Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-23 / 244. szám, csütörtök

Kultúra Szeminárium a roma kultúráról Somorja. Az SZK Kulturális Minisztériuma, valamint a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet rendezésében ma, 9.00-tól az Intézet székhá­zéban szemináriumot tartanak a roma kultúráról. A tanácskozás három tematikus egységgel foglalkozik: a roma nyelvvel és identi­tással, továbbá a missziós munka szerepével a roma településeken, valamint a közösségi központok lehetőségeivel a roma kultúra fej­lődésének támogatásában, (tébé) Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. Ma 18 órakor mutatják be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Lilium Aurum Kiadó Lant és kard (verses magyar tör­ténelem) című sorozatának 5. kötetét, amely Thököly Imre fellépé­sétől a reformkorig „varázsolja” az olvasók elé „a magyar nép vérzi­vataros századainak” százötven évét. A könyvet, melyet az előző kötetekhez hasonlóan Pénzes István állított össze, ifj. Nagy Ernő, a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tannyelvű Alapiskola történelem szakos tanára ismerteti, (ú) Átadták a Magyar Fiatalokért Díjat Budapest. A Magyarországon és a határon túli magyar fiatalságért munkálkodók elismeréséül alapított Magyar Fiatalokért Díjat első alkalommal osztották ki tegnap Budapesten. A Magyar Fiatalok Ha­tárok Nélkül Alapítvány által létrehozott díjat Mádl Dalma, a köz- társasági elnök felesége adta át. Az idén a díjat Fülöp G. Dénes és neje, erdélyi református lelkészházaspár templomok, ifjúsági házak felújításáért és helyi ifjúsági közösségek szervezéséért, valamint Bartal Tímea újságíró, a Pátria Rádióban ifjúsági műsorok szerkesz­téséért vehette át. Oklevélben részesült még Bajzát Olivér, a Ma­gyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány alapítója. Az éremmel és oklevéllel járó díjat páros években magyarországi, páratlan évek­ben határon túli személyeknek és szervezeteknek ítélik oda. (MTI) SZÍNHÁZ ____________________KASSA_____________________ TH ÁLLA SZÍNHÁZ: Van, aki forrón szereti (vendégjáték Dunaszer- dahelyen) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Az imposztor 11 MOZI POZSONY HVTEZDA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Órák (amerikai) 15.15,17.30, 20 KASSA CAPITOL: Órák (amerikai) 15.45,18, 20.30 ÚSMEV: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 16, 18, 20.30 IMPULZ: City of Ghosts (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Szövetség (amerikai) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az olasz meló (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Levél Amerikába 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hasrapacsi (cseh) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 11.45, 14.15, 16.15, 18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45, 16.30,19.15 Birkanyírás (amerikai) 16.15,18.15, 20.30 A Karib-ten- ger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 16.45, 19.30 Kegyet­len bánásmód (amerikai) 14,16,18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13.15, 14.30, 15.30, 16.45, 17.45, 19, 20 A Mindenóó (amerikai) 13.30, 17.30 Az olasz meló (amerikai) 13,17.15,19.30 Pokolba a szerelem­mel (amerikai) 15.30, 20.15 A Szövetség (amerikai-német) 15.45, 18, 20.15 Trükkös fiúk (amerikai) 15.15 Mesék, versek, játékok az októberi Tücsökben Az ősz színei, illatai LAPAJANLÓ A Tücsök októberi száma az őszi természetről, a gazdag ősz gyü­mölcseiről, szüretről és szüretelők- ről szól. Sőt, Hetényen már az Új Bor ünnepét is megtartották a szü­ret óta. Hogyan ünnepelt a falu, és miképp vették ki a részüket a há­romnapos rendezvénysorozatból a gyerekek - erről szól a lap képes ri­portja. Szilágyi Domokos versei az októ­ber hangulatait, színeit, illatait idézik játékos rigmusokban a gye­rekeknek. Részlet olvasható Verse­ghy Erzsébetnek a Madách- Posonium Kiadónál nemrég'megje- lent meséjéből, a Fellegjáró Pöttöm Pálból. S persze mese is van a lap­ban az őszről, a szőlősgazdáról, a darazsakról meg a méhekről - klasszikus mesék, népmesék kicsi­nyeknek és nagyobbaknak. A mesék, a versek, a természetről, állatokról szóló rövid írások, a nyelvi, a matematikai és a sárkány- eregetős játékok, a kifestők és fej­törők jó szórakozást kínálnak a leg­kisebb olvasóknak, miközben ér­telmük és érzésviláguk gazdagodá­sához is hozzájárulnak. A szöveg mellett Fodor Katalin, Š. Horváth Klára, Balázsy Géza, Varga Lajos gyönyörű illusztrációi nemcsak a befogadást, hanem a gyermeki fan­tázia meglódulását is megfelelő módon segítik, (ka) ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 23. Pál István fújja Magyarbődiek a színpadon (Rigó Konrád felvételei) Az Ifjú Szivek új műsorának akár mottója is lehetne a peremkerület vagy nyelvhatár fogalma Mesterek és tanítványaik Hétfő, este hét óra, Astorka Színház. Alkalmi szomszédo­mat faggatom, vajon helyze- tileg mit jelent folklórműso­ron az első sorban ülni - a táncosok az arcunkba rúgják a port? Dehogy - nyugtat meg kedvesen annyit je­lent, hogy a lányoknak látjuk a bugyiját, a fiúkkal pedig szemezni lehet. Szóval: fi­gyelek. LAKATOS KRISZTINA Népes nyitóképpel indul az Ifjú Szivek műsora: színpadon van gya­korlatilag mindenki, aki itt és most szerepelni fog. Az „öreg mesterek” kissé oldalt, a „fiatal tanítványok” középen, a padlón ülnek, mintegy áhítatos várakozásban. És a kolonyi Süttő Anna (néni) rá­kezdi: archaikus, régi stílusú nép­dalokban mesél a női létről, a nagy leányos érzelmi fellángolásoktól az esküvőig. A háttérben - deus ex videoprojektor - legalább félszáz éves fotók váltják egymást. A téma ugyanaz, egy faluközösség hétköz- és ünnepnapjain keresztül. Azután Anni néni befejezi, jönnek az Ifjú Szivek táncosai, Nyitra-vidéki tán­cokkal, s a négy pár véglegesen olyan örvényt kavar, amely egy idő­utazás kezdete. Akkor most hogy is van ez? Anni né­ni ül és énekel, valószínűleg ötven évvel ezelőtt is ugyanígy csinálta, valahol ott, abban a faluban, ame­lyet a fekete-fehér képeken látunk, és ha befejezte, táncolt is, sokakkal együtt; és most itt vannak ezek a lá­nyok és legények, akik ugyanúgy csinálják, mintha akkor és ott lenné­nek... Kezd bonyolódni a dolog. Pedig mindez csak a kezdet. Mert jön a nevezetes tereskei dudás, Pál István (bácsi), ez a cirokbajszú ma­gyar ősrapper, aki juhászos-tetűs nótájával, furulyájával és dudájá­val, táncával megőrjíti a közönsé­get - akár show-műsorok felkapott, kézről kézre adott sztárja is lehet­ne. Majd a magyarbődi Koczák Jo­lán és Ceranko Margit következik, az előadásmód visszafogottabb, de a produkció nem kevésbé egzoti­kus, már ami a magyar füleket ille­ti: a többszólamú éneklésből ka­punk ízelítőt. Kicsit később a húrok közé csap az abaújszinai Póttá Géza is a bandájával egyetemben, nálam erre a napra kiérdemelte az ördög hegedűse címet. A vendégek ma­gánszámai között persze szerepet kap a Szivek táncegyüttese: abaúj­szinai táncokat, oláhost, az Ör- döngösfüzesen együtt élő magya­rok, románok, cigányok táncait kapjuk tőlük. Az utolsó harmad a legtávolabbról érkezett vendégeké. „Lunca de Jós”- ízlelgetem az államnyelvi helyne­vet. Szép, bár a „Gyimesközéplok”- nak is megvan a maga bája. (De azért az a Lunca... és akkor még nem is beszéltünk a népviseletről. Hétfőtől hiszek a dáko-tomán el­méletben: honnan máshonnan ke­rülhetett volna be a gyimesi férfiak viseletébe az a római légiók mell­vértjére emlékeztető darab?) Jön tehát a Gyimesek tánckészlete a he­lyi hagyományőrzők előadásában, „Kicsi Kóta” Blága Károly táncossal és a hagyományos gyimesi zenész­párossal - Zerkula János prímással és feleségével, Fikó Reginával, aki korát és méreteit meghazudtoló energiával nyevi az ütőgardont, amíg csak tart a vigadalom... Címszavakban ennyi. Persze ka­punk fogódzóként némi elbeszélést is: arról, hogy az Ifjú Szivek műso­rának akár mottója is lehetne a pe­remkerület vagy nyelvhatár fogal­ma, hiszen a Zoboraljától és Ma­gyarbődtől északra vagy a Gyi- mesektől keletre már más nyelvű közösségeket találunk; ezek a szige­tek mégis valami egyedit őriztek meg a népi kultúrából. Ugyanakkor hallhatunk arról is, hogy a népi kul­túra sem változatlan, hanem élő képződmény, a maga divataival, meghatározó egyéniségeivel és ezek követőivel együtt; éppúgy ha­tással van rá a változó világ, mint a kultúra más szegmenseire. Hogy nem vész el, csak módosul, alakul, bármennyire szeretnek is a népi kultúra kutatói egy-egy nagyobb szabású gyűjtést „utolsó pillanat­ként”, „huszonnegyedik óraként” aposztrofálni. Az Ifjú Szivek műsora nem a hu­szonnegyedik óra apokaliptikus lá­tomásából született. Mestereink (Hagyományos tánc és zene a Kár­pát-medencéből három ország ha­gyományőrzőinek előadásában) - írták címként a program fölé, és összejött több tucatnyi művész (a vendégek közül szinte mindenki egyben a Népművészet Mestere cím birtokosa), hogy megmutassák: amit tudnak, amit tesznek, amiben élnek, az létező világ, és némi ér­deklődés tanúsítása árán elsajátít­ható, befogadható. Nem egy ember­öltőn fordul meg a sorsa, hiszen át­adható. Talán fertőző is egy kicsit. Mindenesetre a hétfői előadás egy­szeri alkalom volt: valószínűleg eb­ben a felállásban megismételhetet­len. Aki nem látta - késő bánat. Zárókép. Indulnak a szereplők ha­zafelé. „Csak egészség legyen” - hallom itt is, ott is az indokolt bú­csúformulát. Vajon hol szedi fel az ember a hasonló bölcsességeket? Kérdés marad. „Csak egészség le­gyen” - próbálom én is, urbánus számmal hitelesen kimondani. ... és térerő - teszi hozzá valaki. Hát igen, ez már egy másik világ. Szeminárium a szlovákiai magyar tájakon működő tájházak, helytörténeti és néprajzi gyűjtemények kezelőinek Hagyományaink és értékeink megőrzéséről DANTER IZABELLA A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múze­um - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Mátyusföldi Muze- ológiai Társaság Hagyományok és értékek címmel október 25-én 11.00 órai kezdettel a múzeum épületé­ben, a Žižka utca 18. szám alatt sze­mináriumot rendez a szlovákiai ma­gyar tájakon működő tájházak, helytörténeti és néprajzi gyűjtemé­nyek kezelőinek. A szeminárium folytatása annak a tavaly megindult folyamatnak, amely célul tűzte ki a nem állami tulajdonban levő mű­gyűjtemények módszertani gondo­zását és az e téren szükséges tanács­adást. A szeminárium programjának keretében bemutatásra kerül a Szlo­vákiai Magyar Kultúra Múzeuma új állandó kiállítása, amely magában foglalja a szlovákiai magyarok törté­netének, művészettörténetének és népi kultúrájának legjelentősebb összetevőit. A kiállítás egy-egy ré­szét maguk a rendezők (Lakatos Krisztina, Gaucsik István, Szabó Kinga, Danter Izabella) mutatják be. A szeminárium második részében a résztvevők részletes információkat kapnak a Magyarországi Tájház Szövetség munkájáról. A szövetsé­get Szablyár Péter ügyvezető elnök mutalja be. A 2002. november 26- án megalakult egyesület célja a táj­házakat működtető jogi és termé­szetes személyek érdekeinek képvi­selete és összehangolása, a tájházak megőrzésének, szakszerű helyreállí­tásának, működtetésének, fenntar­tásának, fejlesztésének elősegítése, új tájházak létrehozásának szakmai támogatása, valamint részvétel a tájházakkal és gyűjteményeikkel kapcsolatos tudományos kutatások­ban. Az egyesület elősegíti a tájhá­zakat működtető szervezetek és sze­mélyek jó szakmai együttműködé­sét, az ehhez szükséges információ- ellátást és biztosítja a szakmai ér­dekképviseletet, továbbképzéseket, szakmai fórumokat, konferenciákat szervez. Kitűzött célja továbbá a ma­gyarországi tájházak jellemzőit tar­talmazó adatbázis létrehozása és rendszeres karbantartása, a tájhá­zak létezésével és tevékenységével kapcsolatos információk folyamatos publikálása (honlap). Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében nemzetközi jelleggel működik, je­lenleg a határokon túli terület szlo­vákiai részének bekapcsolása van folyamatban. A Szövetség céljai megvalósítása érdekében regionális szervezeteket hoz létre, amelyeket egy-egy - az adott régióban dolgozó - elnökségi tag képvisel. Évente 4 al­kalommal Tájházi Hírlevelet jelentet meg aktuális kérdésekről tájékoztat­va. A magyarországi Tájház Szövet­ség 2003. november 6-7-8-án Orszá­gos Tájház Találkozót szervez Nosz- vajon, ahol rangos szakmai előadá­sokkal, konzultációkkal, szakmai programokkal várja az érdeklődő­ket. Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fő­igazgatója a tájházak helyzetéről és szerepéről tart előadást a magyaror­szági szakfelügyeleti munka tükré­ben. Káldy Mária, ugyanennek az intézménynek az igazgatója or­szágos kitekintést kínál Szemlélet- váltás a tájházak múzeumi - közmű­velődési - turisztikai funkcióiban című előadásában. Jósvafői falusétá­ra invitál Szablyár Péter, aki egy táj­ház köré épített programcsomagot ismertet. Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Rt. igazgatója az észak-magyarországi régió tájházai­nak szerepét mutatja be az idegen- forgalom szolgálatában. Sisa Béla, a KÖH programigazgatója a magyar- országi népi építészeti emlékek hely­zetéről tart előadást. A faanyag-, va­lamint vagyon- és tűzvédelmi prob­lémákkal a tájházak üzemeltetésénél Devescovi József és Borbás Péter fog­lalkoznak. Dr. Kücsán József, a Sop­roni Múzeum igazgatója a tájházak hiteles berendezésének módját, mint a sikeres működés kulcsát a fertő- széplaki tájházak példáján mutatja be. A találkozó keretében Hege- dűsné Majnár Márta kulturális- és turisztikai menedzser a noszvaji Táj­házat mutatja be. A program záró­napján, november 8-én a Tájház Szö­vetség közgyűlésére kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom