseket. ♦ 2003. május 29-én az Akkre­ditációs Bizottság Kassán ülése­zett. A testület meghallgatta a munkacsoport értékelését és elé- gededenségének adott hangot a képzést garantálni hivatott szemé­lyekkel kapcsolatban. ♦ 2003. július 9-én Zsolnán ülése­zett a kormány tanácsadó testüle­té, de az egyetem módosított ter­vezetével kapcsolatban nem fog­lalt állást, illetve nem hozott érvé­nyes döntést. ♦ Martin Frone oktatásügyi mi­niszter - miután lezárult a doku­mentum tárcaközi egyeztetése - 2003. július 30-án eljuttatta a kor­mányhivatalba a Selye János Egye­tem létrehozásáról szóló törvény- tervezetet. ♦ 2003. augusztus 12. A kor­mány törvény-előkészítő taná­csa jóváhagyásra javasolta a Selye János Egyetem létrehozá­sáról szóló jogszabály javasla­tát. A tanács egyúttal azt is javasolta, hogy a törvényterve­zetből maradjon ki az, ,hogy az egyetem oktatási nyelve a ma­gyar nyelv. ♦ 2003. augusztus 21. A kormány jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló jogszabályja­vaslatot azzal a módosítással, hogy az oktatás magyar, szlovák és egyéb nyelven folyik majd. ♦ 2003. szeptember 10-én a parla­ment első olvasatban jóváhagyta a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A szava­záson részt vett 126 parlamenti képviselő közül 79-en igennel, 44- en pedig nemmel voksoltak, hár­man tartózkodtak a szavazástól. ♦ 2004. október 23-án a parla­ment harmadik olvasatban is jóvá­hagyta a jogszabályjavaslatot. ♦ 2004. január 1. Az egyetemala­pítás tervezett időpontja, (k, as, ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, ENYHE HAVAZÁS A Nap kel 07.26-kor - nyugszik 17.46-kor A Hold kel 05.36-kor - nyugszik 17.32-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, apad; Medve: 180, apad; Komárom: 170, változadan; Párkány: 90, változatlan. ELŐREJELZÉS Többnyire borult égbolt várható, helyenként hava­zás valószínű. Az ország keleti, dél­keleti területein inkább esőre, esetleg havas esőre számítsunk. Délután nyugat felől felszakadozik a felhőzet. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között alakul. Északi irányú szél 4 és 8 m/s közötti sebességgel. Északon némileg erősebb. Éjszaka a hőmérséklet 0 és -4 fok közé csök­ken. Holnap változóan felhős ég­bolt várható, északon havazás, a déli területeken eső, havas eső való­színű. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 0 és 4 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA Főként a reuma­tikus és mozgás- szervi betegsé­gekkel járó fájdal­mak erősödhet­nek. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, nagyobb fájdalmat érezhe­tünk a régebbi sebek helyén. A hi­deg miatt légúti panaszaink is le­hetnek. Ingerlékenyebbek, fáradé­konyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb figyelem. A gyengébb idegzetűek esetében akár depresz- sziós roham is előfordulhat. Hol­nap a mainál némileg kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. KI HOGYAN VOKSOLT? Igennel szavazott: ABELOVSKÝ Miroslav, ABRHAN Pavol, ALBERT Sándor, BANÁŠ Jozef, BÁRDOS Gyula, BASTRNÁK Tibor, BAUER Edit, BÉRES Vik­tor, BIROŠ Peter, BÓDY Peter, BRESTENSKÁ Beáta, BROCKA Július, BUGÁR Béla, ČERNÁ Eva, DANKO Anton, DEMETEROVÁ Mária, DEVÍNSKY Ferdinand, DOLNÍK Erzsébet, DUKA ZÓLYOMI Árpád, DURAY Miklós, FARKAS Iván, FARKAS Pál, FÍGEĽ Ján, GÁL Gábor, GALA Milan, GALBAVÝ Tomáš, HAJDÚK Andrej, HAMARČÁK Im­rich, HAMERLIK Richárd, HARNA István, HENZÉLYOVÁ Iveta, HE- RIBAN Jozef, HORÁK Vladimír, HORT Milan, HORVÁTH Zoltán, HRUŠOVSKÝ Pavol, HÚRBAN Jozef, IVANKO Alexej, JANIŠ Sta­nislav, KIŇO Ivan, KOMLÓSY Zsolt, KÖTELES László, KUBOVIČ Pavol, LADÁNYI Lajos, LINTNER Ľubomír, MAJDOVÁ Mária, MAL- CHÁREK Jirko, MARTINÁKOVÁ Zuzana, MARTINČEKOVÁ Libuša, MASÁCOVÁ Petra, MIKLOŠKO František, MIKLUŠIČÁK Jozef, MI- KUŠ Jozef, MINÁRIK Pavol, MIŠŠÍK Peter, MITRÍK Karol, MURÁN­SKY Peter, A. NAGY László, NAVRÁTILOVÁ Ľubica, NEMCSICS Ro­bert, NOVOTNÝ Viliam, OPATERNY Branislav, PÁSZTOR István, PATAKY Ján, PLHÁKOyÁ Zuzana, PRIDAL Alojz, RUSNÁK Ján SA- BOLOVÁ Mária, SARKÓZY Klára, SZIGETI János, ŠIMKO Ivan, ŠIM- KO Jozef, ŠKODA Stanislav, TKÁČOVÁ Jarmila, TÓTH Tibor, VAV- RÍK Roman, ZÁBORSKÁAnna Nemmel szavazott: ANTOŠOVÁ Eva, ARVAY Herman, BASKA Jaroslav, BELOHORSKÁ Irena, BLAJSKO Anton, BLANÁR Juraj, BOLLOVÁ Dagmar, CABAJ Tibor, CAGALA Milan, ČAPLOVIČ Dušan, ČÍŽ Miroslav, ĎAĎO Vla­dimír, DUBOVSKÁ Diana, ELSNER Jozef, FAJNOR Karol, FEDERIČ Igor, FICO Robert, GABÁNIOVÁ Darina, HOPTA Ivan, HRDLIČKA Jozef, HUSÁR Stanislav, JARJABEK Dušan, JASOVSKÝ Ján, JUŠČÍK Mikuláš, KARLIN Gabriel, KOLESÁR Eduard, KONDRÓT Maroš, KO- VARČÍK Ján, KRAJČI Gustáv, LAŠŠÁKOVÁ Jana, MADEJ Róbert, MAXON Miroslav, MIKOLA J Ján, MIKUŠ Ján, MIKUŠ Tibor, MUŇKO Dušan, MURGAŠ Milan, MUŠKOVÁ Ľudmila, ONDRIAŠ Karol, POD- RACKÁ Dana, REHÁK Milan, ŠEVC Jozef, ŠULAJ Igor, URBÁNI Mi­lan, VAJDA Michal, VÁŽNY Ľubomír, ZALA Boris, ZMAJKOVIČOVÁ Renáta, ZUBO Samuel Tartózkodott: BEŇOVÁ Monika, CHOVANEC Miroslav, KALIŇÁK Robert, PAŠKA Pavol, PINKÁVÁ Igor, POLKA Ladislav Nem volt jelen: ANGYALOVÁ Edita, BRHEL Jozef, BUČEK Jozef, BURIAN Jozef, DRGONEC Ján, DŽUPA Karol, GABRIEL Ján, HANZEL Bohumil, JADUŠ Jaroslav, KOZLÍK Sergej, MEČIAR Vladimír, ONDREJKA Vlastimil, RUSNÁKOVÁ Eva, SOBOŇA Viliam, TKÁČ Vojtech, VARGA Ivan A komáromi erődrendszer, madártávlatból (Képarchívum) 2-6 FOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom