Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-17 / 239. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 17. A fokhagyma igénytelen, csaknem minden talajon megterem, kis befektetéssel is gazdaságosan előállítható Táplálék és értékes gyógyszer A fokhagyma az ember leg­ősibb kultúrnövényei közé tartozik. Korabeli feljegyzé­sek szerint az egyiptomi pi­ramisépítő rabszolgák nél­külözhetetlen tápláléka volt, a babiloni uralkodók kertjé­nek fontos növényeként is­merték, és a görögök, római­ak, valamint az ázsiai népek széles körben termesztették, fogyasztották. CSANDA PÉTER A régi arab orvosok gyógyszerként használták. Valóban alig van olyan zöldségfélénk, amelynek olyan sok­féle gyógyító hatást tulajdonítottak volna, mint a fokhagymának. Gyó­gyászati jelentősége a mai napig megmaradt: javítja a gyomor e- mésztőképességét, fogyasztása ha­tásos az érelmeszesedés megelőzé­sére, és csökkenti a magas vérnyo­mást. Újabb vizsgálatok igazolták il­lóolajának erős baktériumölő hatá­sát. Nagyüzemek korszerű termesz­tési eljárások híján nemigen foglal­koznak termesztésével. Mivel igé­nyes a kézi munkára, így a jövőben is elsősorban a kiskertekben, háztá­jiban kell megtermelni. Igen jó áron forgalmazható. Kis befektetéssel úgyszólván minden felszerelés nél­kül is gazdaságosan előállítható. Az őszi fokhagyma a hideget jól tűri. A talajban a legkeményebb hidege­ket is átvészeli, nem fagy el és ta­vasszal újra kihajt. A nyári magas hőmérséklet sem árt neki, de beéré- sét jelentősen sietteti. Kisebb árnyé­kot is elvisel. Vízigénye nem nagy, többnyire öntözés nélkül termesz­tik. A termés azonban jelentősen nö­velhető, ha a tenyészidőben száraz­ság esetén 2-3 alkalommal 30-40 mm-es vízadaggal öntözzük. Csak­nem minden talajon megterem, ám a legjobban a kötött, humuszban gazdag agyagtalajokon díszük. Friss istállótrágyát ne adjunk alá, mert ez a tárolhatóságát rontja. Maga a fok­hagyma valamennyi zöldség számá­ra jó elővetemény. Mivel korán be­érik, így a rövid tenyészidejű zöld­ségnövények még követhetik (pl. a saláta, spenót, cékla). A nálunk ter­mesztett fokhagymának két alaptí­pusa van, az őszi és a tavaszi. A hide­get kitűnően elviselik, ezért ősszel és tavasszal nagyon korán megkezd­hetjük a gerezdek duggatását. Az októberben duggatott gerezdek még a tél beállta előtt begyökeresednek, és tavasszal korán fejlődésnek indul­nak. Az őszi duggatásból általában 2-3 héttel korábban kapunk fo­gyasztható fokhagymát, mint a tava­sziból, a terméshozama is nagyobb. Hátránya, hogy a hagymák tartható­sága nem olyan jó, mint a tavasszal duggatottaké. Az őszi fokhagyma rendszerint már januárban romlani kezd, ezért mindkét termesztési mó­dot célszerű alkalmazni. Az őszi fokhagymának ugyan nin­csenek speciális igényei az elő- növénnyel kapcsolatban, bizonyos szabályokat mégis be kell tartanunk a termesztésnél. Általában az előző évben trágyázott talajba, korán le­kerülő zöldségfélék után kell beik­tatni. Mindenképpen kerüljük a fo­nálféreg-fertőzést okozó gyökér­zöldségféléket. Fontos, hogy a kü­lönböző hagymabetegségek meg­előzése érdekében ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben előt­te hagymafélét termesztettünk. írat­lan szabály az őszi ültetés esetében, hogy az előveteményt időben taka­rítsuk be, majd a talajt haladéktala­nul ássuk fel és hagyjuk leülepedni. (A frissen lazított földbe kiültetett fokhagyma kifagyhat.) Az őszi ülte­tésjavasolt ideje szeptember végétől október végéig tart, Dél-Szlovákiá- ban a legjobb időpont október köze­pe körül van. A lényeg az, hogy a ge­rezdek még a tél beállta előtt jól be­gyökeresedjenek. A túl korai telepí­tés veszélye, hogy a nagy lomboza­tot fejlesztő növények többet szen­vednek a téli fagykároktól. A megké­sett (november elejei) ültetés pedig a gyenge gyökérképződés miatt könnyebben felfagyhat, főleg a hó­takaró nélküli kemény fagyok miatt. Ültetés előtt a szaporítóanyagot vá­logassuk át, és a tárolás időszakában megtöppedt, betegség vagy rovar­kártétel nyomait mutató, esetleg ki­hajtott egyedeket semmisítsük meg. A hagymák külső borítóleveleit kés­sel távolítsuk el, ezzel előkészítjük a gerezdekre bontást. Bontáskor az apróbb, mumifikálódott, penészes, sérült és elszíneződött gerezdeket távolítsuk el. Nem tanácsos a ko­pasz, védőburkolat (héj) nélküli ge­rezdek felhasználása sem, mert a ki­ültetést követően nagyobb valószí­nűséggel elpusztulnak. A gerezde­ket csak az ültetést megelőző napok­ban válasszuk szét. Az önállósított gerezdek huzamosabb ideig nem tá­rolhatók veszteség nélkül, ugyanis gyorsan kihajtanak, és a gyökér felő­li végük a leválasztás helyén köny- nyen penészedik. Az ültetőanyagot közvetlenül kiültetés előtt rakjuk la­zán ritka szövetű zsákokba, majd 6- 12 órára fonálférgek ellen 5%-os tö­ménységű Sulka, vagy 4%-os Sulex oldatba csávázzuk. Ezt követően a gerezdeket érdemes a gombabeteg­ségek ellen csávázni 0,2%-os Fundazol 50 WP vagy 0,6-0,8%-os Rovral Flo készítményekkel (20 perc). Végül az így kezelt gerezdeket vékony rétegben szétterítjük és meg­szárítjuk. Mivel a Sulka és a Sulex a gombabetegségek ellen ajánlott ké­szítményekkel nem keverhető, így kénytelenek vagyunk a két csává­zási külön-külön elvégezni (az emlí­tett sorrendet betartva). A fokhagy­mát általában 25-30 cm-es sortávol­ságra ültetik, a soron belül 5-6 cm-re egymástól. A gerezdeket (4-6 cm mélyen) gyökerükkel lefelé ültetjük, ellenkező esetben a termés kisebb és rosszabb minőségű lesz. A további­akban a sekély kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Az őszi fokhagyma rendszerint már június végén beérik. A növények ak­kor érettek szedésre, amikor a lom­bozat megbámul és elszárad, a talaj­ban levő hagymák külső burokleve­lei pedig papírszerűen elvékonyod­tak, áttetszővé válnak, a gerezdeket borító héj bőrszerűen elvékonyodik. A felszedést ne halogassuk, mert esős idő esetén könnyen újra kihaj­tanak, és ezek tárolásra alkalmat­lanná válnak. A fokhagyma kézzel nehezen szedhető ki a földből, ezért mindig kapával vagy ásóval szedjük, vigyázva, hogy a hagymák ne sérül­jenek meg. Kiszedés után néhány napig kint hagyjuk utóérésre. Ä megszáradt hagymákat letisztítjuk, koszorúba fonva felakasztjuk, vagy ládába, szellős zsákba tároljuk. Az államilag elismert, engedélyezett és ajánlott őszi fokhagymafajták a következők: Alan, Benátčan, Makói őszi, Matúš, Mojmír, Radoš, Ropal, Valko és Záhorský. A szerző kertészmérnök Néhány időszerű növényvédelmi szaktanács a telepítésre szánt gyümölcsfaoltványok gyökérzetéről Kártevőmentes oltványokat ültessünk CSEKES ZOLTÁN Csak jó minőségű szaporítóanyagot vegyünk, tehát ne legyen kiszáradt, megfagyott vagy mechanikai sérülé­sektől károsodott. Ne csak a törzs, hanem a korona egészségére és ép­ségére is ügyeljünk. Döntő szem­pont azonban hogy a gyökérzet mi­nősége kifogástalan legyen, akár­csak a föld feletti részeké. Nem sza­badna előfordulni a vásárolt oltvá­nyok gyökérzetén az agrobacté- riumos gyökérgolyva, a roseliniás gyökérpenész vagy a szegecsfejű gyökérgomba. A dugványalanyú csonthéjasokon gyakran előfordul a leukosztómás elhalás libabőrös tü­nete is. Az alma, körte törzsén, vesz- szőin előfordulhat a fomopsziszos kéregelhalás tünete, a pirosra színe- ződő, majd a spóratelepek képződé­se miatt rücskössé vált vesszőhéj. Az alma alanyokon nem lehet vértetű- telep, vagy vértetű gyökérlakó alak­ja által okozott duzzanat. Vigyázzunk a konténeres oltványok vásárlásakor is, mert az ilyen fák gyökere sokszor meggörbülve, kör- betekeredve helyezkedik el a mű­anyag zacskóban. Ez arra a helyte­len faiskolai gyakorlatra vezethető vissza, melynek eredményeként nem a gyökeres alanyt ültetik el a konténerbe és azt ott nevelik, hanem a korábbi őszi értékesítésből meg­maradt gyengébb, méreten aluli olt­ványok már megfásodott gyökereit erőltetik természetellenesen meg­görbítve a konténerbe. Ezek a gyö­kerek a telepítést követő alapos be- öntözés után egy ideig még működ­nek, de az első csapadékszegény, időszakban már nem tudják a mé­lyebb talajrétegből felvenni a vizet, így a fa sínylődik, majd elpusztul. A gyümölcsfacsemetéket a faiskolák koronás vagy suháng oltványoknak nevelik. A suháng nagyobb lehetősé­get ad arra, hogy a nekünk tetsző koronát formáljunk. Visszametszés- sel mindenekelőtt a korona magas­ságát tudjuk szabályozni. Ezt a cse­meteformát válasszuk akkor is, ha sövényt szándékozunk nevelni. Nem elég azonban a csemetét kiválaszta­ni, hazavinni és - ahogy azt az eláru­sítóhelyen hallottuk - mielőbb a földbe dugni! A késedelem nélküli ültetés valóban nagyon fontos köve­telménye a csemeték mielőbbi meg- eredésének. Ha nincs időnk azon­nal, vagy a vásárlás után egy-két na­pon belül ültetni, akkor az oltványo­kat ajánlatos elvermelni. Itt említe­ném meg az Agrisorb adalékanyag pótolhataüan szerepét, amelybe a gyümölcsfák gyökerét 15-20 percig beáztatjuk. Ha a gyökereket ültetés előtt beáztatjuk ebbe a gélbe, az ere- dés sokkal biztonságosabb és a nö­vény további fejlődése kiegyenlítet­tebb. Gödörásáskor a talaj felső réte­gét a gödör egyik, az alsóbb rétege­ket a másik oldalára tegyük. A cse­mete ültetésekor a földet fordított sorrendben töltsük vissza, közben óvatosan a cipő hegyével tapossuk meg a gyökerek körül jól eligazított morzsalékos talajt, így a vékony gyökerek nem sérülhetnek meg. Jó, ha a gödörbe visszakerülő földbe egy-két evőkanálnyi Agrisorbot is keverünk. Nem baj ha a fácska ülte­téskor kissé magasabbra kerül, mert a téli talajülepedés következtében a helyére kerül. A túl magas ültetés vi­szont nem jó, mert a téli fagyok könnyebben kárt tehetnek benne. Karó csak az erősen széljárta helye­ken kell, vagy ott, ahol laza talajba gyenge növekedésű alanyt ültet­tünk. Hátrányos viszont a mély ülte­tés, mert az oxigénigényes gyökerek kevés levegőhöz jutnak, szöveteik lassan elhalnak, a tápanyagok felvé­tele lassan megszűnik. Ä mély ülte­tés sokkal veszélyesebb a magas ül­tetésnél. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Egy növény, amely az embert és a kertet is gyógyítja Körömvirág szerepe a biokertben __________Agrárvilág ^ KÖ TELES GÁBOR A körömvirágot (Calendula offi- cinális) már a 12. századbeli fel­jegyzések is gyógynövényként említik. Állítólag rákmegelőző hatása van, de a virág szirmaiból készült kenőcsök, lábfürdők ered­ményesen felhasználható a kö­röm- és lábpenész gyógyításába is. A konyhában a virágszirmokat a sárga színezőanyagot tartalma­zó sáfrány helyett adagolják leve­sekbe, mártásokba és húsokhoz. A biokertbe azért telepítjük, mert riasztja a levéltetveket és a fonál­férgeket. E tulajdonságáért aján­latos néhány tövet az őszibarack közelébe ültetni, de kiváló hatást fejt ki a kajszibarack és a szilva, az alma vagy a körtefák szom­szédságában is. A körömvirág kö­zelsége nagyon jót tesz a málná­nak is. Ugyanis ez a nagyon érté­kes gyökérzetű gyógynövény fenntartja a talaj és a növényzet egészségét. Ez az előnyös szom­szédság már a gyökérzónában ér­vényesül: előmozdítja az egészsé­ges hajtásnövekedést és meggá­tolja a málnavessző foltosságra (Dydymella applanta stb.) való fogékonyságot. Célszerű olyan zöldségfélék soraiba is körömvi­rágot vetni, mint pl. a paradi­csom, paprika, uborka, mert csa­logatja a levéltetvek természetes ellenségeit. Ennek köszönhetően a levéltetvek nem tudnak elszapo­rodni a haszonnövényeken. A körömvirágot egynyári növény­ként termesztjük. Magját hideg­ágyba, vagy közvetlenül a szabad földbe vetjük. Megtörténik, hogy az ősszel elhullajtott magból is palánták képződnek. Nyárvégén és ősszel ajánlatos minél több érett magot gyűjteni, mert a kö­römvirág tavasszal sűrűn vetve alkalmas az ültetendő paradi­csom, paprika, uborkasorok talaj­javító előveteményeként. A szerző a szepsi Mezőgazdasá­gi Iskola nyugalmazott szakta­nára Időben szólunk: Ha a kertünket át akarjuk alakítani Eljött az őszi földmunkák ideje ÚJ SZÓ-TIPP Ha jövőre szeretnénk egy kicsit át­rendezni kertünket, akkor a föld­munkákat október-novemberben célszerű elvégezni. Ilyenkor a nö­vények már lehullajtják leveleiket, de a talaj még nem fagyott. A növények felszedésénél figyel­nünk kell néhány dologra. Azok­nál a fáknál és cserjéknél, amelyek még nem hullatták el leveleiket, mesterségesen kell segítenünk a lombhullást. Ezt házikertben leg­egyszerűbb kézzel végezni. A fia­tal növények jól tűrik az átültetést, az idősebbek már nehezebben vi­selik el. Ha tehetjük mindig nagy­méretű földlabdával együtt szed­jük ki a növényeket a földből. Ez különösen fontos azoknál a növé­nyeknél, amelyeknek húsos vagy érzékeny gyökere van (magnólia, dió). A fenyők esetében a földlab­da azért szükséges, mert e nélkül a fenyők életben maradásához szük­séges szimbióta gombákat is eltá- volítanánk a gyökerek környéké­ről. A kitermelt növényeket - főleg, ha földlabda nélkül szedtük ki - vermeljük el. Ez az ideiglenes tárolás mód biztosítja azt, hogy a gyökerek ne száradjanak ki. Ki­mondottan nagyméretű növények átültetésénél kérjük szakember se­gítségét. (kertpont.hu) Néhány szó a fagyérzékeny virágok teleltetéséről Dáliák, muskátlik télen ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Ajánlatos a muskátlikat hűvös, de nem sötét helyre vinni. Ha szüksé­ges, ültessük át őket. A teleltetés alatt csak ritkán öntözzük, ellen­ben a földlabda sose legyen por­száraz. A túlzott nedvesség viszont baktériumos betegségek kialakulá­sát vonhatja maga után. A muskát­li visszavágását érdemes február derekára hagyni. Az eddig a kertben, erkélyen tárolt szobanövényeket is ajánlatos be­vinni a házba. A kertben szedjük fel a kánná, dá­lia és a kardvirág gumóit. A növé­nyek szárát vágjuk vissza arasznyi­ra, majd néhány napra száraz helyre tegyük. A szikkasztás végé­re az üreges szárcsonkból eltávo­zik a nedvesség, a gumókra ráta­padt földet pedig már könnyen le tudjuk rázni. Ekkor nyílik lehető­ségünk a szaporításra is, amely tőösztással történik. Tövenként legalább két gumót hagyjunk, csak így biztosított a következő évi za­vartalan fejlődés. A gumókat fagy­mentes helyen, lehetőleg éppen csak nedves homokban, vagy új­ságpapírban teleltessük, (k.hu) PIACI ÁRSÉTA Pozsony október 16-án Komárom október 16-án Zselíz október 16-án Rimaszombat október 16-án Losonc október 16-án sárgarépa 16-18 Sk/kg 12-16 Sk/kg. 12 Sk/kg 20 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 25 Sk/kg 28-34 Sk/kg 15 Sk/cs 38 Sk/kg 24-35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-12 Sk/kg 10 Sk/kg 9 Sk/kg tojás 3,50-3,70 Sk/db 2,80-3,20 Sk/db 2,70 Sk/db 2,50 Sk/db 3,00 Sk/db paprika 24-40 Sk/kg 12-24 Sk/kg 20-22 Sk/kg X 10-25 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 3-6 Sk/db 7 Sk/db 18 Sk/kg X zeller 35 Sk/kg 6-10 Sk/db 10 Sk/db X 26 Sk/kg káposzta 12-14 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 4,50 Sk/kg vöröshagyma X 12-14 Sk/kg X X X paradicsom 24-40 Sk/kg 16-35 Sk/kg 22 Sk/kg X 25 Sk/kg mák X 80 Sk/liter 70 Sk/kg 70 Sk/liter X dióbél 170-190 Sk 160-180 Sk/kg 100 Sk/kg 160 Sk/kg X szőlő 32-44 Sk/kg 35 Sk/kg X X 55 Sk/kg gesztenye X x * X 55-70 Sk/kg méz X X 120 Sk/kg 120 Sk/kg 130-150 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam An gol font 59 ,204 Cseh korona 1, 287 Dán korona 5, ,542 Japán jen (100) 32, ,285 Kanadai dollár 26, ,692 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona ________ Sz lovén tollár (100) Svájci frank_________ US A-dollár 8,964 16,054 4,604 17,468 26,594 35,439 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,09-42,39 34,25-36,65 1,26-1,32 15,06-17,06 OTP Bank 40,16-42,25 34,45-36,36 1,25-1,32 15,47-16,66 Postabank 40,03-42,33 34,08-36,80 1,26-1,32 14,25-17,85 Szí. Takarékpénztár 40,15-42,11 34,35-36,11 1,25-1,32 15,32-16,77 Tatra banka 40,18-42,32 34,40-36,24 1,26-1,32 15,44-16,72 UniBanka 40,19-42,25 34,42-36,18 1,25-1,32 14,47-15,44 Általános Hitelbank 40,17-42,31 34,36-36,19 1,25-1,32 15,20-16,97 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom