Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-23 / 218. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 23. Kormányválság Lettországban Riga. Lettországban, ahol szombaton népszavazás hagy­ta jóvá az uniós csatlakozást, felbomlás előtt áll Einars Repse lett miniszterelnök jobbközép kormánya. A vál­ságnak nincs köze a népszava­záshoz. Az eddigi négy koalí­ciós partner közül tegnap há­rom nyílt levélben megvonta a kormányfőtől a bizalmat. Repse a múlt ősz óta van hiva­talban. Partnerei hivatali zsa­rolással, fenyegetőzéssel és hazugságokkal vádolták a kormányfőt. Repse tavaly egyebek közt a korrupció elle­ni harc programjával vezette diadalra az Új Idő pártot. A tegnapi kabinetülés után nem volt hajlandó megerősíteni kormányának felbomlását. „A régi és a új harca ez, és a kor­mány akadályozásának ötlete a régiek összeesküvése” - mondta Repse. (MTI) Miller cáfolta a „lekenyerezést" Varsó. Leszek Miller lengyel miniszterelnök cáfolta azt a sajtójelentést, mely szerint Lengyelország a 2007-2013 közötti időszakban évi több mint 7 milliárd euró struktu­rális támogatást kapna, ha el­fogadná a nizzai szerződés módosítását, amelyet az EU konventje javasolt az alkot- mánýos szerződés tervezeté­ben. Az állítólagos alkuról szóló hírt a Rzeczpospolita je­lentette a lengyel gazdasági miniszterhelyettesre hivatkoz­va. A cikk szerint az Európai Bizottság által Lengyelország­nak javasolt összeg elfogadá­sához már csak Németország jóváhagyására van szükség, amely ezt attól tette függővé, hogy Varsó fogadja el a kon­vent által javasolt EU-alkot- mánytervezetet. Az EU 25 je­lenlegi és jövőbeni tagállama közül Lengyelország ellenezte a leghevesebben az alkotmá­nyos szerződés tervezetének egyes javaslatait, amelyeket Gerhard Schröder német kan­cellár szerint változtatás nél­kül kellene elfogadni. Miller tegnap kijelentette, hogy óriá­si félreértésről lehet szó, ő még soha nem találkozott a 7 milliárdos ajánlattal, sőt még egy ilyen jellegű sugalmazás- sal sem. (MTI) Miller tegnap Gelsenkirchenbe utazott, ahol a soron követke­ző német-lengyel kormány­konzultációkat tartják (Képarchívum) Nincs pénz Milosevicsre Zágráb. Fogytán a hágai Nemzetközi Törvényszéken háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolt Szlobodan Milosevics volt ju­goszláv államfő védelmére fordítható pénz. A Szerbiai Szocialista Párt mostanáig 600 ezer eurót költött a párt­elnök védelmére, most azon­ban a pénzforrás szemmel lát­hatóan elapadt - írta tegnap a Jutarnji list című horvát napi­lap. Milosevicsnek a múlt hé­ten már belgrádi ügyvédei nélkül kellett boldogulnia Há­gában. (MTI) A világ félezer kiemelkedő személyisége köszöntötte a 80 éves Simon Pereszt, az izraeli és a nemzetközi politika nagy öregjét Javaslat az általános tűzszünetre ÖSSZEFOGLALÓ Tel Aviv/Jeruzsálem/Rámalláh. A Vízió és valóság című nemzetközi konferenciával folytatódott tegnap Izraelben a Simon Peresz 80 szüle­tésnapja alkalmából megrendezett ünnepségsorozat. Már az első na­pon, vasárnap is mintegy négyszáz neves külföldi politikus, közéleti személyiség - például Bili Clinton volt amerikai, Mihail Gorbacsov volt szovjet, Willem De Klerk volt dél-afrikai elnök - köszöntötte a ju­bilánst, Szlovákia nevében Rudolf Schuster államfő. Simon Peresz, aki több ízben volt külügyminiszter és kormányfő az amerikai exelnök szerint nemcsak Izrael, hanem a vi­lág legnagyobb politikusai közé tartozik. Az ünnepségeken résztve­vő politikusok számos kétoldalú ta­lálkozót is tartottak az izraeli­palesztin béketeremtésről, aminek esélyei az utóbbi hetekben nagyon megromlottak. Jasszer Arafat palesztin elnök köz­vetve általános tűzszünetet aján­lott Izraelnek. Száeb Erekat, az Iz­raellel folytatott tárgyalások pa­lesztin minisztere a Reutersnek tegnap elmondta, hogy Arafat a közel-keleti béketervet kidolgozó kvartett küldötteivel előző nap fo­lyatott megbeszélésén szögezte le: minden eszközre kiterjedő fegy­vemyugvás elérésére törekszik Iz­raellel. Arafat a feltételek sorában megemlítette nemzetközi megfi­gyelők küldését, amely az útiterv néven ismertté vált béketerv meg­valósítására sarkallná mindkét fe­let. Izrael a múltban már elutasí­tott egy ilyen értelmű felvetést. A Hamász szélsőséges palesztin szervezet nem vesz részt a várható­an a jövő héten megalakuló palesz­tin kormányban - ellentétben azokkal a hírekkel, melyek szerint a kabinetnek legalább egy, a Ha- mászhoz szorosan kötődő tagja lesz. „A Hamász mozgalom egyet­len korábbi kormánynak sem volt résztvevője, és nem lesz tagja a kö­vetkezőnek sem” - hangoztatja a szervezet közleménye. A Hamász politikája ugyanis az, hogy nem vesz részt semmilyen kormányban, „amelynek programja a palesztin nép jogait semmibe vevő oslói egyezményeken alapul”. A Hamász egyik körözött fegyverese életét vesztette tegnap a ciszjor- dániai Hebronban izraeli katonák­kal vívott tűzharcban. A katonák harckocsikkal és terepjárókkal zár­ták körül kora reggel a házat, ahol a palesztin szemtanúk elmondása szerint az álarcos fegyveres elbari- kádozta magát. Az izraeli katonai rádió korábban arról számolt be, hogy a szóban forgó személy „egy iszlám szervezet katonai szárnyá­nak fontos tisztségviselője” lehet. Az izraeli egység földgyaluval lerom­bolta a házat is. A hadsereg előzőleg megerősítette, hogy „Hebron térsé­gében folyamatban van egy katonai akció, amely a Hamász terrorista infrastruktúrája ellen irányul”. Dzsenínnél izraeli páncélosok egy oszlopa hatolt be palesztin területre, és az érvényben lévő kijárási tilalom ideje alatt a hadsereg több palesztin házat átkutatott. Egy házat le is romboltak, mert az egy fegyveres palesztin csoport helyi vezetőjének adott otthont. Dzsenínben az elmúlt napokban jelentős izraeli művelet zajlott, egy összecsapás során négy izraeli katona és négy palesztin meg is sebesült. Több földterületet vásároltak meg zsidó telepesek Ráhel betlehemi sírjának közelében. Ráhel sírja az ortodox zsidók szent helye, de a muzulmánok is nagy tiszteletben tartják, termékenyítő erőt tulajdo­nítanak neki. A sírt a palesztin ön­rendelkezésű betlehemi körzetben egy izraeli ellenőrzés alatt álló be­ékelődés foglalja magában. Az iz­raeli kormányzat nemrégiben egy új út építéséről döntött, amely pa­lesztin birtokokon vezet keresztül, és sérti a palesztin autonómiáról szóló megállapodásokat - jelentet­te az AFP hírügynökség, (m, t, ú) Bili Clinton volt amerikai elnök köszönti Simon Pereszt. A háttérben Ru­dolf Schuster szlovák államfő. (TASR/AFP-felvétel) George Bush amerikai elnök ma ismét Irakról fog szólni az ENSZ-közgyülésben Párizs nem emel vétót Per Olof Svenssonnak talán cinkosa is lehetett Újabb gyanúsított MTI-HÍR Washington/Párizs/Moszkva. George Bush amerikai elnök ma az ENSZ értésére fogja ad­ni, hogy helyesen döntött, amikor a BT felhatalmazása nélkül indított háborút az ira­ki rezsim ellen, s arra fogja buzdítani a világszervezet tagállamait, hogy katonával és pénzzel segítsék Irak stabi­lizálását és újjáépítését. MTI-ÖSZEFOGLALÓ „Világosan meg fogom mondani, hogy helyesen döntöttem, és azok is helyesen döntöttek, akik csatlakoz­tak hozzánk” - jelentette ki az elnök a Fox News hírtelevíziónak. Az in­terjút tegnap este sugározták, de már vasárnap este - közép-európai idő szerint tegnap hajnalban - rész­leteket tettek közzé belőle. Bush el­nök ma az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán mond beszédet. Tavaly szeptemberben is felszólalt, akkor a BT támogatását akarta megszerezni Irak ellen, arra figyelmeztetve a vi­lágszervezetet, hogy a jelentéktelen­ségbe süllyed, ha tétlen marad. Franciaország, Oroszország és Né­metország ellenállása miatt az USA végül a BT jóváhagyása nélkül indí­tott háborút Irak ellen a mellette fel­sorakozó országok koalíciójának az élén. Az elnök most személyesen is igyekszik majd meggyőzni a háború fő bírálóit az újjáépítés sikerének a A múlt héten Pozsonyban bi­zottság alakult a kubai demok­rácia támogatására. Ezt a lé­pést Václav Havel, Göncz Ár­pád és Lech Walesa ugyancsak múlt heti felhívása ösztönözte? Az eddigi hazai, egy éve folyó te­vékenységnek a logikus folytatá­sa. Két civil szervezet is folyama­tosan figyeli nálunk a kubai tör­ténéseket, az ottani atrocitáso­kat, jogsértéseket; a parlament emberi jogi bizottsága, s maga a házelnök is többször tiltakozott a kubai máskéntgondolkodók be­börtönzése ellen. A múlt év de­cemberében magam is tárgyal­tam Oswaldo Paya kubai ember­jogi harcossal, amikor itt járt. Ki vezeti a bizottságot? Nincs elnöke, csak tagjai vannak: fontosságáról: kétnapos New York-i útján találkozni fog Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schrö­der német kancellárral is. Bush az interjúban nem tartotta lényeges­nek, hogy nagyobb politikai szere­pet engedjen át az ENSZ-nek az amerikai határozattervezet megsza­vazásáért cserébe, bár hasznosnak ítélte, ha a világszervezet segítene az iraki alaptörvény megalkotásá­ban és a választások előkészítésé­ben. Bush az amerikai határozatter­vezetről szólva kulcsfontosságúnak nevezte, hogy semmi se akadályoz­za a szuverenitás rendezett helyreál­lítását, vagyis szerinte először az al­kotmányt kell kidolgozni, majd vá­lasztásokat rendezni, és csak ezt kö­vetheti a hatalom átadása. Washing­ton abban bízik, hogy az új BT-hatá- rozat révén további országok külde­nek katonákat Irakba, vagy járulnak hozzá az újjáépítés költségeihez. Jacques Chirac francia elnök jelez­te: Párizs nem emel vétót az ameri­kai határozattervezet ellen, bár tá­mogatni csak akkor tudja, ha a ter­vezet rögzíti az iraki szuverenitás helyreállításának határidejét, a ha­talomátadás menetrendjét és az ENSZ kulcsszerepét. Kijelentette, hogy a szuverenitást jelképesen a lehető leghamarabb át kell adni a 25 tagú iraki kormányzó tanácsnak, majd pedig a valódi hatalmat is a következő 6-9 hónap során. Chirac erről a The New York Times tegnapi számának nyilatkozott, mielőtt el­Juraj Alner, Zora Bútorová, Ján Figel, Ján Langoš, Marta Šimečková és jómagam. Egyelőre ebben a formában működünk, de természetesen várjuk további közéleti személyiségek, vállalko­zók, s lényegében minden érdek­lődő állampolgár csatlakozását. Mit tudnak Pozsonyból tenni? Minden amerikai elnök szeret­te volna megdönteni a Castro- rezsimet, de még egyiknek sem sikerült. Mi nem akarjuk Castrót megdön­teni. Célunk a lehető legnagyobb mértékben kiterjeszteni a kubai bebörtönzöttek iránti érdeklő­dést és szolidaritást. Egyik lánc­szeme vagyunk a nagy nemzet­közi összefogásnak, hasonló akti­vitásokat kívánunk kifejteni, utazott az ENSZ-közgyűlés ülés­szakára. A francia elnök szombaton Berlinben Gerhard Schröder német kancellárral és Tony Blair brit kor­mányfővel tárgyalt, de nem jutottak dűlőre arról, hogy az amerikai erők mikor adják át a hatalmat az iraki­aknak. Blair vasárnap Jósé Maria Aznar spanyol kormányfővel is ta­nácskozott. Franciaország és Né­metország a szuverenitás gyorsabb helyreállítását sürgeti, és nagyobb szerepet szán a ENSZ-nek annál, mint ahogy azt az amerikai határo­zattervezet előirányozza. Washing­ton szerint a hatalmat csak demok­ratikus választással törvényesített vezetésnek lehet átadni, minden más megoldás csak kiélezné az ira­kiak belső ellentéteit. Moszkva nem küld békefenntar­tókat Irakba. A héten az USA-ba uta­zó Vlagyimir Putyin orosz elnök amerikai újságíróknak kifejtette: Oroszország ugyanakkor aláírja és végrehajtja a BT iraki határozatát, ha az az orosz érdekek figyelembe vételével készül el. Putyin szerint a BT-határozatban pontosan meg kell határozni az ENSZ-erők mandátu­mát, azt, hogy mi lesz a feladatuk és mennyi ideig fognak Irakban tartóz­kodni. Putyin úgy fogalmazott, hogy Irak kérdésében Oroszország több más államnál liberálisabb álláspon­tot képvisel. Például nem hiszi, hogy amíg az amerikai és brit csapatok je­len vannak, nem lehet szó semmifé­le rendezésről. mint amilyenek például 1989- ben bontakoztak ki a világban a nálunk bebörtönzöttek megsegí­tése érdekében. Hogyan tudnak rajtuk segí­teni? Őket mi nem tudjuk kihozni a börtönből, viszont a bebörtön­zöttek nélkülöző családjain tu­dunk és már segítettünk is. En­nek érdekében nyitottunk egy bankszámlát, hozzá lehet járulni: Ľudová banka, č.ú. 4020036463 /3100. A gyakorlati mellett poli­tikai segítséget is kívánunk nyúj­tani. Például odahatni a szlovák diplomáciára, hogy a Kubával va­ló létoldalú kapcsolatokban na­gyobb súllyal vesse fel az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdését, (-nák) Stockholm. Újabb gyanúsított személy került a svéd külügymi­niszter gyilkosa után nyomozó rendőrök látómezejébe. Mint a DPA svéd rendőrségi körökre hi­vatkozva tegnap beszámolt róla, a nyomozók „rendkívül érdekesnek” tartanak egy 30 éves ismeretlen MTI-HÍR Brüsszel. Jaap De Hoop Scheffer jelenlegi holland külügyminiszter lesz George Robertson utódja a NATO főtitkári posztján. Az észak­atlanti szövetség szóvivője meg­erősítette, hogy a jelölésről szóló hír immár hivatalos, a döntést teg­nap a NATO tagállamainak képvi­selői hozták meg Brüsszelben. A holland diplomácia 55 éves vezető­je, az eddig kereszténydemokrata színekben politizáló De Hoop Scheffer várhatóan három hóna­MTI-JELENTÉS New York. Irak megszállása csak egyik része volt annak a Közel-Ke­letre vonatkozó amerikai katonai beavatkozási tervnek, amely már 2001 novemberétől készen állt - állítja Wesley Clark, a demokrata párti elnökjelöltségért harcba in­dult nyugalmazott amerikai tábor­nok most megjelent könyvében. A NATO európai haderői volt főpa­rancsnokának könyve szerint Wa­shington 2001-re ötéves katonai Bukarest. Romániában négyszá­zezren igényeltek eddig a kedvez­ménytörvény alapján magyariga­zolványt - derült ki az RMDSZ által létrehozott központi tájékoztató iroda közleményéből. Ezen kívül 32 ezer diákigazolványa,4 628 peda­gógusigazolványt és 357 oktatói kártyát is igényeltek. A 2002-es férfit. Az illető állítólag együtt járt a már vizsgálati fogságba helye­zett 35 éves fő gyanúsítottal - Per Olof Svenssonnal - abban a stock­holmi áruházban, ahol szeptem­ber 10-én délután leszúrták Anna Lindhet. A miniszter asszony más­nap belehalt sérüléseibe, s a múlt szombaton, szűk családi körben temették el. Jaap De Hoop Scheffer az év végén veszi át a tisztséget Holland NATO-főtitkár Wesley Clark tábornok az iraki beavatkozásról Beavatkozási terv Négyszázezren igényeltek magyarigazolványt Székelyföld az élen MTI-HIR pon belül átveszi a NATO irányítá­sát a brit Robertsontól. A hónapok­kal ezelőtt kezdődött egyeztetések során nagy súllyal esett latba a je­löltek vagy pályázók országa is; az aránylag hamar eldőlt, hogy a nagy európai tagállamok most nem jöhetnek szóba. Egyébként Jaap de Hoop Scheffer lesz a NATO harmadik holland főtitkára. Dirk Stikker három évig volt főtitkár, Joseph Luns pedig a szövetség tör­ténetében a leghosszabb ideig, 13 évig töltötte be a tisztséget - általá­nos megelégedésre. tervet dolgozott ki, amely nem­csak Irakban irányzott elő beavat­kozást, de a térség több más álla­mában, így Libanonban, Szíriá­ban, Iránban, Szomáliában és Szu­dánban. „Micsoda tévedés, mintha terrorizmus csak ezekben az or­szágokban következhetne be” - ír­ja Clark. „Ez talán igaz a Hezbol- lahot támogató vagy a Hamásszal és a Hezbollahhal kapcsolatot tar­tó Szíria esetében. De e két mozga­lom egyike sem fenyegeti az ame­rikaiakat.” népszámlálás adatai alapján a ro­mániai magyarok 27,89 százaléka igényelt magyarigazolványt, s ez az arány a székelyföldi tájékoztató iro­dák körzetében volt a legmagasabb, ahol esetenként meghaladta a negy­ven százalékot. A legalacsonyabb volt az arány a Kárpátokon túli me­gyékben, ahol az igazolványigény­lők aránya nem érte el a magyar nemzetiségűek hét százalékát sem. MEGKÉRDEZTÜK A. Nagy Lászlót, a parlament emberi jogi bizottságának elnökét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom