Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-10 / 233. szám, péntek

Kitekintő ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 10. A magyar menedzserek márkaorientáltak, ruhájukat gyakran külföldi üzleti útjaik során szerzik be, vagy abban a néhány „VlP-boltban", mely címe kézről kézre jár Menedzserdivat: aki ad magára, külföldön vásárol A magára valamit is adó ma­gyar üzletember mindennapi viseletként 150-200 ezer fo­rintos (25-33 ezer korona) öl­tönyt hord, bár mire elindul egy fogadásra, félmillió forint könnyen a testére kerülhet. A magyar menedzserek márka- orientáltak, ruhájukat gyak­ran külföldi üzleti útjaik so­rán szerzik be, vagy abban a néhány úgynevezett „VIP- boltban”, melyek címe kézről kézre jár közöttük. BERTA KATA - ORICO A felső tízezerből ezren a 25-33 ezer koronánál is többet költenek min­dennapi ruházatra - mondta Varga Zsolt menedzseroktató. Varga el­mondása szerint a komolyabb siker­cégek vezetői szükségtelennek ér­zik, hogy körülbelül 50 ezer koroná­nál többet költsenek öltönyre, és ez nem csak Magyarországra jellemző, ugyanez elmondható az Egyesült Ál­lamok üzletembereinek öltözködé­si-vásárlási szokásairól is. Varga sze­rint az üzletembereknél nem kulcs­kérdés ez a téma, ők egyéb területe­ken, például autóvásárlásban job­ban kiélik költőszenvedélyüket. VIP-BOLTOKBÓL ÖLTÖZNEK A MENEDZSEREK Varga elmondása szerint az a felső ezer, amely nagyon sokat költ öltöz­ködésére, jellemzően nem Magya­rországon vásárol, hanem gyakran utazik külföldre; Bécsbe, Londonba, hogy egyedüeg, méretére szabottan készíttessen ruhát. Egy Armani öl­töny elkészítése Londonban így akár 20 ezer dollárba is (több mint 700 ezer korona) kerülhet. Árban fölfelé természetesen minden elképzelhe­tő. Rolex órát lehet kapni 1000 dol­lárért (kb. 35 000 korona) és 40 000 dollárért is (kb. 1,4 millió korona), csak óriási különbségek vannak mö­götte. Míg egy egyszerűbb Mont­blanc toll már hétezer koronától kapható, addig például a számozott, „Nagy Katalin emlékére” készített li­mitált darabok ára elérheti a 65 000 koronát is. MÁRKAORIENTÁLT MENEDZSEREK Míg azok a fiatalok, akik rövid idő alatt gazdagodtak meg „pénz nem számít” alapon jobban szórják a pénzt, addig a magyar menedzserek (pontosabban fogalmazva az alkal­mazott vezetők), illetve a felső tíz­ezer tagjai megfontoltabbak a vásár­lásban, öltözködési szokásaikban in­kább a márka számít - mondta Pin­tér Zsolt fejvadász és karrierszakér­tő. Öltönyben jól cseng az Yves Saint Laurent, a Hugo Boss, az Armani; ingben a Jacques Britté, a Ralph Lauren; nyakkendőben a Gucci, Jean-Paul Gautier; cipőben az ame­rikai Florsheim, a magyar Vass cipő, illetve a Lloyd márkanév. VIP-BOĽTOKBAN OLCSÓBB A BEVÁSÁRLÁS A Griff öltönyök exkluzív darabjai körülbelül 10 ezer koronába kerül­nek, ez a cég hagyományos szériájá­nál mintegy 15-20 százalékkal ma­gasabb árat jelent. A többletet a jobb anyagokért, a kisebb szériaszámért kell fizetni. Az öltönyárak tekintetében az egyes márkákon belül is igen nagy a szórás Magyarországon. Yves Saint Laurent-, Armani-öltönyt 13 ezer koronányi forintért is lehet kapni, Boss öltöny ugyanakkor e márkák egyes darab­jainak ára meghaladhatja a 33 ezer koronát. Pintér Zsolt elmondása szerint aki megteheti, vagy külföldön vásárol, vagy úgynevezett VIP-boltokban. A VIP-bolt valójában ruhaszalonnak berendezett lakás, ahol a tulajdonos többféle márkát is „képvisel”, a piaci árnál lényegesen olcsóbban. Ar­mani, Ralph Lauren, Yves Saint Laurent márkájú termékekhez lehet például így hozzájutni, noha ezek a márkák hivatalos képviselettel nem rendelkeznek Magyarországon. Vállalkozók, közéleti személyiségek, politikusok egyaránt vásárolják a Boss öltönyöket, áruk 25-50 ezer ko­rona között mozog, azonban a vétel­ár ennél magasabb is lehet, mivel a cég egyedi igényeket is figyelembe véve, méretre is készít ruhákat. 65 ezer koronányi forintért már Ma­gyarországon is megvásárolhatók az olasz Nervesa divatcég egyedileg ké­szített, kézzel szabott-varrott öltö­nyei, bár Pintér Zsolt karrierszakér­tő szerint ezt már kevesen engedik meg maguknak, pedig megenged­hetnék. Öltönyhöz ülő divatos inget 1600- 4000 koronányi forintért lehet kap­ni, akár Jacques Britté, akár Ralph Lauren márkájút. CIPŐ, AMILYET WOODY ALLEN IS HORD Az amerikai gyártmányú Florsheim cipő ádagosan 75-150 dohárba (2700-5500 korona) kerül, noha vannak drágább modelljei is, mely­nek viselése azzal a jóleső tudattal párosulhat, hogy Woody Allen is ilyet hord. A Lloyd cipő Magyaror­szágon 4000-6500 koronába kerül. Ezt a márkát a Horváth Cipő Kft. is árusítja, ahol emellett 2500-5600 koronáért vehető márkás, minőségi, kötelezően bőrtalpú lábbeli. A kézzel készített cipő ára már bor­sosabb, ugyanakkor büszkeséggel töltheti el vásárlóját, hogy a lábáról vett méret alapján egyedileg készí­tett cipőt hord. A Vass cipőszalon­ban a már kész, boíjúbőrből készült cipő 14 500 koronába, méretre ké­szítve 20 ezer koronába kerül. Ugyanez lóbőrből készen 17 ezer, méretre gyártva 20 ezer korona fö­lött van - mondta az üzlet munka­társa. A méretes cipő készítésekor az ügyfél lábának rajzolatáról készült kaptafát megőrzik, így a későbbiek­ben akár telefonon is lehet a lábra passzoló cipőt rendelni, melynek el­készítési ideje 4-5 hét. KIEGÉSZÍTŐK: A KEVESEBB NÉHA TÖBB Aki igazán ad magára, a kiegészítő­ket sem hanyagolja el. A kiegészí­tőkre is érvényesek a régi igazságok: szép az, ami egyszerű, és a kevesebb néha több, vélekedik Pintér Zsolt. Komoly üzletemberek bőrből ké­szült, fekete, antikolt barna vagy sötétbordó táskát hordanak, abból is minél vékonyabbat, hiszen nem kelt jó benyomást egy kitömött aktatás­ka. Magyar kézművesek által készí­tett bőrtáskák 5000-6500 ezer koro­nába, míg egy Gucci bőrtáska 16-20 ezer koronába kerül. Igazán ele­gánsnak érezheti magát az az úri­ember, aki Prada vagy Giudi táskát hord magával. Egy Prada, nem túl vastag, „üzletemberi aktatáska” kö­rülbelül 20 000 és 36 000 koronába kerülne, ha Magyarországon lehet­ne kapni. A kapható Giudi táska ugyanebben a kategóriában 12 000 és 16 000 korona között mozog. Az óra legyen hagyományos ana­lóg, valódibőr-szíjas (Omega, Zenith, Breguet); természetesen ki­vétel az arany karóra, amelynél ál­talában az óraszíj is aranyból ké­szül, például a Rolex, Corum. A mandzsettagomb nappal inkább akkor elegáns, ha nem feltűnő, míg este lehet merészebb kivitelű. Montblanc mandzsettagombot 7300-16 000 koronáért lehet kapni a magyarországi üzletekben, a drá­gább modellben hematit kő van. Szemüvegre sem lehet eleget költe­ni. Üzleti körökben a legelfogadot­tabb márka talán a Cartier, egy ke­ret 24 karátos aranyból 16 000-20 000 koronába kerül. Ebben még nincsen benne a 13-16 ezer koro­nás árat könnyen elérhető szem­üveglencse. A legszerencsésebb, ha ennek márkája Zeiss. KÜLFÖLDI BEVÁSÁRLÓKÖRÚT FÉRFIAKNAK Pintér Zsolt fejvadász és karrier­szakértő elmondása szerint aki megteheti, vagy külföldön vásárol, vagy a már említett VIP-boltokban. Pintér szerint Magyarországon nin­csen nagy jövője a nagyon exkluzív, drága termékeket árusító butikok­nak, a magyar piac egyelőre nagyon kicsi; az exkluzív üzletekben még a magyar vezetői fizetésekhez mérten is irreális árak alakulhatnak ki. Külföldön több márka termékei is olcsóbban megvásárolhatók, mint Magyarországon, amellett, hogy a választék is jóval nagyobb. A Boss öltöny például Németországban ol­csóbb, mint itt, mondta Pintér Zsolt. Mivel az üzletemberek munkájával, életformájával együtt jár a rengeteg utazás, nem lehet csodálkozni azon, hogy hivatalos útjaikon egyben a be­vásárlást is elintézik. Ruházat szem­pontjából Ausztria és Németország mellett még Amerika számít nagyon olcsónak. Itt a vásárlók különféle Florsheim cipők bonuszszolgáltatásokat is kapnak, például bizonyos számú ing vásárlá­sa esetén ajándékként belevarrják az ingekbe új tulajdonosuk nevét. HELYES ÖLTÖZKÖDÉS MUNKAHELYEN A munkahelyen viselt ruházatnak nem annyira az egyéniséghez, az íz­léshez, mint inkább a választott munkahely környezeti szokásaihoz kell alkalmazkodnia. Míg például a banktisztviselő, az üzletember, a ta­nárnő öltözéke inkább konzervatív, addig a butikos eladó vagy a bár­énekesnő lehet kihívó, ultramo­dern, míg a sportszervező sporto­san elegáns. Lehetőleg kerülni kell a nagyon rö­vid, nagyon átlátszó, nagyon test­hez tapadó, nagyon kivágott ruhá­kat, illetve a nem munkahelyre va­ló, tehát túl sportos (halásznadrág vagy sort) vagy kifejezetten alkalmi jellegű öltözéket - tanácsolja Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert? - Az álláskeresés enciklopédiája című könyvében. Az üzleti életben (főként a pénzügyi és bankvilágban vagy általában kö­zép- és felső vezetői munkakörben) a természetes anyagból készült, konzervatív szabású (az amerikai cégeknél inkább a hagyományos egysoros öltöny elfogadott), egyszí­nű, sötét (fekete, éjkék, grafitszürke, de nem sötétbarna vagy olajzöld!) ruha a kötelező. Öltönyként még a diszkrét, halvány csíkos vagy az úgy­nevezett klub stílusú (kétsoros sötét­kék zakó aranygombokkal, hozzá középszürke nadrág) is elfogadható. Színes öltöny (például liftesfiú- bordó, ügynöklila vagy sportripor­ter-sárga) komolyabb állásoknál szóba sem jöhet. Jó tudni, hogy a márkajelzést még a legjobb öltöny zakóujjáról is mindig le kell szedni. Az ing legyen pamutból készült, elegáns szabású (bő, hosszú ujjú, bő vállú) egyszínű vagy nagyon halvány, vékony csíkozásé, fehér vagy úgynevzett bankárkék (kö- zépvüágos szürkés acélkék). Kerül­ni kell a túl rövid vagy túl hosszú galléré, kockás, nagy mintás, fé­nyes selyem, netán viszkóz vagy rö­vid ujjú ing viseletét. Jó ízlésre vall, ha egyszínű bordó, sötétkék vagy diszkrét, apró mintá­val díszített, illetve székében ferdén keresztcsíkozott kék-zöld, kék-bor­dó, kék-sötétvörös, selyem anyagú nyakkendőt viselnek kiegészítőként. Magyarországon még kevéssé elter­jedt a nyaksál nyakkendő helyetti használata. Kerülni kell a feltűnő színű és formájú, nagy mintás, kö­tött, horgolt vagy műszálas nyak­kendők használatát. Az üzletember cipője vastag bőrtal­pú, fekete vagy sötétbordó bőrből készült angol stílusú (fűzős, lyuka­csos virágmintás). A zokni az öl­tönnyel azonos színű vagy annál sö- tétebb, illetve „egyenfekete”, ami mindenhez jó. Breguet óra (Képarchívum) Még a szász akcentusé németeknek is épp olyan mindennapos látvány volt a 311-es, mint Magyarországon, csakhogy még vagy egy évtizeddel tovább Fényes szellő időutazás: az Ikarus nem szárnyal tovább CSIKÓS ZSOLT A magyar nemzeti buszgyár bezárá­sának kapcsán nem árt megemlé­keznünk arról, hogy az Ikarusnak akadtak kifejezetten sikeres korsza­kai is. Egyike volt ezeknek az ötve­nes évek vége, amikor a 31/311-es busz készült. Aki olvas újságot, vagy hallgat rádi­ót, már tudja: a francia Irisbus, az Ikarus név tulajdonosa bezárja a székesfehérvári gyárat, s ezzel egy nyolc évtizedes gépipari, s bő fél év­százados buszgyártási történet, a magyar motorizáció talán legjelen­tősebb fejezete ér lényegében véget. Pedig 1949-ben, amikor az első öt­éves terv 5600 darab autóbusz elő­állítását irányozta elő, még derűs­nek látszott a jövő. Gőzerővel indul­tak a fejlesztések, s alig néhány éven belül a gyár többféle, közepes, nagy, városi, távolsági típust állított elő, amelyek aztán Magyarország akkori elszigeteltsége ellenére is a vüág műiden tájára eljutottak. Erre az időszakra emlékezve általá­ban a brüsszeli vüágkiállításon for­matervezési díjat is nyert 55/66-os szériát, a legendás farost, a „Bözsi buszt” szokás elővenni. Pedig se sze­ri, se száma az egyéb emlékezetes Ikarusoknak: a trapézmaszkos, vá­rosi 620-asok, az izzasztó tetőablak­ok miatt „nejlonbuszoknak” neve­zett 30-asok, valamint az azokat kö­vetőjóval szellősebb, 1959-től gyár­tott 31-esek a mai középkorúak szá­mára lehetnek ismerősek. Éppen egy üyen utóbbi típust, egy késői 31-est restaurált egy magyar, bizonyos Németh László. A jármű gazdagabb díszítéssel, 85 helyett erősebb, 100 lóerős motorral ké­szült, s a típusszáma is eltért a ko­rábbiaktól, az ugyanis már 311-es. A gyönyörű, élénkpiros, 1964-ben ké­szült, s első éveiben a SZOT tulajdo­nában lévő busz - futott belőle né­hány ilyen színben, noha a legtöbb zöldesszürke fényezést kapott - szinte valamennyi alkatrésze, kis alumíniumdíszei, futóműve, mecha­nikai részei, borításai, lámpái vado­natújak. Alig akad olyan megye Ma­gyarországon, ahonnan ne került volna elő hozzá valami apró elem. A sokáig szükségszállásként, előtte büfékocsiként szolgált karosszéria Pécelen, a vasútállomás mellett vár­ta a rozsda általi halált, amikor Né­meth László megtalálta. Kis híján lakóautó lett belőle, de amikor kiderült, hogy nincs több működő 31-es az országban, mégis teljes restaurálás következett. Buszt tökéletesen rendbe hozni (elméleti­leg) ugyanakkora feladat, mint sze­mélyautót - a gyakorlatban viszont csaknem lehetetlen. Tízszer annyi alkatrésszel, elérhetetlen magasság­ban lévő szerelni- és festenivalókkal, izomerővel felemelhetetien alkatré­szekkel kell számolni, márkaklubok segítségére pedig - talán monda­nunk sem kell - nincs kilátás. Csak a barátokéra. Eredeti ikarusos szakik, Csepel-tudorok, sőt adótanácsadó, kertészmérnök, vízvezeték-szerelő is dolgozott a buszon, nemegyszer éjszakába nyúlóan. A 311-es másfél éve készen áll, Né­meth László minden Ikarus-össze- röffenésen s a magyarországi vete­rántalálkozók nagy részén is meg­fordul vele. Amennyivel keményebb meló volt felújítani, annyival na­gyobb érdeklődést vált ki ma a 311- es - tömegek vonulnak unottan a gyönyörű amerikai cirkálók, Jagua­rok, Mercedes-kabriók előtt, de amikor a buszhoz érnek, mindenki­nek előkerül valami emléke. Még a szász akcentusú németeknek is épp olyan mindennapos látvány volt a 311-es, mint Magyarországon, csakhogy még vagy egy évtizeddel tovább. De akkor a hazájukat még NDK-nak hívták. Az ötvenes években derűsnek lát­szott a jövő (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom