Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-22 / 243. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 22. TÉMA: AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG A legnagyobb energiamegtakarítást minden egyes házban a megfelelő fűtési rendszerrel érhetjük el Több ezret spórolhatunk meg Mára az árak jelentősen megugrottak, hosszabb távon ezért egyáltalán nem mindegy, mivel is fűtünk (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Egy családi házban lakó átlagos háztartás jövőre tízezer koronával többet fizet majd a gázfűtésért. Drágábban juthatunk hozzá azonban a vízhez és a villanyáramhoz is. Kevesen tudják azonban, hogy hatékony energiafelhasználással akár 7-12 ezer koronát is megtakaríthatnak évente. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Korántsem mindegy azonban, hogy milyen házban lakunk. Egy családi házban ugyanis lényegesen könnyebb befolyásolni az energiafelhasználást, mint egy panelházban, ahol lehetőségeinket behatárolja a többi lakó igénye. Egy családi ház tulajdonosa ugyanis egymaga eldöntheti, hogy fával, szénnel vagy gázzal fog-e fűteni. Mindezt egy panelházban egymagunk nem dönthetjük el. Megfelelő információkkal azonban befolyásolhatjuk a többiek döntését. A legnagyobb energia-megtakarítást minden egyes házban a megfelelő fűtési rendszerrel érhetjük el, ezért erre kiemelt figyelmet kellene szentelnünk. Régebbi épületeinket többnyire szénnel, gázolajjal vagy gázzal fűtik. A kazánok többsége ugyan még kifogástalanul működik, ám abba a generációba tartozik, amelyben a készülékek falták az energiát. Korábban ez ugyan nem okozott problémát, hiszen az energiaárak nem voltak olyan magasak, mint Hatékonyság szempontjából legtöbben a padlófűtésre esküsznek. manapság. Mára azonban az árak jelentősen megugrottak, hosszabb távon ezért egyáltalán nem mindegy, mivel is fűtünk. A régebbi kazánok a fűtőanyag kihasználtság tekintetében csak 50 százalékra teljesítettek, míg mára a modernebb technika már 90 százalékos hatékonyságot biztosít. Ha ehhez hozzászámítjuk a modernebb szigetelési technikát, évente akár 50 százalékos költségmegtakarítást is elérhetünk. Nem kis tételnek számít manapság azonban a melegvíz előállítása sem. A háztartásban a meleg víz előállítása az összes energiafelhasználás kb. 15%-át igényli. A melegvízrigény nagyon különböző és a felhasználási szokásoktól függően 40 és 150 liter/nap között mozog személyenként, ha a meleg víz hőmérséldete kb. 40- 45 °C. Ennek 60%-át fürdésre, 25%-át a konyhában és 15%-át kézmosásra használják fel. A tüzelőanyag-kihasználás (hatásfok, gazdaságosság) a különféle melegvíz-előállító berendezések esetében függ a rendelkezésre álló energiától és a kiépített berendezés technikai színvonalától. A szakemberek véleménye megoszlik arról, mi is tekinthető hatékony és modern fűtési rendszernek. Energetikai hatékonyság szempontjából a legtöbben a padlófűtés mellett teszik le a voksukat, amelynél a klasszikus fűtőanyagok mellett az alternatív fűtési technikákat, így például a napkollektorokat is ajánlják. A padlófűtés hátránya ellenben, hogy többe kerül, mint a klasszikus fűtőtestek, ráadásul nem telepíthető a fa parketták alá, mivel ezek nem vezetik olyan jól a hőt. Bármilyen fűtési technikát is választunk, mindez semmit sem ér, ha a ház szigetelése nem megfelelő. A hőszigetelési technikákról lapunk korábbi számaiban már bővebben foglalkoztunk. Mindehhez ezért csak egy adatot teszünk hozzá. Jó szigeteléssel akár 40-45 százalékos energia-megtakarítást is elérhetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - 480 Sk/GJ hőenergiaár és 4,35 Sk/kWh villanyár mellett - évente akár 7-12 ezer koronát is spórolhatunk. Nagyot tévedünk azonban, ha azt gondoljuk, hogy ezzel mindent megoldottunk. Sokan ugyanis arra panaszkodnak, hogy hiába szigetelték a lakásukat, hiába választották meg a szakemberek által ajánlott legjobb fűtési technikát, mindez nem hozott számukra lényegesebb megtakarítást. Akik ezzel érvelnek gyakran azonban megfeledkeznek az ablakaikról, amelyek az évek során elferdültek, és az így támadt réseken akadálytalanul fúj be a hideg téli szél. Számukra nem marad más hátra, mint lecserélni az ablakaikat. Jelenleg a legolcsóbb megoldásnak a műanyag ablakok számítanak. Egy panelházi lakás esetében a régi ablakainkat már 40-50 ezer korona körüli összegtől lecserélhetjük az egész lakásban. Azonban nem minden esetben a legolcsóbb megoldás a legjobb. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az ablakba szerelt két üvegtábla még nem biztos, hogy a legjobb szigetelési képességekkel rendelkezik. A legmegfelelőbb megoldásnak az számít, ha a két üvegtábla közötti teret gázzal, például argonnal töltik fel, ami megakadályozza a nagyobb hőveszteséget, (t, mi, S) Folyóvizes mosogatásnál 40-50 liter víz is elfogy, míg állóvizes mosogatás esetén elég 20 liter is Ne folyassuk feleslegesen a pénzünket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos és egyre nagyobb jelentőségű feladat napjainkban az ivóvíz-megtakarítás és ivóvízpótlás. Szlovákiában még nem alakult ki jelentősebb vízhiány, mégis vannak korlátozások a minőségileg kifogástalan ivó- vízkészlet felhasználásában. Ennek oka elsősorban a talajvíz fokozódó szennyeződése. A kommunális, a mezőgazdasági és az ipari termelés olyan nagy mértékben szennyezi trágyával, növényvédő és egyéb vegyszerekkel vízbázisunkat, hogy egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeni az ivóvíz- ellátásban. Épp ezért nem mindegy, hogyan gazdálkodunk a vízzel, amelynek az ára jövőre újra magasabbra szökik. A háztartásban az egyik legvízigé- nyesebb tevékenység a mosogatás. A napi vízfogyasztás felét a WC-öblítés, a mosás és az öntözés teszi ki. Ha kevés piszkos edényünk van, akkor a leghatékonyabb megoldásnak a kézi mosogatás számít. Semmiképp sem azonban a folyó víz alatti. Folyóvizes mosogatásnál ugyanis 40-50 liter víz is elfogy, míg állóvizes mosogatás esetén (ugyanannyi edényhez) elég 20 liter is. Ha több piszkos edénnyel kel megküzde- nünk érdemes géppel mosnunk. A mosogatógépek energiaszükséglete azonban erősen függ a berakott mosogatandó mennyiségtől. Ezért több étkezés edényét, esetleg több nap edényét kell összegyűjteni, hogy teljes töltést tudjunk gazdaságosan mosogatni. Ha közelebbről megvizsgáljuk az ivóvíz-felhasználást, kiderül, hogy gyakran olyan célokra használjuk, amelyekre tulajdonképpen kár elpazarolni. A napi vízfogyasztás csaknem felét a WC-öblítés, a mosás és az öntözés teszi ki. E területeken be lehetne vezetni az ún. háztartási víz felhasználását. Olyan vízről van itt szó, melynek minősége nem éri el az ivóvízét, de a fenti célokra alkalmas és használata nem jár egészségügyi veszélyekkel. A háztartási vizet azonban csak akkor kellene bevezetni, amikor az említett takarékossági intézkedések már megvalósultak. Háztartási vízként alkalmazható pl. a tetőkre hulló esővíz. Minél jobban megközelíti a felfogott esővíz mennyisége a tényleges vízszükségletet, annál hatékonyabban hasznosítható, (t, mi) Éves vízfogyasztás Szlovákiában egy személyre számítva Felhasználás Naponta (1) Évente (m3) WC-öblítés 48 17,5 Mosógép 25 9 Mosakodás 55 20 Fürdés 55 20 Főzés, ivás 4 1,5 Mosogatás 8 3 Takarítás 7 2,5 Többi 9 3 Együtt 166 60,5 (Forrás: S) Ha kevés piszkos edényünk van, akkor a leghatékonyabb megoldásnak a kézi mosogatás számít (Ján Krošlák felvétele) Mivel éri meg fűteni? Fűtőanyag (energia) Alapegység Ár (Sk) Éves kiadások (Sk) Fa kg 0,95 11 816 Feketeszén kg 2,33 13 638 Barnaszén kg 1,43 14 229 Fűtőolaj kg 7,10 25 675 Földgáz 6,50 27 795 Koksz kg 4,51 28 258 Villany kWh 1,60 53 872 A villany esetében a D42-es tarifasávot vettük alapul. (Forrás: S) Az éves veszteségünk elérheti az 500 kWh-t is Túl drága készenlét Ú J SZÓ^Ö SSZEFOG LALÓ Szinte minden háztartásban találunk olyan fogyasztókat is, amelyek akkor is fogyasztják a pénzünket, ha nem is használjuk őket. Egyre több fogyasztót szerelnek fel ugyanis olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi számára a készenléti üzemmódot, vagyis amikor látszólag ki van kapcsolva, ám mégis rá van kötve az energiahálózatra. Ezek azok a készülékek, amelyeket, ha ki is kapcsolunk, valamely részén ott ég az a bizonyos piros vagy zöld dióda. Példaként a tévékészülék említhető, amelyet ma már többnyire csak a távirányítóval kapcsolunk ki és be. Igaz, a készenléti üzemmódban a készülék csak mintegy 5-20 W-nyi energiát használ fel, ám ezt folyamatosan teszi. Egy olyan háztartásban, ahol a televízió, a képmagnó, a hifitorony, az ébresztő és több más készülék folyamatosan készenléti üzemmódban van, az éves veszteség elérheti az 500 kWh-t is. Ha hosszabb távon nem használjuk ezeket a készülékeket, mindenképp megéri őket kikapcsolni. Hogy ezzel mennyi energiát és főleg pénzt takaríthatunk meg, azt az alábbi táblázatban szemléltetjük, (t, mi) Fogyasztás a készenléti üzemmódban Készülék Napi Fogyasztás Éves használat (kWh/év) kiadás (Sk) Színes televízió 20 óra 73 262,8 Képmagnó 23 óra 101 363,6 Műholdvevő készülék 24 óra 236 849,6 Hifitorony 20 óra 73 262,8 20 W-os halogénlámpa 24 óra 44 158,4 Telefax 24 óra 96 345,6 Üzenetrögzítő 24 óra 26 93,6 Mobiltelefon 24 óra 26 93,6 A táblázatban kW-onként 3,60 koronás árat számítottunk. (S) Évente akár kétezer koronával alacsonyabb kiadások Energiatakarékos izzó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Lényeges pénzösszeget takaríthatunk meg a villanyszámlán, ha energiatakarékos izzókat használunk. A klasszikus villanykörték esetében a felhasznált villanyenergiának ugyanis csak a 3 százaléka termel fényt, míg a többi 97 százalék a hőenergiára megy el. Élettartamuk mintegy ezer óra. Ezzel szemben az energiatakarékos izzók élettartama 10-12 ezer óra, és 80 százalékkal alacsonyabb a fogyasztásuk, mint a rendes villanykörtéké. Igaz, az áruk többszörösen magasabb a klasszikus körtékéhez képest. Hogy pontos képet kaphassunk az energiatakarékos izzók hatékonyságáról, a mellékelt táblázatban levezetjük a klasszikus és az energiatakarékos izzók közötti különbséget. Ha mindkettőt naponta 3,3 órát használjuk, akkor a klasszikus körte élettartama egy év lesz, míg az energiatakarékossal 10 évig világíthatunk. Az ár első látszatra a klasszikus körte mellett szól. Hiszen, ha ehhez már 16 koronáért hozzájuthatunk, tíz év alatt akkor is csak 160 koronát fizetünk a tíz körtéért. Az energiatakarékos izzóból ugyanakkor egy 400 koronába kerül. Míg azonban a klasszikus körtével a fogyasztásunk ez idő alatt 2800 korona lesz, az energiatakarékossal csupán 560 korona. Ha a körték árát is beszámítjuk, akkor a megtakarításunk az energiatakarékos izzóval eléri a 2 ezer koronát, (mi) A klasszikus és energiatakarékos izzók közötti különbség Paraméter Klasszikus izzó Energiatakarékos izzó Teljesítmény 100W 20W Élettartam 1000 óra 10 000-12 000 óra Napi használat 3,3 óra 3,3 óra Élettartam 1 év 10 év Energiamegtakarítás 0% 80% Ár 16 Sk 400 Sk Paraméter Klasszikus izzó Energiatakarékos izzó Beszerzési ár 10x16 Sk = 160 Sk 400 Sk Fogyasztás ára 10 000 x 0,1 kW 10 000 x 0,02 kW x 2,80 = 2800 Sk x 2,80 Sk = 560 Sk Ár együtt 2960 Sk 960 Sk Megtakarítás 0 Sk 2000 Sk (Forrás: S)
