Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-27 / 222. szám, szombat
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 27. Nemcsak a húszéveseké a világ... Pótolható-e a cukor? Enni és helyesen táplálkozni, két különböző dolog. Az idős ember helyes táplálkozásának szabályától már szóltunk, de a cukorfogyasztásról még nem. Az előzőekből már tudjuk, hogy szervezetünk egészségének megőrzéséhez szükségünk van építő fehétjékre, energiát szolgáltató szénhidrátokra, zsírokra, védő tápanyagokra: vitaminokra, ásványi sókra, nyomelemekre, vízre, stb. Most a szénhidrátokról lesz szó. E kémiai megnevezés alatt főleg a növényekben található egyszerű és összetett cukrokat értjük. Egyszerű cukor a szőlő-, a gyümölcs-, a tejcukor, valamint a répa- és a nádcukor. Összetett cukor pedig a keményítő. Egyszerű cukrokat tartalmaznak a gyümölcsök, a gyümölcskészítmények, a tej, valamint a tömény méz. Keményítőt tartalmaz a liszt és a tészta, kenyérfélék, rizs, burgonya és a főzelékek. A RÉPACUKOR A LEGKÁROSABB A cukrok biológiai értékük, ill. hatásuk alapján más és más elbírálás alá esnek. Tudjuk, hogy legkárosabb a répacukor, mivel biológiai értéke nincs, hizlal, növeli a vér zsírtartalmát, elősegíti a fogak romlását, fokozza az érelmeszesedést, növeli a cukorbetegek számát. A kenyér, a tésztafélék és a rizs túlzott fogyasztása is csak a hízást segíti elő. A gyümölcsök fogyasztása azonban jelentős cukortartalmuk ellenére is igen egészséges, csupán a cukorbajosoknak kell korlátozniuk. Az egyszerű cukrok közé tartozik a méz. Már Hippokratész idejében is elterjedt volt. Gyógy- és kozmetikai szerként ismerték. A méz édes, folyékony anyag, melyet a méhek a virág nektárjából, vagy a növény egyéb részeinek kiválasztott anyagaiból termelnek. MIT TARTALMAZ A MÉZ? 30-35 százaléka szőlőcukor, 35- 40 százaléka gyümölcscukor, enzim, fehérje. Csaknem minden vitamin, ásványi anyag megtalálható benne, valamint mész, foszfor, kálium, nátrium, vas, jód. Ebből teljesen nyilvánvaló, hogy a mézet a cukor sohasem helyettesítheti. Ezért aki csak teheti, mézzel édesítsen, süssön, főzzön. Tüdni kell, hogy a kristályos méz is teljes értékű, idegenkedni nem kell tőle, az ikrásodás csak a benne lévő cukrok arányától függ. Ha Dr. Kvasz Éva egyforma mértékben tartalmaz szőlő- és a gyümölcscukrot, akkor korábban ikrásodik, ha több benne a gyümölcscukor, folyékony marad. ÉRTÁGfTÓ, VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ Meg kell említeni a méz gyógyhatásút is. Napjainkban is alkalmazzák értágítóként és vérnyomás- csökkentőként. A benne lévő kolin csökkenti a máj zsírtartalmát, elősegíti az epe elfolyását. Jó a vese, a húgyhólyag, a gyomorfekély és az összes hurutos betegség gyógyítására. Idegkimerültség esetén alvás előtt fogyasszunk mézet. Este együnk meg két kávéskanálnyit, és felébredéskor további két kanállal fogyasszunk. A méz, különösen a sötét színű, sok vasat és rezet tartalmaz, ezért fontos szerepe van az időskori vérszegénység kezelésében. Könnyen emészthető, nem okoz hasmenést, szorulás esetén azonban az adagot növelni lehet. Idős emberek között többen vannak túlsúlyban szenvedők, és a cukorbetegek. Az édesítők, amelyeket az említett betegek használhatnak, alapvetően 2 csoportra oszthatók: energiát nélkülöző édesítőkre és olyanokra, amelyek tápértéke nagyjából a répacukoréhoz hasonlítható. Napjainkban az ilyen édesítők egész skálája áll rendelkezésünkre tabletta, por, ill. folyadék formában. A magas hőmérséklettel szemben ellenállók, nem válnak keserűvé, jól oldódnak, alkalmazhatók meleg ételekbe, italokba. Alkalmasak sütéshez, kompotok készítéséhez, befőzéshez. Minden beteg általában 1-1 készítményt megkedvel, adagolását alaposan áttanulmányozva alkalmazza. Ajánlatos azonban, hogy minden beteg elsajátítsa az élelmiszerek szénhidrát-tartalmát mutató minden adatot. Ezek segítségével váltogathatják az egyes élelmiszerek úgy, hogy étrendjük változatos, ízletes legyen. A cukorbetegeknek olyan étrendet kell összeállítani, mely optimális mennyiségben tartalmaz bizonyos elemeket Nyomelemek a tányéron TÁJÉKOZTATÓ kalcium a bélrendszerben oldhatatlan komplexet képez számos nyomelemmel. LÉTFONTOSSÁGÚ ELEMEK Melyek azok a létfontosságú nyomelemek, melyek szerepet játszanak a szénhidrát anyagcseréjében és hiányukat gyakran észleljük cukorbetegeknél? A króm az emberi szervezet esz- szenciális nyomeleme, nélkülözhetetlen az optimális szénhidrát- és zsíranyagcseréhez, és az inzulin hatásának kialakulásához. Egyes klinikai megfigyelések arra utalnak, hogy krómhiányos táplálkozás esetén csökken a glukóztolerancia, és túlsúlyos betegeknél a krómpótlás következtében ennek javulása figyelhető meg. A tartósan nagy szénhidrátbevitel önmagában fokozott krómürüléshez vezet, rontva a szénhidrátháztartás egyensúlyát. A cink több mint 80 enzimünk alkotórésze, biológiai jelentőségével kiemelkedik. A cukorbetegek nagy részénél (de a fogyókúrázóknál éppen így) igen gyakori a cinkhiány, mert a táplálék rendszerint nem tartalmaz elegendő mennyiséget, pedig a szövődmények elleni hatékony védelemhez szükséges a jelenléte. Az immunrendszer csak megfelelő cinkellátottság esetén képes kifejteni védő hatását: cinkhiánynál növekszik a fertőző megbetegedések előfordulása, és a lábadozás időszaka tovább tart. Megfelelő sebgyógyulás is csak normális cinkfogyasztás mellett érhető el. A mangán tartalmú enzimek a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében mindenütt megtalálhatók. Ezek részt vesznek az agy működésében, a csontképződésben, a véralvadás mechanizmusában, a szénhidrátok anyagcseréjében. Az inzulin termelődéséhez is nélkülözhetetlen a mangán jelenléte, sőt a sejtek inzulinérzékenysége függ a szervezet mangánellátottságától. Állatkísérletekben mangánhiány esetén a cukor- betegséghez hasonló állapot kialakulását lehet megfigyelni, amely mangán fogyasztásával megszüntethető. Felnőtteknek az optimális napi cinkbevitel nőknél 12 mg (terhesség alatt 15 mg, szoptatás idején 19 mg), férfiaknál 15 mg. A króm és a mangán esetében még nincs pontosan meghatározva a minimális napi igény, azonban az amerikai nemzeti tudományos akadémia által kiadott ajánlás felnőtteknek naponta 25 mg mangán és 50-200 mikrogramm króm fogyasztását tekinti szükségesnek és biztonságosnak. A táplálékkal naponta elfogyasztott króm, mangán és cink mennyiségének számításához táblázatban foglaltuk össze néhány növényi eredetű élelmiszer 100 grammjának króm, mangán- és cinktartalmát. cukorbetegség bármely típusában meghatározó szerepe van a megfelelő diétának. Mind az inzulinterápiának, mind a tablettával egyensúlyban tartható cukor- betegség kezelésének ez az alapja, sőt a betegek jelentős részénél önmagában a megfelelő diéta is elegendő lehet az optimális szénhidrát-anyagcsere fenntartásához. Vannak olyan időszakok, amikor a cukorbetegeknek előírt étrend ösz- szeállításának nehézségei vannak. Egyik probléma, hogy olyan szénhidrát- és zsírszegény étrendet kell naponta összeállítani, mely optimális mennyiségben tartalmazza a szükséges nyomelemeket. Ráadásul a cukorbaj olyan komplex anyagcsere-betegség, melyben egyes nyomelemekre nagyobb a napi igény, mint az egészségesnek. Részben ezzel magyarázható, hogy cukorbetegek körében gyakrabban fordul elő nyomelemhiány, annak minden mellékhatásával. Az élelmiszerek nyomelem-tartalmának ismeretén alapuló, megfelelően összeállított diéta segít a hiány és mellékhatásainak megelőzésében, illetve megszüntetésében, vagyis a cukorbetegek életminőségének javításában. PATIKÁBAN KAPHATÓ Ha az elfogyasztott táplálék nem fedezi a minimális napi igényt, indokolt a nyomelem-pótlásra alkalmas készítmények fogyasztása. Fontos, hogy ezek optimális arányban és a cukorbetegek részére megfelelő dózisban tartalmazzák a szükséges nyomelemeket. A patikákban szabadon kapható készítmények közül elsősorban azok ajánlhatók, melyek kifejezetten cukorbetegeknek kerültek kifejlesztésre. A 10-20-féle nyomelemet egyszerre tartalmazó készítmények azonban ritkán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyes nyomelemek egymás felszívódását ronthatják. Erre klasszikus példát a kalcium és bizonyos nyomelemek együttes alkalmazása nyújt, mert a Növényi eredetű élelmiszerek cink-, mangán- és krómtartalma 100 g élelmiszer alma cink (mg) 0,03 mangán (mg) 0,09 króm (mikrogramm) 0,5 ananász 0,08 1,65 14 banán 0,21 0,24 3 borsó 1,3 0,38 2 brokkoli 0,94 0,58 1 citrom 0,06 0,04 MBHBH cseresznye 0,09 0,08 3,2 csiperke 0,51 0,08 18 dió 3 2,1 30 paprika 0,24 0,1 HMM fejes saláta 0,5 0,52 \ fokhagyma 1 0,46 MNHMI földimogyoró 3,1 1,5 8 földieper 0,17 0,46 1 hagyma 0,35 0,23 1 kakaópor 0,5 1,8 hmm karfiol 0,37 0,05 0,5 kelbimbó 0,46 0,27kelkáposzta 0,62 0,5 10 körte 0,13 0,05 2 100 g élelmiszer cink (mg) mangán (mg) króm (mikrogramm) kukorica 0,37 0,13 1 lencse 3,01málna 0,28 1,1 2 mandarin 0,1 0,06 1 mandula 3,3 2,5 12 mazsola 0,3 0,31 10 narancs 0,06 0,04 MHHMÜ póréhagyma 0,27 0,19 3 sárgabarack 0,26 0,08 12 savanyú káposzta 0,32 0,14 '"5" spárga 0,9 0,14 4 spenót 0,91 HMM! mnnm szárazbab 2 2szilva 0,09 0,1 2 szőlő 0,05 0,04 1 0,11 0,05 3 uborka 0,18 01vöröskáposzta 0,28 0,2 0,5 (Egyes földrajzi területeken a megadott értékektől eltérő lehet a növények nyomelemtartalma.) ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Botallo-vezeték Az aorta és a tüdőartéria közötti összeköttetést biztosító rövid vezeték, amelyen keresztül a magzat vére a tüdőartériából közvetlenül az aortába jut. A gyermek megszületése után az aortaív és a jobb tüdőartéria között lévő Botallo- vezetéknek normális körülmények között össze kell záródnia. Kóros esetben a Botallo-vezeték nyitva marad, emiatt a gyermek jobb szívfelében lévő vér, anélkül, hogy az artériákba jutna, közvetlenül az aortába kerül. Az oxigéndús vér jellegzetes hang kíséretében részben visszajut a jobb szívfélbe. Ezt a szívműködési rendellenességet műtéttel lehet véglegesen megoldani. A beavatkozás során eltávolítják vagy elkötik a Botallo- vezetéket. Botulizmus Kolbászmérgezés. Aclostidrium botulinum nevű baktérium okozta ételmérgezés, mely esetenként halálos idegrendszeri károsodást is okozhat. Bouveret-betegség Paroxizmális techikardia. Az elején és a végén erőteljes ütésekkel jelentkező tachikardiás roham (gyorsult szívverés) esetén az ütésszám elérheti a percenkénti 200-at is. Leggyakrabban olyanoknál jelentkezik, akiknek a szíve egyébként egészséges. Bő vizelés A kiürített vizelet mennyiségének kóros megemelkedése, mely főleg a cukorbaj (diabtesz mellitusz) egyik vezető tünete. Böfögés A lenyelt levegő, valamint a gyomorban keletkező gázok, jellegzetes hanggal kísért visszajutása a külvilágba. Legtöbbször a gyorsan bekebelezett táplálék okozza. Bőnye Rostos hártya közvetlenül a bőr alatt, mely beborít egy adott izomcsoportot vagy elválasztja azt a többitől. Bőr A bőr a külvilág hatásaitól védi a szervezetet. Pórusain keresztül részt vesz testünk só-víz és a hőháztartás egyensúlyának fenntartásában. Bőrünk három nagy egységből áll, az egyik a felhám (epidermisz), ezt hámsejtek építik fel, és itt találhatók a pórusok, a szőrzet és a faggyúmirigyek nyílásai. A másik az irha, itt futnak a bőrt tápláló erek, az idegek, itt találhatók többek között a faggyú- és verejtékmirigyek és a szőrtüszők. A harmadik a bőralja, mely a hőtől és a hidegtől szigeteli a testet. Bőranthrax Pokolvar. Gennyes furunkulusok- ból álló gyulladt telep a bőrön, mely szövetelhaláshoz vagy üszkösödéshez vezethet. Bőrgombásodás A bőrön élősködő gombák okozta bőrbetegség, pl. a hajlatok „kipállása“, a hajas fejbőrön képződő ótvar vagy a gombás eredetű körömágygyulladás stb. Bőrbetegség Gyűjtőfogalom, amelybe minden, a bőrt érő ártalom beletartozik. Bőrgyógyászat Orvosi szakág, mely a bőr és függelékei szőrzet, haj, köröm) betegségeinek tanulmányozásával és gyógyításával foglalkozik. Ehhez a szakághoz tartozik a nemi betegségek kezelése is, valószínűleg azért, mert ezek a betegségek először bőrtünetekkel jelentkeznek.
