Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-06 / 205. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 6. 3 Riport Harmadik Nemzetközi Mentőkutya-tréning Pozsonyeperjesen - a farkaskutya, vagyis a német juhász vitte a prímet meg az apportot a tegnapelőtt befejeződött bemutatón Mancs nem hős, hanem egyszerű munkás Tartozom egy vallomással: egyáltalán nem tudom meg­különböztetni a kutyákat. Pontosabban csak két fajtát ismerek, a pulit meg a far­kaskutyát. Az utóbbi fajta, pontos nevén a németjuhász vitte a prímet meg az appor­tot a tegnapelőtt befejező­dött III. Nemzetközi Mentő­kutya-tréningen, Pozsonyeperjesen. SZABÓ GERGELY „A rendőrségnél használt speciális eb még azt is tudja, hogy nem sza­bad ugatnia, ha robbanószerkeze­tet talál valamelyik gépkocsiban. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a bombát hangérzékelővel szerelték fel, tehát egy vakkantásra is felrobbanhat” - motyogja a be­mondó a mikrofonba a po- zsonyeperjesi sportpályán. Az egy­órás bemutatón szinte hihetetlen dolgok derültek ki. Például a ku­tyát úgy lehet a legkönnyebben ki­képezni mondjuk az elrejtett drog felkutatására, hogy kedvenc játék­szerét olyan anyaggal vonják be, ami a kábítószer jellegzetes illatát árasztja. A kutya egy idő után meg­szokja az új szagot. Ezután már csak el kell rejteni a labdát vagy szivacsdarabot valahová, és az ál­lat a szag alapján felkutatja - a drogot. Abban a hiszemben persze, hogy a játékát találja meg. „Ami­kor már felfedezték a keresett anyagot, mindig meg kell jutal­mazni a kutyát, hogy jó szokását megtartsa” - próbál humorizálni a bemondó. Ha egykutyáról kiderül, hogy tem- peramentumosabb, netalán ag­resszívabb, jó szolgálatot tehet mondjuk terrortámadásnál. Majd hanyatt estem az ijedségtől, ami­kor a tőlem körülbelül húsz méter­re álló rendőrautóból kinyúlt egy kéz, és a gépfegyvert egyenesen ránk, a közönség felé irányította. A jókora fekete német juhász akkor sem ijedt meg, amikor a lövés el­dördült, egyenes háttal, hátracsa­pott füllel ugrott a nyitott ablakon keresztül a „támadóra”. Hogy pon­tosan mekkora erővel szorította a karját, azt sajnos nem jegyeztem meg, épp elég annyit mondani, hogy az állat akkor sem engedte el áldozatának a kezét (amelyet ter­mészetesen a bemutatón vastag védőruha óvott), amikor az illető elkezdett forogni. A kutya is vele pörgött a levegőben. Úgy kellett le­könyörögni. A bemutató felvonulással kezdő­dött, láthattuk például a tátrai he­gyi mentőszolgálat, a lengyel spe­ciális mentőszolgálat kutyáit, de jöttek Morvaországból és Miskolc­ról is. A legnagyobb tapsot termé­szetesen Mancs kapta. „Mikor hajtotta végre a legutóbbi hőstettét?” - kérdezem Lehóczki Lászlótól, a miskolci Spider Mentő- csoport vezetőjétől. Elneveti ma­gát. „Ezt nem hőstettnek hívjuk, csak egyszerűen munkának. Leg­utóbb erdős területeken, romok alatt rekedt élőlények felkutatásá­nál segédkezett” - mondja a cso­portvezető. Megtudom, Mancsnak van egy különleges képessége. „Fel tudja kutatni a vízbe fúlt embere­ket, akár tóban, akár folyóban. Olyan pontosan meg tudja hatá­rozni a helyüket, hogy a búvárok­nak nem kell több négyzetkilomé­ternyi területet átfésülniük” - si­mogatja meg a kutya fejét. Mancs talán érzi, hogy róla beszélgetünk, szinte látom a szemében, hogy fi­gyel. Lehóczki László szerint azon­ban ez nem egyedi adottság, elmé­letileg bármelyik kutya képes len­ne rá - természetesen hosszabb ki­képzés után. „Mancsot már tízhe­tes kora óta speciális mentőkutyá­nak neveljük, ám képességeinek továbbfejlesztését az élet produ­kálta” - fejtegeti Lehóczki László. Hogy hozott-e Mancs népszerűsé­ge javulást a mentőszolgálat meg­ítélésében? A csoportvezető elmo­solyodik. „Természetesen. Addig csak a kutya negatív képe élt erő­sen a köztudatban, szinte csak ar­ról lehetett hallani, hogy valakit megharapott vagy széttépett a ku­tya. A népszerűségnek köszönhe­tően azonban teljesen más lett a mentőszolgálat és a mentőkutyák megítélése is. Azt is tudom, hogy sokan Mancs mentőcsoportként ismernek bennünket. A szponzo­rok felfigyeltek ránk, nekik kö­szönhetően, ha riasztanak min­ket, ingyen és bérmentve végez­zük el a feladatot” - mondja Mancs gazdája. A kutya legutolsó akciója sajnos szomorúan végződött. „Hat nap után találtunk meg egy idős nénit. A sors iróniája, hogy még élt, lé­legzett. Azonban mire kiért a men­tőautó, már nem tudtak rajta segí­teni. Ez is bizonyítja, hogy az utol­só percig reménykedni kell. Ez hajt bennünket is. Amíg látjuk, hogy van remény, addig csinálni kell” - mondja nyomatékosan Le­hóczki László. A bemutató lassan véget ér, a tri­bün felől özönleni kezdenek a gye­rekek, mindenki Mancsot akarja látni. A csoportvezetőtől megkér­dezem, mit reggelizett a kutya. Ab­ban a pillanatban meg is bánom: mit is reggelizhetett volna, mint Mancs márkájú kutyaeledelt. Vasárnap ért véget a budapesti 10. Országos Diák- és Ifjúsági Film és Videó Szemle, amelyen egy révkomáromi gimnazisták által készített film is díjat nyert Haláli középiskolás történet - történet nélkül JUHÁSZ LÁSZLÓ Kémények párzása, Csiga és bigái, Fülöp egy peches napja, Miért nem vagyok görög?, Észkijárat, Ganyé. Csak néhány a vasárnap véget ért budapesti 10. Országos Diák- és If­júsági Film és Videó Szemlén vetí­tett alkotások fantáziamozgató cí­meiből. A zsűri - Lágler Péter kul- túrantropológus, Medgyesi Gabri­ella szerkesztő, Váradi Gábor ope­ratőr, Oláh Lehel és Balázs István Balázs filmrendezők-mintegy 189 alkotás közül választotta ki a negy­vennyolc díjazottat. A fenti érdekes címek persze nem minden esetben takartak érdekfe­szítő filmeket, az általános iskolás, középiskolás és fiatal filmes alko­tók műveit ugyanis a szervezők előzsűrizés nélkül sorolták a szem­le programjába. Merza Gábor szemleigazgató szerint erre jó okuk volt. „Nem akarjuk, hogy az íróasztalfiókokban maradjanak az elkészült kazetták. Azért van a zsű­ri és a vetítések után a konzultáció, hogy ott megbeszélhessék, mi volt a jó és a rossz oldala az adott mű­nek, a zsűri elmondhatja, legköze­lebb jobb lesz, ha nem ejted le a ka­merát rögtön az első percben, ne zoomolgass oda-vissza, inkább menj közelebb. Egyszóval az a cé­lunk, hogy ezen a szemlén min­denki bemutatkozhasson, aki fil­met készít Magyarországon.” És nem csak Magyarországon, hi­szen idén egy szabadkai és egy révkomáromi rendező is bemutat­kozott a szemlén. Molnár Csaba és stábja az egyetlen szlovákiai részt­vevője volt az ötnapos fesztivál­nak. A 17 éves komáromi gimna­zista első filmje, a Haláli ráadásul díjat is kapott: Vajas Ferenccel, Pató Andorral és Hrabovsky Patrikkal, vagyis a 23 perces film készítésében részt vevő egész stáb­bal együtt rész vehet a Mediawave filmes táborában. „Persze, min­denki azzal a céllal érkezik, hogy valamilyen elismerésben részesül a filmje, én az igazat bevallva pénz­jutalomra számítottam” - moso- lyodik el Csaba, aki tavaly nyáron a Duna Televízió anyanyelvi táborá­ban került közelebbi kapcsolatba a filmezéssel. „Vízi Mária vezette a csoportunkat, az ott készült filmet neveztük be erre a budapesti szem­lére. A motiváció arra, hogy fil­mezzek, mindig megvolt bennem, csak lehetőségem nem adódott ed­dig. Maga a munkafolyamat na­gyon érdekes volt, végre komolyan dolgozhattam egy filmben.” A Haláli című filmnek, tudtuk meg Csabától, története nem is nagyon van. „Ezt fel is rótta nekünk a zsű­ri, hiszen a film valójában egyet­len ötletbörze. Gyakorlatilag stí­lusparódiákat ágyaztunk egy hely­zet köré. Van benne minden: vad­nyugati jelenet, őserdei üldözés... Az az erő, az a jókedv sugárzik be­lőle, amelyikkel készült. A csapat­ból mindenkinek megpróbáltam olyan munkát adni, amilyet szere­tett volna csinálni. Az alkotótársa­im valamennyien barátaim, iskola­társaim. Pató Andor hobbiszinten foglalkozik háromdimenziós ani­mációval, az ő munkája sokat adott hozzá a kész műhöz” - mondja Molnár Csaba. A díjátadáson a zsűri elnöke, Lágler Péter külön ki is emelte An­dor munkáját, a háromdimenziós dinoszaurusz-animációt. „Szerin­tem is egész jól összehoztuk ezt a filmet. Teljesen ugyan nem vagyok vele elégedett, de nekem is tetszik. A vége felé, az utómunkálatok alatt már szorított az idő. Nem mintha sietnünk kellett volna vala­hova, de minél előbb szerettük vol­na látni a munkánk eredményét” - meséli Andor. Csaba elmondta, álmaik megvaló­sulása ez a film. „Azt hiszem, ah­hoz képest, hogy ez az első fil­münk, bátran mondhatjuk, hogy megállja a helyét. Eddig egyszer volt csak nyilvános bemutatója a Halálinak. Amikor itt Budapesten az első versenynapon levetítették, mindannyian feszülten figyeltük a közönség reakcióját, hogy mennyi­re veszik a lapot. Jó volt látni, hogy tetszik nekik.” Andor szerint ugyan nem elenged­hetetlen a számítástechnika, a szá­mítógépes animáció alkalmazása a filmekben, azonban a Haláliban fontos szerephez jutott a kompu­tergrafika. „Ébben a mi stílusparó­diánkban több filmből akartunk bemutatni részleteket a mi olvasa­tunkban, így nagy segítség volt a számítógép. A Jurassic Park paró­diájánál pedig kimondottan elen­gedhetetlen volt a gép alkalmazá­sa, mert élő dinoszauruszokat se­hogy sem tudtunk szerezni a forga­táshoz” - nevet Andor. Amikor Merza Gábor tíz évvel ez­előtt megálmodta és elindította a diákfilmszemlét, hiánypótló vállal­kozásba kezdett. Azelőtt ugyanis Magyarországon sem volt feszti­váljuk az ifjú képíróknak. „Voltak Molnár Csaba persze akkor is hasonló kezdemé­nyezések, például Szolnokon vagy Szentesen, de ezekből nem lett ha­gyomány. Büszkén mondhatom el, hogy ez a szemle az én gyerme­kem. Érdekes módon az eltelt évek alatt alig fejlődött: ugyanilyen volt tíz évvel ezelőtt is. Igaz, hogy vala­mivel kevesebb film érkezett és rö- videbb alkotások készültek, akko­riban még volt egy-két Super 8-as film is, amilyenek most már nem készültek. De ez a gyermek tulaj­donképpen már egészséges fel­nőttként született.” Első filmes rendező mivolta ellené­re a komáromi Molnár Csaba már most is inkább filmesként nézte a többiek alkotásait. „Egy film akkor tud igazán lekötni, ha mozilátoga­tóként kezdem nézni, és nem szak­mai szemmel. Akkor varázsol el.” Hiánypótló vállalkozás (A szerző felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉGBOLT, 19-24 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 06.17-kor - nyugszik 19.23-kor A Hold kel 17.49-kor - nyugszik 00.40-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, árad; Medve: 35, apad; Komárom: 110, apad; Párkány: 45, apad. KIJEV 20 Jobbára derült, helyenként eny­hén felhős lesz az égbolt. Futó zápo­rok, zivatarok csak elvétve való­színűek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között alakul majd, északon legfeljebb 17 fok várható. Délkeleti, déli irányú szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka hidegebb lesz, a hőmérő higanyszála kilenc és öt fok közé süllyed. Holnap marad a derült ég­bolt, a reggeli órákban több helyen ködre kell számítani. Némileg me­legebb lesz, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok között alakul. A mai időjárás alapvetően ked­vező hatással lesz a szervezetünkre. Továbbra is jó lesz fizikai teher­bírásunk, a feladatainkra tudunk koncentrálni. A szív- és érrendsze­ri betegségekben szenvedők lehe­tőleg kerüljék a túlzott megterhe­lést. Az alacsonyabb vérnyomású- akat enyhébb migrénes fejfájás gyötörheti. A reumatikus és moz­gásszervi panaszokkal küszködök fájdalmai főként csak a változéko­nyabb időjárású régiókban erő­södhetnek. Holnap sem várható komolyabb változás a biometeoro­lógiában. Mancs a róla elnevezett kutyatáppal és a gazdival (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom