Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-15 / 237. szám, szerda
Három nappal a kivégzés előtt interjút ad egy újságírónak David Gale élete A terhes ara esküvője véres mészárlásba fordul - a menyasszonyt kivéve minden vendég meghal Kill Bill - Első rész THRILLER Néhány éwel ezelőtt több olyan élvonalbeli hollywoodi mozi is készült, amelynek középpontjában egy kivégzésre váró elítélt személyes drámája állt, a trend azonban hamar kifulladt, miután a Ments meg, Uram! című film az általa nyert Oscarokkal kiaknázta a témában rejlő lehetőségeket. Alan Parker (Madárka, Angyalszív, Evita) mosnújra előbányázta a süllyesztőből a témát, és csavaros thrillert kanyarintott hozzá, amely annyiban különbözik a korábbi, hasonlójellegű filmektől, hogy inkább a titkok felfejtésén van a hangsúly benne, mintsem az emberi drámán. David Gale (Kevin Spacey-Hetedik, Közönséges bűnözők, Amerikai szépség) jó nevű egyetemi tanár és híres polgárjogi aktivista, aki egész életét a halálbüntetés eltöröltetésére tette fel, előadások tartásával és demonstrációk szervezésével küzdve céljáért. A sors gonosz fintora, hogy Gale-t előbb egyik ex-tanítványa simlis viselkedése miatt eltávolítják az egyetemről, majd a felesége által is elhagyott, lezüllött férfit halálra ítélik általa egyébként imádott kolléganője megerőszakolásáért és meggyilkolásáért. Az addig a sajtótól mereven elzárkózó Gale három nappal a kivégzése előtt interjút ad a helyi lap újságírójának (Kate Winslet - Titanic, Mennyei teremtmények). Gale ebben elmeséli egész életét, és következetesen ártatlan- nak vallva magát, megkéri a nőt, hogy kutassa fel a gyilkosság valódi elkövetőjét. Többé-kevésbé élelmesen adagolva a feszültséget, Alan Parker jó mesterember módjára „kriminalizálja” a sztorit és dirigálja le a filmet, sajnálatos azonban, hogy e művelet során kevéssé lel társra választott színészeiben: Kate Winslet vagy a segédjét alakító Gabriel Mann halványabb annál, mint amit a történet alapján várhatnánk tőlük, (est) David Gale élete (The Life of David Gale), Színes, feliratos, amerikai thriller, 2003, 130 perc, Rendezte: Alan Parker, Szereplők: Kate Winslet, Kevin Spacey, Laura Linney, Cindy Waite, Cleo King, Gabriel Maim, Jim Beaver, Leon Rippy, Matt Craven, Rhôna Mitra AKCIÓFILM arantino negyedik és ötödik alkotásának (a rendező egy személyben meghozott döntése nyomán a Kill Bill két részben látható a mozikban, a második epizód várhatóan jövő februárban debütál, bár a készítők inkább úgy fogalmaznak, hogy valójában két különálló alkotásról van szó) alapsztorija korábbi filmjeihez képest is igen egyszerű. Adva van egy, a világ legesiegjobb orvgyilkos csoportjából (Halálos Vipera Orgyilkos Osztag) kilépni kívánó hölgyemény, Fekete Mamba (Urna Thurman). A csoportnak és különösen annak vezetőjének, Bilinek (David Carradine) ez a magatartás nem tetszik, így a terhes ara esküvője véres mészárlásba fordul. A Menyasszonyt kivéve minden vendég meghal, ő viszont rejtélyes módon túléli a támadást, noha közvetlen közelről szétiövik a fejét. A kómában töltött négy év után és vala- hányadik tervezett megerőszakolta- tása előtt magához tér és bosszút forral elveszettnek hitt gyermekéért, na meg a becsületért (?). Céljához előbb felkeresi a legendás sza- murájkard-kovácsot, majd útja első célpontjához,_ O-Ren Ishiihez (Lucy Liu) vezet. Ó éppen Japán egyik yakuza főfő-főnöke, így ahhoz, hogy leszámolhasson vele a Kék Levelek Házában előbb le kell mészárolnia a 88 tagú testőrséget illetve a láncos golyóval hadakozó japán iskolás lányt. A további három célpont kivégzése a következő részre marad. A film a spagetti-westem, a kínai harcművészeti és japán szamurájfilmek, valamint anime és Mártix-elemek szerencsés keveréke. Tarantino megpróbálta az általa legjobban szeretett művek szerencsésnek tartott vonásait egyetlen filmbe összegyúrni. Ez többnyire sikerült is. Rengeteg konkrét (filmtörténeti) utalás is esik a korábbi élményekre, a filmzene illetve a szereplőválasztás is életrajzilag erősen motivált. Az alkotás röviden összefoglalva tömény erőszak és irónia vicces keverékeként jellemezhető - ami Tarantino korábbi rendezéseinek ismeretében egyáltalán nem meglepő, bár az élvezetes párbeszédek helyett itt inkább átmetszett mák, lefejezések és egyéb csonkolások dominálnak, ellenpontozva valamilyen megdöbbentően választott zenei kísérettel. A levágott végtagokból rengeteg vér ömlik, ugyanakkor a mészárlás naturalizmusában sokszor a pult alól kapható trash horrorfilmek színvonalán mozog. (A vérengzések egyes részei egyébként fekete-fehérben kerülnek az amerikai és európai piacra, míg Ázsiában egy vágatía- nabb és kevésbé „öncenzúrázott” változatot vetítenek majd.) A rendező minden eszközt megragad ahhoz, hogy megpróbálja a nézőt egyszerre minél közelebb hozni a cselekményhez és egyúttal minél távolabb is taszítani attól. Az eredmény furcsa keveréke a legkülönbözőbb filmes és kulturális tradícióknak, ám a dolog valahogy mégis működik, pedig a cselekmény egy igen szerencsédenül sikerült utolsó tíz másodperccel lényegében félbe marad. S bár talán éppen Tarantino nem akarta, hogy a repertoárból kimaradjon a pocsék amerikai filmek szokásos nézőcsalogató befejezése, még sincs komoly hiányérzetünk. A színészválasztás is pontosnak bizonyult (ebben Tarantino legendásan jó) - bár az első részben nem érdemes arra készülnünk, hogy David Carradine-ből a kezénél sokkal többet láthatunk Urna Thurman és Lucy Liu alakítása meggyőző, ellenben a színésznői pályáját feladni készülő Daryl Hannah számára az első részben játszott szerep még hattyúdalnak sem az igazi. Bár a Kill Bill nem hagyja maga mögött a Ponyvaregényt, az iróniára fogékony és kellően edzett gyomorral rendelkező mozilátogató azt kapja, amit az év leginkább várt alkotásának nyújtania kell. (mozinet) Kill Bill - Első rész (Kill Bill: Vol. 1 / Kill Bill: Volume 1), színes, amerikai film, 2003, 90 perc, Rendezte: Quentin Tarantino, Szereplők: Urna Thurman, Daryl Hannah, David Carradine, Lucy Liu, Michael Jai White, Michael Madsen, Vivica A. Fox A sorozatfilmek között ritkaságszámba megy, ha a folytatás hozza a korábbi epizód színvonalát, ám ezúttal ez történt ; a filmben pazar akciók, poénok Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk AKCIÓVÍGJÁTÉK A nyolc évvel ezelőtt Jerry Bruckheimer produceri felügyelete alatt készült Bad Boys című akciómozi nem csupán rendezőjének, de két vezető színészének is meghozta a kiugrás lehetőségét: a sztárteremtés egyik legelismertebb szaktekintélyének számító Bruckheimer egyrészt Hollywood egyik legjobban fizetett direktorává emelte az addig csupán reklámfilmekben vitézkedő Michael Bayt, másrészt a tévébeli bohóckodásaik nyomán már ismert, de játékfilmben még nemigen szereplő Martin Lawrence-t és Will Smith-t a filmcsillagok élvonalába katapultálta. A sorozatfilmek között ritkaságszámba megy, ha a folytatás hozza a korábbi epizód színvonalát, ám ezúttal ez történt. Fordulatos történetre ne számítson senki, ellenben pazar akciókra, ütős poénokra annál inkább. Az egyszerű vonalvezetésű mese a miami drogkartellek prominensei utáni ni a város jól jövedelmező drogkereskedelmét. Marcus (Smith) és Mike (Lawrence) tűzön, vízen, földön és levegőben veszik fel a küzdelmet vele szemben, ám akciójuk sikerességét veszélyezteti, hogy Marcus mutatós húga, Syd - korántsem véletlenül - az eseméhajszáról tudósít: Tapia, a kubai kormány által támogatott, és még az ukrán maffiát is a rémületbe hajszoló eszközeiről ismert gengszter nagyobb ás nagyobb területeket kíván beteríteni extasy- val, és ellenőrzése alá akarja vonnyek sűrűjébe keveredik, és nehéz helyzetek sorába hozza hőseinket,- Akciófilmek esetében a két és fél órás játékidő ritkaságnak számít, Bay és Bruckheimer azonban vállalta a kockázatot, és tizenkilencre kért lapot: a páros abban bízott, hogy az akciójelenetek még ilyen töménységben is élvezhetőek, és képesek önmagukban elvinni a filmet. Jól számítottak: a Bad Boys II. ugyan kizárólag a műfaj sokat próbált kedvelőinek ajánlható, de azoknak feltétlenül, (est) Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (Bad Boys II), színes, amerikai film, 2003, 147 perc, Rendezte: Michael Bay, Szereplők: Martin Lawrence, Will Smith, Gábriellé Union, Joe Pantoliano, Jordi Moll’, Peter Stormare, Theresa Randle
