Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-08 / 231. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 8. TÉMA: A HŐSZIGETELÉS Évente - 480 Sk/GJ hőenergiaár és 4,35 Sk/kWh villanyár mellett - akár 7-12 ezer koronát is spórolhatunk A szellőztetésnek rövid ideig tartónak kell lennie Megéri szigetelni a házunkat Ha szakemberekkel végeztetjük el a munkát, akkor négyzetméterenként 200-300 koronás többletköltséggel számolhatunk (Képarchívum) Míg az energiaárak viszony­lag alacsony szinten mozog­tak, senkit sem érdekelt, ho­gyan is spórolhatna a fűté­sen. Az árak folyamatos emelkedése miatt azonban megnőtt az igény a meglévő épületállomány hőszigetelé­sének javítására, tartós és hatékony utólagos hőszige­telések készítésére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az egyetlen szeren­csénk az volt, hogy az ablakainkat már korábban is dupla üveggel lát­tuk el, ami mégiscsak hatékonyabb szigetelést biztosított. A sokkal hi­degebb éghajlattal rendelkező skandináv országokban például csak egy üveget tettek az ablakok­ba, amit később ki kellett cserélni­ük. A nyugati államokban már a múlt század hetvenes éveiben na­gyobb figyelmet szenteltek a házak és lakások hőszigetelésének, ná­lunk azonban ez a trend csak a ki­lencvenes években indult be. Az utólagos hőszigetelések kiala­kításának épületfizikailag java­solható legjobb módja a homlok­zati felületek részleteiben is meg­oldott külső oldali hőszigetelő ké­reggel történő burkolása. Jó szi­geteléssel akár 40-45 százalékos energia-megtakarítást is elérhe­tünk. A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy - 480 Sk/GJ hőenergiaár és 4,35 Sk/kWh villanyár mellett - évente akár 7-12 ezer koronát is spórolhatunk. Eszak-Szlovákiában már koráb­ban rájöttek a szigetelés előnyei­re, az elmúlt években azonban Dél-Szlovákiában is megnőtt az érdeklődés a hőszigetelő rendsze­rek iránt. A kereskedők elmondá­sa szerint évente mintegy 10-15 százalékkal nő a szigetelés iránt érdeklődők száma. Pozsony kör­nyékén a többség öt-hat centimé­teres polisztirollal oldja meg a szigetelést, amit elsősorban az ár­ral magyaráznak. Ez ugyanis ol­csóbb, mint a jobb szigetelési ké­pességekkel rendelkező kőzet­gyapot hőszigetelők. Kőzetgyapot hőszigetelő anyagok a főként vul­kanikus és üledékes kőzetek, (pl. bazalt, diabáz, mészkő stb.) keve­rékének olvadékából előállított üveges szerkezetű szálakból, hőre keményedő, (általában fenol-for­maldehid) kötőgyantával előállí­tott termékek. Ismertebb kőzet­gyapot márkák az ISOLYTH, NO- BASIL, ROCKWOOL és TOPLAN. Ha azonban a lakásban nagy a pá­ratartalom, akkor mindenképp megéri inkább a kőzetgyapot alapú szigetelőket használni, mivel ez jobban átengedi a párát. Épp ezért azonban igyekeznek a polisztirol szigetelők gyártói is újítani. A po- lisztirolt úgy képezik ki, hogy az áteressze a helységben található vízgőzt, csökkentve ezzel a pené- szesedés esélyét. Mindez azonban pénzbe kerül. Egy négyzetméternyi szigetelést, az összes költséget figyelembe vé­ve, mintegy 500 koronáért csinál­hatunk meg. Ha mindezt szakem­berekkel végeztetjük el, akkor négyzetméterenként további 200- 300 koronás többletköltséggel szá­molhatunk. Egy átlagos családi ház 200-250 négyzetméteres felü­lettel rendelkezik, vagyis a hőszi­getelés elvégzése ez esetben meg­haladja a 140 ezer koronát. A szak­emberek azonban figyelmeztet­nek, hogy az energiaárak növeke­désével együtt a jövőben a szigete­lés ára is nőhet, így ezt érdemes minél hamarabb elvégeztetni. Figyelembe kell ugyanakkor ven­nünk, hogy a hőmegtakarításon kí­vül, az épület értékét mindenkép­pen növeli egy minőségi anyaggal kivitelezett homlokzat, mely maxi­málisan színtartó, vízzáró, ugyan­akkor kiváló pára-áteresztési tulaj­A hőszigetelés ára meghaladhatja akár a 140 ezer koronát is. donságai mellett a levegő károsító hatásainak is hosszútávon ellenáll. A jó minőségű hőszigetelő rend­szerekkel védett külső határoló fa­lak hőszigetelő képessége akár 70- 80%-ban is javítható. Homlokzati burkolatként alkalmazva a falaza­tok hőtároló kapacitása növelhető, mely télen gazdaságos fűtésszabá­lyozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez. Télen a hideg, nyáron a meleg át­járja a ház falazatát, így belső lég­tér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszi­geteléshez használt lapok kimon­dottan alacsony hővezetési képes­sége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsa­nak a teljes lakótérben, nyáron pe­dig ugyanezek a lapok védik a fala­kat az átforrósodástól. Feladatuk a kiegyensúlyozott állandó hőmér­séklet biztosítása. A hőszigetelő rendszerek széles­körű elterjedése annak tulajdo­nítható, hogy szinte valamennyi építésmódban, új és meglévő épületek külső falainál alkalmaz­hatók. A jó hőszigetelő anyagok használata révén energetikai szempontból igen hatékonyak és megvalósítási költségük viszony­lag alacsony. Átlagos tagolású épületek homlokzati megjelenése például változatlan arányokkal megtartható, de finom párká­nyok, nyíláskeretek is kialakítha­tók az utólagos hószigeteléssel egyidőben. így egy jellegtelen, vagy kevésbé igényes homlokzat is szebbé, látványosabbá vará­zsolható. A legtöbb esetben egy­általán nem, vagy nem teljes felü­leten kell eltávolítani a korábbi homlokzatképzést. Elegendő a fe­lület stabilizálása, és megfelelő kiegészítő szerelvények beépítése után gyakorlatilag bármilyen szo­kásos tagoltságú épület hőszige­telése egyszeri beavatkozással véglegesen megoldható, (mi) Éves kiadások a fűtésre (Sk) Objektum Éves Barnaszén Koksz Gáz Villanyenergia Propán Központi fogyasztás (GJ) fűtés Lakás 40 8807 9944 11 437 20 440 0 18 947 Családi ház 100 22 017 24 861 25 362 49 240 74 792 47 368 (Forás: www.spp.sk ) A gáz jövőre 35 százalékkal drágulhat (Pavol Funtál felvétele) Egy gigajoule hő előállítása 560 koronába is kerülhet Folytatódó áremelések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ideihez hasonló, hosszú, forró nyár folyamán sokan hajlamosak megfeledkezni róla, hogy tájainkon a nyarat és őszt kö­vetően még mindig beköszönt a hi­deg téli időjárás. Most, a fűtési sze­zon kezdetén aztán hidegzuhany­ként éri őket a hőenergia árának újabb emelése. Jövőre mindannyiunkat újabb je­lentős energia-áremelések várnak. A villanyenergia 6-8, a gáz 35 száza­lékkal drágulhat. Ez azonban még korántsem az utolsó áremelés, még ha nagyobb emelésekre már nem kellene számítanunk. Mivel egy ház­tartás évente nagyjából 50 gigajoul- nyi hőenergiát és melegvizet fo­gyaszt, a szakemberek szerint az éves kiadások elérik majd a 30 ezer koronát. Januártól azonban a jelen­legi 14 százalékról 19 százalékra nő a hozzáadottérték-adó kulcsa is, ami szintén növeli a kiadásokat. A szak­emberek ezzel kapcsolatban arra fi­gyelmeztetnek, hogy tőlünk nyuga­tabbra nem égy helyen közszolgálta­tásnak minősül a fűtés, és ezért 0 százalékos vagy minimális hozzáa­dottérték-adó kulcs érvényes rá. Az Árszabályozási Hivatal elemzői szerint a nagy szolgáltatók által szállított hőenergia jövőre csak 6 százalékkal drágul. Ebből azonban csak 1-1,5 százalékponttal vesz részt a költségek növekedése, míg a többi a hozzáadottérték-adó nö­vekedésének a számlájára írható. Ezek szerint ott, ahol jelenleg 480 korona/GJ áron adják a hőenergi­át, jövőre ez 510 koronára nőhet. Jelentősebben nőhet azonban a fűtés ára azoknál a családi házak­nál, ahol saját gázkazánnal fűte- nek. Ha januárban a gázárak 35,3 százalékkal nőnek, akkor egy giga­joule hő előállítása akár 560 koro­nába is kerülhet, (mi) A túlzott meleg sem jó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem mindegy, hogy a már szigetelt házban milyen belső klímát teremtünk. A megfelelő belső levegőhőmérséklet: 18-26 °C között van. A szakemberek termé­szetesen magasabb hőmérsékletet - 22-23 fokot - ajánlanak a lakó- és gyerekszobák számára, míg a fo­lyosókon és egyéb helyiségekben alacsonyabb hőmérséklet is ele­gendő. Mindezt természetesen csak ott lehet biztosítani, ahol erre megfelelő szabályozónk van. En­nek az ára azonban a szakemberek szerint gyorsan megtérül. A helyi­ség hőmérsékletének 1%-kal tör­ténő csökkentése 5% fűtőenergia- megtakarítást jelenthet. 20 °C he­lyiség-hőmérsékletnél az energia­felhasználás egyötöd résszel ki­sebb, mint 24 °C-nál. Minél hidegebbek a határoló felüle­tek (falak, födémek, ablakok, ajtók, belső-külső átvezetések, szellőzők), annál melegebbnek kell a helyiség levegőjének lennie, hogy azonos hőérzetet biztosítson. Ez a jelenség erősen észrevehető az ablakoknál. A hideg levegővel nem szabad a he­lyiség falait erősen lehűteni, ezért kedvezőbb az intenzív, de rövid ide­ig tartó szellőztetés. A nem megfe­lelően tömített nyűászáró szerkeze­teken át légáramlás indul. A falak lehűlése miatt a helyiség hőmérsék­letét meg kell emelni, amely meg­növeli a fűtési energiaszükségletet és ezzel a költségeket. A helyiség levegőjét óránként leg­alább egyszer meg kell újítani, ha több ember tartózkodik a helyiség­ben. Ennek a szellőztetésnek rövid ideig tartónak kell lennie, hogy a fa­lakat és a mennyezetet ne hűtsük át, mert ezek tárolják a helyiség hőtar­talmának kb. 25%-át. Ä száraz le­vegő növeli a fűtési költségeket is. Egy vízpárologtató megtöltése és a fűtőtestre helyezése beállítja a le­vegő légnedvesség-tartalmát, (mi) Milyen az ideális hőmérséklet? Hőmérséklet Helyiség 20-22 °C 18-20 °C 20-24 "C Konyha, ebédlő, WC, dolgozószoba Hálószoba, folyosó Fürdőszoba Egy négyzetméteren 20 koronát is megtakaríthatunk Csináljuk magunk! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A legbiztosabb megol­dásnak az számít, ha házunk hőszi­getelését valódi mesteremberekkel végeztetjük el, az utóbbi időben azonban a mesterekkel is egyre több a probléma. A házak hőszige­telése iránti kereslet növekedésé­vel ugyanis a szakembereknek is egyre több a munkájuk, így a jobb mesterekre akár hónapokig is vár­nunk kell. Természetesen vannak olyan mesterek is, akik azonnal rendelkezésre állnak, ezek azon­ban nem minden esetben képesek elvégezni a munkát úgy, hogy az számunkra minőségileg is megfe­leljen. Mit tegyünk akkor, ha ezek fényében úgy döntünk, hogy a munkát magunk végezzük el? Először is ki kell választanunk a ne­künk legmegfelelőbb anyagot. Hőszigetelő anyagok vásárlását ne az árak utáni érdeklődéssel kezd­jük, hanem pontosan fogalmazzuk meg önmagunknak, vagy beszéljük meg szakemberrel, hogy mit, hol és hogyan akarunk hőszigetelni. A cél pontos meghatározása leszűkíti a szóba jöhető anyagok körét. Ne csak a hőszigetelő anyag árát, ha­nem a vele készülő teljes szerkezet anyag és munkadíját vegyük figye­lembe a döntésünk előtt! Manap­ság az ára miatt az egyik legkedvel­tebb szigetelőanyagnak a poliszti­rol számít. Az erre alkalmas polisz- tirolt két vonallal, egy zölddel és egy feketével, jelölik, és a csoma- golástín ott kell lennie az „SF” jel­nek is. Mint egyszerű ügyfél többet fizetünk az alapanyagért, mint a cégek vagy a nagyobb tételben vá­sárló vállalkozók. Ezért ha van is­merős mesteremberünk, nem árt megkérni, hogy ha ilyet vásárol, akkor ránk is gondoljon. Egy négy­zetméteren így akár 20 koronát is megtakaríthatunk. Hasonló a hely­zet azonban a ragasztóval, a háló­val és a többi alapanyaggal is. A po- lisztirolhoz speciális ragasztó is kell, amit többnyire 25 kilós cso­magolásban árulnak, és amit vízzel kell oldani. A polisztirolt a meg­tisztított falra kell ragasztani, és később még speciális műanyag fo­gantyúkkal is odafogatni. Fontos, hogy a polisztirolt néhány centi­méterrel a fűtött helyiség fala alatt erősítsük oda. A polisztirolra műanyag hálót feszítünk ki, amire jön még a vakolat, (t, mi) A panelházakban is egyre több helyen szerelnek fel hőszabályzót (Pavol Funtál felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom