Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-22 / 217. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 22. Nagyszünet 9 Ha kedved van a vizsgák előtt egy kis ujjgyakorlathoz, írj egy pályamunkát az 1956-os forradalomról Egyetemisták írásai 1956-ról Láss munkához, megéri! (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány pá­lyázatot hirdet az 1956-os forradalom és szabadság- harc 47. évfordulója tiszte­letére egyetemi hallgatók számára. AJÁNLÓ Tehát, ha egyetemi hallgató vagy, konyítasz valamit a történelemhez, és így még a nagy hajsza előtt van pár szabad napod arra, hogy megírj egy pályamunkát, akkor ne habozz, fogj bele! A pályamunkákat az alábbi téma­körökben lehet beadni: ♦ Forradalmi események a korabeli sajtóban. (1956. október 23. - de­cember 31. között megjelent ma­gyarországi és külföldi sajtótermé­kek alapján összeállított anyag.) ♦ A forradalom az 1957-es sajtó torzító tükrében. (Az események átértékelése a „győztes” szemszö­géből.) ♦ A megtorlás bírósági perei. (Hogyan érvényesül a „jog”) A pályázat célja: Az egyetemek történelem- és jog­hallgatóinak a figyelmét ráirányí­tani a magyar történelemnek erre a kimagasló eseményére. Az 1956-tal kapcsolatos történel­mi ismereteik elmélyítése. A korszak „joggyakorlásának” be­mutatása révén rávilágítani a megtorlás törvénytelenségeire. Az alapítvány ezzel a pályázatá­val is elő kívánja segíteni, hogy 1956 méltó helyre kerüljön az utókor emlékezetében. Az egyetemisták a pályaműveket 2003. szeptember 30-ig lehet be­nyújtani, a beadási határidő nap­ján 24 óráig postázott pályázato­kat fogadják el. Nagy kihívás ez a felhívás, ezért remélhetőleg sokan részt vesztek benne, hiszen egy pályázó több pályaművet is beadhat. A fenti témakörök bármelyike fel­dolgozható, de jó lenne, ha a pá­lyamű terjedelme lehetőleg nem haladná meg az 50 gépelt oldalt. A dolgozat mellé csatolnod kell az egyetemedtől egy igazolást a hallgatói jogviszonyodról. A pályázatok elbírálására az ala­pítvány a témakörök szaktekinté­lyeiből álló bíráló bizottságot kér fel. Mind a három témakörben az első és második helyezett pénz­díjban részesül (I. díj 150 000 fo­rint; a II. díj 100 000 forint), és a tizedik hellyel bezárólag a pálya- műveket kiadványban jelentetjük meg. A döntés után (2003. októ­ber 22.) az eredményről minden pályázót írásban értesítenek. Amennyiben kedvet csináltunk ne­ked a munkához, és szükséged van még pár információra, kérj felvilá­gosítást a muzeum56@netquick.hu e-mafl címen, (n, he) A korabeli sajtó eltorzította a tényeket (Képarchívum) Mindenki elől elbújhatunk? Tényleg nincs semmilyen módszer arra, hogy akaratunk ellenére belénk lássanak? Mit rejt és mit árul el rólunk a kézírásunk? FELDOLGOZÁS Talán te is érezted már azt, hogy nem szeretnéd, ha mások megtud­nák, milyen is vagy valójában. S valóban, az arcjátékunkkal és a mozdulatainkkal, a viselkedésünk­kel tökéletesen leplezni is tudjuk a valóságot. De mindenki elől elbúj­hatunk? Tényleg nincs semmilyen módszer arra, hogy akaratunk elle­nére belénk lássanak? Ki tudja, mi okból, de nagyon so­kan ódzkodunk attól, hogy más emberek előtt felfedjük valódi énünket. Talán azért, mert mások visszaélnének vele. Van, aki szereti megjátszani magát, mást mutat, mint amilyen valójában, mert tud­ja, hogy a környezete azt várja el tőle. Te éreztél már ilyet? Biztosan, hiszen abban a pillanatban, ha em­berek közé mész, máris számtalan elvárásnak kell megfelelned, s le­het, hogy megteszel valamit, mert azt kell tenned, de valójában egy­általán nem tudsz azonosulni vele, hiszen te teljesen más vagy legbe­lül. így vannak ezzel a felnőttek is, főként, ha tegyük fel egy új állást szeretnének megkapni, vagy más okból kell kifogástalanul szerepel­niük. Ilyenkor az ember szépen fel­öltözik, elegánsnak, megnyerőnek akar látszani, mindig mosolyog, még akkor is, ha éppen semmi ked­ve nincs hozzá, és megpróbálja a legjobb formáját hozni, hogy meg­nyerje embertársai szimpátiáját. Igen ám, de egy ideje nagy népsze­rűségnek kezdett örvendeni egy módszer, melyet, ha igazán hozzá­értő ember alkalmazott, bármilyen belső tulajdonságát ki tudott derí­teni valakinek, tehát hiába volt a nagy színjáték. Ennek a szakembernek pedig sem­mi másra nem volt szüksége, mint az adott személy kézírására. Rájöt­tek ugyanis, hogy a személyes kéz­írásból rengeteg dolgot ki lehet va­lakiről deríteni, akár akarja az ille­tő, akár nem. Éppen ezért már bűnügyek kiderítésekor is használ­ják, előfordulhat, hogy még nyom­ravezető is lehet a gyanúsított kéz­írása. A kézírás vizsgálásával kép­zett írásszakértők, más néven gra­fológusok foglalkoznak. Ók azt ál­lítják, hogy a kézírás nem más, mint az agy írása, ilyenkor az el­ménk tudatalattija jut el egészen az ujjainkig és az megmutatkozik a papíron. Sok helyen a kézírás vizs­gálata még a hazugságvizsgáló gép használatát is felcserélte, mert sok­kal megbízhatóbb módszernek bi­zonyult. Ahhoz azonban, hogy iga­zi jellemzést állítson fel egy írás- szakértő egy emberről az írása alapján, nem elegendő csupán ma­gánúton elsajátítania a grafológiai ismereteket, hanem komoly tanul­mányokat kell előtte folytatnia er­re specializálódott tanároktól a megfelelő tanfolyamokon. Mi az, amit a grafológus néz az írá­sodban? A MÉRET Van olyan ember, aki nagy méretű betűkkel ír. Ez törekvő alkatot ta­kar, az illetőnek nagy tervei van­nak. Ez az írásfajta jellemző példá­ul azokra, akik a szórakoztatóipar­ban dolgoznak. Mások egészen apró, kicsi betűt használnak. A kicsi betűk haszná­lata szerénységre és kisebbrendű­ségi érzésre utalhatnak, ugyanak­kor írójuk lehet tárgyilagos és tu­dományos beállítottságú ember is. A DŐLÉS Egyes emberek betűi balra, azaz visszafelé dőlnek, ami azt jelzi, hogy ők visszahúzódó, félénk sze­mélyiségek lehetnek. Ők teljesen elrejtik az érzelmeiket, és megle­hetősen passzívan viszonyulnak a környezetükhöz. Aztán azok, akiknek a betűi jobbra dőlnek, feltehetőleg érzelmes sze­mélyiséggel rendelkeznek, aki így ír, általában szeret elvegyülni a többi ember között. A SZÉLESSÉG Ezen belül ismerünk olyan írást, melyben a betűk hosszúra nyújtva, zsúfoltan egymás mellett helyez­kednek el. Gazdái többnyire fe­gyelmezett, de gátlásos emberek. Lehetnek ugyanakkor alattomosak és korlátoltak is. Ez nem a legjobb tulajdonságra utal. A másik a leve­gős írás, amikor a betűket jól szét­húzzák. Aki így ír, az általában közvetlen, szeret utazni. Olykor kapkod, és nem tud uralkodni ma­gán. A SZÓKÖZÖK Az is sokat számít, hogy egy írás­ban egy adott személy az egyes szavakat milyen távol írja egymás­tól. Egyik fajtája a tágas szóköz, akik ezt használják, nehezen ta­lálják fel magukat társaságban. Esetleg félrehúzódóak és magá­nyosak. Másik fajtája a szűk szó­köz, mely társas lényről árulko­dik. Persze jelentheti azt is, hogy az illető nem válogatja meg elég­gé a barátait. Az itt felsorolt szempontok a leg­fontosabbak, de azért az írásszak­értők dolga sokkal mélyebb és összetettebb, sőt, komoly és hosz- szú vizsgálatot kell végezniük ah­hoz, hogy egy személyről alapos és igazi képet állítsanak fel. (s, he) Ki tudja, mi okból, de nagyon sokan ódzkodunk attól, hogy más emberek előtt felfedjük valódi énünket. Talán azért, mert mások visszaélnének vele. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) NYELVSULI Leute von Welt - Klatsch und Tratsch Popdiva Madonna (45) veröffentlichte ihr erstes Kinderbuch mit dem Titel „Die englischen Rosen“. Vor zehn Jahren machte ihr Fotoband „Sex“ Schlagzeilen, Mitte der Neunziger druckte das US- Magazin „Vanity Fair“ Madonnas Schwangerschaftstagebuch. Nun will die Sängerin, die selbst zwei Kinder (Tochter Lourdes, 5, und Sohn Rocco, 3) hat, die Herzen der Kleinen erobern. Das Werk soll in über 100 Ländern - darunter Deutschland - und 42 Sprachen erscheinen. Harald Schmidt (46), Moderator, ist für die werbetreibende Industrie eine der attraktivsten Persönlichkeiten im Fernsehen. Nach Werbespots für Nescafé und die Deutsche Bahn werde der beliebte TV-Entertainer und bekennende Hypochonder Madonna veröffentlichte ihr erstes Kinderbuch (Képarchívum) ab 15. September für das bayerische Arzneimittelunternehmen Hexal Reklame machen. Schmidt, der nächste Woche bei Sat 1 aus seiner Sommerpause zurückkehrt, hat die Arzneimittelspots mit seiner Firma Bonito TV selbst produziert. (DW) SZÓTÁR ♦ nun will die Sängerin die Herzen der Kleinen erobern - az énekesnő most a legkiseb­bek szívét akarja megdobogtat­ni ♦ ist für die werbetreibende Industrie eine der attraktivsten Persönlichkeiten im Fernsehen - a reklámvüágnak ő az egyik leg­vonzóbb televíziós személyiség AKI NEM HISZI Éltető elem a só? KÍSÉRLET Köztudott, hogy a só az egyik legszükségesebb, létfontosságú elem, melyre mindannyiunknak szükségünk van. S nemcsak nekünk, de más élőlényeknek is. Ugyanakkor ismerjük a mondást, hogy jóból is megárt a sok, és ha ez igaz, akkor a só is ártalmas lehet nagyobb mennyiségben. Hogy megtudjuk, tényleg így van-e, járjunk utána mi magunk a dolognak! Minden élőlény szervezetének egyensúlyban tartásához elengedhe­tetlen a só fogyasztása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sót sóval kell enni, hiszen a szükséges mennyiség egy ember esetében, függő­en persze az életkorától, csupán milligrammokban mérhető. Az állatok ösztönösen keresik a sóforrást, s bár nem tudják miért, de a szervezetük jelzi, ha hiányolja a sót. Ezért is szoktak a vadá­szok az erdőkben itt-ott kisebb sótömböket elhelyezni, hogy meg­könnyítsék a vadak helyzetét. S ugyanez érvényes a növényekre is, hiszen - főleg a nagy növény­kedvelők körében köztudott ez - ha azt szeretnénk, hogy egy vágott virág tovább szép maradjon, jó egy kis csipet sót a vizébe szórni, így továbbjut a szükséges ásványi anyagokhoz, s tovább is marad szép. Igen ám, de van egy hátulütője a dolognak! Bármennyire is létfon­tosságú elem a só, nagy mennyiségben nagyon is ártalmas lehet. Ha valaki sósán szereti az ételeket, és éveken át a már eleve sózott ételt is megsózza még evés előtt, felvállalja például annak a kockázatát, hogy különböző betegségek kialakulását megkönnyítse, mint példá­ul a gyomorrákét is. Es mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a növé­nyekre sincs jó hatással a sok só, mint az, hogy télen, az utak eljege­sedése miatt sokáig használt só helyett manapság már inkább ho­mokot vagy salakot használnak, mert az út mentén élő fák nagyon megsínylették a nagy sómennyiséget. Talán könnyebben megérted miről is van szó, ha elvégzed a követ­kező kísérletet. A kísérlethez a következő dolgok szükségesek: négy kis cserepes növény, só, víz. Nem kell mást tenned, mint a négy kis növényt napokon át öntözni. Az egyiket csak sima vízzel, a másikat egy teáskanál sóval elkevert vízzel, a harmadikat 5 púpozott teáskanál sóval elkevert vízzel, a negyediket pedig azzal a pohár vízzel, melyben 10 púpozott teáska­nál sót kevertél el. Mindegyik esetben a feltűntetett sómennyiséget egy pohár vízhez add hozzá. Az a növény, melyet a legnagyobb sókoncentrációjú vízzel locsoltál, alig néhány nap alatt el fog pusztulni. A kisebb koncentrációjú oldat alkalmazásakor csak a levelek színeződnek el, és a növény növeke­dése megáll, s ezekben az esetekben is sajnos csak rövid ideig képe­sek a növény túlélni a só hatását. A kísérlet tehát azt igazolja, hogy a só a növényekre nézve erős mé­reg, de az ember szervezete is megsínyli a nagy mennyiségű só fo­gyasztását. Vigyázzunk magunkra és figyeljünk ezentúl jobban arra, hogy mennyi sót használunk! (u, he)

Next

/
Oldalképek
Tartalom