Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-24 / 219. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 24. Európai unió A társadalombiztosítási járulékokat mindenki abban az országban köteles befizetni, ahol munkát vállal A képviselők többsége elvetette az MKP javaslatát Európai nyugdíj akat kaphatunk Még eltelik néhány év, mielőtt a postás euróbán hozná a nyugdíjat (Képarchívum) A szlovák állampolgárok a csatlakozás után minden olyan uniós tagországtól kaphatnak majd állami nyugdíjat, ahol legalább egy évig dolgoztak. A népesség fokozatos elöregedése ugyanakkor olyan összeurópai probléma, amely - ha nem történik meg a nyugdíj- rendszerek reformja - időzített bombát jelent az EU-ban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az uniós csatlakozás után a szlovák állampolgárok is élvezhetik azon jogok többségét, amelyek az EU polgárait megilletik. Ezek egyike a nyugdíjrendszerek átjárhatósága. Az EU 15 tagállama 15-féle társadalombiztosítási rendszert alkalmaz jelenleg, amelyek, ha sok szempontból azonos elvre épülnek is, számtalan ponton eltérnek egymástól. A nyugdíjrendszerek különbözősége miatt az unióban egységes szabályozás sem alakult ki, léteznek viszont irányelvek, amelyek az EU állampolgárainak alapvető jogait rögzítik. Ilyen alapelv, hogy senkinek sem kell egyszerre több helyen járulékot fizetnie. Valamely országban ugyanakkor biztosítottnak kell lennie. További főszabály, hogy a nyugdíjra való jogosultság nem veszhet el, akkor sem, ha elköltözik valaki abból az országból, ahol a társadalombiztosítási díjakat korábban fizette. Nyugdíját ebben az esetben bármely más uniós tagországban felveheti. Aki Szlovákiában szerzett nyugdíj- jogosultságot, de máshol éli le nyugdíjas éveit, mindaddig koronában megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az eurózónához. A közösségen belül gyakorlatilag megoldott az állami nyugdíjrendszerek átjárhatósága. A járulékot az általános szabály szerint mindenki abban az országban köteles fizetni, ahol munkát váhal. Ez alól a szabály alól csak az vonhatja ki magát, áld 12 hónapnál rövidebb ideig vállal munkát külföldön, vagy a határ túloldalára jár át pénzt keresni, de hetente legalább egyszer hazalátogat. Aki életében több uniós országban is dolgozik, minden egyes országból nyugdíjat kap majd, ahol járulékot fizetett. A nyugdíj folyósítását minden ország akkor kezdi, amikor biztosítottja eléri az ott érvényes nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjpénztárak a nyugdíjat éppúgy utalhatják külföldre, mint a társadalombiztosítók. Attól tehát senkinek nem kell tartania, hogy befizetései elvesznek. A problémát inkább a magánnyugdíjpénztárak közötti átjárhatóság jelenti. Jelenleg többnyire megoldhatatlan, ha valaki más tagországba költözve egyszerűen át szeretne lépni az ott működő valamely pénztárba, még akkor is, ha a két pénzár ugyanazon bank, vagy biztosítótársaság leányvállalata. Valamivel egyszerűbb az önkéntes pénztárak helyzete a közösségen belül: a csatlakozás után mindenki szabadon eldöntheti, melyik önkéntes pénztárban takarékoskodik, működjön az bárhol az unión belül. Vagyis szabadon lehet választani akár a külföldön működő önkéntes pénztárak közül is. Ha azok valóban nyugdíjpénztárak, a befizetésekre járó kedvezmény itthon éppúgy jár, mint ha a járulékot a munkavállaló a hazai önkéntes pénztárak valamelyikének utalná. Szlovákia EU-csatlakozása azonban nem feltétlenül jelenti majd a nyugdíjak ugrásszerű emelkedését. Az ENSZ előrejelzése szerint a világ lakossága 2000 és 2050 között 6 milliárdról 8,9 milliárdra nő majd - ám ugyanezen időszakban a jövendő EU 27 tagországában a lakosság 6 százalékkal, 482 millióról 454 millióra csökken. A különösen alacsony termékenységű országokban a visszaesés drámai lesz: az olaszok például a jelenlegi 57,5 milliós lakosság helyett 2050-ben már csak 45 millióan lesznek, Németország lakosságszáma pedig egy évszázad alatt a jelenlegi 80 millióról 25 millióra csökkenne, ha egyáltalán nem lenne bevándorlás. A csökkenő lakosságszám mellett folyamatosan nő a várható élettartam. Európában jelenleg 100 munkaképes korú lakosra 35 nyugdíjas jut - 2050-ben viszont, ha a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódnak, minden 100 munkásra 75 nyugdíjas jut majd, sőt Olaszországban és Spanyolországban egy az egyhez lesz az arány. Mivel az adott idős generáció nyugdíját mindig az éppen dolgozók fizetik, ez nem sok jót jósol a jövőbeli nyugdíjak nagyságára. (i-x, nsz, ú) Pat Cox az érdeklődés középpontjába állítaná az EU-t Az angolok körében a BB népszerűbb, mint az EP MTI-HÍR London/Brüsszel. Többen szavaztak Nagy-Britanniában a Big Brother TV-show-ban, mint az Európai Parlamenti képviselőkre. Ezt a drámai kijelentést Pat Cox, az Európai Parlament elnöke tette egy brüsszeli konferencián. Az Európai parlament elnökének véleménye szerint az európai polgárok érdeklődésének középpontjába az európai ügyeket és az európai választásokat kell állítani. Pat Cox erről azon a brüsszeli fórumon beszélt, amelynek célja a felkészülés az európai parlamenti választásokra. A politikus emlékeztetett rá, hogy jövő júniusban már az új tagállamokkal együtt 25 országban zajlik a szavazás. „Fontos, hogy végre a valóban összeurópai ügyek kerüljenek a választási kampány homlokterébe. Elképesztő, hogy Angliában többen szavaztak a Big Brother való- ságshow-jában, mint ahánya részt vettek az európai parlamenti választáson. Ez a tény súlyos hiányokra világít rá” - fogalmazott Cox. Pat Cox azt is kifejtette, hogy mire az európai választók az urnákhoz járulnak, készen kell álljon az új európai alkotmány. Ezzel kapcsolatban további viták várhatók, hiszen Valery Giscard d’Estaing, al- kotmányozó konvent elnöke ma határozottan visszautasította az Európai Bizottság kritikáját és azt hangoztatta: a tervezet úgy jó, ahogy van. AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 10. RÉSZ 1998-1999 v 1998. március 31. - Az Európai Unió keleti irányú bővítési folyamatának ünnepélyes megnyitását követő napon, kétoldalú kormányközi konferencia keretében az ún. Nyitó Nyilatkozatok kölcsönös felolvasásával Brüsz- szelben megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. 1999. január - Az EU 15 tagországából 11 megkezdi az átállást az egységes valuta használatára. Az Euró egyelőre csak számlapénzként jelenik meg. 1999. március 16. - A Bizottság (korrupciós botrány miatt) testületileg lemond. 1999. március 25. - Berlinben az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők Romano Prodit kérik fel, hogy állítson össze új Európai Bizottságot. Emellett határoznak az Európai Unió fejlesztésének és bővítésének pénzügyi keretéről az Agenda 2000-ben meghatározott 2000-2006-ig terjedő időszakra. 1999. május 1. - Hatályba lép az Amszterdami Szerződés, amely újabb területeket von közösségi rendelkezés alá, s megfogalmazza a „szoros együttműködés” alapelvét. 1999. június 13. - Európai parlamenti (EP) választások. 1999. szeptember 15. - Az EP jóváhagyja az új Bizottságot, melynek elnöke Romano Prodi. 1999. december 1. - Görögország csatlakozik a schengeni övezethez. David Byrne egészségügyi biztos szerint kártérítési pereket fognak indítani az étterem- és bártulajdonosok ellen Dohányzási tilalom az Európai Unióban? ÖSSZEÁLLÍTÁS Brüsszel. Az egészségügyi kérdésekért felelős európai biztos, David Byrne megtiltaná a dohányzást Európa összes bárjában és vendéglőjében. „Kétségbevonhatatlanul bebizonyosodott, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és egyes betegségek között” - közölte a biztos, akinek munkatársai már dolgoznak egy olyan törvénytervezeten, amely megtiltja a közönség által látogatott, nyüvános helyeken történő dohányzást. Byrne szerint az európai pereskedési kultúra fejlődésével csupán idő kérdése, hogy mikor indulnak el a bárok, vendéglők tulajdonosai ellen olyan perek, amelyeket a passzív dohányzást elszenvedő betegek kezdeményeznek. így a dohányzás visszaszorítása azok érdekeit is szolgálja, akik most a forgalom várható visszaesése miatt hadakoznak a szabályszigorítás ellen. Az egészségügyi biztos szerint ráadásul a törvénnyel nemcsak ezeknek a helyeknek a vendégeit, de az ott dolgozókat is megvédik. David Byrne szülőhazájában, Írországban jövő év január elsejével tiltják meg a bárokban, vendéglőkben a dohányzást. A példát egyébként Amerika adja, ahol - a többi között New Yorkban - már érvényben van hasonló szabályozás. Kérdéses, hogy a biztos dohányzásellenes törekvései sikeresek lesznek az olyan hagyományos „füstölési kultúrával” rendelkező országokban, mint Francia- ország vagy éppen Hollandia, ahol a vendéglátósok éppen most vívtak ki egyéves halasztást egy hasonló törvény alkalmazása esetében. (2004 helyett csak 2005 elején kell megszüntetni a cigizést az éttermekben, kávézókban, sörözőkben.) Az EU-biztos azonban úgy véli, hogy a kulturális hagyományok ápolásához képest az egészség megőrzése fontosabb, (euro.hu) Nem szorgalmazzák az EU-s kisebbségi jogokat LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A szlovák kormány nem fogja szorgalmazni, hogy az EU alkotmányába kerüljenek be a kisebbségek kollektív jogait védő paragrafusok. A parlament tegnap, egész napos vita után határozatban fogalmazta meg, melyek azok a pontok, amelyekkel fontosnak tartja kiegészíteni az Európai Konvent által elfogadott európai alkotmányszerződést. A képviselők kérik a kormányt, hogy az Európai Unió októberben kezdődő, római kormányközi konferenciáján próbálja meg elérni az alapszabály-tervezet módosítását. A Magyar Koalíció Pártja a dokumentumot a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak védelmének elvével szerette volna kiegészíteni, a képviselők többsége azonban elvetette a javaslatot. „Az alkotmánytervezet szövege csak egy helyen említi a nemzeti kisebbségek problematikáját: egyedül az alapvető emberi jogok chartája tartalmazza, hogy mindenfajta kisebbség diszkriminációja tilos” - indokolta a javaslatot lapunknak Duka Zólyomi Árpád (MKP), a javaslat előterjesztője. Ezt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is támogatta, de „ennek fejében” kérték, az MKP-s képviselők szavazzák meg a keresztény alapelvek említését az alapszabályban, ezt a kitételt a képviselők jóváhagyták. „Európa egész fejlődése és történelme a kereszténység jegyében zajlott, a magyar történelem Szent Istvántól számítva ugyancsak ezekre az elvekre támaszkodik, ezért nem okozott gondot a KDH javaslatának támogatása” - mondta Duka Zólyomi. A határozat az „alkotmányszerződés” elnevezést támogatja a dokumentum megnevezése esetében, valamennyi tagország számára 1-1, teljes jogú biztosi helyet kér az Európai Bizottságban és a kis országok jelenlegi súlyának megőrzését kéri a szavazások során. A határozat elveti az Európai Bizottság elnöki posztjának létrehozását, kiáll az eddigi rendszer mellett, mely szerint az elnöki posztot rotációs elv alapján az egyes tagországok töltik be. A végszavazásnál az MKP és az ANO képviselői tartózkodtak, a határozatot a HZDS és a Népi Unió (ĽÚ) képviselői szavazatainak köszönhetően fogadta el a törvény- hozás. Szlovákia állampolgárai a leginkább uniópártiak Mindenki igent mondott ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS A lettországi népszavazással szombaton az utolsó EU-tagjelölt is igent mondott a csatlakozásra. Kilenc országban tartottak népszavazást a jövő májusi uniós csatlakozásról, a tizedik jelölt Ciprus nevében pedig a törvényhozás döntött. A legalacsonyabb részvétel Magyarországon volt, csak itt fordult elő, hogy a választók fele sem szavazott. A legszorosabb eredmény Máltán született, a többi országban meggyőző fölényt szereztek az EU-pártiak. Lettországban tartották az EU- csatlakozásról szóló utolsó népszavazást. A tavaly decemberi koppenhágai EU-döntés értelmében 2004 május elsejétől tíz új tagja lesz az Európai Uniónak. A csatlakozó országok közül kilencben népszavazást tartottak a belépésről. Az egyetlen kivétel Ciprus volt, ahol a parlament döntése is elegendő volt. Bár a közvélemény-kutatások alapján sok politikus aggódott, hogy a balti államokban vagy Máltán nemet mond a többség, mindenütt az igenek győztek. Az áprilisi magyar- országi népszavazás érdekelte legkevésbé a választókat. Ez az egyetlen ország a kilencből, ahol a választásra jogosultak fele sem ment el szavazni. Magyarországon azonban a legtöbb országtól eltérően nem kellett 50 százalékos részvétel a választás érvényességéhez, így itt is sikeres volt a referendum. Alacsonyvolt a részvétel a környező államokban is: Szlovákiában 52 százalék, Csehországban 55 százalék, Lengyelországban pedig közel 59 százalék. Ezzel a közép-európai csatlakozók a sereghajtók a részvételi listán. A legtöbben Máltán mentek él szavazni (90 százalék), ahol 1996-ban a kormány már egyszer visszavonta belépési kérelmét. A legszorosabb eredmény is Máltán született: a szavazatok 53 százaléka mondott csak igent az Európai Unióra. A szavazók legnagyobb aránya Szlovákiában mondott igent: itt majdnem 94 százalékkal győztek az igenek. 90 százalék fölötti volt még az igenek aránya Litvániában is. Lengyelország június 13-14 Csehország ----HOGYAN SZAVAZTAK? A csatlakozó államok közül utolsóként Lettország lakossága a múlt hétvégén hagyta jóvá az ország EU-tagságát. Az „igen" szavazatok számaránya jumus 17-8.-i- y J. ; </.. \ 1 Szlovákia Igenek aránya EU-tagállamok 2004-ben csatlakozó államok márc. Nem lesz 8. referendum REUTERS
