Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-13 / 235. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 13. Közélet - hirdetés 5 Bugár Béla ismét leszögezte, hogy ragaszkodnak az 55 százalékhoz, mert a gazdák csak így lehetnek versenyképesek Indulatokat szító félinformációk Elsősorban a földtörvény ké­szülő módosítása, valamint az agrárium jövő évi támogatá­sának ügye nagy érdeklődést, esetenként pedig jelentős fel­zúdulást váltott ki a dél-szlo­vákiai magyarság körében. Ezekről és más vitatott kérdé­sekről faggattuk a Magyar Ko­alíció Pártjának elnökét. SZILVÁSSY JÓZSEF Napokon belül a pozsonyi parla­ment olyan jogszabálytervezetről kezd tárgyalni, amely lehetővé tenné a restítúciós törvény meg­nyitását legalább egy évre, s az úgynevezett ismeretlen tulajdonú földeket pedig az önkormányzat­ok kezébe adná. Sokan ezt az utóbbi törekvést keményen bírál­ják, mert szerintük elveszik a föl­det, a magánvagyont a valódi tu­lajdonosoktól, akik állítólag létez­nek, méghozzá a nagy többségük magyar. Mi a helyzet valójában? Ezeket az indulatokat egyesek tájé­kozatlanságból vagy rosszindulat­ból szítják. Vagy félinformációkkal félretájékoztatják a közvéleményt. A tényekből kell kiindulni. Ugyanis van egy törvény, amelyet még a Koncoš-féle minisztérium javasla­tára fogadott el az akkori parla­ment. Ennek alapján 2006 január elsejétől azokat a földeket, ame­lyeknek még akkor is ismeretlen lesz a tulajdonosa, az állami föld­alap kapja meg. Ha nem lépünk, akkor a törvény az adott időben ha­tályos lesz. Ezért mi jobbnak tartot­tuk azt, hogy ha ezek a földek az önkormányzatokhoz kerülnek, amelyeket a helyi polgárok választ­ják meg, s Dél-Szlovákiában a leg­több helyen magyar többségűek. Akik ellenzik ezt a megoldást, még Meäar egyik nyilatkozatát is idézik, s vele egyetértve azt han­goztatják, hogy ismeretien tulaj­donú föld valójában nincs is ná­lunk. Állítólag sok magyar még mindig a kisbőröndjében rejtegeti a tulajdoni lapját, s abban bízik, hogy ha egyszer sor kerül a Beneš- dekrétumok hatálytalanítására, akkor visszakapja az elkobzott in­gatlanát A készülő törvénymódo­sítás állítólag őket fosztja meg a reményeiktől, végérvényesen pe­dig a földtulajdonuktól. Ha léteznek ilyen személyek - habár én ezt nem hiszem -, akkor nagyon rosszul teszik, ha még mindig rejte­getik a perdöntő dokumentumokat. Ugyanis a restítúciós törvény meg­nyitásával lehetőségük lesz legalább egy éven keresztül visszaszerezni a földjeiket. Bizonyos esetekben még az 1948 előtt elkobzott tulajdon ese­tében is, mert Simon Zsolt tárcave­zető már visszavonta elődjének, Koncoš exminisztemek azt a körle­velét, amelyet egy volt, s általunk azonnal visszahívott magyar állam­titkár írt alá. Koncoš nagyon jól tud­ta, hogy milyen lehetőséget kell megakadályozni, de beletört a bics­» Az indulatokat egye­sek tájékozatlanság­ból vagy rosszindu- . . latból szítják. \\ kája. Ami pedig a Beneš-dekrétu- mok ügyét illeti, sosem mondtunk le arról a követelésünkről, hogy ezt a számunkra is fájó kérdést rendez­zék. A politikai realitás azonban Szlovákiában, Csehországban és szerte Európában az, hogy erre je­lenleg nincs politikai akarat. Ennek az elutasításnak a megváltoztatásá­ra ellenzéki pozícióban sem lennénk képesek. Elveinkből azonban kor­mánypártként sem engedünk, mert hisszük, hogy országunkban és kon­tinensünkön nem is túl sokára meg­érik a helyzet a sok kárvallott és meghurcolt személy jogos elvárásá­nak a valóra váltására. Hallani olyan véleményeket is, hogy a törvénymódosítást bizo­nyos érdekcsoportok hajszolják keresztül. Az MKP segítségével is, mert valójában ők akarják meg­Bugár Béla: „A Magyar Koalíció Pártja nem kupeckedik az alapvető demok­ratikus értékekkel." (Somogyi Tibor felvétele) kaparintani ezeket a földeket. Mit válaszol ezekre a feltevésekre? Azt, hogy helyi szinten mégis csak jobban a körmére lehet nézni min­denkinek. Négyévenként, akár ha­marabb is, le is válthatják az önkor­mányzat tisztségviselőit. Azt nem zárom ki, hogy akadhatnak ugrásra kész személyek vagy csoportok. Ezért szeretnénk úgy módosítani a jogszabályt, hogy, mondjuk, tíz évig ezeket a földeket ne lehessen eladni. Az MKP határozottan ellenez bármi­nemű állomosítását, de ismétlem, a két és negyed év múlva hatályos tör­vény módosításakor annyit érhe­tünk el, hogy ne az állam tulajdoná­ba, hanem az adott önkormányzat­okhoz kerüljenek a kérdéses földek. Ez elvi álláspont, bennünket semmi­lyen érdekcsoport nem tud befolyá­solni. Aki mást állít vagy terjeszt, áll­jon elő bizonyítékokkal, konkrétu­mokkal. Ezt többször elmondtam, de mindmáig senki sem tudott üyes- mivel előrukkolni. Akár a koalíció újabb szakítópró­bája is lehet az agrárium támoga­tásának a kérdése. Az MKP ra­gaszkodik a koppenhágai egyez­mény alapján lehetséges ötvenöt százalékos juttatáshoz, Ivan Mikloš pénzügyminiszter a kor­mányfővel egyetértve viszont azt hajtogatja, hogy legfeljebb ötven százalék jöhet szóba. Önök visz- szalépnek vagy netán az ellenzék­kel is összefognak céljuk elérése érdekében? Nézzük újra a tényeket. Dzurinda a Koalíciós Tanács legutóbbi ülésén indulatosan ismételgette, hogy „ga- néjra már több pénzt nem adunk”, mert így is negyvenöt százalékkal többet kapnak a gazdák. Csakhogy ezek nagy része brüsszeli pénz, amelyet pályázat útján lehet elnyer­ni. Vagyis nem biztos pénzek. Rá­adásul amit nem tudunk megszerez­ni, az a mostani tagországok költ­ségvetését gyarapítja majd. Már csak ezért sem lesznek elnézők a brüsszeli hivatalnokok. A szlovákiai mezőgazdászok csak akkor lehetnek versenyképesek magyar, cseh, len­gyel partnereikkel, ha ugyanakkora állami támogatáshoz jutnak. Már­pedig akárhogy bűvészkedik a szá­mokkal Mikloš és Dzurinda, az agrárium a jelenlegi tervezet szerint a hazai költségvetésből jövőre két­milliárd koronával kevesebbet kap­na, mint az idén. Ebbe pedig nem egyezünk bele! Egyébként felhábo­rító, hogy a koalíción belül müyen kufárkodás folyik. Például a beruhá­zásösztönző programokra jövőre öt­vennyolc százalékkal többet kívá­nunk fordítani, mint ebben az év­ben. Pavol Rusko ennél is többet akart, ezért azt javasolta, hogy az ál­lami költségvetés hiányát növeljük egy százalékkal, vagyis legyen négy- százalékos. S akkor csaknem másfél milliárddal többet oszthatunk el. így az ő kérése is teljesülhet, s az agrárium is megkaphatja a kért öt­venöt százalékos támogatást. Mikloš a fejét rázta, s inkább lefaragott a pe­dagógusok és a köztisztviselők ter­vezett béralapjából háromszáz milli­ót, hogy kielégítse Ruskót. Nyilván azért, mert az ANO kormánytagjai­nak szavazatára nagy szükség volt a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgató­jának visszahívásához. Ezt egyéb­ként elmondjuk majd a költségvetés parlamenti vitájában is. Hallottam olyat is, hogy a kor­mányfő támogatta volna az MKP kérését, ha cserébe megszavazzák Mojžiš leváltását. Tett ilyen aján­latot a miniszterelnök? Konkrét ajánlatot nem tett, alig fél­reérthető célzásokkal viszont ke­csegtetett. Tény az is, hogy napokon keresztül sürgősen akart találkozni Simon Zsolttal. De a minisztert nem étté el. Hiába is tárgyalt volna vele, velem vagy bárkivel. Az MKP nem kupeckedik az alapvető demokrati­kus értékekkel. Mi a teljes igazság­gal érvelünk az agárium támogatá­sának problémakörében is. Hónapo­kon keresztül hangsúlyoztuk, hogy ez a követelésünk, a prioritásunk. Nem hátrálunk meg. Akár annak az árán is, hogy az el­lenzékkel közösen érik el ezt a cél­jukat? Itt még nem tartunk, mert a képvise­lői módosító indítványok révén koa­líciós partnereink segítségével is révbejuthatunk. A konkrét kérdésé­re viszont azt válaszolhatom, hogy az MKP az egyetlen olyan kormány­párt, amely mindmáig egyszer sem fogott össze az ellenzékkel a partne­rei ellen. De ha a három párt ezt megtehette, bennünket sem akadá­lyozhat meg senki és semmi sem ab­ban, hogy jó és számunkra különö­sen fontos ügyhöz kellő számú tá­mogatót szerezzünk. Nyilván jól tudják, mostanság mennyien bírálják a Magyar Koa­líció Pártját is. Egyre többen van­nak a csalódottak, akik nekikese­redve hangoztatják, hogy legkö­zelebb nem mennek el voksolni vagy más pártra szavaznak. Mos­tani határozott szavai vajon nem ennek az elégedetlenségnek a kö­vetkezményei? Tény, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben. Először is jelenleg csak a beindított reformok kedvezőtlen ha­tásaival szembesül a lakosság nagy része, ezért nemcsak értjük, hanem át is érezzük megélhetési gondjai­kat. Nem kincstári optimizmusnak szánom, mert valóban bízunk ab­ban, hogy nemsokára már egyre többen élhetnek legalább valamivel jobban. Súlyosbítja a gondokat a sok koalíciós botrány, amely ránk is ár­nyékot vet, pedig mi egyszer sem voltunk botrányhősök. Legfeljebb az uniós népszavazás előtt volt bizo­nyos részben megalapozott az a kri­tika, amely néhány kormánytagun­kat ért. Ma már sokkal kedvezőbb a brüsszeli bizonyítványunk. Több esetben a legjobb a csatlakozó álla­mok közül. A brüsszeli javuló bizonyítvány azonban aligha nyugtatja meg azokat a polgárokat, akik egyre súlyosabb megélhetési gondokkal szembesülnek, s akik jóval több szociális érzékenységet várnak el a Magyar Koalíció Pártjától... Higgye el, szívesebben lennénk más társaságban, de gondoljon bele: Fico vagy Mečiar jobb megoldás len­ne? Az sem igaz, hogy nem gondo­lunk a szociálisan gyenge rétegekre. Mondok egy friss példát. Már hóna­pokkal korábban megegyeztünk ko­alíciós partnereinkkel, hogy a jövő évi energiaár-emeléseket kompen­záljuk a nyugdíjasoknál is. Ám a feb­ruártól esedékes nyugdíjemelésre szánt pénz eltűnt a költségvetésből. Kérdésünkre Ivan Mikloš arrogán­sán azt felelte, hogy a nyugdíjasok valahogy bírják ki nyárig, akkor majd növeljük az ellátmányukat. Vé­gül a mi követelésünkre lesz valami­vel nagyobb a nyugdíj már február­tól, ám a sajtóban ezt egyesek úgy kommunikálták, hogy a koalíció döntött így. Ez is féligazság, ha nem teszik hozzá, hogy az MKP határo­zott követelésére. Sok a gond a helyi szervezetekben is, amelyeket egyesek szinte már kasztnak vagy valamiféle hitbizo- mánynak, zártkörű csoportosu­lásnak tartanak. Nem lehetne nyi­tottabbá és demokratikusabbá tenni az MKP helyi és városi szer­vezeteit? Az is demokratikus értékrend része, hogy ezek szuverén, jelentős rész­ben autonóm szervezetek. Ám ezzel a jogkörrel is vissza lehet élni. Saj­nos, ezt tapasztaljuk több helyen, ahol valamiféle polgármesterlob­binak vagy zárt érdekcsoportnak vé­lik az alapszervezetet. Emiatt aztán a Zoboralján, Királyhelmecen és máshol is állandóak a személyeske­dések, a szellemi és egyéb energiá­Gyakorlati jelentősé­ge és jelzésértéke is van saját pozsonyi ** székházunknak. \> kát felemésztő torzsalkodások. Mi főleg abban tudunk csak segíteni, hogy az országos tanácsunk határo­zata alapján bővíteni kell alapszer­vezeteink minimális létszámát. Az életképes és demokratikus alapszer­vezetek megteremtése és működte­tése elsősorban a helyi polgárok jo­ga. És felelőssége. Sokan várnak központi segítséget, munkahelyteremtő programokat a kormánytól, amely számára mintha a gömöri, a bodrogközi és más régió túl messze lenne... Ma már vége annak a korszaknak, hogy odafentről mondták meg, mi a jó. Mi csak az életrevaló helyi kezde­ményezéseket és ötleteket tudjuk felkarolni. És fel is karoljuk. Ezért si­ránkozás helyett a helyi adottságok­ra és lehetőségekre építve kellene jó tervezeteket készíteni. Sokan amiatt panaszkodnak, hogy nem tudják, miként kell pályázni, holott a régió­fejlesztési minisztérium internetes honlapján már olvasható azoknak a szakcsoportoknak a listája, amelyek -elkészítik a projektumokat. Még azt is feltüntették, hogy eddig milyen si­kerrel tevékenykedtek. A közismert mondás ma leginkább úgy érvényes, hogy segíts magadon, s akkor sok mindenki megsegít. Köztük az MKP szakemberei is, ezt számos önkor­mányzat és más, a brüsszeli pénzek­re pályázó jogi személy tanúsíthatja. A mai nap ünnep az MKP számá­ra, hiszen Pozsonyban saját szék­házat avatnak. Mennyiért? Gyakorlati jelentősége és jelzésérté­ke is van saját pozsonyi székhá­zunknak. A vételár és a teljes átépí­tés költsége együtt hozzávetőleg ti­zennyolc millióra rúg, ami méltá­nyos összeg, hiszen a belvárosban, nagyon jó helyen van az épület. Va­lójában még ennyit sem fizettünk, mert nemrég bejött hozzánk egy idős pozsonyi polgár, s egymilliót ajándékozott az épületre. Ahol nem minduntalan másokhoz igazodni kényszerülő albérlők leszünk, ahol végre a szakbizottságaink is jó kö­rülmények között dolgozhatnak, s ahol lehetőség lesz szellemi mű­helymunkára is. RÖVIDEN Nem volt nemzetközi elfogatóparancs Pozsony. A cseh rendőrség pénteken nem nemzetközi elfogatópa­rancs, hanem Daniel Lipšic külön kérvénye alapján tartóztatta le Patrik Pachingert. Az igazságügyi miniszter a csalással gyanúsított vállalkozó előzetes letartóztatását kérte a cseh belügyi szervektől. Ez viszont nem elég a kiadáshoz, így Lipšic azt ígéri, a nemzetközi elfogatóparancsot és a többi szükséges dokumentumot még a hét elején elküldi Csehországba. (TASR) Rendőr gázolta halálra egy idős férfit • Kassa. Rendőrautó gázolt halálra egy 81 éves nyugdíjas férfit szomba­ton este Kassán. A rendőrök egy Opel márkájú személyautót követtek, ugyanis sofőrjéről azt felételezték, hogy törvénysértést követett el. Amikor utolérték, mellékerültek, hogy megállítsák, de nem vették ész­re a baloldalról az úttestre lépő idős férfit, aki a gázolás után azonnal belehalt sérüléseibe. A vizsgálat szerint az egyik rendőr vérében sem találtak alkoholt. A baleset idején a helyszínen tartózkodó több tanú egyöntetűen azt állította, hogy a rendőrök megpróbálták eltüntetni a baleset nyomait. Amikor ez megemlítették, a rendőrök fenyegetőzni kezdtek. A helyszínen egyetlen tanút sem akartak kihallgatni. (TASR) Holnaputántól kötelező világítani Pozsony. Október 15-től, azaz szerdától egész nap bekapcsolt fény­szórókkal kötelesek közlekedni a járművezetők. A rendelet március 15-ig van érvényben. A gépkocsivezetőknek arról sem volna szabad megfeledkezniük, hogy a ködlámpa csak indokolt esetben, tehát köd, havazás, komoly esőzés idején használható. Két-kétezer koronás bír­ságra számíthatunk, ha indokolatlanul használjuk a ködlámpát, illetve elfelejtjük napközben is bekapcsolni a gépkocsi fényszóróit. (TASR) Lelőttek egy albán férfit Pozsonyban Pozsony. Agyonlőttek egy albán férfit szombatra virradó éjszaka a pozsonyi Laverna szórakozóhely előtt. Az eddigi vizsgálatok szerint az illető a diszkóban randalírozott, ahonnét kivezette a ruhatáros. Ez­után elrohant a kocsijához, melyből elővette pisztolyát, majd lövöl­dözni kezdett a diszkó irányába. A ruhatáros csak egy lövéssel viszo­nozta a „támadást”, de ezzel agyon is lőtte az albán férfit. Hogy jogos önvédelemről volt-e szó, még vizsgálja a rendőrség. (TASR) Jövőre nem leszünk még gazdagabbak ' Pozsony. Jövőre még nem fognak emelkedni a reálbérek, de a 2004- es költségvetés lehetőséget teremt arra, hogy 2005-ben, esetleg 2006-ban már mindenképpen több pénzt kereshessünk - jelentette be Ivan Mikloš pénzügyminiszter egy vasárnapi tévévitában. Sergej Kozlík, a HZDS gazdasági szakértője attól tart, hogy a megszorító in­tézkedések nyomán csökkenni fog a lakosság vásárlóereje. Vojtech Tkáč, az ĽÚ elnöke szerint a kormánynak a jövő évi költségvetéssel együtt bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamentben. (SITA) Működik a koalíció a parlamentben Pozsony. Az ANO jelenleg nem gondolkodik a kormány átalakítá­sán, mondta Jirko Malchárek, a Joj televízió vasárnapi vitaműsorá­ban. A kormány által beterjesztett összes törvényt megszavazza a parlament, így semmi sem utal arra, hogy a három, pártját elhagyó képviselő már nem a kormányt támogatja, állítja a politikus. Olga Keltošová tegnap figyelmeztetett, pártja, az ĽÚ nem fog támogatni semmilyen kisebbségi kormányt. (TASR) Nincs egység az EU jövőjével kapcsolatban Pozsony. Bár a szlovák pártok nem egységesek az Európai Unió jö­vőjével kapcsolatban, egymás véleményét tiszteletben tartják, je­lentette ki az EU jövőjének szentelt pártközi konferencia végén Ivan Štefanec, akit az SDKU EU-biztosnak jelölt. Az EU alkotmányterve­zete minden párt szerint komoly előrelépés, de tartalmával kapcso­latban már nem egységesek. A liberálisabb szemléletűek nem tart­ják szükségesnek Isten említését a dokumentumban, a konzervatí­vabb pártok viszont komolyan kardoskodnak e mellett. (SITA) Nagyobb függetlenséget a hivatalnak Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatalnak komolyabb függetlenséget kellene biztosítani, állítja Ivan Šimko. A volt védelmi miniszter szerint a hivatal igazgatóját a parlamentnek kellene javasolnia, kinevezése és visszahívása pedig a köztársasági elnök jogkörei közé tartozhatna, eh­hez viszont módosítani kellene az illetékes törvényt. Az SDKÚ új jelölt­jét, Milan Ježovicát jó diplomatának tartja, de nem látja biztosítottnak függedenségét, mivel Mikuláš Dzurinda emberéről van szó. (TASR) Egy törvény vagy nyolcvan módosítás? Pozsony. Saját diszkriminációellenes törvényt terjesztett a parla­ment elé a Smer. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes még az előző megbízatási időszakban előkészített egy tervezetet, ám azt-a keresz­ténydemokraták blokkolják. Ha eleget akarunk tenni az uniós köve­telményeknek, több tucat törvénybe kellene esélyegyenlőséget bizto­sító részt csempészni. Csáky szerint nyolcvan jogszabályról van szó. A miniszterelnök-helyettes a sok törvény módosítása helyett egyet­len norma elfogadását szorgalmazza. Ezt Daniel Lipšic keresztény- demokrata igazságügyi miniszter továbbra sem tartja a „legjobb megoldásnak”, és szerinte túlzás 80 jogszabály emlegetése, (sza) GONDOK A HAJJAL A számos olvasói levélre való tekintettel újra közöljük a cég címét, amely a SALON TEXTURES hajápoló szer sikeres forgalmazásával foglalkozik: KVATROFIN s. r. o„ Kúpeľná 24., 932 01 Veľký Meder, Tel.: 0031/555 2095. Nemrégiben közöltünk egy beszélgetést a cég vezetőségével, a hajhullásról és a SALON TEXTURES termékről, amelyet a cég nagy sikerrel vezetett be a hazai piacon. Tudomást szereztünk egy szerről, amelyet a legújabb technológia szerint fejlesztettek ki az USA kiváló szakemberei. Egy adag készítmény a pontos használati utasítással együtt 690 koronába kerül. Az elégedett ügyfelek hatalmas visszhangja alapján ítél­ve, végre egy bevált szer, amely valóban megállítja a hajhullást és újra növekedésre serkenti a hajat. A cég képviselői biztosítottak bennünket, hogy ezeket e készítmé­nyek nemcsak a cég székhelyén kaphatók, de nagyon gyorsan intézik az írásbeli és telefonon keresztül történő megrendeléseket, mégpedig utánvéttel. W1075 '

Next

/
Oldalképek
Tartalom