Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-16 / 238. szám, csütörtök

2003. október 16., csütörtök

1. évfolyam, 8. szám

AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE

JÓ, HA TUDJUK

Kamaszkor vagy lelki válság?

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A serdülés a nagy átalakulások kora. A gyermek nemcsak testileg változik látványosan, nemcsak felnőtt méretű és jellegű testre tesz szert, de korábbi gyermeki énjét is fel kell adnia, hogy érettebb és önállóbb személyiséggé váljon. A fiatal a serdülés éveiben három főbb feladatkörrel szembesül.

Meg kell barátkoznia saját felnőtté érett testével, el kell fogadnia a hozzá tartozó nemi szerepeket és a fokozódó erővel jelentkező szexuális késztetéseket is a saját, és a környezete értékrendjével harmonikus módon kell kifejezésre juttatnia. (Időbe telik, míg egy szépen fejlett kislány a hosszú bő pulóverekbe rejtőzködés és a csillogó rózsaszín köldökig érő szteccspóló magamutogatása között megtalálja a személyiségéhez illő egyensúlyt az öltözködés terén, és a fiúknak sem megy némi gyakorlás nélkül, amíg a lányok lökdösésétől és hajhuzigálásától eljutnak egy szombat esti randevú megbeszéléséig.)

Ezt az átalakulási időszakot többnyire heves nyugtalanság, bizonytalanság és izgatottság kíséri. A kamasz megszokott viszonyulási módjai elavulttá válnak, ezért fel kell adnia őket. Semmilyen biztos új módszere nincs azonban, mellyel a régieket helyettesíthetné. A felnőtté válás izgalmas új lehetőségeket is kínál (pl. önállóság, szex, stb.). A régi szokások feladásával járó félelem küzd a változásra való késztetéssel.

Az önálló személyiség kialakulása természetesen nem a serdülőkorral kezdődik vagy végződik, de ez az az életkor, amikor különösen sok új követelménnyel és elvárással szembesül az ember. A krízisből való kibontakozáshoz a fiatalnak időre van szüksége, amit a mi társadalmunk támogat is azzal, hogy a gyermeki és a felnőtt állapot közé beiktatja a serdülőkort, azaz egyfajta türelmi időt biztosít.

A legtöbb fiatalnak ez a néhány év elegendő is ahhoz, hogy idéden, nyegle, félénk, vagy éppen túl harsány és gáüástalan kiskölyökből értelmes, megbízható, tartalmas célokkal és kapcsolatokkal rendelkező ifjúvá cseperedjen. Szülőknek, nevelőknek fontos tehát tudniuk, mik azok a jelenségek, amik még beleférnek a normális kama- szodás viszontagságaiba, és honnantól kell aggódnunk, mikor kell szakemberhez fordulniuk segítségért.

Vannak tünetek, melyek, bár nem feltédenül betegség előjelei, de mindenképpen azt mutatják, hogy a serdülés folyamata elakadt, vagy a lelki szerkezetre túlságosan nagy terhet ró. Mik ezek a jelenségek?

1. A kisgyermekekre jellemző viselkedésformák megmaradása, (babusgassák, szolgálják ki, intézzék el az ügyeit, stb.) Ez a felnőtté válástól való félelemre utal.

2. Merev, túlzott önkontrollra törekvő viselkedés. (Mintha egy kis, koravén felnőttel lenne dolgunk.) Ez a viselkedés az ellazulástól, a belső erők, érzések és gondolatok felszínre kerülésétől való félelmet tükrözi.

3. Infantilis társas kapcsolatok. (Kisebbek csodálatát vagy nagyobbak védelmét keresve barátkozik, a kortársai helyett. Az ellenkező nemet kerüli.)

4. Nem tud leválni a szüleiről, eltávolodni a család érzelmi és szellemi vonzáskörétől. (Életében a szülei még mindig jóval nagyobb szerepet játszanak, mint a kortársak vagy más hatások. Véleményében, érzelmeiben, partnerválasztásában szüleitől függ.)

5. Nem képes az érzéseit megélni és kifejezni (pl. haragot, örömöt, szomorúságot, stb.). A siker nem boldogítja, a kudarc nem sújtja le. (pl. nem szomorú, ha otthagyja a szerelme, hanem, mintha mi sem történt volna, gyorsan új partner után néz.)

6. Problémák a valóság és a fantázia elkülönítésével. Bárki lehet persze egy kicsit gyanakvóbb, bizalmadanabb, esedeg érezheti, hogy más, mint a többiek, valamilyen tulajdonsága feltűnést kelt. Többnyire mégsem hisszük, hogy „mindenki minket néz”, vagy hogy a tanárok összebeszéltek a hátunk mögött.

7. Jövőképe nem reális. Vagy teljesen terméketlen, irreális ábrándokat sző a jövőjéről, vagy egyáltalán nem is foglalkozik vele. Ez szintén a jövőtől és a felnövéstől való bénító félelemre utal.

8. Bénítóan félelmetes gondolatok, pl. a megőrüléstől, a másságtól, vélt vagy valós bűnök miatti megtorlástól. A fiatal emiatt nem tud aludni, nem tud a tanulásra koncentrálni, esedeg emberek közé sem megy.

9. A serdülő úgy érzi, hogy cselekedeteit nem saját maga irányítja, hanem valami, ami akaratától független, (pl. a sors, a gének, a csillagok állása vagy esedeg egy vüágméretű összeesküvés)

Az ilyen szélsőséges magatartásformák kisebb mértékben, rövidebb ideig a végül egészséges irányban továbbfejlődő serdülőknél is előfordulhatnak. Ezek a vészjelek csupán jelzik a veszélyt, nem jelentik, hogy a baj már itt is van. Hiszen amíg a fiatal bármilyen szélsőségek között is, de változik, addig korának megfelelően viselkedik. Komoly aggodalomra az ad okot, ha egy furcsa, betegesnek ható magatartásban hosszú időre megmerevedik. Ilyenkor feltédenül forduljunk szakemberhez! (gy, he)

A fiatal diák szorongásai miatt nem tud aludni, nem tud a tanulásra koncentrálni, esetleg emberek közé sem megy (Képarchívum)

A kisebbséghez tartozó gyermek nem fosztható meg jogától, hogy saját kulturális életét élje, vallását gyakorolja

A fiatalkorúak jogairól

HORVÁTH ERIKA

gócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke a kedden megtartott Média és a gyermekek jogai elnevezésű előadássorozaton azt nehezményezte, hogy a sajtó és a televízió munkatársai gyakran figyelmen kívül hagyják a gyermekek emberi méltóságát, és nem respektálják jogaikat. „Főleg az elektronikus média csinál a gyerekekből árucikket, hogy odakösse a nézőt a képernyőhöz, anélkül, hogy figyelembe venné a fiatalkorúak jogait.” - jelentette ki Agócs Valéria. Ha az újságírók oknyomozó riportjaik során, hírösszeállításaikban nem tartják tiszteletben a gyerekek sebezhetőségét, vétenek az újságírói etikai kódex előírásai ellen.

GYERMEKEK MILLIÓI ÉLNEK VESZÉLYBEN,

melynek oka lehet a szegénység, természeti csapások, háborúk, testi fogyatékosság vagy más, olyan körülmény, amelyen sem ők, sem szüleik nem tudnak változtatni. Ezek a gyermekek szülői vagy egyéb védelem hiányában kiszolgáltatottá és könnyen kizsákmányolhatóvá válhatnak. Ma a világon körülbelül 250

„Főleg az elektronikus média csinál a gyerekekből árucikket" - jelentette ki Agócs Valéria

(Horváth Árpád felvétele)

millió gyermek dolgozik a saját vagy/és családjuk helyzetének javítása érdekében. A munka, amit minimális bérekért vállalnak gyakran veszélyes, mint pl. az utcai hírlapárusító vagy a gyári munka, tönkreteheti még fejletlen szervezetüket (pl. kőbányákban, szövőgyárakban), nem fejlesztő jellegűek vagy testi és szellemi fejlődésüket egyenesen károsan befolyásolják (szervkereskedelem, szexuális kizsákmányolás).

„Nemes céljaink eléréséhez néha nem árt egy kis rámenős arcátlanság. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF első főigazgatójának vüá- gos és életbevágó cél lebegett a szeme előtt, amikor 1947-ben néhány soros levelet írt az amerikai külügyminiszternek: „100 millió dollárra van szükségem, hogy 6 millió gyereknek egy pohár tejet és egy darab kenyeret adhassak.” Maurice Pate megkapta a pénzt, és így az UNICEF segíthetett a háború utáni Európában fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken.” - így emlékezik vissza az UNICEF első éveire és feladataira Sir Peter Ustinov, Oscar-díjas angol színész és író, az UNICEF nagykövete, aki több évtizede áll önzetlenül a gyermekek szolgálatában.

A szervezet céljai nem változtak azóta sem. Az UNICEF ma is pártatlanul és megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a világ legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekeinek. AII. világháború után, a romokban álló Európában a lakosság éhezett, hiány volt alapvető gyógyszerekből, összeomlott az egészség- ügyi ellátás. Győztes és legyőzött egyaránt segítségre szorult. Az ENSZ tagállamai a gyerekek szenvedéseinek enyhítésére hozták létre 1946. december 11-én, a Közgyűlés első ülésszakán, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermeksegélyalapját, az UNICEF-et.

LOBBIZIK A KORMÁNYOKNÁL

a veszélyeztetett gyermekek hatékonyabb védelméért, továbbá utcagyerekeknek szóló programokkal, vasárnapi iskolákkal, szabadidős tevékenységekkel, jogi tanácsadással segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket.

Az UNICEF abból indul ki, hogy együtt az emberek csodákat művelhetnek. Tevékenysége során szorosan együttműködik a kormányokkal, más nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k), szakmai csoportokkal és a helyi közösségekkel. Az UNICEF abban segít, hogy a kormányok és különböző helyi szervezetek saját programjaikat valósíthassák meg. A programok hatékonysága abban rejlik, hogy a helyi közösség tagjainak együttműködésén alapulnak, költségkímélők, egyszerűek és hosszabb távon fenntarthatóak. Ezért tartják az UNICEF-et - a közvélekedéssel ellentétben - nem segély-, hanem fejlesztési szervezetnek.

EGYEZMÉNY A GYERMEKEK JOGAIRÓL

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben elfogadta a gyermekjogok védelmére vonatkozó rendeletet, melyet az USA és Szomália kivételével a világ összes országában aláírtak. Az egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

Az egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői, vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt.

Az államok gondoskodnak arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működése megfeleljen az illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak, különösen a biztonság és az egészség területén, valamint ezek személyzeti létszámával és szakértelmével, továbbá a megfelelő ellenőrzés meglétével kapcsolatban.

Az egyes országok vezetésének tiszteletben kell tartania a szülők vagy, adott esetben a helyi szokás szerint, a nagycsalád vagy a közösség, a gyámok, a gyermekért törvényesen felelős személyek felelősségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek az elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak.

MINDENKINEK JOGA VAN AZ ÉLETHEZ

Minden gyermeknek veleszületett joga van az életre, ezért a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítani kell a gyermek életbemaradását és fejlődését. A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga .van ahhoz, hogy nevet kapjon állampolgárságot szerezzen és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék. Az egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy törvény- sértő beavatkozás nélkül tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága - ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát. Az egyezményben részes államok tiszteletben tartják a mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől külön élő gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekével ellenkezik. Annak a gyermeknek, akinek szülei különböző államokban bírnak állandó lakóhellyel, joga van, kivételes körülményektől eltekintve, mindkét szülőjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. Bármely ország elhagyásának joga csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyek az állam biztonságának, a közrendnek, a köz- egészségügynek, a közerkölcsnek, valamint mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek és amelyek összhangban vannak az egyezményben elismert egyéb jogokkal.

SZABAD VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS

Az államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyüváníthassa véleményét; a gyermek véleményét figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.

A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie. Éppen ezért azok az államok, amelyek részt vesznek ebben a programban, megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, köz- igazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll. Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére.

Az államok elismerik az illetékes hatóságok által gondozásra, védelemre, illetőleg fizikai vagy elmeápolásra elhelyezett gyermeknek azt a jogát, hogy időszakosan felül kell vizsgálni az említett kezelést és az elhelyezésével kapcsolatos minden egyéb körülményt. Minden gyermeknek

JOGA VAN A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGHOZ,

így biztosítani kell számára a társadalombiztosítás juttatásaihoz való jogát, és megteszik a szükséges intézkedéseket arra, hogy hazai jogszabályaiknak megfelelően biztosítsák e jog teljes megvalósulását. Elsősorban a szülők, vagy a gyermekért felelős más személyek alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket. Az egyezményben részes államok elősegítik és előmozdítják a nemzetközi együttműködést az oktatásügy területén, különösen annak érdekében, hogy megszüntessék a tudatlanságot és az írástudatlanságot az egész világon, és megkönnyítsék a tudományos és technikai ismeretek megszerzését, valamint a korszerű oktatási módszerek megismerését. Ebben a tekintetben különösen figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit. A kisebbséghez tartozó gyermek nem fosztható meg attól a jogától, hogy saját kulturális életét élje, vallását vallja és gyakorolja, illetőleg csoportjának többi tagjával együtt saját nyelvét használja.

Média és a gyermekek jogai elnevezésű szeminárium előadói: Juraj Adler és Maisha Frost (Horváth Árpád felvétele)

Az UNICEF abból indul ki, hogy együtt az emberek csodákat művelhetnek (Képarchívum)