Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-20 / 216. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 20. Nemcsak a húszéveseké a világ... Értékes tápanyagforrás A tojás az egyik legrégibb és leg­kedveltebb élelmünk. Gyorsan és egyszerűen elkészíthető. Hatásá­ról azonban megoszlanak a véle­mények. Mit is lehet tudni a tojás­ról? Elsősorban azt, hogy mind­azt az anyagot tartalmazza, amely szükséges az élet fenntar­tásához: fehérjét, zsiradékot, vi­taminokat. A fehérje ugyanolyan aminosavakat tartalmaz, mint az anyatej, a tojássárgája pedig a lecitin legfőbb forrása. A fehérjé­ben található nagy mennyiségű B2-vitamin és niacin, a sárgájá­ban A-, D- és E-vitamin. Ásványi anyagokban is gazdag táplálék, van benne kén, kálium, nátrium, foszfor, kalcium és magnézium, a sárgájában cink és vas. KI A HIBÁS? Volt idő, amikor magas koleszte­rintartalma miatt száműzték az étrendünkből, de ma már egyre több szakember hangoztatja: a vér magas koleszterinszintjét többnyire az emésztőrendszer nem megfelelő működése okoz­za. A szakirodalom már régeb­ben is sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Pl. egy amerikai tu­dós évekig figyelte az összefüg­gést a tojásfogyasztás valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között. Kísérletei so­rán azt tapasztalta, hogy miután a tojásfogyasztást 30 százalék­kal csökkentette, a szív- és ér­rendszeri betegségben elhuny­tak száma 20 százalékkal megnövekedett. Honnan szár­mazik tehát a nézet, hogy a to­jásfogyasztás káros az egészség­re? Figyelmeztető hangok azu­tánjelentek meg, mikor némely állatfajoknál tiszta koleszterin­nel érelmeszesedést tudtak elő­idézni. Később azonban kide­rült, hogy míg egy-egy faj érzé­kenynek bizonyult a koleszterin­nel szemben, más fajok nem. Mit tegyünk: lemondjunk a to­jásról vagy sem? Elsősorban tudnunk kellene mi is az a ko­leszterin. Ami vegyi összetételét illeti, ez egy állati eredetű policiklikus hidroauromatikus alkohol. Zsírsavakhoz kötődve megtalálható az agyban, ideg­szálakban, epehólyagba, mel­lékvesében és a test egyéb szer­veiben is.Fontos szerepet tölt be az egyes hormonok és a D-vita- min képződésében, a zsírsavak anyagcseréjében és szállításá­ban. A szervezet funkcióinak jó működéséhez szükséges kolesz­terin egy részét az élelemből szerzi be, a többit maga állítja Dr. Kvasz Éva elő, naponta 1550-2000 mg mennyiségben. Az összehasonlí­tás végett meg kell jegyezni, hogy 1 tojás 250 mg koleszterint tartalmaz. Jogosan tehető fel tehát a kérdés: összefüggésbe hozható-e a tojás fogyasztása az érelmeszesedés gyakoriságával? KOCKÁZATI TÉNYEZŐK E kérdésre egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni nem le­het. Az érelmeszesedés kialakulá­sa kockázati tényezőktől függ. Melyek ezek? Öröklődési hajlam, nem, életkor, magas vérnyomás, kevés mozgás, túlsúly, dohány­zás, alkohol és kávé fogyasztása, stressz és egyebek. A kockázati tényezők között előkelő helyet foglalnak el a rossz étkezési szo­kások, a sok hús, zsiradék, a ma­gas cukorfogyasztás, és természe­tesen ide lehet sorolni a túlzott tojásfogyasztást is. Mindenki figyeljen oda, hogy élelme elegendő építőanyagot - vitamint, ásványi sót és nyomele­met - tartalmazzon szem előtt tartva, hogy az idősödő szervezet mást igényel, mint a fiatal, mást a fizikai és mást a szellemi dolgo­zó. Az okos ember odafigyel, hogy környezetében és szokásai között található-e kockázati té­nyező, és ha igen, igyekszik ezt kiiktatni, szokásain változtatni. Visszatérve a tojásfogyasztásra, a legújabb kutatások alapján nem kell és nem is szabad az egészsé­ges ember étlapjáról kivonni a to­jást. Fizikai munkát végző egyé­nek hetente 6-7 tojást fogyassza­nak, iskoláskorú gyermekek 4-6 darabot, és az idős ember hetente 5 tojást. A csökkent tojásfogyasz­tás ajánlott a már kialakult magasvérnyomás, érelmeszese­dés esetén. Az idős ember mérsé­kelje a tojásfogyasztást akkor is, ha beteg. Tudni kell, hogy az egy­oldalú táplálkozás, ill. a túltáp- láltság igen nagy veszélyt jelent, és ez vonatkozik a tojásfogyasz­tásra is. Már Paracelsus is azt állította: A mennyiségtől függ, hogy valami mérgező-e vagy nem Sózzunk, de csak mértékkel FIGYELMEZTETŐ ehezen találunk olyan receptet, amely nem tartalmaz sót. De vajon mennyi sóra van szüksége szerve­zetünknek. Már Para­celsus is azt állította, hogy a mennyiségtől függ, hogy valami mérgező-e vagy nem. A FEHÉR KRISTÁLY EREJE A só kitűnő tartósítószer, a múlt­ban főleg húst és zöldséget tartó­sítottak vele, amivel megakadá­lyozták az étel értéktelenedését. Két alapvető elemet tartalmaz: nátriumot és klórt. E két vegyi anyag megfelelő mennyisége tartja fenn az emberi szervezet egyensúlyát. A só ezenkívül a test folyadékainak fő ásványi anyaga is: a vérplazmáé, a nyiro­kfolyadéké, stb. A benne lévő nát­rium megköti a vizet, s ez bizto­sítja a szervezetnek az állandó fo­lyadékmennyiséget. Helyes ada­golás esetén megakadályozza hő­mérséklet okozta folyadék-csök­kenést. Biztosítja az izmok és ide­gek működését. Az olyan fontos nedvek is tartalmaznak sót, mint a gyomorsav, epe, a hasnyálmi­rigy emésztőnedvei, izzadság, nyál, széklet. A benne lévő nátri­um elengedhetetlen az anyagcse­réhez. A só serkenti az emésztést, tisztít­ja a gyomrot. Régen bélfertőzés elleni szerként is használták. To­rok-, mandula- és ínygyulladás­kor öblítőként alkalmazzuk. Ha­tékonyan elkerülhetjük vele a náthát, ha orrüregeinket sós víz­zel kiöblítjük. Kedvezően hat a bőrre is, biztosít­ja intenzív vérbőségét. Nem vélet­lenül utaznak a bőrbetegek és re­umások a tengerhez. NE SÓZZUK TÚL AZ ÉTELÜNKET A családok többségében túlsózzák az ételt. Lehet, hogy önök közül so­kan már reggel elfogyasztják az egész napi sómennyiségüket. Szlo­vákiában a napi sófogyasztás 10-12 gramm egy személyre, általában 3-5 gramm elég lenne. Nagyon rossz szokás az ételek túlsózása. Idővel sófüggőség alakulhat ki. Ezt valójá­ban a gyermekkortól építgetjük. A gyermekek például előnyben része­sítik a kevésbé sós ételeket. Ami a felnőtteknek normális, a gyerme­keknek sós, ezért ügyeljünk arra, mennyire sózzuk a gyermekek étele­it. Minden ember más sómennyiséget igényel. Figyelembe kell venni az életkort, az egészségi állapotot, a rendszeres fizikai aktivitást, az év­szakot. Nyáron például többet kell sózni, mert az izzadással sok ásvá­nyi anyagot veszít a szervezet. Ezt pótolni kell. Az időseknek keveseb­bet kell fogyasztani. A túlzott sózás később egészségi pa­naszokat okozhat. Ilyenkor a só megmutatja negatív arcát. Például úgy, hogy több folyadékot kívánunk, a vesének jobban kell dolgoznia. A sok só következtében a szervezet visszatartja a vizet, ami rosszullétet és lábdagadást okoz. Megzavarhatja a fehéije anyagcseréjét és ezzel élel­mezési zavart okoz. A leggyakoribb probléma a magas vérnyomás. Ha valakinek már ki­alakult magas vérnyomása van, a só korlátozása kötelező. Alacso­nyabb a vérnyomás azon emberek esetében, akik kevesebb, mint 4 g sót fogyasztanak naponta. Ennek ellenére a betegség kialakulását komplexen kell megítélni. Közre­játszik a öröklődés is. Ha a szü­lőknek is magas a vérnyomásuk, az esetek 50 százalékában a gyer­meknek is magas lesz. Közreját­szik továbbá a stressz, a nagy test­súly, a hormonális változások, a veseelégtelenség és az érelmesze­sedés. Komoly problémák adódnak a túlzott sófogyasztásból terhesség idején. A terhes nők lába megda­gad, felmegy a vérnyomása. A HIÁNY IS KÁROS Télen nem szabad csökkenteni a sómennyiséget. Megoldás lehet a tengeri só használata, amely több magnéziumot, káliumot tartal­maz. Csökkenteni szeretné a sófo­gyasztást? ♦ Ne igyon sört, mert 3,5 dl 25 mg nátriumot tartalmaz. ♦ Sütéskor kevesebb sütőport és szódabikarbónát használjon. ♦ Félkészáru vásárlásakor ügyeljen arra, hogy a termék mennyi nátriu­mot tartalmaz. ♦ Korlátozza a füstölt hús, szalonna, virsli, kolbász, sült krumpli, sós mo­gyoró, vagy a zacskós leves fogyasz­tását. Ezekben ugyanis rejtett só van. Érdekes, hogy egy liter tehéntej 500 mg nátriumot tartalmaz. ♦ Ügyeljen arra, hogy milyen ás­ványvizet fogyaszt. Kalóriaértéke ugyan alacsony lehet, de sok sót tar­talmazhat. ♦ Tegye el a sótartót az asztalról. Nem csábít túlsózásra. ♦ Igyekezzen a sót fűszerrel he­lyettesíteni: hagymával, fokhagy­mával vagy más zöldséggel. A konyhasó elválaszthatatlan ré­sze a jód. A múltban azonban ez nem volt így. Épp a jódhiány mi­att Szlovákiában problémák ala­kultak ki a pajzsmiriggyel. 1951 óta, amióta Szlovákiában a sótjó- dozzák, csökkent a betegek szá­ma. Ez is azt bizonyítja, hogy a jód rendkívül fontos a szervezet működéséhez. Befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely a növekedéshez és a fejlődéshez szükséges hormont termeli, de a központi idegrendszer működéséhez is nagyon fontos. ORVOS! SZÓTÁR Elektromágneses hatásokkal dolgozva három dimenziós képét készít az emberi testről Jön a zsírdetektor Biliuria Bilirubinuria, epevizelés. Büirubin megjelenése a vizeletben. Rend­szerint az epefolyás zavarát jelzi. Bimanuális vizsgálat Kétkezes vizsgálat. Az orvos egyik kezével a hüvely vagy a végbél fe­lől, míg a másikkal a hasfal felől tapintja a vizsgálandó szervet vagy területet. Biológiai próba Élettani próba. Vérátömlesztés­nél a beadandó vér esetleges in­kompatibilitásának megítélésére szolgáló eljárás. A beteg szerve­zetébe a transzfúzión keresztül kis mennyiségű, maradandó ká­rosodást nem okozó vért juttat­nak, majd a beteget 35 percig megfigyelik. Panasz- és tünet­mentesség esetén az eljárást na­gyobb menynyiségű vér felhasz­nálásával fnegismétlik, és ha semmilyen kóros elváltozás nem történik, a próbát negatívnak mi­nősítik és a transzfúziót a kívánt sebességgel és mennyiséggel folytathatják. Biopszia Szövetmintavétel. Mintavétel élő szövetekből (bőr, máj, gyomor, emlő, hörgők stb.) mikroszkópos vizsgálathoz a pontosabb diagnó­zis megállapítására. Ha ez vé­kony tűvel történik speciális pisz­toly segítségével, akkor aspiráci- ós tűbiopsziáról beszélünk. Boka A külboka tulajdonképpen a szár- kapocscsont alsó végének kidom- borodása, a belboka pedig a síp­csont alsó vége. Bolyhosság Villozitás. Apró szálak szőrös bőr­felületre emlékeztető tömege a nyálkahártyán. HÍR A „hájtechnológia“ legújabb vívmá­nya a zsirdetektor, amely megvál­toztatja az edzőtermi startot: az em­ber nem bemelegítéssel kezd, ha­nem előbb beáll a zsírdetektor, egy letapogató berendezés mögé, amely könyörtelen őszinteséggel, szépítés nélkül megmutatja neki, mely test­tájain vannak a legsürgősebben le­dolgozandó zsírpárnák. A brit kutatók által szerkesztett háj­letapogató gép elektromágneses ha­tásokkal dolgozva három dimenziós képet készít az emberi testről - írta a Reuters brit hírügynökség a New Scientist című folyóiratot idézve. A masinának mindössze fél percre van szüksége ahhoz, hogy pontosan be­mérje az emberi test különböző ré­szein felhalmozódott zsírlerakódá­sokat, megállapítsa, melyek eltünte­tése a legsürgetőbb, és tájékoztas­son arról is, hogy mely gyakorlatok a legalkalmasabbak az adott hely fö­lös hájának elégetésére. A gép nemcsak az elszánt test­edzők és fogyókúrázók számára le­het hasznos - mondják a feltalálók, egy norwich-i kutatóintézet mun­katársai - hanem alkalmas arra is, hogy tájékoztatás adjon a gyerme­kek zsírszöveteinek fejlődéséről, fi­gyelemmel kísérje a várandós asz- szonyok hízásának és esetleges el­hízásának mértékét, és ellenőrizze a sérülésből lábadozó betegek re­generálódását. Hasznos segítséget ád betegségek megelőzéséhez is, hiszen a test zsírlerakódásainak el­helyezkedése támpontot adhat ar­ra, hogy az illető mennyire hajla­mos szív-és keringési betegségek­re, illetve cukorbajra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom