Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-14 / 236. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 14. Agrárkörkép Jelentős mértékben javítja a gyengébb talajok szerkezetét, növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, laza homoktalajokon mérsékli a szél és a víz talajromboló hatását A zöldtrágyázás (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A német parasztok már a 18. század végén felfigyeltek arra, hogy a sovány homoktalajokon jelentős termést javító hatást érhetnek el azzal, ha a talajba beszántják az előzetesen erre a célra elvetett zöld növényzetet. A gyakorlati tapasztalatot a későbbi szakmai kutatások eredményei egyértelműen igazolták, s ma már a zöldtrágyázásnak fontos szerepe van elsősorban a gyengébb minőségű talajok szervesanyagtartalmának növelésében. S noha a műtrágyák alkalmazásának rohamos elterjedése és az általa kínált egyszerűbb tápanyagkijuttatási mód az utóbbi fél évszázad alatt némileg háttérbe szorította ezt a természetes alapú eljárást, a zöld- trágyázás máig is jelentős mértékben képes befolyásolni a talaj szervesanyag-tartalmát. Legelterjedtebb módja a gabonák utáni tarlóvetés. Egyes pillangós virágú növények - pl. somkóró, bíborhere, homoki borsó, lóbab - fő terményként is hasznosíthatók a gyenge minőségű és ugarolt területeken. A bükkönyféléket, az őszi borsót és a bíborherét őszi vetés után kora tavaszi leszántással juttatják be a talajba, ezt követi a fő vetésű növény. Ugyanakkor egy esetleges tavaszi takarmányhiány esetén a zöldtömeget akár takarmányozásra is hasznosítani lehet, miközben a sűrű növényzet gyökérhatása szintén előnyösen befolyásolhatja a talajéletet. A zöldtrágyázással elérhető hektáronkénti 40-50 tonna zöldtömegnek elsősorban a talaj szerves- anyag-tartalmának növelésében van kiemelkedő szerepe, amely kedvezően befolyásolja annak szerkezetét, ezen keresztül a víz és a tápanyagok hasznosulását. Pillangós virágú növények zöldtrágyaként való alkalmazásakor figyelemre méltó a talaj nitrogéntartalmának növekedése is. Kedvező időjárási viszonyok esetén (megfelelő csapadék) a gabonatarlóba vetett csillagfürt vagy más pillangós növény 200-300 kg/ha nitrogénnel is gyarapíthatják a talaj tápPiHangos virágú növények zöldtrágyaként való alkalmazásakor figyelemre méltó a talaj nitrogéntartalmának növekedése is. anyagszintjét. Nem hanyagolható el a zöldtrágyaként alkalmazott növények gyökérzetének talajéletre, a talaj szerkezetére és vízgazdálkodására gyakorolt kedvező hatása sem. A szudáni fű vagy a kultúrmályva gyökerei akár 3 méter mélységig is lehatolhatnak. Az olajretek dús és vastag gyökérzetével másfél méterig „drénezi” a talajt, javítja a szántás alatti rétegek tulajdonságait. Laza homoktalajoknál és lejtős területeken zöld- trágyázással mérsékelhető a szél és a víz talajromboló hatása. A zöldtrágyaként alkalmazandó növényfaj kiválasztásakor elsősorban a termésbiztonság és a produkált zöldtömeg a legfontosabb szempont, de figyelembe kell venni a növénynek a talaj tápanyagtartalmára gyakorolt hatását és a vetőmag beszerezhetőségét és árát is. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a vetés ideje, a te- nyészidő hossza és a növényi betegségek és kártevők terjedésére gyakorolt hatása sem. Magyarországi agrárszakemberek gyakorlati tapasztalataik alapján elsősorban az olajretek alkalmazását ajánlják. Nagy előnye, hogy rövid idő alatt képes nagy zöldtömeget nevelni. A gabona utáni tarlóba vethető növény optimális vetési ideje augusztusban van, ilyenkor már kisebb a szárazság veszélye és alacsonyabb a hőmérséklet is. Korábbi vetéssel, hosszabb megvilágítással és magasabb hőmérsékleten kis lombtömeget nevel és korán bevirágzik. Kedvező viszonyok között akár 50 t/ha zöldtömeget is adhat, de száraz időszakban is képes 30-35 t/ha teljesítményre. Hektáronkénti 15-20 kg vetőmag- szükséglete nem növeli jelentősen a költségeket. Jól elvégzett tarlóhántás után kombinátorral egy menetben megfelelő vetőágy készíthető a számára. Az olajretek viszonylag alacsony vízigényével nem csökkenti jelentősen a talaj vízkészletét, a leszántást követően gyorsan lebomlik, nem zavarja a tavaszi magágy előkészítését. A másik zöldtrágya növénynek alkalmas növény, a csillagfürt azzal az előnnyel rendelkezik az olajretekkel szemben, hogy közel azonos zöldtömeggel jelentősen gyarapíthatja a talaj nitrogén-készletét. Hátránya, hogy termesztésének sikere nagyban függ az időjárástól. Július eleji vetése után általában nincs elég csapadék, ami hiányos keléshez és nem kielégítő termésbiztonsághoz vezet. A vetőmag előállítása és beszerzési költsége is magasabb. Öntözhető területeken már egy kelesztő öntözéssel is jelentősen növelni lehet a termésbiztonságát. Tavaszi fővetésű zöldtrágyaként termésbiztonsága javul, ennek elsősorban az EU-ban kötelező ugaroltatásnál van jelentősége. A környezetkímélő, vegyszermentes biotermelésben való alkalmazásának is nő a szerepe.. Nálunk egyelőre nem, vagy alig használják ki ki a zöldtrágyázásban rejlő jelentős előnyöket. A jövében várhatóan több tényező is kedvezően befolyásolhatja szélesebb körű elterjedését. A műtrágyaárak emelkedése, a környezet- szennyezés mérséklése, az ökológiai gazdálkodás terjedése, a szántóterületek ugaroltatása, az állat- állomány és az előállított istállótrágya mennyiségének csökkenése, illetve a kifejezetten növénytermelésre szakosodott gazdaságokban az istállótrágya teljes hiánya miatt a zöldtrágyázás a talajok termőképességének megőrzésében az egyik leghatékonyabb módszert jelentheti, s a jövőben a gyengébb táperejű talajok mellett a nagyobb humusztartalmú, jó tápanyagellátású talajokon is fokozottabban érvényesülhet, (sz-nt) Kedvezően befolyásolja a magok csírázását és anyagcseréjét, növekedésszabályozó hatása is van Kedvező piaci esélyek a bioélelmiszerek termelőinek Gyorsan bővülő biopiac Biológiai alapú védekezés a fertőzések ellen ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy napjainkban a természetes alapanyagú biológiai növényvédelmi készítmények ma már nemcsak a kertekben, háztáji gazdaságokban, kis felületen képesek megvédeni a növényzetet a károkozók hatásaitól, hanem nagyüzemi feltételek között alkalmazva is hatékonyan érvényesül hatásuk, miközben környezetkímélő tulajdonságaik révén a hagyományos szerekkel szemben kevésbé ártanak az életkömyezetnek. Az is nyilvánvaló, hogy az Európai Unióba való belépésünket követően a várható termékszerkezetváltásra készülő gazdaságokban, gazdálkodóknál is egyre nagyobb mértékben elteijednek, főleg az uniós környezetvédelmi előírásokhoz és megkötésekhez igazodó biotermelők körében nőhet a szerepük.. A zöldségtermelők már jónéhány éve ismerik, s azok, akik a környezetbarát termesztési módszerekkel termelnek, már a gyakorlatban régebben alkalmazzák azt a biológiai készítményt, amelynek alapja a Pythium oligandrum nevű élősködő gombafaj, s amellyel általában a vetés előtt az ültetendő magokat kezelik.A Polyversum nevű szer kedvezően befolyásolja a magok csírázását és az anyagcseréjét. A növényt már a csírázás időszakában megvédi a különböző gomba- betegségek támadása ellen, sőt, a növekedését is serkenti, mivel a fejlődő növény számára biztosítja a foszfor jobb -felvételét. A vetőmagokat vagy szárazon csávázák, tehát az ültetés előtt a porszerű anyagban megforgatják, vagy víz hozzáadásával a szokásos módon Polyversumos oldatot készítenek, s abban keverik össze a magokkal. A készítmény a fejlődő növényzetre permetezéssel is kijuttatható, a levelek felületén szintén érvényesül a hatása. A rovarirtó, illetve gyomirtó szerekkel egyaránt keverhető, így a permetezés során a növényvédő szerekkel egymenet- ben kijuttatható. A Polyversum hatását az őszi gabonafélékben és a repcében is vizsgálatnak vetették alá. A kísérletekben nemcsak az elért hozamnövekedés mutatott megfelelő szintet, hanem a növények egészségi állapota is megfelelő volt. A Csehországban végzett vizsgálatok során a repcénél például megállapították és kimutatták, hogy egy őszi Polyversumos kezelés után a telelésre készülő növényzet nem ugrott meg túlzottan a növekedésben, s inkább a gyökérrendszerét fejlesztette. Tavasszal viszont, amikor a másik adagot a gyomirtóval együtt kijuttatták, szemmelláthatóan javított a növényállomány növekedésén. A virágzás előtti időszakban alkalmazva ismételten tankmix keverékben, a rovarölő szerekkel együtt érdemes kijuttatni. Ebben a fázisban ugyanis a növénynek nagy szüksége van foszforra, s mivel a készítmény kedvezően hat a foszfor felvételére is, így nagyobb lesz a virágmennyiség, ami végülis hozamnövekedést eredményez A természetes alapanyagú készítmények alkalmazása terén az Európai Unióba való belépésünk után feltehetően változtatni kell majd azon a szemléleten, amely szerint a növények tápanyagellátását és védelmét elsősorban műtrágyákkal és vegyi alapú mesterséges növényvédő szerekkel lehet a leghatékonyabban megoldani. Kétségtelen, hogy vannak esetek, amikor a hatékony védekezéshez nélkülözhetetlen a vegyi anyagok használata, ugyanakkor egyre terjedőben vannak azok a nézetek is, amelyek szerint a mérgek felhasználása helyett célszerűbb lehet a környezetkímélő természetes alapanyagú szerek és készítmények felhasználásra. Sőt, az európai piacokon az ilyen környezetbarát készítményekkel előállított termékeknek van egyre nagyobb keltjük, (ló) JUHÁSZ IMRE Az ENSZ Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanulmánya szerint a következő években a fejlett ipari országokban az ökotermékek fogyasztása a termelést meghaladó ütemben növekszik, s az így keletkező szükségleteket mindinkább külföldről kell beszerezni. Ez különösen igaz a gyümölcsökre és a zöldségfélékre. A két termékcsoport iránti kereslet már a kilencvenes években is igen gyors ütemben bővült, a növekedés évi átlagos mértéke 1993. és 1997. között a gyümölcsök esetében elérte a nyolc, a zöldségfélékből pedig a ti-' zenöt százalékot. Nick Parror, A valóságos zöld forradalom (The Real Green revolution) című tanulmány szerzője szerint az ökológiai művelésre átállás különösen kedvező a szerény anyagi eszközökkel rendelkező gazdák számára, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a kutatási tevékenység fejlesztése és az ökológiai módszerek elterjesztése mind- költségesebb, egyszersmind egyre nagyobb támogatást igényel. A FAO is felhívja a figyelmet az ökoágazat fejlődésével járó nehézségekre és kockázatokra, valamint arra, hogy a termelők mind több költséggel és jogi előírással szembesülnek. A biotermelés és a biotermékek értékesítése talán a leglendületesebben fejlődő tevékenysége a világ agráriumának. A tanulmány szerint a világ országaiban jelenleg 22 millió hektárt művelnek ökológiai módszerekkel, ennek csaknem felét, azaz 10,5 millió hektárt Ausztráliában, 3,2 millió hektárt Argentínában. Európában Olaszország számít éllovasnak 1,2 millió hektárral. Az ökológiai termelésre átállított területnek a teljes mezőgazdasági területen belüli részarányát vizsgálva, Svájc, Ausztria, Dánia és Svédország áll az első helyeken. Az Organic Monitor brit marketing- és tanácsadó vállalat szerint a világ biotermék-forgalma 2001- ben 26,7 milliárd eurót tett ki, ez 23 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A forgalom 46 százaléka Európára, 37 százaléka Észak- Amerikára, 16 százaléka Ázsiára, 1 százaléka pedig Ausztráliára és Új- Zélandra jut. Óvatos becslések szerint a világ biotermék-forgalma 2008-ban el fogja érni a 82 milliárd eurót, ez évi közel 18 százalékos növekedésnek felel meg. Az európai biotermék-forgalom ugyanezen forrás szerint ugyancsak 2001-ben 13 milliárd eurót tett ki, ez egyharmadával több az egy évvel korábbinál. Az Európai Unió tagországaiban jelenleg 4,4 millió hektárt művelnek öko-módon, s az érintett gazdaságok száma meghaladja a 140 ezret. A legnagyobb forgalmat a zöldségfélék és a tejtermékek termeléséből és értékesítéséből érik el. A biotejből és tejtermékekből 2001-ben 1,2 milliárd euró értékű árut értékesítettek az EU tizenöt tagországában. Németországban 2001-ben 3,4 milliárd euró értékű bioélelmiszert értékesítettek, az a tizenöt EU- tagország teljes forgalmának több mint a negyede. Az egyes kormányok mindinkább felismerik az ökotermelésben rejlő piaci esélyeket, nem vesztve szem elől az egy- egy gazdaság vagy egy-egy termékcsoport termelői szempontjából gyakran elviselhetetlenül magas kutatási költségeket sem. Az Egyesült Államokban 15 millió dollárral támogatják a biotermelők és -kereskedők öt évre szóló kutatási programját. A közelmúltban Nagy- Britanniában elfogadott akcióterv kidolgozásával annak elérését tűzték célul, hogy biozöldségekből a belső szükséglet 70 százalékát hazai termelésből fedezzék, a jelenlegi 70 százalékos import egy részét kiváltva. Németországban pedig mind tavaly, mint pedig az idén évi 35 millió euróval támogatják a biotermékekkel kapcsolatos tájékoztatási, kutatási és fejlesztési tevékenységet.
