Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-25 / 220. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 25. Gyengélkedik a pápa Vatikánváros. Gyengélkedik a pápa, aki orvosai tanácsára - bélrendszeri panaszok miatt - pihenéssel töltötte a tegnapi napot, és a szokásos általános kihallgatást is Angelo Sodano bíboros tartotta meg helyette a Szent Péter téren. Vatikáni források azt állítják, hogy nincs különösebb baj. II. János Pál szlovákiai látogatása idején is elég fáradtnak tűnt, utána azonban sokkal frissebbnek látszott. (MTI) Vádemelés Milosevics ellen Belgrád. Odahaza is vádat emeltek a Hágában raboskodó Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő ellen. A szerb ügyészség két súlyos politikai bűntény elkövetésével vádolja őt és volt titkosszolgálati főnökeit. A különleges ügyészség közölte: elkészült a vádirat az Ivan Stambolics volt szerb elnök elleni gyilkosság és a Vük Draskovics ellenzéki pártvezér elleni merényletkísérlet ügyében. Mivel a két bűntény hasonló indíttatású volt, és azonos forgatókönyv szerint történt, az ügyészség összevontan kezeli a két ügyet. (MTI) Tovább húzódik a fej kendőügy Berlin. A német alkotmánybíróság tegnapi ítélete után sem egyértelmű, hogy Baden-Württemberg tanügyi hatóságai kö- telesek-e alkalmazni egy muzulmán tanárnőt, aki tanítás közben sem válik meg kendőjétől. Az alkotmánybíróság többségi állásponttal semmisnek nyilvánította a közigazgatási bíróságok különböző fokon hozott, a hatóságnak igazat adó ítéleteit, s az ügyet visszautalta a közigazgatási bíróságok hatáskörébe. Egyes értelmezések szerint az ítélet azt jelenti, hogy törvényi szabályozás hiányában nem tilthatják meg a fejfedő viselését muzulmán tanárnőknek a baden-württem- bergi iskolákban. Az 1972-ben Afganisztánban született, 1995-ben honosított Feresta Ludin azért fordult német bíróságokhoz, mert a baden-würt- tembergi tanügyi hatóság nem volt hajlandó alkalmazni őt. A hatóság úgy érvelt, hogy mivel Ludin tanítás közben is hordja a muzulmán nők viseletét, az iskola megszegi a semlegesség kötelmét. (MTI) Ludin azzal védekezett, hogy a fejkendő viselése vallási és személyi azonosságtudatának a része (Reuters) Kémkedés Guantánamón Washington. USA-ban kémkedés és az ellenséggel való ösz- szejátszás címén vádat emeltek a légierő egyik tagja ellen, aki arab nyelvű tolmácsként a guantánamói támaszponton szolgált, ahol a terrorizmussal gyanúsított külföldieket tartják fogva. Ahmad Al-Halabit most a kaliforniai Vandenberg légi támaszponton őrzik. A Kuba szigetén lévő Guantánamo támaszponton közel 660 személyt tartanak fogva, többségükben az al-Kaida feltételezett tagjait. (MTI) Egy ember meghalt, huszonhármán megsérültek két autóbuszon - felrobbantottak egy mozit - rosszabbodott Akila al-Hásimi állapota Pokolgépes merénylet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Moszul/New York. Egy iraki állampolgár életét vesztette és 23 - közülük négy súlyosan - megsérült tegnap két autóbuszon, amikor pokolgép robbant mellettük Bagdadban. A robbanás célpontja valószínűleg egy közelben elhaladó amerikai katonai gépkocsioszlop lehetett. A robbanószerkezetet akkor hozták működésbe, amikor az amerikai járművek elhaladtak. A robbanás azonban a két polgári buszt rongált meg súlyosan. A merényletben amerikai katona nem sérült meg. Az iraki rendőrség tájékoztatása szerint a pokolgépet az út szélén helyezték el. Koraeste azt jelentették a hír- ügynökségek, hogy az északi Mo- szulban egy moziban történt robbanás. Helyi források a Reutersnak több halottról számoltak be, pontos számot nem közöltek. Aknatámadás érte a hillai nemzetközi logisztikai bázist kedden késő este. Ismeretlenek három 60 milliméteres aknagránátot lőttek ki a magyaroknak is otthont adó támaszpontra. Senki sem sérült meg. Mint a magyar parancsnok, Pere- miczky Attila elmondta, a támadás után néhány percen belül a helyszínre érkezett a lengyel készenléti egység, amely Hilla egy másik laktanyájában állomásozik, és körülbelül negyed órán belül a helyszínen volt az iraki rendőrség is. A magyar egység megtette a szükséges intézkedéseket, növelték a készültséget. Minden magyar katona golyóálló mellényt, sisakot és fegyvert volt köteles hordani. Rosszabbodott az állapota tegnap Akila al-Hásiminak, az iraki átmeneti kormányzótanács egyik nőtagjának, akit négy nappal ezelőtt merénylők meg akartak gyilkolni, és súlyosan megsebesítettek. Akila al- Hásimit Bagdad belvárosában, a Szaddám egykori palotájában berendezett amerikai katonai kórházban ápolják. A jelenlegi körülmények között nem tervezik, hogy a súlyos sérültet a németországi amerikai katonai kórházba szállítsák. A kormányzótanácsba külpolitikai szakértőként beválasztott politikus asszony a héten New Yorkba készült, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés ülésszakának munkájában. Irakban olyan riasztó a biztonsági helyzet, hogy egyelőre nem tudni, útnak indulhat-e Irakba az ENSZ tényfeltáró bizottsága, amely a bagdadi ENSZ-központ elleni augusztusi merénylet kivizsgálására alakult. Az USA arra kérte Dél-Koreát, hogy küldjön további 5000 katonát a szövetségesek iraki akcióinak támogatására. A hírt a szöuli Han- kuk Ilbo című lap közölte a Pentagon egyik munkatársától szerzett információkra hivatkozva. Washington bízik abban, hogy az ötezer katona kiküldéséről szóló döntést a szöuli kormány október közepéig meghozza. Dél-Korea mind ez ideig tagadta, hogy az amerikaiak pontosan meghatározott létszámú harci egységet kértek volna tőle. A szöuli kabinet nem kommentálta a sajtóértesülést. Jelenleg 700 dél-koreai katona van Irakban. Bush Schröderrel eltemette a múltat, Chirackal fennmaradt a „szívélyes nézeteltérés" Ismét egyeztettek a kicsik az uniós alkotmányról Beleszólást akarnak Csúcshét New Yorkban New York. George Bush amerikai elnök és Gerhard Schröder német kancellár tegnapi találkozóján bejelentették, hogy félrerakták korábbi nézeteltéréseiket. Az előző, közép-európai idő szerint hajnali Bush-Chirac találkozót Párizsban úgy kommentálták, hogy fennmaradt a „szívélyes nézeteltérés” Irak ügyében az amerikai és a francia elnök között. ÖSSZEFOGLALÓ Bush és Schröder közölte: a jövőben együtt munkálkodnak Irak stabilitásáért. A két vezető New Yorkban az ENSZ-közgyűlés ülésszakának szünetében találkozott egymással, s a felek kölcsönösen biztosították egymást arról, hogy a múltbeli konfliktusnak vége. Egyébként ez volt az első találkozójuk 16 hónap óta. Schröder elmondta, hogy Németország támogatni szeretné a szövetségeseket, ezért hajlandó lenne részt venni a biztonsági és rendőrségi erők kiképzésében. Bush megerősítette Schrödemek, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormánya számára rendkívül fontos a Németországhoz fűződő viszony. Az amerikai és a francia elnök - az ENSZ-közgyűlés előtt elhangzott felszólalásuk után - az USA ENSZ- missziójának épületében tartott megbeszélést. Jacques Chirac megerősítette, hogy akkor sem fogja megakadályozni az új BT-határozat elfogadását, ha az nem rögzíti az iraki szuverenitás gyors átruházásának menetrendjét. A találkozót egy amerikai illetékes úgy kommentálta, hogy Franciaország a jelek szerint segíteni akar. Az illetékes szerint a két elnök a 45 perces találkozón nyugtázta: nézeteik eltérnek egymástól, de megállapodtak abban, hogy megpróbálnak együtt dolgozni. Bush elnök a közgyűlés előtt mondott beszédében elutasította a szuverenitás gyors átruházását, amelyet Franciaország és Németország szorgalmaz. Fennmaradt a szívélyes nézeteltérés Irak ügyében az amerikai és a francia elnök között - így kommentálták a párizsi lapok az udvarias, de ellentétes kiindulópontú találkozót. Francia megfigyelők szerint ennek nyomán legfeljebb olyan minimális igényű ENSZ-határozat jöhet létre, amely nem alkalmas arra, hogy lényeges változást idézzen elő Irakban. Egyébként a világszervezetben széles körű egyetértéssel és tetszéssel találkozott Jacques Chirac beszéde. A nemzetközi jog és szolidaritás szószólójaként ezúttal is leszögezte, hogy „senki nem cselekedhet egyedül, a többiek nevében”. A Le Figaro úgy látja, hogy Bush és Chirac találkozója a béküA nézeteik eltérnek, de elhatározták, hogy megpróbálnak együtt dolgozni. lékeny gesztusok dacára nem volt és nem is lehetett gyümölcsöző. Egyelőre nem mutatkozik találkozási pont: Párizs az iraki szuverenitás helyreállítását sorolja az első helyre, Washington viszont továbbra sem hajlandó lemondani kormányzói szerepéről. A Libération az általánosságok szintjén maradó Bush-beszéd és Chirac konkrét akciókat szorgalmazó javaslatai közötti látványos különbségre hívta fel a figyelmet. A Fehér Ház elhódítására készülő demokrata törvényhozók csípős kritikával fogadták Bush felszólalását. John Edwards szenátor szerint az elnök nem ajánlott fel másoknak nagyobb beleszólást a döntésekbe, és ezzel elszalasztott egy lehetőséget arra, hogy bővítse Amerika iraki politikájának nemzetközi támogatottságát. John Kerry szenátor szerint az elnök ismét elmulasztotta közölni, hogy pontosan milyen szerepet szán az ENSZ-nek Irakban és milyen menetrend szerint képzeli el a hatalom átruházását. Joseph Lieberman szenátor megkésett és kelletlen kérésnek nevezte a felszólalást. A további állam- és kormányfők felszólalásait is az Irakkal kapcsolatos eddigi állásfoglalásaik határozták meg. Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök többnemzetiségű erő megalakítását és az ENSZ által irányított polgári igazgatás megteremtését javasolta az ENSZ Közgyűlése előtt. Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök hangsúlyozta, hogy az iraki szuverenitás mihamarabbi helyreállítása végett a politikai átmenet levezénylését az ENSZ- re kell bízni, és nem a megszálló hatalomra. Megawati Sukarnoputri indonéz elnök úgy ítélte meg, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldatlansága táplálja a nemzetközi terrorizmust és az iraki háború sokkal több gondot okozott, mint amennyit meg akart oldani. Hamid Karzai afgán elnök felszólította Pakisztánt, hogy akadályozza meg a táliboknak és az al- Kaida terroristáinak a pakisztáni határ menti hegyvidékről kiinduló támadásait országa ellen. A nevezetesebb, nemzetközi érdeklődéssel kísért New York-i megbeszélések közé tartozott Chirac, Schröder és Vlagyimir Putyin orosz elnök hármas csúcsa. Az iraki háború három legfőbb ellenzője tegnap délután egyeztetett, (m, t, ú) New York. Az Európai Unió kis és közepes tagországai és az unióhoz jövőre csatlakozó államok kedden jelezték: továbbra is igényt tartanak arra, hogy az EU alkotmányáról a jövő hónapban kezdődő tárgyalások nyitottak legyenek, és a nagyobb államok engedjenek teret a kisebbeknek a beleszólásra bármilyen témában. A tizenkilenc szóban forgó ország képviselői egyútMTI-HÍR Bukarest. Az alkotmányt módosító törvény támogatására szólítja fel a romániai magyar közösséget az RMDSZ az októberben megtartandó népszavazáson. Markó Béla elnök sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa tegnap határozatban mondta ki: a szövetség támogatja a román parlament által elfogadott alMTI-HÍR Moszkva. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem küld megfigyelőket az október 5-én esedékes csecsenföldi elnökválasztásra - közölte Alekszandr Ves- nyakov, a központi választási bizottság elnöke. Az EBESZ állítólag „szervezési okokra” hivatkozva utasította el a moszkvai kérést. Más, Moszkva által szintén megkeresett tál egyetértettek abban: nem átfogó, nagy módosításokra törekszenek, hanem a nyár elején egyszer már jóváhagyott szöveg finomítására. A tíz csatlakozó - köztük Szlovákia -, valamint Ausztria, Finnország, Svédország, Dánia, Írország, Portugália, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői közép-európai idő szerint tegnap hajnalban New Yorkban találkoztak, az ENSZ csúcsszintű közgyűlésének keretében. kotmánymódosító törvényt, mert a módosítások jobbítják az ország alaptörvényét, fontos előrelépést jelentenek az emberi és kisebbségi jogok területén. A testület felhívást bocsátott ki: felszólítja a romániai magyar közösség tagjait, hogy október 19-én vegyenek részt az népszavazáson, és voksoljanak igennel. Az RMDSZ vezetése országos kampányt indít az alkotmánymódosító törvény támogatására. nemzetközi szervezetek - az Európa Tanács, az Iszlám Konferencia Szervezete, az Arab Liga - mindeddig nem válaszoltak az orosz központi választási bizottság erre vonatkozó levelére. Oroszországi jogvédő szervezetek már korábban elutasították, hogy képviselőiket elküldjék a szerintük több szempontból is törvénybe ütköző választásra, mondván, nem kívánják jelenlétükkel legitimálni az eseményt. Népszavazás az alkotmánymódosító törvényről A magyarok támogatj ák Nem küldenek megfigyelőket Csecsenföldre Az EBESZ is visszalépett Schwarzenegger közölte: folytatja erőteljes kampányát Mégis lesz szavazás MTI-HÍR Per Olof Svenssont szabadlábra helyezték Újabb gyanúsított MTI-HlR San Francisco. A San Franciscó-i fellebbviteli bíróság döntése értelmében nincs akadálya annak, hogy október 7-én megtartsák a szavazást arról, visszahívják-e hivatalából Gray Davis kaliforniai kormányzót. Ugyanez a bírói testület a múlt héten október 7-ről a jövő év márciusára halasztotta a kormányzóválasztást. A halasztásra vonatkozó döntést akkor azzal indokolták, hogy időt adjanak az egyes körzetekben még működő elavult technikai berendezések cseréjére. A szavazást azért írták ki, mert Kaliforniában az elmúlt időszakban erőteljesen megnőtt az elégedetlenség az eddig kormányzó Gray Davis működése miatt. A kétlépcsős szavazás során egyrészt arról döntenének, valóban elmozdítsák-e tisztéből Da- vist, majd arról, hogy a helyére pályázó 135 jelölt - köztük Arnold Schwarzenegger - közül kit tartanak a legalkalmasabbnak a tisztségre. A választás körüli huzavonában az amerikai legfelsőbb bíróságnak kell kimondania a végső szót. Stockholm. A svéd államügyész bejelentette, hogy tegnap újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe Anna Lindh külügyminiszter meggyilkolásával kapcsolatban. Szintén közölte, hogy az eddigi első számú gyanúsítottat, a több mint egy hete fogva tartott 35 éves Per Olof Svenssont szabadlábra helyezték. Agneta Bildberg nyomozó az újabb gyanúsított kilétéről és elfogásának körülményeiről nem szolgált részletekkel. Svéd újságok már korábban megszellőztették, hogy a rendőrség néhány napon belül kénytelen lesz szabadon engedni a vizsgálati fogságba helyezett első számú gyanúsítottat, mert elfogása óta nem sikerült újabb technikai bizonyítékokat vagy szemtanúkat felkutatni, amelyek alapján biztosítható lenne a vizsgálati fogság meghosszabbítása. A nyomozóknak péntekig kellett volna újabb terhelő bizonyítékot, többek között a DNS- vizsgálat pozitív eredményét előterjeszteni a vizsgálati fogság meghosszabbításáról döntő bírónak. Howard is célpont Keresnek két pokolgépet Denpasar. Az indonéz rendőrség közölte: kutatást folytat két pokolgép után, amelyet a tavalyi Báli szigeti terrorakciók emlékére tartandó ünnepségen akarnak felrobbantani iszlám szélsőségesek. Ezt egy idei merénylet elfogott tettesei árulták el. A tavalyi terrortámadásnak 202 halálos áldozata volt, köztük 88 ausztrál. A megemlékezésen az elhunytak hozzátartozói mellett a tervek szerint részt venne John Howard ausztrál kormányfő is. (MTI) A gerillatámadások mellett a tegnapihoz hasonló robbantásos merényletek is mindennaposakká váltak Irakban (Reuters-felvétel)
