Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-22 / 243. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 22. Európai unió Brüsszel egyes negyedeiben általában minden iskolában engedélyezték a fátyolviselést Az EU munkaidőben is lehetőséget ad a vallásgyakorlásra „Es mi mégis fátylat hordunk!” Görögországban mindennapos látvány (Képarchívum) Franciaországban két muzul­mán lányt kizártak a gimná­ziumból, Németországban pedig elbocsátottak állásá­ból egy tanárnőt. Az ok: az iskolában sem voltak hajlan­dók megválni a fejüket borí­tó fátyoltól. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Unió országaiban már régóta alapelv az állam és az egy­ház szétválasztása. Azonban a be­vándorlási folyamatok, azaz a mu­zulmán vallásúak tömegeinek megjelenése Európában s különö­sen az iszlám radikalizmus elmúlt évekbeli térhódítása immár tör­vényszerűen újra és újra napirend­re tűz egyes EU-államokban iskola- kezdés idején egy különös kérdést: szabad-e fátyolt hordani a muzul­mán vallású lányoknak, nőknek közintézményekben, például isko­lákban. Franciaországban ezekben a he­tekben két muzulmán lány, Lila és Alma ügye korbácsolta fel a szen­vedélyeket: mindkettejüket kizár­ták a gimnáziumból, mert ott sem voltak hajlandóak megválni a fejü­ket borító fátyoltól. Németország­ban pedig egyenesen az alkot­mánybíróságig jutott egy muzul­mán tanárnő fellebbezése: őt elbo­csátották állásából ugyanezért a tettért. (Az alkotmánybíróság vé­gül úgy döntött, hogy ez nem tilos, kivéve, ha az adott szövetségi ál­lam külön törvényt hoz, megtiltva a fátyol viselését az iskolában - az oktatás ugyanis Németországban a szövetségi államok hatásköre.) Az EU többi tagországában a fátyo­lügy nem kelt olyan szenvedélye­ket, mint e két előbbi államban: ta­lán azért, mert sokkal csekélyebb a muzulmán bevándorlók száma, vagy azért, mert a történelem so­Jól sepernek a hazai seprők EU-lconform szlovák takarítónők Pozsony. Európa hamarosan hivata­losan is elismeri, hogy a hazai takarí­tónők sem rosszabbak, mint EU-beli kolléganőik. Pénteken ugyanis a ta, karítócégeket tömörítő európai szö­vetség, az EFCI rendes tagjává válik a Tisztítók és Takarítók Szlovákiai Egyesülete (SAC). Csehország és Magyarország után Szlovákia lesz a volt keleti blokk országai közül a harmadik, amelyet a szövetség tag­jai közé fogad, közölte tegnap Marta Štuhlová, az SAC egyik vezetőségi tagja. Arról, hogy a szlovákiai takarí­tók elérték az uniós színvonalat, az EFCI rendkívüli, pozsonyi tanácsko­zásán döntöttek, még júniusban. A szlovák takarítónők EU-konformmá válását pénteken erősítik meg hiva­talosan, a szövetség budapesti köz­gyűlésén. (SITA) rán sokkal kevesebb konfliktussal járt az állam és az egyház együtt­élése. A legliberálisabb a szabályo­zás Nagy-Britanniában (itt 2 millió muzulmán él, mindenekelőtt pa­kisztániak): az iskolában szabad muzulmán fátylat (de zsidó kippát vagy épp szikh turbánt is) hordani, sőt még a kórházakban is enged­élyezett a muzulmán viselet, ha azt az illető kéri. A skandináv államokban szintén a tolerancia érvényesül: a vallássza­badság nevében az iskolákban en­gedélyezik a muzulmán fátyol vi­selését. Dániában ugyan a szélsőjobboldali Dán Néppárt idén júliusban helyesléséről biztosította egy olyan törvény kidolgozását, amely tiltaná ezt a gyakorlatot, de javaslata elől minden más politikai erő elzárkózott. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a világháló elterjedt­sége átlagosnak mondható Közép- és Kelet-Európa többi országaihoz képest. A magyarországi GfK Piac­kutató Intézet legújabb, októberi adatai szerint régiónk majdnem minden országában növekedett az internet használóinak száma. Egyedüli kivétel Oroszország. Szlovákiában a felnőtt lakosság 27 százalékának van internet-hozzáfé­rési lehetősége. Magyarországon a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság idén tavaszi 15 százalékához képest most már 18 százalék, azaz 1,5 mil­lió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni, évente legalább egyszer. Miközben az in­ternethez hozzáférők aránya jóval magasabb, és eléri a 25 százalékot. A vizsgált 34 országban általában kisebb a különbség az internethez Belgiumban és Hollandiában nincs külön szabályozás erre a kérdésre - mindenütt az iskola- igazgatók jogköre, hogy szabá­lyozzák, jóváhagyják-e a fátyolvi­selést intézményükben. Brüsszel egyes negyedeiben, ahol a muzul­mán vallású diákok (mindene­kelőtt a marokkóiak) aránya akár a 40 százalékot is eléri, általában minden iskolában engedélyezték a fátyolviselést. • Hollandiában még toleránsabb a rendszer: itt a vallást - bármelyikről legyen szó - a nemzet egyik „pillérének” tart­ják, a törvények megtiltják a kü­lönböző vallások bármiféle meg­különböztetését, s az iszlám e rendszer szerves részének számít. Olaszországban újabban sok fe­szültséget kelt a bevándorlás té­maköre - nem véletlen, hogy a hozzáférők és használók aránya között. Az internet-használat éllovasa Kö­zép- és Kelet-Európábán továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 millió felnőtt (15 évesekés idősebbek) 50 százaléka internetezik. Ez az arány fél évvel korábban még csak 40 százalékot tett ki. Ebből a szem­pontból más dél-európai országok­hoz képest Szlovénia kiemel­kedően fejlett. Olaszországban 33, Portugáliában 24 százaléknál stag­nál az internet terjedése ebben az évben. Tavaszhoz képest növeke­dést Görögországban és Spanyo­lországban mértek, ahol most 27, illetve 26 százalék az internetező felnőttek aránya. Régiónkban Szlovénia után Cseh­ország következik az internet hasz­nálatával. A 8,7 millió cseh fel­nőttből minden harmadik szokott internetezni. múlt heti brüsszeli európai uniós csúcsértekezleten is Róma volt az, amely leginkább pártolta kvóták megszabását e témakörben. A fá­tyolviselés joga azonban még nem keltett viharokat a közéletben. „Olaszország ma azon a szinten van, mint Franciaország volt a 70- es, 80-as években, azaz még a be­vándorlókat érintő családegyesí­tések előtt” - mondja egy sza­kértő. „A bevándorlás egyelőre a férfiak ügye, a problémák majd akkor kezdődnek, ha a nők és a gyerekek is követik férjüket, apju­kat Olaszországba.” Végül ami Spanyolországot illeti, eddig itt sem okozott „valláshábo­rút” a muzulmán fátyol ügye: vise­lése az állami iskolákban szabad, de általában még a katolikus isko­lák is engedélyezik. (MTI, ú) Szomszédaink közül az internet- használók arányával előttünk jár az 53 százalékos Ausztria, de elma­rad Magyarország a maga 18 szá­zalékával és Lengyelország, ahol a felnőtt lakosság 20 százaléka inter­netezik. Horvátországban ez az arány 25 százalék. Szlovákiához képest alacsonyabb a mutató Szerbia és Montenegró­ban (16) és Oroszországban (9). Habár Oroszországban az inter­netezők mutatója jóval kisebb a nyugat-európai átlagnál, említés­re méltó a tény, hogy abszolút számmal kifejezve a 9,8 millió oroszországi felnőtt internetező nemzetközi összehasonlításban már komoly tényező. Ahogyan a 6,4 millió lengyel is, lévén ott az internetező felnőttek aránya 20 százalék. Szerbia-Montenegró felnőtt lakosainak száma 8,5 mil­lió. (euro.hu, ú) Világháló-használat Közép- és Kelet-Európa országaiban: Szlovákia sem áll rosszul A szlovének fele internetezik Tíz ország esetében Svájc hét évvel meg akarja hosszabbítani a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat Nem engedi meg a diszkriminációt az EU MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU nem fog bele­egyezni abba, hogy Svájc hátrá­nyos megkülönböztetést alkalmaz­zon az újonnan csatlakozó tagálla­maival szemben a személyek sza­bad áramlásának területén - erősí­tette meg tegnap a brüsszeli bizott­ság egyik illetékese. Előző nap tartották meg azoknak a tárgyalásoknak a harmadik fordu­lóját, amelyeken az unió és Svájc arról próbál egyetértésre jutni, mi­lyen feltételekkel csatlakozzon a tíz új tagország a személyek sza­bad áramlásáról kötött kétoldalú megállapodásukhoz. A fő problémát pillanatnyilag az je­lenti, hogy a tíz ország esetében Svájc további hét évvel meg akarja hosszabbítani azt az átmeneti időszakot, amelyben fenntarthatja az e területen jelenleg érvényben lévő korlátozásokat. Chris Patten külkapcsolatokért fe­lelős biztos szóvivője szerint a tize­nötök továbbra is azon az álláspon­ton vannak, hogy e tekintetben semmilyen megkülönböztetést nem hajlandóak elfogadni régi és új tagállamok között. Az átmeneti időszakokat illetően mindamellett látnak „bizonyos mozgásteret”, amelynek kihasználásával rendez­hető ez a probléma. Svájcban a jobboldali-populista, erősen bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) nagyarányú előre­törését hozták a múlt hét végén tartott választások. Az SVP kampá­nyának egyik meghatározó témája volt, hogy az illegális bevándorlás - és az ezzel összefüggésbe hozott szervezett bűnözés - súlyos fenye­getést jelent az országra nézve. Megfigyelők nem tartják kizárt­nak, hogy a Svájcban bekövetke­zett politikai fordulat a személyek­nek a bővítéssel összefüggő szabad áramlásáról az EU-val nyár óta folytatott tárgyalásokra is rányom­ja majd a bélyegét. Az EU és Svájc között tavaly június 1-jén lépett hatályba az a hét kétol­dalú megállapodás, amelyek egyi­ke a személyek szabad áramlására vonatkozik. Rendelkezései nagyon hasonlóak az e téren érvényben lé­vő uniós szabályokhoz, vagyis a két fél vállalja, hogy egymás állam­polgárainak ugyanolyan tartózko­dási, letelepedési, munkavállalási, illetve szociális feltételeket bizto­sít, mint a sajátjainak. Lényeges különbség azonban, hogy Svájc ezeket a jogokat egyelőre csak meghatározott kvótákon belül adja meg. A megállapodás ezeket a ha­tályba lépésétől számított első öt év­ben a négy hónapot meg nem hala­dó tartózkodás esetében 115 ezer, egy évnél hosszabb időtartam ese­tében pedig 15 ezer főbén szabja meg - vagyis a 15 uniós tagország állampolgárai közül összesen ennyien élhetnek az új jogokkal. A most folyó tárgyalásokon arról kellene egyetértésre jutni, hogyan alkalmazzák ezeket a megállapo­dásokat a jövőre csatlakozó új EU- tagországokra. Az unió azzal érvel, hogy a kvótákat még egy egyoldalú védzáradékkal is ki lehetne egészí­teni, s ezek együtt már több mint elégséges védelmet nyújtanának bármilyen nem kívánatos beván­dorlási hullámmal szemben. Rítusok a munkahelyen EURO.HU-HÍR Egy decemberben életbe lépő új EU-szabályozás értelmében a munkahelyen a vallásos dolgozók­nak teret kell biztosítani vallásuk gyakorlására, függetlenül attól, hogy a dolgozó muzulmán, zsidó, keresztény vagy hindu. Az előírás szerint a vallásuk előírá­sait következetesen megtartó ke­resztények visszautasíthatják a va­sárnapi munkát, a zsidó hívőket pedig nem lehet szombati munká­ra kötelezni. A muzulmánoknak a munkaadó köteles lesz évi ünnep­ségsorozatuk alkalmával szabadsá­got biztosítani. Egyes vallási rítu­sok elvégezhetők lesznek a munka­helyen is. A szabályok szerint a hinduizmus szikh ágát követők szertartási kar­dot tarthatnak maguknál a munka­helyükön. A muzulmánoknak sza­badságot kell biztosítani, mikor ők az életükben egyszeri alkalommal kötelező mekkai zarándoklatra mennek. A hinduknak meg kell en­gedni, hogy szerettük halálakor - a gyász jeléül - leborotválhassák fe­jüket, az elhunyt hamvait pedig az indiai Gangesz folyóba szórják - ami nem rövid távollétet jelent majd a mindennapi munkától. Évente és fejenként 203 litert gurítnak le a torkukon Az angol kisasszonyok isszák a legtöbb alkoholt TV2.HU A fiatal angol nők tartják a női al­koholfogyasztási rekordot Európá­ban: 18-tól 24 éves korukig három és félszer annyi alkoholt isznak ott­honukon kívül, mint a hasonló ko­rú olasz nők. Fejenként átlagosan 203 litert fo­gyasztanak évente az angol ki­sasszonyok, de borúlátó becslések szerint ez 242 literre is emelkedhet 2007-re - idéz az AFP a Datamoni- tor intézet jelentéséből. Az ifjú brit hölgyeket a németek szorosan köve­tik a „versenyben” a maguk 189 li­terjével, mögöttük halvány harma­dikok csak a holland nők, akik fejen­ként mindössze 107 liter szeszes italt öntenek magukba évi átlagban. A szigetországi amazonok, úgy tűnik, megszelídülnek az évek hal­adásával, hiszen a kortól független összesített átlagfogyasztás már alig több mint a fele az ifjú évekének: 108 liter fejenként és évente. A vizsgálat készítője, Andrew Russell azt is felfedezte, Hogy a fiatal brit nők jellemzően nem sör formájá­ban, füstös kocsmák mélyén fo­gyasztják fenti fejadagjukat, ha­nem ennél kifinomultabb módo­kon: inkább koktélbárokban vagy étkezések kísérőjeként. A szeszes italokra fordított kiadásťil- letően szintén Anglia vezet: a férfiak és nők összesen évi 47,56 milliárd eurót áldoznak erre évente kocs­mákban, éttermekben és szórakozó­helyeken. Őket követik a franciák, akik 46,2 milliárd eurót költenek ha­sonlókra, utánuk a németek jönnek 31,3 milliárd euróval. Egy másik, a kormány által szep­temberben közzétett felmérés sze­rint a férfiak közel 40 és a nők 22 százaléka iszik túl sokat az Egye­sült Királyságban, míg ugyanez az arány például Franciaországban csak 9 százalék a férfiak és 5 száza­lék a nők vonatkozásában. A tanul­mány akkor minősíti túlzottnak a férfiak fogyasztását, ha az például sörből egy-egy alkalommal fejen­ként két litert (nyolc alkoholegy­ség) ér el, a nők esetében pedig hat egységnyi alkohol megivását tekin­ti annak egy alkalommal (ez körül­belül kétharmad üveg bornak felel meg) - ez a kétszerese a minden­napi gyakorlatban elfogadható mértékű szeszbevitelnek. „Nemzetünk kevesebbet iszik, mint száz éve, de az elmúlt 15 évben a fo­gyasztás folyamatosan emelkedik” - állapította meg a Datamonitor. A 16 év alatti kamaszok is kétszer annyit vedelnek, mint tíz évvel ezelőtt. Egy főre jutó alkoholfogyasztás (tiszta alkohol - Uter/fű) Luxemburg* Cseh Közt, Írország Románia Portugália Németország Franciaország Spanyolország MAGYARORSZÁG Dánia fogyasztás Európában Ausztria Svájc Nagy-Britannia Szlovákia Belgium Hollandia Görögország Olaszország Finnország Lengyelország pr Forrás: Glotius, I MTI Rt Bulgaria Ssj!oadatb»nk Svédország Norvégia tziand BMW 4,0 12,4 liter 10,9 10,8 10,6 mti) UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Szociális és munkaügyek Hozadékok © az EU biztosítja az egységes munkajogot © tilos mindennemű diszkrimi­náció © szigorodnak a munkahelyi biztonsági előírások © az Európai Szociális Alapból Szlovákia 2006-ig 294 millió eu­rót kap Kockázatok © nem minden munkáltató ké­szült fel az Európai Unióban ér­vényes szigorúbb munkabizton­sági előírásokra © kevés a foglalkoztatás támo­gatását célzó jó projekt

Next

/
Oldalképek
Tartalom