Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-13 / 235. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 13. 3 Régió Egyetemi szinten oktatnak vidéki turizmust, kertrendezést Nyugdíjasnak nagyon drága a tanulás SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Október elejére tervez­ték, de érdeklődés hiányában idén nem tudtak első osztályt nyitni sem kertészeti, sem pedig vidéki turiz­mus szakon a harmadik generáció­hoz tartozók egyetemének kihelye­zett részlegén. „Országos viszonylat­ban jelenleg 3700 idősebb hallga­tónk van, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tizenegy éve működik számukra továbbképzés. A nyitrai kerületben 670 szülő és nagyszülő korú diák látogatja intézményünket. Kertészeti szakon zöldség-, virág- és gyümölcstermesztést, valamint sző­lészetet tanulnak, továbbá vidéki tu­rizmust is oktatunk. A kerületi szék­helyre utazóknak lehetővé tesszük, hogy délelőtt részt vegyenek a nap­pali tagozatosok előadásain is. Nincs lelkesebb és hálásabb diák a nyugdíjasnál, aki az előadásokat kö­vető viták során partnere a tanár­nak” -jegyezte meg legutóbbi érsek­újvári látogatásakor Ivan Hričovský, a harmadik generáció egyetemeinek országos elnökhelyettese, a nyitrai egyetem pedagógusa. Érsekújvár­ban a Zöldségtermesztési Kutatóin­tézet a nyitrai Mezőgazdasági Egye­temmel közösen, 1995-től folytat képzést negyven évnél idősebb nők, negyvenöt évnél idősebb férfiak, va­lamint harminc évnél idősebb rok­kantnyugdíjasok számára. Az egye­temisták hat szemeszterben, három évig tanulnak, és az elmúlt években mindig nagy volt az érdeklődés a ta­nulmányok iránt. „Vannak, akik azért jelentkeztek, hogy lépést tud­janak tartam gyermekeikkel, de akad olyan is, aki magángazdaként szeretné megszerezni a szükséges képesítést, hogy ne maradjon le ve- télytársai mögött. Korábban nagy volt az érdeklődés a falusi turizmus, szőlészet, gyümölcstermesztés, va­lamint kertrendezés iránt, és to­vábbra is várjuk intézetünkbe a je­lentkezéseket” -jegyezte meg Mag­da Valšíková. A nyugdíjasoktól négy­száz, a dolgozóktól hatszáz korona tandíjat kérnek, a jelek szerint ez az összeg idén túl magas volt. A hétvégén rendezték meg Poprádban a falmászók országos versenyének harmadik fordulóját, a képen az egyik versenyző káprázatos mutatványa (TASR-felvétel) A hétvégén ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját a rimaszombati gimnázium Iskola a nyelvhatáron Rimaszombat. Mintegy fél­ezernyi érdeklődő egykori és mai diák, rimaszombati és környékbeli polgár vett részt október 11-én az Egyesült Protestáns Gimnázium 150 éves fennállásának alkalmá­ból megrendezett egész na­pos emlékünnepségen. SZÁSZI ZOLTÁN A református templomban megtar­tott ökumenikus istentiszteletet a Volt egyszer egy iskola című kiállítás megnyitója követte. A református gimnáziumban a későbbiekben könyvtárként szolgáló teremben számos igen ritka és értékes doku­mentumot, egykori taneszközöket, a diákélet önképzőköri tevékenységé­nek dokumentumait, fényképeket, egykori tanárok műveit állították ki. A jeles évforduló jegyében a Tudo­mánynak és erkölcsnek című jubile­umi konferencián, a Tompa Mihály Református Gimnáziumban, szá­mos igen kiváló szakmai előadás hangzott el, amelyek közül külön ki­emelkedett Tőkéczki László előadá­sa a református nevelés problémái­ról a polgári társadalom korszaká­ban 1867 és 1938 között. Az Egye­sült Protestáns Gimnázium történe­tét négy előadás taglalta a megala­kulástól az alig pár évvel ezelőtti új- ralapításig. Megható kísérőrendez­vények is tarkították a jubileumi em­léknapot, 60 éves érettségi találko­zóra érkeztek szép számmal egykori gimnazista diákok Rimaszombatba. Ok és a mai diákok találkozója után Erdélyi Géza református püspök be­mutatta az Iskola a határon című, a 150. évforduló alkalmából megje­lent kötetet, amelyet B. Kovács Ist­ván állított össze a gimnázium egy­kori neves diákjainak írásaiból. Az esti ünnepi koncert előtt Ujváry Zol­tán professzor a gömöri megmara­dásról, a hitbeli és erőbeli megpró­báltatások utáni jelenről és a biztató jövőről szólt. Hogyan szerezzünk pénzt ? Pályázati EU-s segédkönyv Nagyszombat. Az Európai Unió alapjaiból szerezhető támogatások rendszeréről és a pályázás mikéntje­iről adott ki nyolcvan oldalas mód­szertani útmutatót a Nagyszombati Kerület Regionális Fejlesztési Ügy­nökség (Regionálna rozvojová agen­túra Trnavského kraja). A szerkesz­tők szerint a kiadvány alapján elsajá­títhatók a projektmenedzsment alapjai, s az érdeklődők azokkal az alapvető dokumentumokkal is meg­ismerkedhetnek, amelyek feltétlenül szükségesek esélyes tervezetek be­nyújtásához. Megtudhatjuk, miként kell előterjeszteni, illetve fogadni a pályázati kérelmeket, milyen azok értékelésének folyamata, (ú) A forgatókönyvet Miroslav Kusý professzor írta Fesztiváldíjas film a magyarokról JUHÁSZ KATALIN Kassa. Kerekes Péter rendező szlo­vákiai magyarokról szóló doku­mentumfilmje nyerte az olmüci Academia film fesztivál fődíját. Az október elején megrendezésre ke­rült nemzetközi seregszemlére het­ven filmet neveztek be, köztük a kassai ATARAX stúdió említett al­kotását is, amely egy nemzeti ki­sebbségekről szóló tízrészes sorozat egyik epizódja. Éva Kratochvílo- vától, a film producerétől megtud­tuk, hogy a nemzetiségüeg vegyes területen élő magyarok és szlová­kok több százados együttéléséről szóló alkotás az ismeretterjesztő ka­tegóriában lett első. A forgatóköny­vet Miroslav Kusý professzor írta, a fiatal rendező pedig maga is vegyes nyelvi környezetben, Kassán nőtt fel. A zsűri főleg a téma rendhagyó, kliséromboló feldolgozását díjazta. A szereplők visszaemlékezéseiből nem a történelem során kialakult sztereotípiák bontakoznak ki, ha­nem elsősorban a magyar nemes­ség fontos szerepe, a török és Habs­burg elnyomás elleni hősies küzde­lem, valamint a magyarság kultúrá­jának egyetemes értékei. Ökofilmek XII. őszi fesztiválja Éghajlati változások SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A helyi művelődési köz­pont október 13. és 17. között „Ég­hajlati változások” címmel rendezi meg az ökofilmek tizenkettedik őszi fesztiválját a Szlovák Környezetvé­delmi Ügynökség besztercebányai és nyitrai központjával, a Tatra Liptovský Mikuláš Polgári Társulás­sal, valamint a Szlovák Természet­és Tájvédők Szövetségének helyi alapszervezetével közösen. A Béke moziban a hétfői megnyitó után a BAR-OKO mini galériában szakmai vándorkiállítás nyílik Forró bolygó - globális éghajlati változások cím­mel. Nevelési, oktatási anyagokkal teli stand várja a fesztivál látogatóit, akik a megnyitás napján délelőtt tíz­től fél tizenkettőig, majd déltől fél kettőig tekinthetik meg a filmeket. A vállalkozások több mint négymilliót kapnak Öt projekt nyert a Rozsnyói járásban KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Az építésügyi és vidékfej­lesztési minisztérium által kis- és kö­zépvállalkozásokat támogató „de minimis” elnevezésű pályázatra a Rozsnyói járásból összesen 26 vál­lalkozójelentkezett. Ebből 5 projek­tet választott ki a minisztérium, amelyekre összesen 4 millió 167 ezer korona támogatást kapnak a vállalkozók. Ez az összeg 1 millióval több, mint amit eredetileg szántak a projektekre. A nyertesek között van cirokseprű készítésre, étterem mű­ködtetésére, kistraktor gyártásra sza­kosodott vállalkozás is. Az elfogadott projektek összesen 15 új munkahe­lyet teremtenek majd. A vállalkozók­nak 50 százalékos önrészt kellett vál­lalniuk, a munkahelyeket pedig leg­alább 5 évig kell biztosítani. EZ ITT A KÉRDÉS Felkészült az agrárvállalkozása az EU-csatlakozásra? Milyen változásokat vár jövő májustól? Andódi Tibor, 45 éves magán- dazda, Vághosszúfalu: Az önálló gaz­dálkodást még a forradalom előtt, 1989 no­vember elsején kezdtem. Összesen 57 hektáron gazdálkodom, ebből 17 hektár saját, a többi haszonbérben van. Hogy az Európai Uniótól mit vár­hatunk, az a politikusoktól függ. Például a pénzügyminiszter most is csökkentette a támogatást. De itt volt ez a szárazság is, ez ka­tasztrófa a mezőgazdászoknak. A sörárpából 24 mázsás hektárho­zamom volt, a nitrogéntartalom pedig hat tizeddel magasabb volt, és csak takarmánygaboná­nak vették át 330 koronáért. A hetvenes években voltak ilyen árak! Ha például 500 mázsa ülte­tő krumplit akarok venni, az 14 .koronájával mindjárt 700 ezer korona. Kénytelen vagyok a zöld­hitelért folyamodni, de a felvá­sárló, aki meghitelezi, az árat is megszabja. Az aszálykárokért is csak öt százaléknyi kártérítést fi­zetnek. Volt 90 ezer korona ká­rom, és kapok érte 4 és fél ezer korona kártérítést. Hát ezért nem érdemes a papírmunkát elvégez­ni. Hogy mi lesz az Unióban, az mind a konkurenciától függ. Én például nem tudok földet venni, mert a bank nem ad rá hitelt, de majd idejön egy német munka- nélküli és megvásárol száz hek­tárt. Pedig ha nekem nincs annyi saját földem, projekteket sem tu­dok készíttetni, hiszen az 150- 200 ezer koronába is belekerül­het. Pedig ötlet lenne, az agroturisztikában is lehetne vál­lalkozni. De ha megkapnám is a támogatást, mondjuk egy 20 mil­liós projektre, abból 10 milliót nekem kellene fizetnem. De ha a föld nem az enyém, a bank mire adjon hitelt? Attól is sok függ majd, hogy megemeli-e 55 száza­lékig az állam a támogatást. A magyar, a lengyel meg a cseh ál­lam már megmondta, hogy 55 százalékig emelnek, és ha nálunk nem adják meg az 55 százalékot, mindjárt csökkenni fog a konku­renciaképességünk. Eddig pofa szerint adták a támogatást, aki­nek akartak annak adtak, akinek nem, annak nem. Ügy tudom, most hektár után mindenki kap­ná. Abból a szempontból optimis­ta vagyok, hogy tisztábbak lesz­nek a játékszabályok. Vaszily Pál, gazdálkodó, Nagytárkány: Ha az ország csatlakozik az Eu­rópa Unióhoz, reményeim sze­rint az állami támogatások rend­szere átláthatóbbá válik, csök­ken a bürokrácia, s várhatóan felpezsdül a gazdasági élet a vi­déken. Az általános pénzhiány az egész ágazatot sújtja. A támo­gatások egy része jelenleg mégis azokhoz a „gazdákhoz” jut, akik még azt a fáradságot sem veszik, hogy a gyomnövényeket kiirtsák a parcelláikról. Az a termelő, aki valóban gazdálkodni akar, kény­telen különböző intézményektől támogatást kérni, de manapság addig küldözgetik egyik hivatal­ból a másikba, míg az egész ter­vezett beruházása aktualitását veszíti. A piac helyzetéről sokat elárul, hogy a környéken nincs egy valamirevaló vágóhíd sem, amely az értékesítéssel kapcso­latos problémák egy részét meg­oldaná. Ha ezek az áldatlan álla­potok megváltoznak, az EU-ban biztos hogy könnyebben tudok majd érvényesülni, sőt talán még bővíthetem is a gazdaságo­mat. Köteles István 39 éves termelő­szövetkezeti igazgató, Tornaújfalu: A mi vállalkozásunk a csatlako­zás után szerintem jobban fog működni. A mezőgazdasági poli­tika kiszámíthatóbb lesz, és ezál­tal jobban lehet tervezni a vállal­kozást. Ez a fő ok. A másik pedig, hogy a piacon megnő a konku­rencia, de a másik oldalon bővülnek a lehetőségek, tehát na­gyobb piacon mozoghatunk majd. A támogatási politika, a pi­ac rendszabályozási politika vál­tozik, illetve idomul az európai uniós gyakorlathoz és nyilván a környezetvédelmi előírások be­tartása is szigorodni fog, vala­mint az állatjóléti előírások és ezek betartása is. Tudjuk, hogy a csatlakozás után hogyan lehet pályázni, de már eddig is pályáz­tunk, s az egyik pályázatunkat jó­váhagyták a tornaújfalusi tehené­szeti telep eszközberuházására. Az MKP célját, hogy 55 százalé­kos támogatást akar kiharcolni teljes mértékben támogatom és örülök, hogy a párt tudatosította, a választóinak nagy része a délvi­déken lakik, amely szorosan ösz- szefügg a mezőgazdasággal és a vidékkel. Az eddigi tapasztala­tokhoz mérten ez pozitív elmoz­dulás. (kov, gl, leczo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉGBOLT, 10-15 FOK ELŐREJELZÉS * 15 ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 07.09-kor- nyugszik 18.07-kor A Hold kel 19.28-kor- nyugszik 10.16-kor Tegnap Szlovákia felett 261 Dobson-egységet mértek, ami 9 százalékkal alacsonyabb, mint a hosszútávon mért átlagon. Az ultraibolya sugárzás az évszaknak megfelelő. Változóan felhős égboltra számít­hatunk, az ország keleti és északi te­rületein komo­lyabb felhősödés várható. Az alacsonyabban fekvő területeken a reggeli órákban ko­molyabb köd valószínű. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, északon leg­feljebb 8 fok valószínű. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hő­mérő higanyszála 3 és -2 fok közé süllyed. Holnap enyhén felhős lesz az égbolt, reggel újra köddel szá­moljunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között va­lószínű. Felerősödnek az időjárás kedve­zőtlenebb hatá­sai. Főként a mozgásszervi és reumatikus beteségekkel járó fájdalmak érez­tethetik hatásukat. Gyakoribb le­het a hátgerincbántalmak miatti fejfájás. Légúti panaszok elsősor­ban a reggeli órákban jelentkez­hetnek. Ingerlékenyebbek, fára­dékonyabbak lehetünk, nagyobb erőfeszítésbe kerül az összponto­sítás is, ezért vezetés vagy mun­kavégzés közben legyünk óvato­sabbak. Holnap is a maihoz ha­sonló hatásokkal kell számol­nunk. KIJEV in 28: nAjRO rumsz 27'-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom