Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-14 / 236. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 14. Tudomány - hirdetés 13 Kínában 1956-ban indult el a rakétaprogram - természetesen harcászati célból Űrhajózó nagyhatalom születik Nyugati szakértők szerint Peking igyekszik a repülés kockázatát minimális szinten tartani Napokon belül indul az első kínai űrhajós? Legutóbb 2002 decemberében indult kínai űrhajó (Reuters-felvétel) www.urvilag.hu Hivatalos kínai bejelentések szerint a startra október 1-e után „bármikor sor kerülhet, amikor ehhez minden feltétel adott”. Az út attól lesz történelmi, hogy ezen a repülésen a világűrbe indul az első kínai űrhajós. Miután saját erőből űrhajósokat a világűrbe juttatni és onnan visszahozni jelenleg csak Oroszország és az Egyesült Államok képes, egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy ez a pillanat történelmi lesz. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a nagy nyugati hírügynökségek az elmúlt hetekben sorra közölték anyagaikat a témáról, sőt két héttel ezelőtt az amerikai elnök is sok sikert kívánt Kínának a programhoz. Az ifjabb Bush hangsúlyozta, hogy „annak, hogy jelenleg csak Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van saját emberes űrprogramja, nem az az oka, hogy ez a két ország attól másokat erővel távol tart. Országunknak fontos, hogy mások is eredményes űrprogramot folytassanak, örülünk, ha egy harmadik ország is csatlakozik ehhez a klubhoz, és sok szerencsét kívánunk a kínai tudósoknak, mérnököknek és űrhajósoknak.” 1999 júniusának elején a kínai internet hálózatokon hihetetlen gyorsasággal elterjedt két fotó egy rakétáról, mely az akkori képaláírások szerint a fejlesztés alatt álló első kínai személyzetes űrhajót vinné Föld körüli pályára. Bár a két fotó eredetiségét többen megkérdőjelezték, sokan mégis hajlottak arra, hogy a fotóknak legalábbis „részleges” valóságtartalmuk van, és Kína hamarosan saját űrhajóval, saját űrhajósokat indít a világűrbe. A nyugati szakértők által „921-es Program”-ról (Project 921) csep- penként egyre többet és többet lehetett tudni, de nehezen lehetett eldönteni, hogy ezek az információk kiszivárogtak, vagy kiszivárogtatták őket. Mindenesetre az 1999 júliusi bécsi UNISPACE-III konferenciához kapcsolódó kiállításon a kínai kiállítók szinte teljes csendbe burkolództak, és az ott hozzáférhető, egyébként 19 oldalas „Kínai nemzeti jelentés”-ben, a jövő terveivel foglalkozó részben is csak egyetlen mondat utalt esetleges személyzetes űrrepülésekre: „... (Kína) fejleszteni fog személyzetes űrrepülésekben használatos élettani laboratóriumi berendezéseket, és ehhez kapcsolódó kutatásokat folytat.” Persze az ilyen berendezések repüléséhez még nem feltétlenül szükséges saját űrhajót is építeni... Kínában 1956-ban indult el a katonai rakétaprogram, melynek köszönhetően megszülettek az első nagyteljesítményű harcászati rakéták. Az űrkutatási program első jelentős eredményeként a szakemberek 1958-tól már rakétaszondákkal vizsgálták a Föld felsőlégkörét, illetve a kozmikus teret. A kínai műhold indítására vonatkozó terveket 1965-ben fogadták el. 1969- ben egy kudarccal végződött kísérlet, majd 1970. április 24-én már teljes siker - írhatjuk krónikánkba. Az 1970-ben felbocsátott 173 kg-os mesterséges hold, mely igen elnyújtott ellipszis alakú pályán (439/2384 km) keringett, hivatalos elnevezés hiányában a Kína-1 nevet kapta. Egy évvel később került pályára a mintegy 221 kg tömegű Kína-2. E két műhold elsődleges feladata volt tesztelni a későbbi kínai holdak legfontosabb fedélzeti rendszereit, de a Kína-2 már a kozmikus sugárzást, és a Föld mágneses mezőit is vizsgálta. A Kína-l-ről később kiderült, hogy elnevezése DFH-1 (Dong Fáng Hong - Kína Vörös), míg a Kína-2 az SJ-1 (Shi Dzsián - Gyakorlat) nevet viselte. A legutóbbi repülés a Sencsou (Isteni hajó) nevű űrhajó-típus immár negyedik felbocsátása volt. Az indításnál azonban első alkalommal voltak jelen a kínai űrhajósjelöltek, akik ráadásul nem csak szemlélődtek az irányítóközpontban, hanem az elmúlt napokban az „éles” rakétán és a rászerelt űrhajón gyakorlatoztak is. A kiképzési program részeként beszállási, visszaszámlálási és vészelhagyási gyakorlatokat végeztek. Kínai-nyilatkozatok szerint jelenleg 12 vadászpilóta kiképzése folyik, és az első űrrepülésen valószínűleg két ázsiai asztronauta foglal majd helyet a parancsnoki kabinban. Ehhez persze az is szükséges, hogy a mostani repülés teljesen rendben menjen, azaz ne csak a nagyjából egy hetesre tervezett fölkörüli repülés legyen problémamentes, hanem a parancsnoki-visszatérő egység is sima leszállást hajtson végre. A Sencsou első repülésére 1999 végén, a másodikra 2000 januárjában, míg a harmadikra tavaly márciusban került sor. Az első és a harmadik repülés teljesen probléma- mentes volt, ám a második majdnem kudarccal végződött, a leszállórendszer kisebb hibája miatt. A legutóbbi start zökkenőmentes volt, és a CZ-1IF (Hosszú Menete- lés-IIF) hordozórakéta rendben működött, majd juttatta alacsony orbitális pályára a három részből álló űrhajót. Valószínű, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a parancsnoki kabin visszatérése után a műszaki-hajtóműegység és az orbitális fülke még több hónapig pályán marad és különféle automatikus, illetve távvezérelt kísérletek eszközéül szolgál. Bár az ázsiai ország több évtizeddel lemaradt ezen a területen a két űrkutató nagyhatalom mögött, úgy tűnik, a Kínai Kommunista Pártnak nagyon fontos presztízscél a saját űrrepülési program, és talán az sem véletlen, hogy a legutóbbi startra éppen Gerhard Schröder kínai vizitálása alatt került sor... Szeptember 29-e óta mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot. SZENTPÉTERI LÁSZLÓ A rakéta felkészítése megfelelően halad. Lin Vendzsie - az indító CZ- 2F rakéta irányítórendszerének tervezője - szeptember 17-i nyilatkozata szerint a rakéta és az űrhajó augusztus vége óta van az űrközpontban, és szeptember közepére az űrközpont szerelői befejezték a két űreszköz integrálását. A 14 űrhajós már szeptember 29- én megérkezett Pekingből. Ők egyébként már a Sendzsu-4 automatikus űrhajó startján is jelen voltak. Ennek az űrhajónak a kivitele már teljes egészében megegyezett a mostani - immár embert is szállító - űrhajóéval. Ennek köszönhetően az űrhajósjelöltek már tavaly is végigmentek egy startelőkészítési gyakorlaton, mely magában foglalta a beöltözési, be- és kiszállási, vészelhagyási, menekülési és pályára állási teendők és eljárások ismétlését. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelöltek most is ilyen típusú feladatokat gyakorolnak. Valószínűsíthető, hogy a három legeredményesebb jelölt közül - a pülanatnyi fizikai kondíció alapján - fogják kiválasztani azt, aki Gagarin és Shephard nyomába lépve, történelmet csinál, és Kínát a saját űrhajót, saját űrhajóssal indító országok közé repíti. Kínai hivatalos források továbbra sem közlik azt, hogy hány űrhajós vesz részt az első repülésen, és az mennyi ideig tart. Nyugati szakértők találgatásai szerint Kína igyekszik az első repülés kockázatát a minimális szinten tartani, így valószínű, hogy az űrhajónak csak egyeden (de maximum kettő) utasa lesz, és nem tart tovább mint egy nap. Az szinte biztosnak tűnik, hogy túl sok tudományos kísérletre nem kell számítanunk, hisz a repülés elsődleges célja a rendszerek működésének ellenőrzése - különben is, az első kínai a világűrben tudományos eredmények nélkül is történelmet ír. Egyes kínai források szerint a repülésen az űrhajós (ok) társa mindössze 1 kg vetőmag lesz, és szinte biztos, hogy semmiféle mikroorganizmust nem visznek magukkal, hisz probléma esetén az is veszélyeztethetné az űrhajós egészségét. Másik izgalmas kérdés az, hogy mikor kerülhet sor a repülésre? Erre nyilván nehéz válaszolni, de egy dolog elég nagy valószínűséggel kijelenthető. Start előtt mind az amerikai, mind pedig az orosz űrhajósokat szeretik nagyjából egy héttel már a helyszínen „tudni”. Ennek egyik oka mentális (a személyzet már csak a feladatra figyeljen, legyenek távol a családi problémák), a másik egészségügyi. Egyrészről van idő, hogy kiderüljön, ha valami lappangó betegséggel érkezett valald az űrközpontba, másrészt, a védett környezet csökkenti annak a kockázatát is, hogy valaki valamit közvetlenül a repülés előtt „összeszedjen”. Persze még az is lehet, hogy a 14 jelölt helyszíni tréningje miatt még tovább várnak. Az pedig csak hab a tortán, ha műszaki, vagy időjárási problémák vannak, illetve lesznek... ( www.urvilag.hu ) Jobb Iza konyha 2,4 m-es alapösszeállítás égerimitáció, mosogató nélkül, 16 féle szekrény közül választkat árak jönnek! Zlatý Bažant 10°# 0,5 I + üvegbetét hypermarket Nové Zámky Hlescafé Gold, 200 g Az érsekújvári Tesco hipermarketben 2003. XI. 4-ig vagy a készletek kimerítéséig tart. UP 1296
