Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-11 / 234. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 11. Schwarzi miatt aggódik Mexikó Mexikóváros. Aggodalommal fogadták Mexikóban Arnold Schwarzenegger győzelmét a kaliforniai kormányzóválasztáson, hiszen korábban több, a bevándorlók helyzetét nehezítő intézkedést is támogatott. Mexikói politikusok ezért delegációt akarnak küldeni Sacramentóba. Carlos Jimenez, a mexikói törvényhozás külügyi bizottságának vezetője sérelmezte, hogy Schwarzenegger több alkalommal „hátrányosan megkülönböztető megjegyzésekkel” illette a bevándorlókat. Kaliforniában a spanyol ajkúak aránya eléri a 32 százalékot, a mexikói származásúak száma 8 millióra tehető. Schwarzenegger, aki 1968-ban vándorolt be Ausztriából az USA-ba, támogatta azt az 1994-es kezdeményezést, amely eltörölte volna az illegális bevándorlóknakjáró ellátásokat. (MTI) Előrehozott választások Tokió. Előrehozott választások megtartása mellett döntött tegnap Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök, hogy kihasználja pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) jelenlegi népszerűségét és a gazdaságban tapasztalható élénkülést. Koidzumi arról tájékoztatta koalíciós partnereit, hogy a választásokat november 9-én szándékozik megtartani, hét hónappal a jelenlegi parlament mandátumának lejárta előtt. A kormányfő egyúttal - alkotmányos jogával élve - feloszlatta a képviselőházat. Koidzumit egyébként éppen a múlt hónapban elsöprő többséggel választották újra a pártja elnöki tisztségébe. Ezután több miniszteri poszton hajtott végre személycserét, így a külügyi, a pénzügyi, a posta- és távközlési ügyek, a nemzetközi kereskedelmi gazdasági és ipari tárca élén. Megtartotta helyén ugyanakkor Takenaka Haidzót, a gazdaságpolitikai és költségvetési tárca reformelképzelései miatt viták kereszttüzébe került irányítóját. A helyzet érdekessége, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is arra számít, megerősödve kerülhet ki az előrehozott választásokból. (MTI) Koidzumi főleg gazdasági reformterveihez akar nagyobb támogatást szerezni (Reuters) Leszúrtak egy orosz újságírót Moszkva. Több késszúrással megölték egy helyi újság fő- szerkesztőjét Oroszországban, a Volga menti Togliattiban. Alekszej Szidorovot, a Toljat- tyinszkoje Obozrenyije főszerkesztőjét gyilkosai éjjel várták meg házánál, ahol kétszer hátba szúrták. A nyomozók úgy vélik, hogy Szidorovot újságírói tevékenysége miatt ölték meg; lapja több oknyomozó cikket közölt a városban működő maffiacsoportokról, amelyek állítólag szoros kapcsolatban vannak a legnagyobb orosz autógyárral. Szidorov elődje, Valerij Ivanov szintén gyilkosság áldozata lett. Togliattiban már hat újságírót öltek meg. (MNO) Világszerte meglepetést keltett az oslói döntés, Olaszország csalódott a pápa mellőzése miatt, Havel szerint Sirin Ebadi asszony érdemes a békedíjra Szabadság-szobor áll az íróasztalán Oslo/Prága/Róma/Varsó. Az idei Nobel-békedíjat az iráni származású, 1947-es születésű Sirin Ebadi ügyvéd, emberi jogi aktivista, az első női iráni bíró kapta a demokrácia és az emberi jogokért tett erőfeszítései miatt. ÖSSZEFOGLALÓ Az ügyvédnő Teheránban szerzett jogi diplomát, jelenleg ügyvédként dolgozik, illetve a teheráni egyetemen tanít. „Mind kutatásai, mind aktivistaként való tevékenysége során a békés, demokratikus megoldásokat kereste a társadalmi problémákra” - írta a róla szóló életrajzban a norvég akadémia. „A nyilvános vitákban aktív, szülőhelyén közismert és elismert személy, aki a bíróságon az áldozatok védelméért, a szólásszabadságért és a politikai szabadságért küzd a konzervatív frakciók támadásaival szemben.” A hírügynökségek által ismertetett életrajzban az áll, hogy Ebadi asz- szony a megújult iszlámot képviseli, és az iszlám törvények új értelmezéséért küzd, amely összhangban van a létfontosságú emberi jogokkal és a demokráciával. Emberi jogi aktivistaként a menekültek, a nők és a gyerekek jogaiért küzd. Alapítója és vezetője az iráni Gyermekek Jogainak Támogatásáért Egyesület nevű szervezetnek. Tucatnyi könyvet és cikket írt a témában. Több könyvét lefordították angol nyelvre is; például a Tanulmány az iráni gyermekek jogainak jogi vonatkozásairól címűt, amelynek teheráni kiadását az UNICEF támogatta, valamint az Iráni emberi jogok története és dokumentálása című könyvét is, amelyet 2000-ben adtak ki New Yorkban. Ügyvédként számos ellentmondásos politikai ügybe keveredett eddigi munkája során. Például azoknak az íróknak és értelmiségieknek a családját képviselte, akiket 1999-2000 között sorozatban megöltek. Sikeresen küzdött azért is, hogy kiderüljön, ki volt az értelmi szerzője annak a merényletnek, amely során 1999-ben a teheráni egyetemen számos diákot megöltek. Tevékenysége miatt már számos alkalommal bebörtönözték. Régóta kampányol az iszlám szakkifejezések újragondolása érdekében. „Mindenkinek, aki Iránban az emberi jogokat tanulmányozza, félelemben kell élnie a születésétől a haláláig. Én azonban már megtanultam úrrá lenni a félelmemen” - nyilatkozta korábban Ebadi asszony. Aktív szerepet vállalt az 1999-es elnökválasztási kampányban, és az ő küzdelmének is köszönhető, hogy a 270 parlamenti helyből ma 14-et nő tölt be, illetve hogy az elmúlt években több iráni nőt vettek fel az egyetemekre, mint férfit. Ma már a nők olyan állásokat is betölthetnek Iránban, amelyek korábban a férfiak kiváltságai közé tartoztak. Ebadi asz- szony íróasztalán, a munkahelyén egy mini-Szabadság-szobor áll, a falon pedig a washingtoni székhelyű emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch levele függ, melyben ez áll: „Büszkék vagyunk Sirin Ebadira, az ő bátor odaadásáért az alapvető jogokért folyó küzdelemben”. Nem akarja elhagyni a hazáját. „Iráni vagyok, és büszke vagyok származásomra. Itt fogok élni, amíg csak tehetem” - nyilatkozta. Az oslói bizottság döntése világszerte meglepetést, néhol ellenérzést is keltett. Václav Havel - aki II. János Pál pápával a nagy esélyesek közé tartozott - az iráni emberjogi harcos kitüntetését örvendetes hírnek nevezte. A volt cseh államfő hangsúlyozta: Sirin Ebadi a Nobel-békedíjat mindenképpen megérdemelte. Hasonlóan nyilatkozott Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, sikert kívánva az iráni népnek a polgári társadalom megteremtése felé vezető rögös úton. Az ugyancsak No- bel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel államfő viszont nagy tévedésnek minősítette az idei oslói döntést. Azt mondta, semmi kifogása Sirin Ebadi ellen, de mindenképpen a szentatya munkásságát kellett volna a díjjal elismerni. Olaszországot kiábrándultság és csalódottság jellemezte, amiért nem II. János Pál pápa lett a kitüntetett. „Sajnáljuk, ez alighanem egy elszalasztott lehetőség volt, most egyszerűen szóhoz sem jutunk” - mondta az Assisi szerzetesrend szóvivője. Enzo Fortunato atya szerint ez az elismerés lett volna a legszebb ajándék a pápaságának 25. évfordulóját október 16-án ünneplő, 83 éves Karol Wojtylának (mint ismeretes, Nobel-díj csak élő személynek adható). Ugyanakkor elismeréssel adózott a konfliktusövezetben dolgozó Sirin Ebadinak. „A pápának nincs szüksége a Nobel-békedíjra, a világ így is elismeri a háború ellen, a Teheránban savanyú a szőlő Teherán. Abdullah Ramezanzah kormányszóvivő első reagálásában a kabinet nevében fogadta örömmel Sirin Ebadi asszony kitüntetésének hírét. Nem sokkal később viszont azt közölte az AFP-vel, hogy nem az iráni kormány, hanem csak a maga nevében beszélt. (TASR) Közvetítés Arafat és Koréi között - állítólag gyomorrákja van a palesztin elnöknek Halottak és sérültek Rafahban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsálem. Öt palesztint megöltek, továbbá egyes források szerint 28, más jelentések szerint 35 személyt megsebesítettek tegnapra virradóra a Rafahba behatoló izraeli katonák. A halottak egyike gyermek volt. A helikopterek támogatásával, harckocsikon és páncélozott járműveken előrenyomuló gyalogos elitalakulatok a Gázai övezet déli részén fekvő város menekülttáborában heves fegyveres ellenállásba ütköztek. Az izraeli hadsereg akciója délelőtt is folytatódott, s mint az AFP francia hírügynökség írta, a palesztin fegyveresek még akkor is harcban álltak. Az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, hogy a palesztinok több tucat robbanószerkezetet vetettek be a katonák ellen. A Reuters azt jelentette, harminc izraeli harckocsi és páncélozott jármű hatolt be a Gázai övezetben, az egyiptomi határ közelében lévő város menekülttáborába, hogy fegyvercsempészésre szolgáló alagutakat romboljanak le. „Rafah a palesztin terroristák fegyverellátásának legfontosabb pontja a Gázai övezetben és annak határán túl is” - mondta egy helyszínen tartózkodó izraeli tiszt. Közvetítés folyt tegnap az új kormány miatt szemben álló Jasszer Arafat palesztin elnök és Ahmed Koréi miniszterelnök között. Egy nevének elhallgatását kérő palesztin vezető elmondta, hogy a közvetítők kompromisszumot szeretnének elérni a rendeletekkel kormányzó ideiglenes kormányhoz ragaszkodó Jasszer Arafat és a hagyományos kabinetet követelő Ahmed Koréi között. Koréi csütörtökön felajánlotta a lemondását is. Arafat azt mondta, hogy Koréi a lemondásáról szóló híresztelések ellenére is bírja a bizalmát. Az amerikai Time magazin szerint Arafat gyomorrákban szenved. A magazin hírforrása azt közölte, Arafatnak sürgős kórházi ellátásra van szüksége, hogy megműthes- sék a daganatával. A korábbi hírek arról szóltak, hogy Arafatnak infarktusa volt, de ezt a palesztin vezetés cáfolta. A német belpolitikába való beavatkozásnak tartják a Nobel-díjas magyar író szavait Botrány Kertész Imre beszéde miatt NOL-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Politikai vita kerekedett Németországban Kertész Imrének a német újraegyesítés évfordulóján, a központi ünnepség díszszónokaként elmondott beszéde nyomán. Mint Zentai Péter, a Magyar Rádió berlini tudósítója jelentette, a Berlinben élő magyar Nobel-díjas író a nyugat-európai országok kényelemszeretetét, álságos békeambícióit, a terrorizmus elleni harcban tanúsított következetlenségét, Amerikával szembeni hálátlanságát bírálta. A német politikai elit azon része, amely élesen bírálta az iraki háborút, ki nem mondottan a német politikába való beavatkozásként fogta föl Kertész szavait. Az írót csak a nagy ellenzéki párt, a Keresztény- demokrata Unió elnök asszonya védte meg, aki a rangos és konzervatív beállítottságú Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt nyilatkozta, hogy végre valaki kimondta az igazságot, Kertész legalább leleplezte az álszent Amerika-ellenességet. A Frankfurter Allgemeine interjút is közöl Kertésszel. Az író elmondja, valójában nem állt szándékában politizálni, eleve nem tartja magát politikai szakembernek, ennél fogva beszédét csupán írói munkaként lenne szabad fölfogni, és meglepetten tapasztalja, hogy ennek dacára mondandója aktuál- politikai vitát kavar Németországban. Mindazonáltal ahogy beszédében, úgy az interjúban is hitet tesz a német demokrácia mellett és érzékelteti, mennyire szereti a berlini életet. Mint fogalmaz, a város atmoszférája folyamatosan erőt ad számára az alkotáshoz. Az alábbiakban részleteket közlünk Kertész Imre október 3-i magde- burgi beszédéből: „Hová lett a 2001. szeptember lián, a terrorizmussal szemben meghirdetett „korlátlan szolidaritás“ elve? Hogyan lehetséges, hogy az iraki diktátor, Hitler és Sztálin e késői tanítványa a pacifista tömegtüntetések során szinte elfogadhatóbb figurának mutatkozott Európa számára, mint a négyévenként alkotmányosan újraválasztható vagy leváltható amerikai elnök?” (...) „Ma tanúi vagyunk annak, hogy a német öntudat megerősödésével és az iraki válság kirobbanásával hogyan törnek meg egymás után a régi német tabuk. A náci barbárság felmérhetetlen szenvedést okozott a világnak, saját szenvedéseiket a németek - legalábbis nyilvánosan - nemigen tárgyalhatták meg. A német városok bombázásának, a lakosság ellen folytatott légi háborúnak, a német menekültek kálváriájának megtárgyalásába belevegyül a Schluss-strich, az Auschwitzcal terhelt múlt lezárásának sürgető követelése is, az izraeli kormánypolitikát érő bírálatok olykor antiszemita felhangok ürügyéül szolgálnak. Mindezt alaposan mérlegelve, nyugodtan kivettem egy bérlakást Berlinben. Meggyőződésem ugyanis, hogy a német demokrácia elég erős és érett ahhoz, hogy kibírja a vitákat, a különböző nézetek összeütközését.” „Mindenkinek, aki Iránban az emberi jogokat tanulmányozza, félelemben kell élnie a születésétől a haláláig" Reuters-felvétel) béke érdekében tett lépéseit” - mondta Rómában Mario Marazziti, a Szent Egyed keresztény közösség egyik alapítója. Giulio Andreotti volt olasz kormányfő, örökös szenátor azt emelte ki, hogy megítélése szerint az oslói döntéssel semmit sem veszített a pápa. Kifogásolta ugyanakkor a jelöltek neveinek kiszivárogtatását, ami szerinte nem méltó a Nobel-bizottsághoz. A díjjal vagy anélkül, II. János Pál hozzájárulása a béke ügyéhez példa nélkül álló. Az ANSA olasz hírügynökség Oslóból keltezett kommentárja azt valószínűsíti, hogy a pápa elsősorban azért maradt le a Nobel- békedíjról, mert a katolikus egyház konzervatív nézeteket hirdet az AIDS-ellenes harc kérdéseiben, a nők és a homoszexuálisok jogait illetően. (m, t, o-o) Karel Hoffmann a fellebbviteli bíróság előtt Hazaárulás a vád KOKES JÁNOS Prága. Az ügyészség továbbra is fenntartja a vádat, hogy Karel Hoffmann, volt magas rangú csehszlovák kommunista vezető hazaárulást követett el, amikor 1968 augusztus 20-án éjjel, a Varsói Szerződés hadseregeinek csehszlovákiai bevonulása idején kikapcsoltatta a központi rádió műsorait továbbító rendszert, hogy megakadályozza a megszállásról szóló objektív hírek sugárzását. Ezt Vlastimil Kraus államügyész jelentette ki tegnap Prágában, amikor a megkezdődött a nagy érdeklődéssel kísért per fellebbviteli tárgyalása. A ma 79 éves Hoffmann, aki 1968- ban a csehszlovák távközlési vállalat igazgatja volt, ismételten politikai pernek minősítette az ellene folytatott eljárást, s minden vádat alaptalannak minősített. Júniusban az alsóbb fokú bíróság úgy döntött: nem bizonyítható, hogy Hoffmann a megszálló hadseregekkel együttműködve kapcsoltatta ki a műsorszóró rendszert,t így esetében nincs szó hazaárulásról, hanem hivatali visszaélésről. Hoffmann szerint akkoriban viszont minden éjjel kikapcsolták néhány órára a műsorszóró rendszert, s ő azon a bizonyos éjszakán is csak erre a szokásos intézkedésre adott utasítást. A döntést, amelyben a volt kommunista politikust a prágai bíróság hivatali visszaélésért négyévi szabadságvesztésre ítélte, az állam- ügyészség és maga a vádlott is megfellebbezte. Várható, hogy a felsőbb taláros testület döntésére a jövő héten kerül sor. A marosvásárhelyi alpolgármester esete a plakátokkal Meg akarták félemlíteni MTI-JELENTÉS Bukarest. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester szerint azért kísérték be őt Erdőszentgyörgyön a rendőrségre, mert meg akarták félemlíteni. A politikust akkor tartóztatták fel, amikor gépkocsijával a székelyföldi autonómiát követelő plakátokat szállított - olvasható a tegnapi romániai magyar sajtóban. Fodor a Népújságban cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Csak annyi történt, hogy éppen útban volt Szová- ta felé a Székelyföldi Nemzeti Tanács (SZNT) plakátjaival, amikor Erdőszentgyörgyön megállt, és kinyitotta gépkocsijának csomagtartóját, hogy elrendezze a plakátokat. Akkor ment oda hozzá egy csendőr, és azt kérte, mutassa meg a gépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Rövidesen megjelent két rendőr, bekísérték Fodort a rendőrségre. A Marosvásárhelyen működő táblabíróságról érkezett ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnokhelyettese nyilatkozatot akart íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült. Az ügyész végül közölte, hogy nincs szó sem kihágásról, sem bűntettről. Meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, ezért Fodor szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. A Krónika megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki nem tartja helyesnek az SZNT megalakítását. Markó szerint ugyanis a kezdeményezők azt a látszatot akarják kelteni, hogy ezáltal megvalósul a székelyek autonómiája. „Erről szó sincs, a tanácsnak nem lesz semmiféle hatásköre, csupán az RMDSZ alternatívája kíván lenni” - vélte Markó.
