Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-18 / 214. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 18. Roma est a Márai Stúdióban . Kassa. Roma est lesz holnap a Thália Színház Márai Stúdiójában, ahol az ózdi roma önkormányzat jóvoltából és Szerencsés János kas­sai magyar konzul védnöksége alatt színes műsor váija az érdeklődő­ket. Lesz szavalat, hegedűszó, irodalmi színpad, divatbemutató, rockzenekar, sőt az ózdi zeneiskola barokk fúvósegyüttese is bemu­tatkozik. Az előtérben ráadásul ózdi pékek süteményeit csodálhatják és kóstolhatják meg a nézők. A szervezők szerint magyarországi ro­mák együttműködési lehetőségeket keresnek Kassán a kultúra terüle­tén, ennek első lépése a holnapi est, amely 17.30-kor kezdődik, (juk) Szivarfüstben - könyvbemutató Párkány. Béla von Goffa (Hajtman Béla): Szivarfüstben című köte­tét mutatja be Németh Zoltán irodalomkritikus ma 19 órától a Cse- madok székházában. A bemutató után a szerző a helyszínen dedi­kálja könyvét. Közreműködik: Buchlovics Péter, (m) Zorba, a görög Dunaszerdahelyen N Dunaszerdahely. Ma 19 órai kezdettel a kassai Thália Színház tár­sulata a Városi Művelődési Központban bemutatja a Zorba, a görög című drámát, a híres Kazantszakisz-regény színpadi változatát. Je­gyek helyben, a pénztárban kaphatók, (v) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Zorba (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 11, 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chicago (amerikai-kanadai) 16 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 18, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: A Karib-tenger kaló­zai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 13.20, 14.20, 15.20, 16.10, 17.10,18.10,19,20,21,21.50 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 14.15, 16.25, 18.35, 20.45 Hasrapacsi (cseh) 13.30, 16.05, 18.45, 21.20 Túl mindenen (amerikai) 13.05, 15.15, 17.30, 19.45, 22 A Mindenöó (amerikai) 14.10,16.20,17.45,18.30,19.55,20.40,22.05 KASSA TATRA: A csendes amerikai (amerikai) 16,18 Equüibrium (amerikai) 20 CAPITOL: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (ameri­kai) 17, 20 ÚSMEV: Pokolba a szerelemmel (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: A patkányfogó (cseh) 19.30 VÁGSELĽYE - VMK: Puskaporos hordó (jugoszláv) 20 PÁRKÁNY-DANUBIUS: Lara Croft: Tomb Raider 2-Az élet bölcső­je (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Kóla, puska, sült krumpli (ameri­kai) 16.30 A diktátor (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pi­nocchio (olasz) 16.30 Az olasz meló (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Boldog Születésnapot! (magyar) 15,17.30,19.45 Darkness - A rettegés háza (amerikai-spanyol) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Dok­tor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A fülke (ameri­kai) 20.15 Az igazság órája (amerikai) 20 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14, 16.45, 19.30 A Minden6ó (ame­rikai) 13.30,15.45,18,20.15 Miről álmodik a lány (amerikai) 14.15, 18.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.15, 16, 18 Terminátor 3.-A gépek lázadása (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Holnap: rendhagyó lemezbemutató Komáromban Póttá Géza a RÉV-ben ELŐZETESÜNK Komárom. Magyar és szlovák nép­dalokat, műdalokat, cigánynóták­at, könnyűzenei slágereket és film­zenéket hallgathat bárki, aki ellá­togat holnap 19.30-kor a komáro­mi RÉV - A magyar kultúra házá­ba. Akik mindezt tolmácsolják: Póttá Géza abaújszinai cigányprí­más és zenekara. A széles repertoár sokakban azt az érzést keltheti, hogy össze nem férő zenei stílusok kavalkádjával talál­kozhatunk a CD-n és a pénteki kon­certen. Ez még sincs így. Póttá Géza azon cigányzenészek egyik utolsó képviselője, akiknek legfőbb jöve­delmük a zenéléstől függött: minél jobban ki tudták szolgálni megren­delőik igényeit, annál többször hív­ták őket. így bővült idővel fokoza­tosan a repertoár akár rádióból át­vett slágerekkel, melyeket a zenész zseniális stílusérzékével átalakít, kidíszít vagy cigány szöveggel éne­kel. És mindehhez egy csodálatos előadásmód párosul. „Olyan dalla­mok ezek, melyeket a cigányok ma­gukénak éreznek és tartanak...” - írja Árendás Péter. Holnap a Duna TV Indul a nap cí­mű reggeli műsorában is bemutat­kozik Póttá Géza, aki idén a Magyar Köztársaság Népművészet mestere kitüntetését vehette át a magyar parlamentben. Ezért is lehet érde­kes az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes és a RÉV szervezésében bemutatásra kerülő népzenei le­mez. Ugyanezzel a koncerttel lép fel a zenekar szombaton a XTV. Or­szágos Szezonnyitó Táncházi Mu­latságon Budapesten a Fővárosi Művelődési Házban (FMH). Póttá Géza (Fotó: ISZMT) A Magyar Intézetben is látható kiállítás az Illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja kísérőrendezvényeként Kortárs magyar illusztráció Az illusztráció a szöveg és az illusztrátor lelkének találkozása (Horváth Árpád felvétele) Az illusztráció a művész szá­mára szellemi találkozás le­het Dantéval, Arany Jánossal, Verne Gyulával, Ady Endrével, Nagy Lászlóval... A Magyar Köztársaság pozsonyi Kultu­rális Intézetében október 31- éig tekinthetik meg az érdek­lődők a Kortárs magyar il­lusztráció című kiáUítást. HORVÁTH ERIKA A kortárs magyar illusztrátorok munkáiból készült válogatás a szlo­vák fővárosban immár tizenkilen­cedik alkalommal megrendezett Il­lusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléjához kapcsolódik. Az Il­lusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja idején a szlovák főváros az illusztrátor szakma központjává válik. A képzőművészeknek ez a rendezvénysorozat lehetőséget ad a megmérettetésre, az összehason­lításra, az eredmények felmutatá­sára az egyes országok között, s mindenki megtudhatja, hol tart ma a szakma, mit is ért el az elmúlt idő­szakban. A Magyar Illusztrátorok Társasága már második alkalommal állítja ki tagjainak munkáit a Magyar Intézet­ben. A tárlatot Sárkány Győző, a Ma­gyar Illusztrátorok Társaságának el­nöke nyitotta meg. A magyarországi illusztrátoroknak sokáig nem volt szervezetük, mi­közben külföldön virágzik e műfaj. Egyes neves grafikusok és illuszt­rátorok előbb voltak tagjai külföldi illusztrátor társaságoknak és szö­vetségeknek, mint a magyarnak. Ez az állapot az illusztráció sajátos magyarországi helyzetéből fakadt, hiszen nem vállalta fel igazán sem a képgrafika, sem az alkalmazott grafika, így a műfaj sokáig periféri­ára szorult. A Magyar Illusztrátorok Társasága tíz évvel ezelőtti megalakulása óta számos hazai és nemzetközi kiállítá­son és rendezvényen vett részt. Ed­dig a társaság 35 magyarországi, 44 nemzetközi kiállításon, szakmai programon szerepelt, tevékenységé­ről 70 tanulmány, újságcikk jelent meg. A kiállítások és szakmai prog­ramok nagy száma is jelzi, hogy a társaság az elmúlt időszakban aktí­van tevékenykedett. Eddigi szerep­léseinek köszönhetően nemzetközi­leg elismert külföldi illusztrátorok is szívesen bekapcsolódnak a társaság programjaiba. így e jelenlegi kiállí­táson is szerepel a németországi születésű, de Angliában élő Axel Sheffler, aki tiszteletbeli tagja a Ma­gyar Illusztrátorok Társaságának. A kiállításon egyebek között megte­kinthetőek az olasz Giovanni Man­na, a japán Hitomi Endow, Janko- vics Marcell, Rényi Krisztina, Vida Győző és még számos ismert ma­gyar illusztrátor munkái. A pozsonyi közönség előtti bemu­tatkozást a magyar illusztrátor szakma ünnepeként jellemezte Sárkány Győző. A rajz nemcsak kifejezője az írott szövegnek, hanem az is feladata, hogy olyasmit tárjon fel, láttasson meg, amire a szó már nem képes, de a kép sugárzása révén közvetíte­ni tud. Az elmúlt években a hossza­dalmas, igényes -*nunka eredmé­nyeként nemzetközi mércével mér­ve is értékes gyermekkönyvek szü­lettek. Köszönhető ez annak a Ma­gyarországon bevált műhelymun­kának, amikor is az író, az illuszt­rátor, a kiadó, a könyvtervező és a nyomda talált egymásra, és alko­tott egységes művet. Ennek jó pél­dája Rényi Krisztina könyve, mely idén jelent meg a Móra Kiadó gon­dozásában. Remélhetőleg a jövő­ben is folytatódik majd ez a meg­kezdett műhelymunka, amely pél­daként is szolgálhat a többi ma­gyar és a határon túli gyermek­könyvkiadók előtt, hogy érdemes összefogni az illusztrátor szakmá­nak és a kiadónak, és létrehozni jó, szép és világviszonylatban is szín­vonalas gyermekkönyveket. KÖBE ZÁRT EMLÉKEK A Szent Márton-szélcesegyház BROGYÁNYI MIHÁLY LŐRINCZ ADRIÁN A számtalan fontos, Pozsonyban le­játszódott történelmi esemény kö­zül kétségtelenül koronázó városi rangra emelése volt az, amely euró­pai viszonylatban is ismertté tette. Hogy mikor és miért kapta a város ezt a megtisztelő rangot, arról már írtunk. A koronázás helyszínének, a Szent Márton-székesegyháznak vi­szont lényegesen több kultúrtörté­neti értéke van, mint amennyit a tör­ténelmi, illetve művészettörténeti tárgyú könyvek felsorolnak. A székesegyház a város fő plébánia- templomaként keletkezett; elődje a Várban található, Szent István király által alapított, a Legszentebb Meg­váltónak szentelt templom, míg a mai székesegyház helyén a XIII. szá­zadban emelt román stílusú épít­mény állt. Ez a lakosság számának rohamos növekedésével szűkösnek bizonyult, ezért a XIV. század elején Pozsony népe a templom körülépíté- sébe fogott. Ez szó szerint értendő, hiszen a kisebb templomot csupán akkor bontották le, amikor a köré épült nagyobbnak a falai fel voltak húzva. Érdekes módon a székesegy­ház a város védelmi rendszerének is a részévé vált, hiszen falai beleol­vadtak a várost védő falakba, ami Európában egyedülállóvá tette. Épí­téséből a prágai Szent Vitus-, illetve a bécsi Szent István-székesegyház mesterei is kivették részüket; talán ennek is köszönhető, hogy szinte va­lamennyi, akkor ismert stílusjegyeit magán viseli. Fokozottan érvényes ez belső kialakítására; az avatatlan szemlélő is észreveheti, hogy ahány kapu, ablak található az építmé­nyen, az szinte mind más stílusban lett kialakítva. Tizennyolc méter magas, a gótika utolsó szakaszát idéző szentélyének építését maga Mátyás király is támogatta - nem csak eszmeileg, hanem csengő ara­nyakkal is. Hiába, akkoriban más idők jártak... A székesegyház legrégebbi, északi kapuja helyén egykor Szent Anna kápolnája állott. A másik, be nem fe­jezett déli kapu a gótika legkésőbbi szakaszából származik, és az ismert bécsi építőművész, Anton Pilgram alkotása. Érdekes, hogy az általa al­kalmazott formaelemek még góti­kusak, ám a felfogás már rene­szánsz. A korabeli szokásoknak megfelelő­en, a székesegyház közvetlen kör­nyéke is temetőként szolgált. Míg a szegények csak a templomtól távo­labb, a gazdag polgárok pedig hoz­zá közelebb, a „bennfentesek” akár a székesegyházban, illetve az alatta kialakított kriptarendszerben is te­metkezhettek. A plébánosok, illetve mecénások porhüvelyein kívül a székesegyház mélyében helyezték el Alamizsnás Szent János földi ma­radványait is, melyet maga a török szultán ajándékozott Corvin Má­tyásnak. Az egyik katakombában négy, mesterien megmunkált réz­koporsó található, hercegprímási cí­merekkel és jelvényekkel díszítve. Ezekben Esterházy Imre, Csáky Miklós, Barkóczy Ferenc, illetve Batthyány József hercegprímások, esztergomi érsekek földi maradvá­nyai porladnak. Ugyanebből a kata­kombából került elő az az átlőtt üvegkoporsó is, mely ma is oly sok találgatás tárgyát képezi - ebből tűnt el ugyanis 1944-ben Anton Hlinka holtteste, s a mai napig sem került elő. Míg a történelem viharai és a hábo­rúk nem pusztították el a székesegy­házat, belseje nem tudott ellenállni a művészettörténészek .jóindulatú” reformjainak. 1896-ban például regotizálták: a reneszánsz, barokk, rokokó építményeket oltárokat el­pusztították. Az 1960-as években el­távolították a neogótikus berende­zést is, a stílusegység megőrzőse ér­dekében. E korszaknak állít szomo­rú emléket az egyik oldalhajóban el­helyezett, csonka állapotában is fen­séges lovas szobor, mely a köpenyét ketté hasító, annak egyik felét a kol­dusnak nyújtó Szent Mártont nem római centurióként, hanem magyar nemesi ruhában, lovon ábrázolja, arcvonásait Esterházy Imre érsekről mintázva. Ló az oltáron? Pogány magyar szokás! - vélhették a „refor­mátorok”, amikor „nagy művüket” véghez vitték. Álljon itt még néhány kultúrtörté­neti adalék: a székesegyházban ta­lálható Pázmány Péter epitáfiuma, valamint a Felvidék felemelkedése terén oly sok érdemet szerzett Pállfyak családi kriptája. A XIX. szá­zad 30-as éveiben megfordult itt Beethoven is, majd Ferenc József ki­rállyá koronázása alkalmával maga Liszt Ferenc vezényelte itt az erre az alkalomra komponált Koronázási miséjét (megjegyzendő: a Szent Er- zsébet-oratóriumot szintén Pozsony nemes városa számára írta). A ke­vésbé ismert, ám tehetséges zene­szerző, gróf Zichy Géza Szent Erzsé­bet legendája című zeneművét szin­tén a székesegyházban mutatták be. 1618-ban a reformáció híres pré­dikátora, Alvinczy Ferenc intézett dörgedelmes beszédet nyájához e falak között; ő tűzette ki a kakast is a templom tornyára, mely a mai na­pig ott áll. Bizonyos Pray György, a jezsuita gimnázium tanára a dóm tornyának levéltárában találta meg a XVIII. század végén a később róla elnevezett kódexet, mely a „Halotti beszéd és Könyörgés”-t tartalmaz­za. Végezetül pedig: ha hihetünk a legendának, Erkel Ferencet a szé­kesegyház harangjainak kongása ihlette Himnuszunk zenéjének megírására. Úgy nézzünk hát fel az arany korona ékesítette székesegyház tornyára... Koronázás a Szent Márton-székesegyházban „ (Könözsi István felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom