Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-01 / 225. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 1. 3 FÓKUSZBAN: AZ AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Többszöri döntésmegkerülés után mától ismét tárgyal a magyar egyetem létrehozásáról az Akkreditációs Bizottság Albert Sándor: a pedagógiai program még nem téma Elégedetlenkedő tanácsadók Az Akkreditációs Bizottság ma kezdődő háromnapos ülésén a tervek szerint megvitatja a Selye János Egyetem ügyét is. Bár a kormány tanácsadó tes­tületé korábban két ülésén is foglalkozott a magyar egye­tem ügyével, egyik alkalom­mal sem hozott érvényes dön­tést a beterjesztett dokumen­tummal kapcsolatban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mint arról lapunk egy korábbi szá­mában beszámoltunk, az Akkredi­tációs Bizottság májusban tartott kassai ülésén felfüggesztette a terve­zett magyar egyetem akkreditációs folyamatát, illetve további átdolgo­zásra visszaadta a beterjesztett anyagot. „A testület kassai ülése előtt május elején Komáromban is találkozott a beterjesztőkkel. Ezen az ülésen az egyetem akkreditációs anyagát elbírálni hivatott öttagú munkacsoport a legkevesebb kifo­gást a teológiai karral kapcsolatban tette. A pedagógiai karral összefüg­gésben már több észrevétellel élt a bizottság, a legtöbb probléma pedig a közgazdasági karral kapcsolatban merült fel. Érdekes módon ezen az ülésen a munkacsoport nem tett utalást arra, hogy a teológiai kar akkreditációs anyagában foglaltak nem felelnek meg teljes mértékben a szükséges követelményeknek. Nem jelezte ugyanis, hogy a szóban forgó szak, a református teológia nem szerepel a Szlovákiában oktat­ható tanulmányi szakok jegyzéké­ben. Ez a probléma csak a kassai ta­lálkozón merült fel. Azóta már a Kál­vin János Teológiai Intézet munka­társai kérelmezték a református teo­lógia felvételét az említett jegyzék­be. Ha nem járunk sikerrel, a beter­jesztők készek a szakot a református teológia elnevezésről teológiára vál­toztatni. A pedagógiai kar esetében a komáromi ülést követően a struk­túrán kellett változtatnunk, illetve a kreditrendszer kapcsán felmerült problémákat kellett kezelnünk. Eze­ket a módosításokat elvégeztük. A kassai ülésen a testület elfogadta a struktúrát érintő változtatásokat, a kreditrendszerrel és az általunk je­lölt, a képzést garantálni hivatott személyekkel kapcsolatban azon­ban újabb hiányosságokat jelzett. Pedig az említettek becsületbeli nyi­latkozatukkal támasztották alá: ha két éven belül beindul a képzés az egyetemen, ők főállású munkatársa­ivá válnak, ami a képzés garantálá­sának feltétele. A bizottság javasolta Még üresek a folyosók továbbá, hogy eleinte csak bacca- laureusi szintű képzést indítsunk be a pedagógiai karon, és erre építve csak a későbbiekben indítsuk be a magiszteri szintű képzést. Ennek el­lenére mi továbbra is magiszteri képzésben gondolkodunk. Időköz­ben átdolgoztuk a pedagógiai kar anyagát. Az oktatási minisztérium­ban összeült a testület említett mun­kacsoportja, ahol újra áttekintettük az akkreditációs anyagot. A közgaz­dasági kar esetében a tervezett ta­nulmányi szakok körének szűkítését javasolta a bizottság, valamint szor­galmazta, hogy ezen a karon is in­kább a baccalaureusi képzés irányá­ban kellene elmozdulnunk” - nyilat­kozta akkor lapunknak Szigeti Lász­ló oktatásügyi államtitkár. Második alkalommal az Akkreditációs Bizott­ságjúliusi zsolnai ülésén került terí­tékre a Selye János Egyetem ügye. A testület tagjai akkor sem jutottak dűlőre a beterjesztett dokumentum­mal kapcsolatban. Az Akkreditációs Bizottság képviselői konkrét szak­mai kifogást nem emeltek a doku­mentummal kapcsolatban, pusztán annyit jegyeztek meg, hogy a ma­(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) gyár egyetem létrehozása megvál­toztatná a hazai felsőoktatási intéz­mények rendszerét. Azáltal, hogy a jövőben eggyel több egyetem mű­ködne, kevesebb pénz jutna az egyes felsőoktatási intézmények fenntar­tására és működtetésére, fogalmaz­ta meg aggályait a testület. POLITIKAI FELHANGOK Júliusban Csáky Pál miniszterelnök­helyettes és Szigeti László oktatás­ügyi államtitkár azzal vádolták az Akkreditációs Bizottságot, hogy gá­tolja a magyar Egyetem megalapítá­sát. A Magyar Koalíció Pártjának politikusai szerint a testület munká­ja politikai befolyásnak van kitéve. A bizottság elnöke, Pavol Návrat el­utasította ezeket a vádakat. Véle­ménye szerint, az egyetem akkre­ditációs folyamata az előírásoknak megfelelően, rendben halad. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ennek ellenére az akkreditáció kapcsán politikailag motivált folyamatról, a nemzetállami görcsök utolsó rúgka- pálásáról beszélt. Szigeti László pe­digjelezte, a testület elmaradt dön­tése miatt politikai csatározások tárgyává válhat a magyar egyetem. Návrat abszurdnak minősítette mindkét kijelentést. „Az Akkreditál ciós Bizottság érdekében csupán egy dolog áll, hogy objektív szakmai véleményt alkosson a magyar egye­tem tervezetéről. Arra kérem politi­kusainkat, tegyék lehetővé a nyu­godt légkört és biztosítsák a megfe­lelő körülményeket a dokumentum szakszerű elbírálásához. Éppen a politika térfeléről elhangzó kijelen­tések veszélyeztetik az egyetem akkreditációs anyagának szakszerű és tárgyilagos elbírálását” - közölte lapunkkal a bizottság elnöke. TÖRVÉNYI SÍK Időközben - miután a kormány tör­vény-előkészítő tanácsa jóváha­gyásra javasolta a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabályja­vaslatot - augusztus 21-én a kor­mány elé került a törvénytervezet, melyet az elfogadott azzal a módo­sítással, hogy a létrehozandó felső- oktatási intézménynek magyar, szlovák és egyéb nyelven kell képez­nie a hallgatóit. Történt ez annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda miniszterelnök korábban újságírók előtt kijelentette, az Akkreditációs Bizottság októberben várható véle­ménynyilvánításáig nem kívánja a kormányülés programjába illeszte­ni a joginorma-tervezet vitáját, a kabinet az Akkreditációs Bizottság véleménye nélkül nem hagyja jóvá a Selye János Egyetem létrehozásá­ról szóló törvénytervezetet. A parlament szeptember 10-én első olvasatban jóváhagyta, azaz máso­dik olvasatba utalta a magyar egye­tem létrehozásáról szóló jogszabály­javaslatot. A szavazáson részt vett 126 parlamenti képviselő közül 79- en igennel, 44-en nemmel voksol­tak, három honatya pedig tartózko­dott a szavazástól. A koalíciós pár­tok képviselői közül csupán a ke­reszténydemokrata Július Brocka el­lenezte a törvénytervezet második olvasatba utalását. Ferdinand De­vínsky, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió frakciójának tagja, korábban a Comenius Egyetem rek­tora pedig nem vett részt a szavazá­son. Az ellenzéki frakciók mindegyi­ke, a Népi Unió négy tagja kivételé­vel egyöntetűen nemmel voksolt, vagy tartózkodott a szavazástól. A parlament szeptember 10-étől szá­mítva leghamarabb 30 napon belül tárgyalhatja újra - már második ol­vasatban - a dokumentumot, mely- lyel jelenleg az egyes parlamenti bi­zottságok foglalkoznak, (rv) TUDNIVALÓK Háromszázan kezdenének jövő szeptemberben ­ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az elképzelések szerint a Selye Já­nos Egyetem 2004. január elsején jönne létre. A kormány döntése ér­telmében alapvetően magyar, ki­sebb mértékben szlovák és egyéb nyelvű képzés folyna a komáromi egyetemen, melynek három karán: a pedagógiai, a közgazdasági és a református teológiai fakultásán 2004 szeptemberében mintegy 300 hallgató kezdené meg három-, illet­ve ötéves tanulmányait. A tervek szerint két év múlva már hozzáve­tőleg 600 diák látogatná az egyete­met, 2006-ra pedig mintegy 900-ra növelnék a hallgatók létszámát. A közgazdasági karon a következő ta­nulmányi szakokra hirdetnének fel­vételt: kereskedelem és marketing, közgazdaságtan és vállalati me­nedzsment, alkalmazott közgazda­ságtan és menedzsment, valamint pénzügyi menedzsment. A refor­mátus teológiai karon hitoktatókat képeznének, a pedagógiai fakultá­son pedig alsó, illetve felső tagoza­tos tanítókat a magyar tannyelvű alapiskolák számára. A létrehozandó Selye János Egye­temnek a - korábban a nálunk állo­másozó szovjet katonák kaszárnyá­jaként működő - komáromi erőd- rendszer adna otthont. Az alapítás költségei elérik a 100 millió koro­nát, az egyetem jövőre mintegy 62, két év múlva 72, 2006-ban pedig hozzávetőleg 83 millió koronával terhelné meg a költségvetést. Szige­ti László oktatási államtitkár nem zárta ki, hogy a magyar állam is hozzájárulna a felsőoktatási intéz­mény anyagi támogatásához, (rv) Oktatók inkognitóban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Az Akkreditációs Bizottság ma kezdődő háromnapos ülésén a ter­vezett magyar egyetemmel kapcso­latban csak annak létrehozásáról, nem pedig a pedagógiai programjá­ról nyilvánít véleményt - tájékoz­tatta lapunkat Albert Sándor, a Ma­gyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, oktatási szakértő. - A Selye János Egyetem pedagógiai programjának akkreditációja ké­sőbb történik majd. A képzést az öt­éves magiszteri, illetve a három­éves baccalaureatusi pedagógiai program végéig kell akkreditálni, vagyis mire az egyetemet nyitó első évfolyam befejezi a tanulmányait.” A honatya úgy látja, a kormány ta­nácsadó testületének véleménye nem kötelezi a politikai döntésho­zókat, ugyanakkor illik figyelembe venni határozatát. Ennek ellenére elutasító véleménye esetén is to­vább folytatódhat a jogszabályja­vaslat parlamenti vitája. Albert Sándor reményét fejezte ki, az ille­tékes testület jelenlegi ülésén pozi­tívan foglal állást a magyar egye­tem létrehozásával kapcsolatban. Mindenesetre, ha a törvény meg­születését nem is akadályozhatja az eddig elmaradt bizottsági határo­zat, a képzés beindításakor adott esetben problémák merülhetnek fel, mivel a hatályos felsőoktatási törvény 55-ös paragrafusának má­sodik bekezdése kimondja: felsőok­tatási intézmény csakis akkreditált tanulmányi programokra vehet fel hallgatókat. Az említett jogszabály 89-es paragrafusának szintén má­sodik bekezdése pedig előírja, az állam akkreditált képzési formára nyújt anyagi támogatást. A kérdésre, hogy mikor válik is­mertté a képzést garantálni hiva­tott személyek neve, Albert Sándor elmondta, amint a parlament har­madik olvasatban is jóváhagyja a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet, részben nyilvánosságra hozzák az említett szakemberek és oktatók névsorát. A teljes listát fokozatosan, a felső- oktatási intézmény pedagógiai programjának későbbi akkre­ditációja során teszik közzé, tájé­koztatott a képviselő. „Amíg vi­szont nem jön létre az egyetem, il­letve nem teremtődnek meg alapí­tásának jogi feltételei, a neveket nem hozzuk nyilvánosságra” - fűz­te hozzá. Szigeti László oktatásügyi államtitkár az Akkreditációs Bizott­ság határozatáig nem kívánt tájé­koztatni a magyar egyetemmel kapcsolatban, Pavol Návrat, a tes­tület elnöke pedig elfoglaltságaira hivatkozva nem nyilatkozott la­punknak. (érvé) ALAPÍTÁSI KRONOLÓGIA . ♦ A 2002-es választások előtt a Magyar Koalíció Pártja megfogalmaz­za az egyetemalapítás szükségességét és beépíti a választási program­jába. Az egyetem tervezett színhelye Révkomárom. ♦ A 2002-es választások után az egyetemalapítás ténye bekerül a kormányprogramba. A kormányprogram szerint 2004 szeptemberé­ben meg kell nyitni a révkomáromi magyar egyetemet. ♦ 2003. március 13-án a kormány jóváhagyta a komáromi Selye János Egyetem létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot és az alapítás ütemtervét. ♦ Az MKP oktatási szakemberei 2003. március végén átadták az egyetem alapítási tervezetét az újonnan felállított Akkreditációs Bizottságnak. A tervezet értelmében az egyetem pedagógiai, köz- gazdasági és református teológiai karból állna. Az oktatás magyar nyelven folyna. ♦ 2003. május 6-án az Akkreditációs Bizottság öttagú munkacso­portja Komáromban tárgyalt az MKP oktatási szakembereivel. A tárgyalás keretében megvitatták a Selye János Egyetem tervezetét és megtekintették a leendő egyetem helyszínéül szolgáló épülete­ket és felszereléseket. ♦ 2003. május 29-én az Akkreditációs Bizottság Kassán ülésezett. A testület meghallgatta a munkacsoport értékelését és elégedet­lenségének adott hangot a képzést garantálni hivatott személyek­kel kapcsolatban. ♦ 2003. július 9-én Zsolnán ülésezett a kormány tanácsadó testületé, de az egyetem módosított tervezetével kapcsolatban nem foglalt ál­lást, illetve nem hozott érvényes döntést. ♦ Martin Frone oktatásügyi miniszter - miután lezárult a doku­mentum tárcaközi egyeztetése - 2003. július 30-án eljuttatta a kor­mányhivatalba a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló tör­vénytervezetet. ♦ 2003. augusztus 12-én a kormány törvény-előkészítő tanácsa jó­váhagyásra javasolta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló jogszabály javaslatát. A tanács egyúttal azt is javasolta, hogy a tör­vénytervezetből maradjon ki az, hogy az egyetem oktatási nyelve a magyar nyelv. ♦ 2003. augusztus 21-én a kormány jóváhagyta a Selye János Egye­tem létrehozásáról szóló jogszabályjavaslatot azzal a módosítással, hogy az oktatás magyar, szlovák és egyéb nyelven folyik majd. ♦ 2003. szeptember 10-én a parlament első olvasatban jóváhagyta a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A szavazá­son részt vett 126 parlamenti képviselő közül 79-en igennel, 44-en pedig nemmel voksoltak, hárman tartózkodtak a szavazástól. HÁTRA VAN MÉG: ♦ a jogszabályjavaslat második és harmadik olvasató parlamenti vi­tája, a három tervezett kar oktatási programjának akkreditációja. ♦ 2004. január 1. Az egyetemalapítás tervezett időpontja, (k, as, ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, 18-22 FOK A Nap kel 06.52-kor - nyugszik 18.31-kor A Hold kel 14.43-kor - nyugszik 21.36-kor A Duna vízállása - Pozsony: 265, apad; Medve: 95, apad; Komárom: 90, apad; Párkány: 20, árad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült, helyenként eny­hén felhős égbolt várható, az ala­csonyabban fekvő területeken a reg­geli órákban köd, esetleg felhősö- dés valószínű. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 18 és 22 fok kö­zött lesz, északon legfeljebb 16 fok. Gyenge, változó irányú szél, dél­nyugaton délkeleti, 3 és 7 m/s kö­zötti sebességgel. Éjszaka a hőmé­rő higanyszála 11 és 7 fok közé süllyed. Á holnapi időjárást a nyu­gat felől érkező meleg front alakít­ja, derült lesz az égbolt. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás alapvetően ked­vező hatással lesz a szerveze­tünkre. Javul a szellemi és a fizi­kai teherbírásunk, jobban tudunk összpontosítani a feladatainkra. A szív- és érrendszeri betegségek­ben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Az alacso­nyabb vérnyomásúakat enyhébb migrénes fejfájás gyötörheti. A mozgásszervi panaszokkal küsz­ködök fájdalmai főként a változé­konyabb időjárású régiókban erő­södhetnek. Holnap a mainál ked­vezőtlenebb hatásokkal számol­hatunk. lONDDtl-tty VARSÓ 13 PÁRIZS 21 BARCELONA 25 TUNISZ 3(Tv__

Next

/
Oldalképek
Tartalom