Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-05 / 204. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 5. Közélet 5 Felelevenítik a kulturális hagyományokat - interjú ifj. Brogyányi Mihály helytörténésszel a hét végi ünnepségről Ismét koronázás Pozsonyban Pozsony a hét végén az első it­teni királykoronázások 440. évfordulójára emlékezik. Hol­nap az érdeklődők megnézhe­tik, hogyan zajlott 1563-ban az ünnepség, amikor I. Miksát koronázták meg. Erről beszél­gettünk ifj. Brogyányi Mihály helytörténésszel, a rendez­vény egyik szervezőjével. NESZMÉRI CSILLA Kinek a fejében született az ötlet, hogy megszervezzék az ünnepsé­get? Van egy csoport, amelyik igyekszik fenntartani a pozsonyi hagyományo­kat, miközben a régi történelmi em­lékeket egyfajta újszerű felfogással közelíti meg. A Koronázó Pozsony nevű polgári társulás vállalta a szer­vezést. Ok kerestek meg engem is, hogy segítsek a magyar vonatkozású dolgokban. Amikor ugyanis elkezd­tek kutatni a levél- és könyvtárak­ban, irodalmat gyűjtöttek, rájöttek: a kérdéssel idáig csak szakemberek foglalkoztak, soha nem került a szé­les közönség elé - egyetlen kivételtől eltekintve. Stefan Holčíknak a Po­zsonyi koronázási ünnepségek 1563-1830 között című könyvére gondolok, mely nagyon szép képek­kel illusztrálva magyarul is megje­lent. A kiadvány mindenkinek érthe­tő stílusban a hajdani pozsonyi kirá­lyi koronázásokat ismerteti, és ez az egyetlen hozzáférhető mű. Mivel nyílik a rendezvénysorozat? Ma lesz egy konferencia, amelynek címe: Pozsony, a koronázó város - nemzetek egyesülésének a helye. Er­re meghívták a környező országok valamikori koronázó városainak a polgármestereit és egyházi vezetőit, tehát jelen lesz Székesfehérvár, Prá­ga, Bécs, Óbuda, Krakkó polgármes­tere. A meghívottak között szerepel a pozsony-nagyszombati, a buda­» A megválasztott ural­kodó Ausztria fe- . . lől jött a városba. N \ pest-esztergomi, a bécsi és a prágai érsek is. Pozsony szeretné elérni, hogy e városok vezetői ne csak alka­lomadtán találkozzanak, hanem ál­landó kapcsolat alakuljon ki, és egy­mást segítve olyan kulturális köze­get hozzanak létre, amely az egyesü­lő Európa küszöbén a multikultu- ralizmusra épít. Nem az egyes nem­zetek elkülönülése és a nemzeti ha­gyományok egyoldalú értelmezése a „Nem az egyes nemzetek elkülönülése és a nemzeti hagyományok egyol­dalú értelmezése a cél." (A szerző felvétele) cél, hanem - és Pozsony erre nagyon jó példa - egy olyan közeg felújítása, melyben különböző nemzetek és kultúrák találkoztak és egymást gaz­dagítva hoztak létre értékeket. Erre a királykoronázás nagyszerű alka­lom, hiszen itt Habsburgokat koro­náztak, akik cseh királyok, német­római császárok, osztrák főhercegek és más uralkodói címek viselői vol­tak. Az ő uralmuk alatt egyesült a közép-európai térség, létrehozva egy olyan kulturális közeget, amely a mai napig hatással van Európa e részének a fejlődésére. Hogyan fog zajlani a koronázás? Holnap kerül sor a királykoronázás felújítására az eredeti helyszínen, az eredeti díszletek másolatával. Dél­után kettőkor a Szent Márton-szé- kesegyházban lesz a koronázási ün­nepség, melyet igyekeztek ponto­san, az eredeti leírások szerint rep­rodukálni. A dómból a koronázási menet a városon keresztül átvonul a ferencesek templomába az arany­sarkantyús rend vitézeinek az avatá­sára, ami része volt a koronázásnak. Miképp ment végbe annak idején egy koronázás? A megválasztott uralkodó Ausztria felől jött a városba, a köpcsényi vár­ban szállt meg, odáig a német vagy osztrák, onnan pedig a magyar had­sereg kísérte. A király a pozsonyi várban szállt meg, a koronázás előtti este korán nyugovóra tért, másnap a vár kápolnájában meggyónt. Ott állt össze a koronázási menet, melyet a főurak és országnagyok képeztek, akik a különböző országrészek zász­lóit és címereit vitték. A király elin­dult a pozsonyi várból a Lőrinc-ka- pun keresztül a dómba, ott fogadták őt a város küldöttei és más főurak, s csatlakoztak a menethez a különbö­ző vármegyék küldöttei. A dómban - díszes mise keretében - megtör­tént a koronázási szertartás, mely­nek részeként az esztergomi érsek és az ország nádora először király- választást tartott. Miként? Az esztergomi érsek a rendek felé fordult és megkérdezte: akarjátok-e ezt a személyt, aki mellettem áll, Magyarország uralkodójának? Há­romszor kellett rákiáltani: igen, akarjuk, éljen! Ez magyar nyelven folyt, a koronázás többi része latinul zajlott. Ezután a király fejére helyez­ték a koronát, felkenték szent olaj­jal. Kezébe adták az országalmát és a jogart, a trónra ültették, majd foly­tatódott a mise. Ezután az egész me­net - élén a királlyal, az érsekekkel, a püspökökkel és az országnagyok- kal - a dómból átvonult a mai Kápta­lan utcán és a városháza előtti téren át a Ferencesek terére. A ferencesek templomában volt az aranysarkan­tyús rend vitézeinek az avatása. Talán aranysarkantyút viseltek? Mindig az ország nemesei közül vá­lasztották ki a legbátrabb katonákat, akik háborúban szereztek érdeme­ket, őket vették fel a rendbe, amely­nek jele egy aranysarkantyú volt. A király a vállukra tett karddal avatta őket lovaggá. A szertartás után átvo­nultak a vásártérre (ma Szlovák nemzeti felkelés tere), ahol a király felment egy ácsolt emelvényre, és megesküdött az ország alkotmányá­ra, majd felolvasta a koronázási dek­rétumot, mely személyes eskütétele volt. A térről - megkerülve a város falait - a Duna-partra mentek, ahol a király felvágtatott a koronázási dombra, és a négy égtáj felé négy kardvágást tett, ezzel bizonyítva, hogy az országot minden irányból megvédi. A király különleges pénzt is veretett, ezt dobálta a nép közé, ezenkívül ökröket sütöttek az utca­sarkokon, a szökőkutakból bor folyt. Volt valamilyen különleges ese­mény az első pozsonyi királykoro­názáskor? Igen, I. Miksa koronázása után lova­gijátékot rendeztek a városon kívül: egy fából épített vár bevételét néz­hette meg a közönség, és tűzijátékot is szerveztek. Csakhogy két pattan­tyús összeveszett azon, hogyan fog­ják elsütögetni az ágyúkat, és a ve­szekedésnek az lett a vége, hogy egy ágyút elsütöttek a lovagokkal teli várra, az pedig kigyulladt. A vár vé­dői össze-vissza szaladgáltak, nem tudták, mit csináljanak, sokan bent égtek vagy füstmérgezést szenved­tek, leugráltak a falakról, az egész szörnyű katasztrófával végződött. Akkor jöttek rá, hogy bent van a vár­ban a tűzijátékhoz előkészített több ládányi puskapor, és ha ez felrob­ban, az egész város leég. Ekkor Zrí­nyi Miklós elrendelte a hajdúinak: menjenek be a várba, és hordják ki a SS Egy fából épített vár r bevételét nézhet- > > te meg a közönség. \ \ puskaport. És miközben az embere­ket a tűz marcangolta, Zrínyi hajdúi kihordták a puskaport. E tűzvész emlékére áll a pozsonyi főtér köze­pén a szökőkút, a tetején I. Miksát ábrázoló szoborral. Szlovák-magyar rendezvényről lévén szó nem tartanak a naciona­lista megnyüvánulásoktól? A rendezvény szervezői bátor csele­kedetet hajtanak végre. Többen fi­gyelmeztettek, hogy lesznek olyan szlovákok, akik azt fogják mondani: túlságosan a magyar történelem felé fordulunk. Voltak olyan aggályok is, hogy a magyarok majd azt mondják, a szlovákok kisajátítják a magyar történelmet. Remélem, az emberek nem így értelmezik az ünnepséget. Szerintem ez egy pozitív lépés, és jó lenne, ha a magyarok közül minél többen részt vennének a koronázá­son, és a sajátjuknak éreznék ezt a rendezvényt, amely természetesen nyilvános. Szabaduljunk meg a rózsaszín szemüvegtől Startol az EU-kampány . ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia a környező or­szágok közül a lehető legrosszabb helyzetben csatlakozik az Európai Unióhoz, a tagságnak azonban nincs alternatívája - nyilatkozta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a csatlakozásunkat megelőző infor­mációs kampány tegnapi hivatalos megnyitóján. Míg a belépésről szóló népszavazást megelőző kampány csak a részvétel növelését tekintette fő céljának, a most kezdődő akció keretében objektív információkkal szeretnék felvértezni a lakosságot. Erre már csak azért is szükség lesz, mivel a korábban csadakozó orszá­gok lakossága is hatalmas elvárá­sokkal tekintett a tagság elé, amit minden esetben illúzióvesztés köve­tett. Csáky szerint ezt mi sem kerül­hetjük el, épp ezért igyekeznek a le­hető legtöbb információt megadni a :sadakozás előnyeiről és hátrányai­ul egyaránt. Első lépésként, tegnap i Szlovák Tudományos Akadémia Utal elkészített gazdasági elemzést ették közzé, amely a csatlakozás árható szociális és pénzügyi hatá- ait taglalja. Štefan Luby, az intéz- nény elnöke - az elemzést bemu- atva - Csáky Pál szavait azzal egé- zítette ki, hogy a csaüakozásnak igyan nincs alternatívája, ám ko­rántsem számít problémamentes­nek. A belépést hatalmas illúzió­vesztés fogja követni, amihez a poli­tikusok is hozzájárulnak, mivel túl rózsás képet festenek. Luby az egyik legrizikósabb területnek a mezőgaz­daságot tartja, mivel szerinte ez az ágazat még nincs kellőképpen felké­szülve-a csaüakozással járó változá­sokra. Csáky szerint az Európai Uni­óban a mezőgazdaságba a közös költségvetési források fele irányul, ezért Szlovákiának is legalább a kör­nyező országokban megadott támo­gatásokat kellene biztosítania. A Magyar Koalíció Pártja a közveden támogatások mértékét Csáky szerint 45 százalékról 55 százalékra szeret­né növelni. Pozitív változásokra szá­míthatunk azonban a külföldi befek­tetések terén, és nem elhanyagolha­tó a lakosság mobilitásának növelé­se sem, aminek köszönhetően csök­kenhet a munkanélküliség. Az aka­démia a legígéretesebb fejlődést az autó-, gép- és vegyiparnak jósol. Luby szerint Csehország és Szlová­kia az autóipar növekedési ütemét tekintve, rövidesen „Közép-Európa Detroitjává” válhat. Életszínvona­lunk ugyan csak 15 évvel a csatlako­zás után éri el az EU színvonalának 75 százalékát, a csatlakozás nélkül azonban ezt a szintet csak 2031-ben érnénk el. (mi) MEGKÉRDEZTÜK Ľubomír Lintnert, az ANO frakcióvezetőjét Mi a véleménye arról, hogy az Alkotmánybíróság meghatá­rozatlan időre elnapolta az abortuszügyet, és az idén va­lószínűleg már nem születik döntés? Sőt elképzelhető, hogy csak azután térnek visz- sza a kérdésre, hogy egy ha­sonló ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróság állást fog­lal. Hajlandók addig várni az abortusztörvényről szóló par­lamenti szavazással? Tisztában vagyok azzal, hogy az Alkotmánybíróságnak ne­héz dolga van: nem egyszerű döntés előtt áll, hiszen olyan súlyos alkotmányos mondatot kell elemeznie, hogy az élet már a megszületés előtt is védel­met érdemel. Kétségkívül bo­nyolult kérdésről van szó, ugyanakkor mi csak egy mi­niszteri rendeletet szeretnénk a vonatkozó törvénybe csem­pészni, amivel a jelenlegi álla­potot próbáljuk megőrizni. Ter­mészetesen a pártszervek dön­tik majd el, hogyan tovább. Sze­rintem az abortusztörvényről már a szeptemberi ülésszakon kellene szavazni, hiszen az első parlamenti voksolás óta semmi sem változott. Csakhogy a koalíciós part­nerek valószínűleg ragasz­kodni fognak hozzá, hogy a Ház csak a taláros testület döntése után foglalkozzon ismét a koalíciót szétforgácso­ló abortusztörvénnyel. A töb­biek ellenére kötik az ebet a karóhoz? A legutóbb figyelmeztettük partnereinket, hogy legfeljebb egy hónapot vagyunk hajlandók várni, de csak akkor, ha szep­tember 4-én dönt az Alkotmány- bíróság. Mivel ez nem történt meg, jó lenne, ha már egy hét múlva voksolnánk a törvényről. Nem látok okot a téma haloga­tására. Az sem elég nyomós ok, hogy ismét fokozódhat a koalíción belüli feszültség? Ha az ANO az ellenzékkel szövetkezve el­fogadtatja a jogszabályt, az a koalíciós szerződés megsérté­se lesz. Ismerem a másik három párt ál­láspontját, de az Új Polgári Szö­vetségnek is tudatosítania kell, eddig milyen véleményt képvi­selt, mit ígért a választóknak, és hogy nincs okunk változtatni eddigi hozzáállásunkon, (sza) RÖVIDEN A szakszervezetek „kis, bús meséje” • Pozsony. Már az első napirendi pont tárgyalása közben berekesz­tette tegnapi ülését az érdekegyeztető tanács: a szociális partnerek nem tudtak megegyezni az érdekegyeztetést szabályozó törvény ér­telmezésében. A munkáltatók és a szakszervezetek ugyanis nem ér­tettek egyet az előző, augusztus 19-i ülés hirtelen összehívásával. A felek ugyan megegyeztek a szociális párbeszéd folytatásának szük­ségességében, de a következő ülésre csak a kormányfő részvételével tartandó egyeztetés után kerülhet sor. Mikuláš Dzurinda szerint a szakszervezetek háza táján egy „kis, bús mese” játszódik le, s Ivan Saktor elnök saját céljaira használja fel a szervezetet. A kormányfő szerint Saktor csak saját politikusi pályáját egyengeti, nem képviseli a munkavállalók érdekeit, (lpj, s) Nem kerül szóba a magyar püspök * Pozsony. „Csak az akar magyar püspököt, aki az szeretne lenni - mondta Rudolf Baláž. - A pápa látogatása során nem fogunk beszélni róla. Hiszen van olyan püspök, aki tud magyarul, köztük én is.” A besztercebányai püspök szerint tudatosítani kell, hogy Szlovákiában élünk. „Mi sem kérünk Magyarországon az ottani-kisebbségnek szlo­vák püspököt. Ennek nincs semmi köze az intoleranciához. Szlovákiá­ban más nemzetiségek is élnek, németek, lengyelek, ruszinok, ők sem követelnek maguknak saját püspököt” - tette hozzá. 2001-ben egy konferencián a magyarországi egyházi képviselők is felvetették, hogy legyen magyar püspök Szlovákiában, de ez nem lehetséges - egészí­tette ki Marián Gavenda, a püspöki kar szóvivője. Ennek ellenére a pápa Rozsnyón magyar nyelven is köszönti majd a híveket, (ncs) Senki sem tudja, jön-e Robertson . Pozsony. Mikuláš Dzurinda tagadja azokat a sajtóhíreket, melyek szerint George Robertson leköszönő NATO-főtitkár az ő, az állam­nak ártó csoportról tett kijelentései miatt nem vette be búcsúkörút- jának állomásai közé Pozsonyt. A NATO szóvivője, Mark Leity nem tudta megmondani, hogy Roberison ellátogat-e még Szlovákiába, de figyelmeztetett, hogy a főtitkár körútja nem most kezdődött, s idén már járt egyszer az országban. Arra a kérdésre, hogy ellátogat- e vagy nem Pozsonyba, végül ő sem tudott válaszolni. (TASR) Slota ismét a régi formájában Pozsony. Ismét élesen kirohant a magyarok ellen Ján Slota. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint az országban „újra ők kezdenek uralkod­ni”, ezért felszólította a szlovák nemzetet, hogy mondjon nemet a „csúszómászó elmagyarosításra”. Megint előadta elméletét, hogy a ki­sebbségiek csak „elmagyarosított szlovákok”, Magyarországon pedig „elmagyarosított szlávok, illetve részben románok” élnek. „A többiek menjenek vissza a mongóliai sztyeppékre, ahonnan jöttek” - sérteget­te a szomszédos állam lakosságát Slota. A restitúciókkal kapcsolatban azt mondta, hogy „fasisztáknak” fogják visszaadni földjüket, (t, ú) Rapšík: Rusko nem zsarolt meg . Pozsony. Senki sem akarta megzsarolni, az egész hír csak koholmány, állította tegnap Miroslav Rapšík. A Szlovák Villamos Művek központi igazgatóját négy és fél órán keresztül faggatták a nyomozók, akik Pavol Rusko ellen próbálnak meg adatokat gyűjteni. Az ANO elnökét a hat eset közül egyben azzal gyanúsítják, hogy megfenyegette Rapší- kot, ha nem cseréli le a villamos művek több regionális igazgatóját, kompromittáló anyagokat hozat nyilvánosságra a Markíza televízió­ban. Ezek szerint Rapšík az állami vállalat nevében több százmillió ko­ronás megrendelést adott felesége cégének. (TASR) A dohánytermékek 10 százaléka csempészáru Harc a feketepiac ellen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az államnak évente 30 milliárd koronás kárt okoz a fekete- gazdaság a jövedéki adók és a hoz- záadottérték-adó befizetésének el­maradásával - állítja Ivan Mikloš pénzügyminiszter. Feketegazdasá­gunk részaránya a pénzügy szerint a bruttó hazai termék 12-15 százalé­kát teszi ki. Jelenleg a legnagyobb kárt, mintegy 24 milliárd koronásat, a hozzáadottérték-adó kiesése okoz­za. Nem kis fejfájást okoz az állam­nak azonban a jövedéki adók kiesése is. A szlovák piacon megvehető do­hánytermékek mintegy 10 százaléka csempészáru, emiatt az adókiesések elérik az 1,7 milliárd koronát. A szeszpiacon a feketeáru aránya eléri a 30 százalékot, az adókiesés így 1,2 milliárd korona körül mozog. A ben­zincsempészek évente 500 milliós kárt okoznak az államnak. A csem­pészet visszafogása érdekében az ál­lam hatékonyabbá szeretné tenni a vámosok munkáját, az alkohol feke­tepiaci értékesítését pedig az adó­raktárak új rendszerével szeretnék csökkenteni. Szigorítani fognak azonban az adócsalásokért kivethe­tő bírságokon is. (mi) Jelentős leépítések és elbocsátások előtt áll a vasút Profiltisztítást végeznek­ÚJ SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. A mintegy 50 milliárd ko­ronás adósságállományt maga előtt görgető Szlovák Vasutak az elkövet­kező két évben megválik a vasúti közlekedéshez közvetlenül nem kö­tődő tevékenységi körétől, az admi­nisztratív munkaerő állományát pe­dig lényegesen lefaragja - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Roman Veselka, a vállalat augusztusban ki­nevezett új vezérigazgatója. A jelen­leg 22 ezer főt foglalkoztató állami cégnél az adminisztratív állományt mintegy 1500-1600 fővel csökken­tik, a vasútforgalomhoz nem kötődő tevékenységben jelenleg dolgozó 3200 főnek pedig csupán a 10 száza­lékát tartják meg. A többiek a későb­biek során vasúttól függeden társa­ságokként működnek tovább. A vas­út korábbi vezetése ugyanis teljesen szétforgácsolta a tevékenységét: la­kásépítésekbe kezdett (több mint 700 lakás van a tulajdonában), isko­lahálózatot üzemeltet, távközlési rendszert épített ki, s mindezektől most meg akar szabadulni az új cég­vezetés. Veselka szerint a nem vasúti tevékenységek leépítésének ered­ményeként éves szinten 0,5-1 milli­árd korona megtakarítást várnak, a kisebb bérköltségek pedig további 900 millió koronás megtakarítást je­lentenek. A vasút 50 milliárdos adósságállományából 37,1 milliárd korona államilag garantált hitel. A cég idei módosított üzleti terve sze­rint a bevételei 16,6 milliárd koro­nát, a kiadásai pedig 18,9 milliárd koronát tesznek ki. A lefaragásök, elbocsátások ellenére a vasút mo­dernizációja nem áll le. (shz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom