Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-30 / 224. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 30. FÓKUSZBAN: AZ ÁRAMKIMARADÁSOK Az olasz áramszolgáltatás zavarai ráirányították a figyelmet a fejlett ipari országok áramellátásának sebezhetőségére Már ragyog az olasz csizmaszár Róma. Olaszország egészé­ben helyreállt tegnap az áramszolgáltatás, de a háló­zat túlterheltségének elkerü­lése érdekében tegnap még célzott áramszüneteket ik­tattak be - jelentette be az olasz áramszolgáltató társa­ság elnöke. Vasárnap egész Olaszország sötétségbe bo­rult az áramkimaradás mi­att. A pánikon kívül sehol sem történt nagyobb baj, négy halálesetet lehet össze­függésbe hozni az országos méretű áramkimaradással. ÖSSZEFOGLALÓNK A római napilapok „Itália megbé­nult”, „Sötétségben minden, az energiaszolgáltatás vészhelyzet­ben” és más hasonló szalagcímek­kel számoltak be a vasárnap hajna­li fél négy tájban bekövetkezett, gyakorlatilag egész Olaszországot (Szardínia szigete kivételével) el­sötétítő áramszünetről. A La Repubblica című olasz napi­lap arról írt, hogy Olaszországban először következett be ilyen hatal­mas, totális áramszünet, rengete­gen rekedtek a nyílt pályán leállt vonatokban, a római metróban, de csak káosz és pánik keletkezett, szerencsére nem voltak emberál­dozatok. Sokan gondoltak terror- cselekményre, de az emberekben még egy államcsínykísérlet lehető­sége is felmerült az országos áram­szünet kapcsán. A hiba okát még vizsgálják, de azt valószínűsítik, hogy az egyik helyi áramszolgáltató biztonsági rend­szere mondhatta fel a szolgálatot és váltott ki láncreakciót. Andrea Bollino, az olasz GRTN szolgáltató elnöke szerint viszont Svájcból in­dult ki az üzemzavar és terjedt át az Alpokon. Ezt látszik megerősí­teni a svájci Atel áramszolgáltató is, az Atel ugyanis azt közölte, hogy Svájc középső részén az erős szélben egy fa zuhant Lukmanier- nél az Olaszországba vezető nagy- feszültségű távvezetékre. Ez és esetleg ezzel egy időben két fran­ciaországi távvezeték sérülése okozhatta a bajokat. Az olaszországi áramszolgáltatás zavarai újból ráirányították a fi­gyelmet a fejlett ipari országok áramellátásának sebezhetőségére. Tegnap az olasz kimaradás követ­keztében a szűkös európai árampi­acon Franciaországban és Svájc­ban is zavarok keletkeztek, koráb­ban pedig Londonban, Dániában és Svédországban szünetelt a szol­gáltatás alig egy hónappal azután, hogy a tengerentúlon, az Egyesült Államokban és Kanadában omlott össze a hálózat. Amerikában akkor 50 millió ember maradt sötétben, most az olasz áramszünet 57 mil­lió embert érintett, amivel rekor­dot döntött. Akkoriban még az eu­rópai hatóságok és a szolgáltatók azt nyilatkozták, a megbízható eu­rópai infrastruktúra, a részletes áramellátási szabályozás megaka­dályoznak egy kiterjedtebb euró­pai áramkimaradást. Ezt a maga- biztosságot kérdőjelezik meg az utóbbi napok eseményei akkor, amikor az amerikai áramszolgál­tató rendszerhez képest stabilabb­nak tekintett európai rendszerben erőteljes törekvések tapasztalha­tók a deregulációra, a szabályok piacosítására. Az európai áramszolgáltató rend­szereket a szakértők megbízha­tóbbnak tartották, már csak a rendszerek viszonylag lazább kapcsolatai miatt is. E rendszer révén elvben elkerülhető, hogy az egyik helyi áramszolgáltató ki­esése láncreakciószerűen fejtse ki hatását másutt, ám ugyanakkor egyes országokat sebezhetővé is tesz, hiszen bajok esetén nincsen alternatíva. Augusztusban az egyik brit áram- szolgáltató leállása okozott csúcs­időben néhány órás zavart, a múlt héten pedig Dániában és Svédországban háztatások millió­iban aludtak ki a lámpák az össze­kapcsolt skandináv rendszer hi­bája miatt. A kommentárok a felelősöket kere­sik: egyrészt a svájci és a francia központokat okolják a műszaki hi­bák láncolatáért, s arra is felhívják a figyelmet, hogy hasonló esetek bármikor bekövetkezhetnek, hi­szen az olasz energiaellátásban nincsenek igazi tartalékok, az or­szág komoly áramimportra szorul. Egyöntetű vélemény, hogy csök­kenteni kell az áramimporttól való függőséget, vagyis új villamos erő­műveket kell építeni. Olaszországot a szakértők különö­sen sebezhetőnek tartják, mivel más országokkal szemben az áramszükséglet 17 százalékát kül­földről elégíti ki, továbbá mivel a fogyasztás - a nemzeti termék nö­vekedését meghaladó ütemű - fel­futásával nem tartott lépést az erőművi kapacitásbővítés. A nyári kánikula idején főként a légkondi­cionáló berendezések elterjedt használata miatt a rendszer több­ször is túlterheltté vált. Másutt nem ennyire súlyos a prob­léma, ám az erőművi és az áramto­vábbító rendszerek fejlesztésének késlekedése Európa-szerte gondo­kat okozhat, hiszen egyes felméré­sek szerint Franciaországban, Né­metországban és Spanyolország­ban a csúcsfogyasztáshoz képest mindössze 5 százalékos a tartalék- kapacitás, amiből még kisebb za­var esetén is komoly gondok fa­kadhatnak. (mti, ú) Bugár Istvánt, a Szlovák Villamos Távvezeték Rendszer (SEPS) elnök-vezérigazgatóját v Az utóbbi néhány hétben több fejlett országban is hosszú órákra összeomlott az áram­szolgáltatás. Szlovákiát nem fenyegeti ez a veszély? Szlovákia Lengyelországgal, Csehországgal és Magyaror­szággal együtt egy közös villa- mosvezeték-rendszer, az úgyne­vezett CENTREL egyesülés tag­ja. A visegrádi országok együtt­működése lehetővé teszi a za­vartalan áramellátást. Ha a né­gyes csoportban valahol esetleg komoly zavar lépne fel, akkor a problémás ország automatiku­san lekapcsolódik a közös rend­szerről, ez meggátolja a láncre­akciót. Minden jel szerint a legutób­bi, olaszországi áramszünetet külföldi probléma okozta. Olaszországgal ellentétben Szlovákia a villamosenergia-elő- állítás terén önellátó, sőt ese­tenként exportra is futja. Ebből adódóan hozzánk a külföldi za­varok sokkal nehezebben gyű­rűznek be. Az augusztusi egyesült álla­mokbeli „nagy sötétség” egyik okaként az elavult energia- szállító rendszert emlegették. Nálunk mi a helyzet e téren? A szlovákiai villamos távvezeté­kek természetesen szintén folya­matosan korszerűsítésre szorul­nak, ám komoly elmaradásról nincs szó. A mi igényeinknek megfelel az energia továbbítását szolgáló infrastruktúra. Ennek bizonyítékaként nálunk az el­múlt évtizedekben nem volt pél­da az áramszolgáltatás országos szintű összeomlására, mint több nyugati országban, (shz) ÁRAMKIMARADÁSOK A KÖZELMÚLTBAN Egyesült Államok, Kanada - augusztus 15. Három Ohio állambeli távvezeték meghibásodása okozta az Egyesült Államok történetének eddigi legsúlyosabb áramszünetét, amely 30 órán át tartott az USA keleti partján, hat észak-keleti és közép-nyugati államot, továbbá több kanadai körzetet érintett. A távvezetékrendszert úgy tervezték, hogy egyes meghibásodások esetén a probléma nem terjed át az egész rendszerre. „Meg kellett volna állnia az első három vezeték meghibásodása után” - mondták szakértők. Valószínűleg az e- mailben teijedő Blaster vírus is hozzájárult az elektromos hálózat ösz- szeomlásához. A CNN szerint 500 és 750 millió dollár között volt a be­vételkiesés, 35 és 40 millió között az adók elmaradása, és 6,5 millióba került a hibaelhárító egységek és a rendfenntartó szervek túlóradíja. Az áramszünetben - amely 50 millió embert érintett az USA-ban és Kanadában - három haláleset történt Amerikában, kettő Kanadában. Ottawában huszonhárom esetben történt fosztogatás. A hatalmas káosz miatt közleményben rögtön magára vállalta a fele­lősséget az áramszünetért az al-Kaida Abu Hafsz Brigádok csoportja. A terroristák állításuk szerint két áramellátó központot támadtak meg. A terrortámadást azonban a hatóságok teljes egészében kizárták. Helsinki - augusztus 23.' Hatalmas áramszünet bénította meg este Helsinkit és körzetének nagy részét. A rendszeres karbantartási munkálatok elvégzése után egy erőműtelepet akartak visszakapcsolni a hálózatra, amikor kábel- szakadás történt, és sötétségbe borult a finn főváros és környéke. A helyi idő szerint 20 óra 20 perckor kezdődött áramszünet mozdulat­lanságra ítélte a metrót, a villamosokat és a vonatokat, a közlekedési jelzőlámpák fényének kialvása miatt pedig több helyen közlekedési dugók keletkeztek. A város központjában 21 órára, a többi érintett térségben pedig fél tízre helyreállították az áramszolgáltatást. A kór­házakat és az egyéb segélyszervezeteket nem érintette az áramszü­net, és nem érkezett jelentés sebesülésekről sem, bár a vidámparkban egy körhintából mintegy húsz ember kimentéséhez segítséget kellett hívni. Ilyen hosszú ideig tartó áramszünetet több évtizede nem ta­pasztalhatott meg a finn főváros lakossága. Dél-London - augusztus 29. A brit fővárosban is áramkimaradás okozott káoszt. Egy dél-londoni elektromos hiba miatt leállt a vasúti és metróközlekedés, elsötétültek a közlekedési jelzőlámpák - éppen az esti csúcsforgalomban. Tízezrek rekedtek a metróalagutakban. Az elektromos átjátszó rendszer meghi­básodása szinte egész Londonban közlekedési káoszt okozott. A föld­alattijáratok kétharmada és a vonatok fele azonnal leállt. Az áramszü­net negyven percig tartott, de a forgalom csak hajnalra állt helyre. Ken Livingstone főpolgármester szerint több száz millió fontos veszteség is lehet az áramkimaradás okozta kár. Megfogalmazása szerint a londoni elektromos művek rengeteg olyan berendezést üzemeltet, amely a vi­lágban másutt csak a múzeumokban látható, kiállítási tárgyként. Dánia és Svédország - szeptember 23. Áramszünet bénította le Koppenhágát és Svédország négy déli tarto­mányát. Az áramkimaradást a hálózat hibája okozta, szélvihar dön­tött fákat a vezetékekre, s összeomlott az ellátóhálózat. Svédország­ban leállt két atomerőmű is. Az áramszünet csak Svédországban két­millió embert érintett, a svéd fővárosban fél órára leállt a metróközle­kedés. Dániában, ahol az igazán komoly gondok jelentkeztek, a fővá­ros mellett a Bomholm szigeten sötétült el minden. Az áramhiány mi­att természetesen leállt a metróközlekedés. A metróban rekedt utaso­kat nagyobb incidensek nélkül evakuálták. Egyes jelentések szerint többen liftekben ragadtak. Több beszámoló szerint a boltokban vá­sárló emberek az utcára tódultak. Többen a Svédországot és Dániát összekötő alagútban rekedtek egy vonatban. Az áramkimaradások miatt az alagutat és az Öresund hidat lezárták, csakúgy, mint a kop­penhágai repteret. A belvárosban közlekedési káosz alakult ki, rend­zavarásokról nem érkezett hír. (i-x, r-b) Kisebb leállások áramkimaradások nélkül Temelín és Paks ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A dél-csehországi temelíni atomerő­mű második reaktorát szombaton négy napra üzemen kívül helyezték. A régóta tervezett leállás idején kar­bantartási munkákat fognak végre­hajtani az erőműben. A kettes blokk­ban már péntek éjszaka csökkentet­ték a termelést, hogy éjfélre lekap­csolhassák a turbogenerátort a háló­zatról. A reaktort a tervek szerint ma állítják újra üzembe. Ismét működik az egyes reaktor is, miután egy ha­mis riasztás miatt egy hete le kellett állítani. Csehországban a Temelín- nel kapcsolatos események nem okoztak áramkimaradást. Magyarország egyetlen atomerő­művében, Pakson az elmúlt egy év­ben több meghibásodás is történt, a legsúlyosabb ezek közül az ez év áprilisi radioaktív gázszivárgás. A meghibásodás nem közvetlenül a reaktorban keletkezett, annak kar­bantartása miatt a tisztítóberende­zésből szivárgott ki gáz. Áramki­maradást ez sem okozott, (ncs) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, NÉMI FELHŐ, 16-20 FOK A Nap kel 06.50-kor - nyugszik 18.33-kor A Hold kel 12.22-kor- nyugszik 20.52-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 100, apad; Komárom: 80, apad; Párkány: 15, apad. ELŐREJELZÉS Derült, helyen­ként enyhén fel­hős égboltra szá­míthatunk, a reg­geli órákban több helyen köd való­színű. Az ország keleti területein délelőtt borult égboltra és esőzé­sekre számíthatunk. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között alakul, északon legfel­jebb 14 fokra számíthatunk. Északi szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé süllyed. Holnap marad a maihoz hasonló időjárás, komo­lyabb csapadék sehol sem valószí­nű. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 19 és 23 fok között alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA Az időjárás első­sorban a mozgás- szervi, főleg reu­matikus betegsé­gekben szenve­dőket viselheti meg. Gyakoribbá válhat a hátge- ríncbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Ingerlékenyebbek, fáradé­konyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során közlekedésben ajánlott a fo­kozottabb és a figyelem. Egyes légúti betegségek tünetei ugyan­csak jelentkezhetnek. Holnap a mainál némileg kedvezőbb időjá­rásra számíthatunk. VARSÓ 13 PRAGA PÁRIZS 21 BARCELONA 25 Nápolyi este áramkimaradás idején (TASR/EPA-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom