Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-10 / 233. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 10. Veszélyben a magyarok is Bagdad. Az ellenséges afga­nisztáni milíciák harcaiban szerda óta 80 ember vesztette életét, illetve sebesült meg az észak-afganisztáni Mazari- Sarif közelében, ahol a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat önkéntesei dolgoznak. Az ösz- szecsapások az üzbég Abdul Rasid Dosztum tábornok ala­kulatai és az Atta Mohamed tá- dzsik milíciafőnök fegyveresei között robbantak ki. Mazari- Sarifban, Dosztum fő erősségé­ben az éjszaka már felvonultak a páncélosok is. Az ENSZ kilá­tásba helyezte munkatársainak evakuálását a városból. (MTI) USA-vietnami megállapodás Hanoi. A kétoldalú légi közle­kedés felújításáról egyezett meg tegnap Vietnam és az USA, s ezzel a vietnami háború óta először válik lehetővé a két ország közötti légi forgalom. Azt nem tudni, hogy a tényle­ges forgalom mikor indulhat meg. Az amerikai-vietnami kapcsolatok jelentősen javul­tak a két ország kereskedelmi egyezményének 2001 decem­beri életbe lépése óta. (MTI) Akcióképes terrorhálózat Canberra. Több mint kétszáz tagjának letartóztatása ellené­re továbbra is akcióképes a dél­kelet-ázsiai Jemaah Islamiyah terrorhálózat. Erre Roben Hill ausztrál védelmi miniszter fi­gyelmeztetett. A 202 ember ha­lálát okozó tavaly októberi báli merényletek évfordulója előtt nyüatkozó politikus hozzátet­te: leginkább a Fülöp-szigetek- nek és fővárosának, Manilának kell azzal számolnia, hogy újabb merényletek célpontjává válik. Erre reagálva a Fülöp- szigeteki hadsereg közölte: osztja Canberra aggodalmát, és megerősítette biztonsági in­tézkedéseit George Bush ame­rikai elnök október 18-ára ter­vezett villámlátogatására ké­szülve. (MTI) Horn Gyula nevét viselő díj Dortmund. Az Észak-Rajna- Vesztfáliai Külpolitikai társaság a Népek Közötti Megértés Díját adományozta Horn Gyula volt magyar kormányfőnek. A most alapított nemzetközi díj ezen­túl Horn Gyula nevét viseli. Az indoklás szerint „így kívánnak köszönetét mondani az egysé­ges Európa megteremtéséért, a népek közötti megértés, a hu­manizmus és a tolerancia érde­kében kifejtett tevékenységé­ért. Nevével összekapcsolódik a határok megnyitása, az NDK- menekültek kiengedése és ez­zel összefüggésben a fal össze­omlása. A díj segíti a párbeszé­det emberek, nemzetek, vallá­sok és kultúrák között.” A Dortmundban tartott díjátadó ünnepségen Hans-Dietrich Genscher volt német alkancel- lár és külügyminiszter tartotta a laudációt. (MTI) „Horn Gyulának volt bátorsá­ga meghozni azt a döntést, amely az első csapást mérte a berlini falra” - hangsúlyozta Genscher (Képarchívum) Hét emberrel végzett a támadó Bagdadban - meggyilkolták Spanyolország katonai attaséját - letartóztatások a sziriai határ közelében (ČTK/AP-felvétel) Öt civilt és két rendőrt ölt meg az öngyilkos merénylő Öngyilkos merénylet ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Pokolgép robbant egy gépkocsiban az iraki főváros észak­keleti kerületének egyik rendőrőr­se közelében tegnap délelőtt. Két rendőr és öt polgári személy életét vesztette. A hatóságok szerint ön­gyilkos merénylet történt, a gépko­csiban tartózkodó férfi ugyancsak életét vesztette. Egy rendőr, akit mellkasi sérülésekkel kórházba szállítottak, elmondta, hogy a rendőrőrs előtt állt, s látta, ahogy egy gépkocsi felgyorsul és belero­han több autóba. Ezután hatalmas robbanás rázta meg a térséget. A Reuters szerint a merényletet Bag­dad síita muzulmán övezetében követték el. Az iraki fővárosban ez volt a legnagyobb, több halálos ál­dozattal járó támadás augusztus óta, amikor öngyilkos merényletet követtek el az ENSZ központja el­len. A támadásban 22 ember meg­halt, köztük Sergio Vieira de Mello, az ENSZ-főtitkár iraki különmegbí- zottja. Kirkukban is rendőröket támadtak. Egy huszonöt éves iraki rendőr éle­tét vesztette, egy pedig súlyosan megsérült, miután ismeretlen fegy­veresek rakétatámadást intéztek a rendőrposzt ellen. Eközben meggyilkoltak egy spanyol diplomatát is Bagdadban. A hírt a spanyol külügyminisztérium meg­erősítette. Jósé Antonio Bernal Gomez éppen a házából lépett ki, amikor végeztek vele. A madridi El País bagdadi tudósítója úgy nyüat- kozott a Cadena Ser spanyol keres­kedelmi rádiónak, hogy a diploma­tát géppisztoly-sorozattal ölték meg. A merénylők ugyanazt a módszert alkalmazták, mint pár héttel ezelőtt Akila al-Hásimi, az iraki kormányzó- tanács egyik tagja ellen. Gomez ka­tonai attasé volt, a spanyol légierő őrmestere, a spanyol katonai hír­szerzés tagja, aki a spanyol védelmi minisztérium közlése szerint az amerikai-brit invázió idején is Irak­ban tartózkodott. Száztizenkét személyt, köztük egy tábornokot vettek őrizetbe a koalíci­ós erők. Az elfogott tábornok, Abed Hamed Mauhús a hírhedt Köztársa­sági Gárda légvédelmének egyik pa­rancsnoka volt. (MTI, TASR) Súlyos nézeteltérések Jasszer Arafattal, akinek az egészségi állapota egyre romlik Koréi is lemondana Rámalláh/Jeruzsálem. Arafat főtanácsadója tegnap délután cáfolta azt a koráb­ban közölt hírt, miszerint le­mondott volna Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök. Egy biztos, közte és Arafat között komoly nézeteltéré­sek vannak. ÖSSZEFOGLALÓ Koréi állítólag közölte Arafattal, nem kíván kormányt alakítani, és a kormányfői posztról lemond. A Reuters szerint Koréi egyik minisz­tere körül bontakozott ki vita. Arafat ugyanis mást látott volna szívesen a belügyi tárca élén, Koréi azonban nem kívánt módosítani az összetételen, inkább a lemondást választotta. Arafat vasárnap nevez­te ki a nyolctagú válságkormányt, amely szerdán Arafat kezébe le is tette az esküt; tegnap a palesztin parlamentnek kellett volna szavaz­nia a kabinetről. Szaeb Erakat pa­lesztin főtárgyaló sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az érte­sülést. Ugyanakkor Arafat palesztin elnök főtanácsadója cáfolta a hírt, jóllehet, azt elismerte, hogy „ko­moly különbségek vannak az elnök és a miniszterelnök között”. A Koréi lemondásáról szóló délelőtti híre­ket később úgy módosították, hogy csak felajánlotta a lemondását Arafatnak. (A palesztin elnök azu­tán adott kormányalakítási megbí­zást Köreinek, hogy az USA által is támogatott Mahmud Abbász le­mondott a kormányfői posztról.) Ciszjordániában egy izraeli katonai állomás közelében robbantotta föl magát egy öngyilkos merénylő. A robbanás megölte a tettest, egy nőt, és súlyosan megsebesített egy izra­elit. Több könnyebb sérültje is van az incidensnek. Továbbra is rosszul van Jasszer Arafat. Szerda este ismét egy jordániai-egyiptomi orvoscsoport érkezett Rámalláhba, miután a 74 éves palesztin vezető fájdalmakra panaszkodott. Ezt tegnap jelentet­te a Jerusalem Post izraeli napilap. Az Izrael által már majdnem két éve elszigetelt Arafat egészsége szemlátomást hanyatlik. Arafat ta­nácsadói cáfolták azokat a sajtóje­lentéseket, amelyek szerint a pa­lesztin elnök könnyű szívrohamon esett át. Arafat állítólag ismeretlen vírustól betegedett meg, magas a láza, hasmenése van, és hány. Állí­tólag romló egészsége volt az egyik oka annak, hogy vasárnap rendkívüli állapotot hirdetett meg a palesztin területeken, és válság­kormányt nevezett ki Koréi vezeté­sével. (MTI, TASR) Moszkva elutasítja a nyomásgyakorlást, de nem zárja ki az eurós olajkereskedést Putyin az eurobürokratákat bírálta MTI-HÍR Jekatyerinburg. Vlagyimir Putyin orosz elnök Gerhard Schröder né­met kancellárral folytatott tegnapi megbeszélésein élesen bírálta az uniós bürokratákat amiatt, hogy Oroszország WTO-csatlakozása feltételeként nyomást próbálnak gyakorolni Oroszországra a hazai energiaárak emelése érdekében. Ugyanakkor nem zárta ki az orosz olajszállítások eurós elszámolását. Putyin az uráli orosz-német csú­cson kifejtette: nem tudják egyet­len nap alatt bevezetni Oroszor­szágban a nemzetközi energiaára­kat. Mint mondta, ma Oroszország nagy előnye politikai és makrogaz­dasági stabilitása, s ha gyorsan át­vennék a világpiaci gázárak alkal­mazását, ez aláásná a gazdaság szilárdságát. „Az eurobürokraták vagy nem értik ezt meg, vagy szán­dékosan olyan feltételeket igyekez­nek szabni, amelyek elfogadhatat­lanok Oroszország számára a Ke­reskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás során” - hangsúlyozta. Mint mondta, az ilyen kemény álláspont Oroszor­szág irányában nem igazolható, nem becsületes, s erőszakoskodás­nak tekintik azt. Hozzátette azon­ban: álláspontjuk a kérdésben nem hajthatatlan, megértik, hogy előbb-utóbb a világpiaci árakat kell alkalmazni Oroszországon belül is, de ezt fokozatosan szeretnék vég­rehajtani. Oroszország több mint egy évtizede tárgyal a WTO- tagságról, Putyin az orosz kor­mány prioritásai közé sorolta a be­lépést. Ennek ellenére a héten ku­darccal végződtek az orosz gazda­sági miniszter tárgyalásai az EU kereskedelmi biztosával, Pascal Lamyval. Világméretű kampány a nemzetközi fegyverkereskedelem visszaszorítása érdekében Kalasnyikov minden mennyiségben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Évente több mint félmil­lió ember hal meg világszerte a nemzetközi kereskedelemben for­galmazott hagyományos fegyve­rektől - áll abban a jelentésben, amelyet több más társszervezettel együtt az Amnesty International (AI) adott ki tegnap Londonban. A jelentés közzétételével egy időben az AI világméretű kampányt indí­tott a nemzetközi fegyverkereske­delem visszaszorítása végett. A polgári lakosságot leginkább ve­szélyeztető hagyományos kézi fegyverzet forgalmának éves érté­ke 21 milliárd dollár, ez több mint kétszeresen haladja meg azt az összeget, amennyiből egyszer s mindenkorra megoldható lenne a legszegényebb fejlődő térségben a teljes körű iskoláztatás. Irene Khan, az AI főtitkára elmondta: a terroriz­mus ellen indított háború csak fo­kozta a hagyományos fegyverzet el­terjedését a világban, mivel az USA lazította az exportszabályokat, hogy szövetségeseit könnyebben el­láthassa fegyverekkel. A több mint 6 milliárd lakosú Föld minden egyes lakójára évente több mint két új puskagolyó jut, és minden tíz la­kosra egy kézifegyver. A jelentés­ben szereplő kimutatás szerint 639 millió kézifegyver van használat­ban világszerte; számuk évente 8 millióval nő. Évente több mint 500 ezren halnak meg szabadon forgal­mazott hagyományos fegyverektől, vagyis csaknem minden percben megölnek valakit lőfegyverrel. Az utóbbi tíz évben csak Brazíliában 300 ezer ember vesztette életét lőtt sebektől; Rio de Janeiróban 5-6 ezer gyerek tart magánál lőfegy­vert. Az egész világon 300 ezerre tehető a felfegyverzett gyerekek száma, sokan - főleg Afrikában - hivatalos kormányhadseregekben szolgálnak. A kézifegyverek csak­nem 60 százaléka - 378 millió lő­fegyver - magánkézben van, és az illegális kereskedelemben feltűnő ilyen fegyverek 80-90 százaléka ál­lamilag engedélyezett forgalom­ban kezdte útját. A legelteijedtebb kézifegyver az orosz Kalasnyikov géppisztoly, amelyből 70-100 mil­lió van forgálomban. Az AI szerint azonnali nemzetközi intézkedé­sekre van szükség a fegyverek to­vábbi elterjedésének megakadá­lyozásához. Az ENSZ 2006-ban át­fogó konferenciát kíván szentelni a kérdésnek. Tiltakoznak a kurdok, Washington viszont erőlteti Törökök mennek Irakba MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Dubaj/Washington. Fenntartásait hangoztatta, de nem zárta ki török katonai alakulat telepítését Irakban Hosjar Zebari, az iraki kormányzó- tanács külügyminisztere. Az al- Haját című lapnak kijelentette: Az ideiglenes iraki kormány jobban sze­retné, ha a szomszéd országok nem vennének részt a békefenntartó erőkben. Ennek ellenére nem zárta ki, hogy török katonák is jöjjenek, mert szerinte kormánya „megérti az amerikai és brit álláspontot azzal kapcsolatban, hogy a többnemzeti­ségű erőben más országok katonái­nak is részt kell venniük”. A külügy­miniszter úgy vélekedett, hogy ha török egységeket küldenének Irak­ba, azokat az ország keleti részén ál- lomásoztatnák, messze az északi kurd területektől. A törökök valószí­nűleg a Bagdad körüli „szunnita há­romszögben” foglalnák el állásaikat, abban a térségben, ahol a legaktí­vabbak az Amerika-ellenes gerillák. Peter Rodmann, a Pentagon nem­zetközi kapcsolatok osztályának ve­zetője is megerősítette, hogy az Irak­ban állomásozó török katonaságot északon nem fogják bevetni. Előző­leg viszont Abdullah Gül török kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a Moszul, Dohuk és Tikrít észak-iraki városok által alkotott háromszöget tartaná legalkalmasabbnak a török katonaság állomásoztatására. Az USA által beiktatott ideiglenes kor­mányzótanács kurd tagjai természe­tesen tiltakoztak a törökök kurd te­rületekre lépése ellen. „Az iraki kur­dok barátaink, évek óta együttmű­ködünk velük. Másfelől a törökök az amerikaiak szoros szövetségesei, és a washingtoni kormány megérti, ha igyekeznek megelőzni esetleges fe­szültségeket törökök és kurdok kö­zött” - mondta Rodmann. A török parlament kedden hagyta jóvá tíz­ezer török katona Irakba küldését. Törökország az első olyan muzul­mán többségű állam, amely kész katonákat küldeni az iraki stabili­záláshoz. Ankarai lapkommentá­rok szerint Erdogan kormánya ez­zel szeretné helyreállítani a jó kap­csolatokat Washingtonnal, miután márciusban a török parlament megvétózta, hogy az amerikai had­sereg török területet használjon az Irak elleni támadáshoz. Nagy-Britanniát bírálja a moszkvai külügyminisztérium Barátságtalan lépés MTI-HÍR Moszkva. Károkat okozhat az orosz-brit partneri viszonynak, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot adtak több olyan személynek,«közöt­tük Borisz Berezovszkij üzletember­nek, akit Oroszországban gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt köröznek. Ezt tartalmazza az orosz külügyminisztérium Londonnak címzett közleménye, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. Moszkva ér­tékelése szerint Borisz Berezovszkij, továbbá Julij Dubov brit területen történő „szándékos rejtegetése” ba­rátságtalan lépés, amely ellentétben áll a kétoldalú kapcsolatok utóbbi években tapasztalt fejlődésével. Az orosz állásfoglalás szerint Berezov­szkij és a szintén pénzmosással vá­dolt Dubov rejtegetése egyenértékű azzal, hogy Ahmed Zakajev kiadatá­sát is halogatják. Zakajevet, Masz- hadov volt csecsen elnök utazó köve­tét fegyveres lázadás kirobbantásá­ban és terrorcselekményekben való részvétellel vádolja Moszkva. Svoboda: az állampolgárok bölcsebbek az ellenzéknél Cseh referendumvita ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh kormány népszava­zást szorgalmaz az európai alkot­mányról, hogy elkerülje a cseh el­lenzéki pártoknak a megállapodás megakadályozására vonatkozó fe­nyegetését. Cyril Svoboda külügy­miniszter a Reutersnek kifejtette: Európában erős az akarat a közös alkotmány elfogadására, de hozzá­tette, Lengyelországnak és Spanyo­lországnak le kell mondania arról a követeléséről, hogy fenntartsák az aránytalan szavazati jogot az unión bellii. A népszavazásról Svoboda kijelentette: „Teljesen vüágos, hogy meg kell kérdeznünk az állampol­gárokat. Bölcsebbek, mint az ellen­zék.” Csehországban a szociálde­mokraták vezette hármas kor­mánykoalíciónak nehéz lesz a par­lamentben keresztülvinnie az uni­ós alkotmányt, ha továbbra is ke­ményen tartja magát a jobbközép polgári demokraták és a kommu­nisták ellenállása. Ugyancsak ne­héz lesz elérnie a kabinetnek, hogy elfogadtasson egy, a szája íze sze­rinti népszavazási törvényt. Svo­boda elmondta, a kormány egy ál­talános alkotmányos törvényt akar a népszavazásokról, de a polgári demokraták ezt ellenzik. Ugyan­csak ellenzi a törvényt a jobboldali Szabadság Unió, ezért a kormány valószínűleg a kommunisták támo­gatására szorul, (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom