Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-15 / 237. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 15. ' FÓKUSZBAN: EGYÉVES A DZURlNDA-KORMÁNY Sokak szerint ez a kormány egy év alatt többet tett, mint az eddigi szlovák kabinetek együttvéve, az eredményeket azonban elhomályosítják a folyamatos botrányok Reform- és botránykormány Ezen a héten egyéves Mikuláš Dzurinda második kormánya. A jobboldali pártokból meg­alakult kabinet sokkal zajo­sabb egy évet tudhat maga mögött, mint a korábbi négy év volt. Politikájának eredmé­nyeit sem látni, mert a botrá­nyok elhomályosítják a mun­kát. Pedig sokak szerint ez a kormány egy év alatt többet tett, mint az eddigi szlovák kabinetek együttvéve. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kabinet munkájával kapcsolatban a leghangosabbak a szakszerveze­tek, amelyek az ellenzék szószólójá­vá váltak. Tény, az életszínvonal az utóbbi egy évben nem nőtt, viszont szakemberek már korábban is fi­gyelmeztettek: ezen reformok ered­ményei csak a 2005-2006-os évben lesznek érezhetőek, hiszen minden csak folyamatában érzékelhető és értékelhető. Az alábbiakban a teljes­ség igénye nélkül néhány tárca ered­ményeit értékeljük, nem térünk ki azonban olyan reformokra, mint például a közigazgatási, amely még nem kezdődött meg. AGRÁRTÁRCA Az MKP miniszterei közül alighanem Simon Zsoltra hárult a legnehezebb feladat az agrártárca irányításának elvállalásával. Ugyanis Pavel Koncoš idején vajmi kevés történt az agrá- rium EU-csatlakozásra való felkészí­tése terén. Az integrált adminisztra­tív és ellenőrzési rendszer romokban hevert, a parcellaregisztemek, a légi térképeknek, az állatnyilvántartás- nak stb. nyoma sem volt, a SAPARD- előcsadakozási alap pedig épp, hogy beindult. A többéves lemaradás be- pótlása már akkor is tiszteletre méltó feladatnak minősült volna, ha az ag­rárágazatnak nem kell más problé­mákkal szembenéznie. (Hogy ez mennyire sikerült, legkésőbb 2004. május 1-jén kiderül.) Csakhogy nem így történt. Előbb a sertésfelvásárlási piacon keletkezett súlyos zavar, majd a tej és tejtermékek, valamint a gabona piacán fokozódott a feszült­ség, miközben a piaci zavarok mér­séklésére hivatott állami alap pénz­tárában erre a célra egyetlen korona sem volt tartalékolva. Pénzt tehát csak átcsoportosítással nyertek, ám mivel az agráriumot korábban a kor­rupcióval hozták összefüggésbe, Si­mon Zsoltnak előbb rendet kellett te­remtenie az állami támogatások kifi­zetése terén. Az időjárás miatt is fő­hetett a feje: előbb a hosszú kemény tél szántatta ki a földművesekkel az őszi repcét, majd az aszály okozott súlyos károkat. S bár a termelőket üyen elemi csapás esetén kárenyhí­tés illetné meg, az üres államkassza miatt a kért 1,7 milliárd korona he­lyett 400 milliót kaptak. Egyelőre úgy tűnik, alul marad a tárca a köz­veden kifizetésekért vívott harcban is. A miniszter és az MKP 55 százalé­kot követel, a kormány viszont csak 50 százalékra talált fedezetet. PÉNZÜGY ÉS GAZDASÁG Ivan Miklós pénzügyminiszter veze­tésével a tárca 2002-ben a korábbi­nál korszerűbb és átíáthatóbb éves költségvetést tett le az asztalra, s ér­demére szolgál, hogy a 2004-es bü­dzsét is időben elfogadtatta a kor­mánnyal. Az más kérdés, hogy né­hány ágazat számára nem talált ele­gendő pénzt. A szaktárca legfonto­sabb 2003-as cselekedete a 19 száza­lékban meghatározott egységes ÁFA-kulcs és a szintén 19 százalékos egységes jövedelem- és társasági adó kidolgozása volt - mindhárom jövő­re léphet életbe. A minisztérium re­formelkötelezettségét némileg ront­ja az a tény, hogy a 2003-as költség- vetés kidolgozásakor túlbecsülték az adóbevételeket, ezért menet közben, augusztustól emelni kellett az üzem­anyag, a sör és a dohánytermékek adóját. A gazdasági minisztérium si­keresen magába olvasztotta a priva­tizációs tárcát, emellett eredménye­sen lobbizott amellett, hogy helyez­zék hatályon kívül a Mečiar-korszak idején elfogadott nagyprivatizációs törvényt. A tárca legnagyobb fogása a Peugeot-Citroen autógyár becsalo­gatása volt Nagyszombatba. INTEGRÁCIÓ A kormány integrációs politikája a si­kerágazatok közé tartozott az elmúlt egy év során. Tavaly novemberben a prágai csúcson döntött úgy a NATO, hogy Szlovákiát további hét másik állammal jövőre felveszik a katonai védelmi szervezetbe. Ebben az idő­szakban derült ki az is, hogy Szlová­kia mindenképpen az első forduló­ban, a kilenc másik esélyessel együtt, 2004. május 1-én az Európai Unió tagjává válik. Mindkét minisztériu­mot, melyekhez szorosan kötődnek ezek a sikerek az SDKÚ miniszterei irányították, ám míg a külügyminisz­ter Eduard Kukán a köztársasági el­nök posztjáért versenyezhet jövőre, a védelmi miniszternek, Ivan Simkó- nak a miniszterelnökkel való össze­zördülés miatt meg kellett válnia posztjától. Az EU-integráció terén időnként lehetett hallani elmarasz­taló véleményeket Szlovákia felké­szülésével kapcsolatban, de ezek leg­inkább az EU-s pénzek fogadására való felkészüledenséget kritizálták. Dzurinda - állandóan védekezni kell (TAS R-fel vétel) A kormány úgy tűnik, megpróbált ja­vítani ezen, de az eredmény csak az Európai Bizottság novemberi értéke­lésben lesz valóban tapintható. A ka­binet szerint ez az értékelés már jó­val kedvezőbb lesz, mint az első fél­évben megfogalmazott. BELÜGY Ahogy a legfrissebb reprezentatív felmérésekből is kiderült, láthatóan javult a lakosság biztonságérzete, mely nyilván közvetlen összefüggés­ben van a belügyi tárca munkájával. Az új miniszter, Vladimír Palkó egy éve, belépésekor azt ígérte, hogy megtisztítja a rendőrséget, és min­den erejével azon lesz, hogy a lehető legjobban visszaszoruljon a bűnö­zés. Míg az utóbbiról pontos szá­mokkal egyelőre nem rendelkezik senki, a rendőrségen látványos taka­rításba kezdett a miniszter. Havonta 10-15, a szabályok ellen vétő egyen­ruhásnak kell elhagynia munka­helyét, és már több olyan nagysza­bású rajtaütés is történt, ahol akár többtíz korrupt rendőrt, vagy határ­őrt tartóztattak egyszerre le. Úgy tű­nik, némileg visszaszorult az alvilág is, de az idei évre is jutott azért egy­két merénylet. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Az igazságügyi minisztérium mun­kájának leglátványosabb részei a bí­róságokkal és a bűnözők elítélésével kapcsolatosak. Dániel Lipšic minisz­ter még elődjétől, Ján Čarnogurský- tól örökölte a rossz viszonyt a Legfel­sőbb Bíróság előző elnökével, Štefan Harabinnal, akit bár újraválasztot­tak, a köztársasági elnök mégsem nevezett ki, s ebben az Alkotmánybí­róság is hasonlóan döntött. Nemrég Milan Karabín személyében új, a kormány számára is elfogadható el­nök került az LB élére. A bűnözőkkel kissé hadilábon áll a minisztérium, mivel a bíróságok rendre kiengedték a komoly gazdasági bűntettekkel gyanúsított, előzetes letartóztatás­ban lévő személyeket. Ezek után a miniszternek kellett beadványban kérni a magasabb szintű bíróságokat a korábbi döntések megszüntetésé­re. így került újra jács mögé Jozef Majský és Mikuláš Čemák is. SZOCIÁLIS SZFÉRA A kormányprogram megvalósításá­ban legtovább talán a szociális, mun­ka- és családügyi minisztérium ju­tott. Első lépésként a 2001-ben elfo­gadott munkatörvénykönyv módosí­tását készítette el a minisztérium, mely július 1-jén léphetett életbe. Az új törvény rugalmasabbá tette a munkaerőpiacot, a minisztérium részben ennek tulajdonítja, hogy a munkanélküliség fokozatosan csök­ken: a tavalyi 18 százalékról szep­temberre 14 százalék alá esett vissza a nyilvántartott munkanélküliek aránya. A tárca legnagyobb vállalko­zása a nyugdíjreform, az új rendszer első pillérét szabályozó jogszabályt a szeptemberi ülésén fogadta el a par­lament - várhatóan 2004 januárjá­ban lép életbe, az államfő aláírására vár -, a második, a tőkefedezeti el­ven működő pillért meghatározó norma már szintén a törvényhozás­ban van. Változik a betegbiztosítás is, a betegség első 10 napjában a mun­kaadó folyósítja a táppénzt. Megkez­dődött a szociális ellátórendszer át­alakítása is, a tárca jelszava: aki dol­gozik jobban éljen, mint az, aki szo­ciális segélyen él. Első lépésként a szociális segély összegének csökken­tése várható, de enyhén emelkedik a minimálbér is: október 1-jétől 6080 korona lett, és a kormány javasolja, hogy januártól 6220-ra emelkedjen. A szociális segély összege januártól 1450 korona lesz, kiegészíthető azonban 800 korona pótlékkal, mely az aktívan munkát keresőknek jár, és emelkedik majd a lakásfenn­tartási segély összege is. Nő, igaz csak szerény mértékben a családi pótlék, az anyasági segély és a gyer­mek születésekor járó egyszeri tá­mogatás összege is. EGÉSZSÉGÜGY A legnagyobb reformelképzeléseket - a szociális terület mellett - az egészségügy átalakításával kapcso­latban hirdette meg a kormány. Az egészségügy mintegy 28 milliárd koronás hiányt görget maga előtt, így a reform első lépéseként a tarto­zás növekedésének megállítását tűz­te ki célul a miniszter. Az első válto­zások azonban a közigazgatási re­formból kifolyólag már januárban megvalósultak: a legtöbb egészség- ügyi intézmény az állam felügyelete alól átkerült a megyei vagy a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Vár­ható, hogy az önkormányzatok drasztikus megszorító lépésekre kényszerülnek, mivel az idén kelet­kező hiányt már nem vállalja magá­ra az állami költségvetés. A parla­ment hosszú csatározások után elfo­gadta az úgynevezett „20 koronás” törvényt, megdöntve ezzel az „in­gyenes” egészségügy mítoszát. Júni­ustól 20 koronát fizetünk a kivizsgá­lásokért, ugyanennyit a receptek ki­váltásakor, 50 koronába kerül min­den kórházban töltött nap és fizetni kell a mentőért is. Zajac a reform el­ső lépésének nevezte a díjak beveze­KONFLIKTUSOK A KOALÍCIÓN BELÜL ♦ Dzurinda és az MKP ellentétei a magyar kedvezménytörvény miatt ♦ A KDH és az ANO közötti ellentét a Szlovák Villamos Művek miatt ♦ Pavol Rusko lehallgatása, illetve találkozója Ľudovít Černákkal ♦ Badžgoň vállalkozó lehallgatása, amely bizonyította egy gazdasá­gi és egy politikai lobbi létezését, amely az SDKÜ-hoz kötődik ♦ A Drukos-Rusko ellentét egy állítólagos zsarolási ügy miatt ♦ Az ANO kezdeményezése az abortusztörvény liberalizálására ♦ Csáky Pál és az elrontott eurokampány ♦ A vatikáni szerződés ♦ Ján Mojžiš NBÚ-vezér leváltása és Ivan Šimko miniszter bukása MEGKÉRDEZTÜK Öllős László politológust • Hogyan értékeli a kormány el­ső évét? Gazdasági szempontból jól teljesí­tett a kabinet, bár a közhangulat nem ezt tükrözi. Tény, hogy a makrogazdasági mutatók a viseg­rádi országokéhoz viszonyítva egész jók. A külpolitikánkkal sincs gond, hiszen az integráció aránylag zökkenőmentesen zaj­lik, jövő májusban az Európai Unió tagjává válhatunk. A szom­szédságpolitika terén, főleg Ma­gyarországgal kapcsolatban nyil­vánvalóak a problémák. Jó lenne, ha a szlovák kormány változtatna a magatartásán - és bizonyos je­lek szerint erre sor kerülhet; so­kat segítene, ha a számunkra leg­fontosabb uniós alkotmányos kér­désben a kabinet támogatná, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valamüyen módon szerepeljenek az EU alkotmányos szerződésé­ben. A belpolitikai teljesítmény katasztrofális - főleg az alkotmá­nyos alapkérdésekre, az ország jogbiztonságára gondolok. E té­ren a kormány rossz példát mu­tat. Ez azért alkotmányos alap­kérdés, mert a törvény előtti egyenlőség eszméjét rongálja a polgárok szemében. A lehallgatási botrányra, a Mojžiš-tígyre és arra céloz, hogy felmerült a gyanú: a mi­niszterelnök és a titkosszolgá­lat törvényt sértett? Egyértelműen. Olyan sejtések vannak, hogy különféle gazdasá­gi természetű törvénysértéseket tussolnak el. Feltételezhető, hogy számos elvarratlan szál és tisztá­zatlan kérdés létezik. A mi, amúgy is gyanakvó, átalakuló tár­sadalmunkban pedig maga a gya­nú és a feltételezés is elég ahhoz, hogy a választópolgárokban erő­södjön az érzés: a legfelsőbb szin­ten talán szemet hunynak a tör­vénysértések felett. Márpedig a polgárok azért is a jelenlegi kor­mányra szavaztak, hogy a Mečiar- korszakéhoz hasonló módszerek ne ismétlődjenek meg. Az elmúlt egy év alatt szinte ha­vonta volt valamilyen koalíciós ügy. A nézeteltérések egyre ko­molyabbak voltak, az utóbbi időben már csak koalíciós vál­ságról hallani. Egy év alatt nem sok ez? Teljes" mértékben egyetértek a kérdésben megfogalmazottakkal, én is sokallom a válságokat. Csak annyit tennék hozzá: mindezt ka­tasztrofálisan kommunikálta a kormány. Nem elég, hogy állandó a feszültség, az egész veszekedé­sek, torzsalkodások és huzakodá­sok tömkelegéként jelent meg a nyilvánosság előtt. A kormány kommunikációs stratégiája förtel­mes, ha egyáltalán beszélhetünk valamilyen stratégiáról. Minden­nek az eredménye a jelenlegi rendkívül rossz állapot. Ez tükröződik a népszerűségi mutatókon? Mikuláš Dzurinda, a többi vezető politikus és az egész kormány támogatottsága egyre kisebb. Nemcsak a miniszterelnöké és az egyes politikusoké, hanem az ösz- szes párt támogatottsága csök­kent. A magyar párté is, bár nem olyan mértékben, mint a többie­ké. Érvényes az az 1989-től már többször kipróbált elv, hogy ha a kormánykoalíciót alkotó pártok huzatodnak, a szavazók jelentős része nem az egyik kormánypárt­tól a másikhoz pártol át, hanem a hatalmon lévőktől az ellenzékhez áramlik. A csatározással a politi­kusok egymást gyengítik ugyan, önmagukat viszont nem erősítik. Ezért jobb lenne, ha a vitákat a nyilvánosság felé civilizáltan kom­munikálnák, vagy megtartanák maguknak. Visszatérve az MKP- ra: a magyar pártnak sikerült va­lamelyest megállítani támogatott­sága csökkenését, de esetében a kis arány is sokat jelenthet. A jövő évi európai uniós választásokra például a néhány tizedes „hiány­nak” sorsdöntő hatása lehet. Nem mindegy, hogy az MKP-nak egy vagy két euroképviselője lesz. A párt éppen a kritikus határon mo­zog, hiszen 11 százalék körül már két képviselője is lehetne, (sza) tését, melytől elsősorban a felesle­gesen magas gyógyszerfogyasztás visszaszorítását és a kórházban töl­tött idő korlátozását várta. A kórházi kezelés idejének csökkentését szol­gálja az egynapos sebészet szabályo­zása is, mely hosszútávon újabb kór­házi ágyakat szabadíthat fel. A való­di reform csak most következik: a biztosítókról szóló és a gyógyászati rendtartást meghatározó jogszabá­lyokat egy csomagban terjeszti a parlament elé a miniszter. A válto­zás a lakosság pénztárcáját is érinti: a fogászatot szinte teljes egészében, az olcsóbb kezeléseket pedig rész­ben a betegnek kell majd térítenie. Zajac szerint ez az ára annak, hogy a „drágább” betegségek, a rák, a szív és érrendszer betegségeinek gyógyítása mindenki számára elér­hető és magas színvonalú legyen. Ha az említett törvénycsomagot nem fogadná el a parlament, Zajac szerint folytatódni fog az egészség­ügyjelenlegi agóniája. OKTATÁS A felsőoktatásban elmaradt a tan­díjrendszer bevezetése, és nem ol­dódott meg a levelező tagozatos hallgatók problémája sem. A hon­atyák ugyanakkor második olvasat­ba utalták az új, felsőoktatásról szóló, valamint az általános és kö­zépiskolák diákalapú finanszírozá­sáról szóló törvénytervezetet. Meg­oldódni látszik a magyar egyetem ügye, miután a parlament első ol­vasatban jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló jog­szabályjavaslatot. A tárcánál felújí­tották a nemzetiségi oktatásügyet felügyelő osztályt. A pedagógusok az oktatásügy alulfinanszírozottsá­ga miatt májusban tiltakozó meg­mozdulásokat tartottak, júniusban pedig egy napra beszüntették a munkát. Becslések szerint továbbra is hiányzik mintegy 250 millió ko­rona az alapiskolák idei működte­tésére. (-rn-, na, lpj, érvé, ga, shz) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉGBOLT, 10-15 FOK A Nap kel 07.12-kor- nyugszik 18.03-kor A Hold kel 20.28-kor - nyugszik 12.29-kor A Duna vízállása - Pozsony: 365, apad; Medve: 310, apad; Komárom: 275, apad; Párkány: 220, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Délelőtt jobbára derült, helyenként enyhén felhős ég­bolt várható, dél­utánra felhős, az ország északi és keleti területein borult lesz az idő. Itt némi csapadékra is számítha­tunk. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 10 és 15 fok között ala­kul. Gyenge, jobbára északi irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 3 és -1 fok közé süllyed, helyenként akár -3 fok is elképzelhető. Holnap marad a derült égbolt, keleten szá­míthatunk némi esőre, 800 méter felett már havazásra. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul. A mai időjárás fő­ként a mozgásszer­vi megbetegedé­sekben szenvedők fájdalmait erősít­heti fel. Fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. A szív- és ér­rendszeri panaszokkal küszködők- nek ajánlott kerülniük a fokozott szellemi és fizikai megterhelést. Az alacsonyabb vémyomásúak eseté­ben gyakrabban fordulhat elő migré­nes eredetű fejfájás. Fáradékonyab­bak, ingerlékenyebbek lehetünk, ezért a közlekedésben és munkavég­zéskor ajánlott az elővigyázatosság. Holnap a mainál némüeg kedvezőbb hatásokkal számolhatunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom