Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-18 / 214. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 18. FÓKUSZBAN: POLITIKUSOK ELLENI MERÉNYLETEK Folytatják a múlt héten meggyilkolt svéd külügyminiszter, Anna Lindh feltételezett gyilkosának kihallgatását Politikusaink aránylag szabadon mozoghatnak Bizonytalanok a svéd rendőrök Ugyanaz a személy? Az áruházi kamera felvétele és az elfogás pillanata. (TASR- és ČTK-felvétel) Stockholm. A svéd rendőrség tegnap reggel folytatta az An­na Lindh külügyminiszter meggyilkolása ügyében előző nap elfogott főgyanúsított ki­hallgatását. A gyanúsítottnak állítólag nincs alibije a gyil­kosság idejére, de semmit sem erősítettek meg a rend­őrök, mert az ügyész hírzárla­tot rendelt el a gyilokossággal kapcsolatban. MTI-HÍREK Az éjszakai, első kihallgatáson mindössze személyazonosságát tisz­tázták és arról kellett nyilatkoznia, hogy bűnösnek vallja-e magát - mondta Stína Wessling rendőrségi szóvivő. Részletes, ügyvéd jelenlét­ében folytatott kikérdezése délután kezdődött meg, miközben több kö­zelebbről meg nem nevezett helyi­ségben házkutatást tartottak és ki­hallgatták a férfi családtagjait. A szóvivő a nyomozásban elért áttörés ellenére hangsúlyozta, változatlan intenzitással nyomoznak mintegy öt másik lehetséges gyanúsított után is, keresésükbe bekapcsolódott a szom­szédos Finnország és Dánia rendőr­sége. Hozzátette, hogy az ügy felde­rítése akár hónapokig is eltarthat. Az Expressen című újság úgy tudja, hogy a férfi tagadta a vádat, amit a rendőrségi szóvivő nem erősített meg. Korábbi lapértesüléseket cáfol­va közölte: semmi nem utal a me­rénylet szélsőjobboldali hátterére. A férfi azonosítása után több újság is arról számolt be, hogy a feltételezett gyilkos barátságban áll svéd neonáci vezetőkkel. A rendőrség képviselői minden megnyilatkozásukban óva intenek az őrizetbe vétel „túlértéke­lésétől”. A férfi elfogását „mérvadó gyanús mozzanatokkal” indokolták, ami a svéd törvényekben biztosított leggyengébb lehetőség. A 35 éves gyanúsítottat a rendőrség civil ruhás nyomozói egy Stockholm elővárosában, Solnában fekvő csap­székben vették őrizetbe a Rasunda futballstadion mellett, ahol cimbo­ráival egy mérkőzést nézett. A több­szörösen büntetett svéd férfi, akinek nevét mind ez ideig nem hozták nyilvánosságra, fegyvertelen volt és nem tanúsított ellenállást elvezeté­sekor. A Svenska Dagbladet című új­ság szerint a néhai külügyminiszter férje és mindkét fia a kocsma közvet­len közelében tartózkodott, a stadi­onban nézte a meccset, amikor a fel­tételezett gyilkost őrizetbe vették. A szóban forgó személyt a gyilkos­ság több szemtanúja azonosította áruházi biztonsági kamerák video­felvételei alapján, és a rendőrséget valósággal elárasztották a hozzátar­tozók, ismerősök bejelentései is. Döntő bizonyíték lehet a férfitől el­fogása után vett, valamint a tett el­követéséhez használt fegyverről - egy brit törvényszéki orvostani labo­ratóriumba küldött késről -, az elkö­vető hátrahagyott baseballsapkájá­ról és két másik megtalált ruhada­rabról a nyomozók reményei szerint nyerhető vagy már begyűjtött DNS- minták egybevetése. A rendőrség három napig tarthatja fogva a férfit, ezután bírósági engedélyt kell kér­nie az őrizet vádemelés nélküli meg­hosszabbítására. ATT hírügynökség úgy értesült, hogy a 35 éves főgya­núsítottat 18 esetben ítélték már el különböző bűncselekményekért, köztük csalásért, lopásért, garázda­ságért és késsel fenyegetőzésért. Mi­nősített csalásért nyolc hónapot ült. Egy tavalyi büntetőperéhez csatolt pszichiátriai jelentés szerint az illető mentálisan beteg. A svéd törvények alapján a nem ép elméjű bűnözők nem ítélhetők börtönbüntetésre, csak kötelező pszichiátriai gyógyke­zelésre. Az orvosok nárcisztikus sze­mélyiségzavart állapítottak meg a férfinál, aki korábbi bírósági tárgya­lásain bevallotta, hogy alkohol- és kokainfüggő. Az illetőnek nincs ál­landó otthona, Stockholm körül vál­togatja lakhelyeit. A rendőrség mindent elkövet, hogy ne ismételjék meg az Olof Palme kormányfő meggyilkolása ügyében folytatott nyomozáskor elkövetett hibákat. Az 1986-os bűncselek­ményt még nem sikerült felderíteni. Anna Lindh egy hete halt bele azok­ba a sebekbe, amelyeket az ismeret­len késes támadó ejtett rajta előző nap a stockholmi NK nagyáruház­ban. A 46 éves miniszter holnapi bú­csúztatóján jelen lesznek Nagy-Bri- tannia, Finnország, Norvégia és Dá­nia vezetői, valamint Colin Powell amerikai külügyminiszter is. Nálunk öt főt védenek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákiában az államfő­nek, a miniszterelnöknek, a házel­nöknek, az Alkotmánybíróság elnö­kének és a belügyminiszternek van joga különleges védelemre. A rend­őrség munkáját szabályozó törvény értelmében a közjogi méltóságok védelmét biztosító hivatal a köztár­sasági elnökre élete végéig, a többi­ekre pedig addig vigyáz, amíg be­töltik az adott funkciót, illetve a tisztségükből való távozás után még három hónapig. A belügymi­niszter kérésére más személyek is különleges védelemben részesül­hetnek, és a kabinet is megbízhatja a Ján Packa által irányított hivatalt kormánytagok vagy egyéb szemé­lyek védelmével. Ezenkívül állan­dóan őrködnek a diplomáciai kül­döttségek, nagykövetségek és a kü­lönböző nemzetközi intézmények biztonsága felett. Az aláírt nemzet­közi egyezmények értelmében és a nemzetközi biztonsági szervekkel együttműködve Szlovákia ugyan­csak köteles védelmet biztosítani a különböző, nemzetközi védelmet élvező személyeknek, főleg, ha azok a nálunk is védett közjogi mél­tóságok meghívására érkeznek az országba, (sza) Külügyminiszter ritkán célpontja merényletnek Életüket és vérüket • ÖSSZEFOGLALÓ Svédországban Olof Palme minisz­terelnök meggyilkolása ellenére a politikusok testőrök nélkül közle­kednek, és gyakran látni őket az ut­cán sétálva, a metrón utazva vagy a boltokban. Kötelező védelmi előírá­sok csak a királyra és a miniszterel­nökre vonatkoznak, és bár most szó­ba került a szigorítás, egyelőre úgy tűnik, a minisztereknek továbbra sem kell testőrrel járniuk mindenho­vá. A szlovák politikusok a svédek­hez hasonlóan nem igénylik a szigo­rú védelmet. Pozsonyi belvárosi szó­rakozóhelyeken barangolva gyak­ran találkozhatunk olyan szemé­lyekkel, akik a nagypolitika részesei, vagy valamikor azok voltak. Az állami vezetők védelmét ellátó testőrök ugyanazt az esküt teszik le, mint bármely hivatásos rendőr. Eb­ben szerepel, hogy késznek kell len­niük életüket is feláldozni feladata­ik ellátása során. A veszéTyeztetett vezetők testőreinek lelkiekben és a gyakorlatban is fel kell készülniük arra, hogy szükség esetén saját tes­tükkel óvják a védett személyt. A Ronald Reagan egykori amerikai el­nök elleni merényletnél (1981) az egyik testőr habozás nélkül a fegy­veres támadó és az amerikai elnök közé ugrott. Fejlövést kapott, és so­hasem épült fel teljesen. A védett személyt mindig többen őr­zik. A hozzá legközelebb állók a sze­mélyi biztosítók (testőrök). A hely­színbiztosítók feladata a helyszín előzetes ellenőrzése, a védelmi hiá­nyosságok feltárása. Ehhez hozzá­tartozik a biztonsági kapuk felállítá­sa vagy éppen a menüsor lekérése, és az ételek előkóstolása is. A tűzsze­részek jóval korábban átvizsgálják a helyszínt. A politikai merényletek ál­talában belpolitikai okokra vezethe­tőek vissza, ezért a nagyhatalmakat leszámítva, az európai gyakorlatban a külügyminiszter nem számít any- nyira védett személynek. (MH, -rn-) Negyven éve gyilkolták meg J. F. Kennedyt; tavaly Pim Fortuynnal, idén Zoran Djindjiccsel végeztek Tíz kicsi indián - a politika színpadáról Putyin, Sáron és Bush a testőrök legféltettebb kincse Védett államférfiak ■ MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS J. F. Kennedyt (JFK), az Amerikai Egyesült Államok elnökét 1963. no­vember 22-én Dallasban lövik le egy nyitott kocsiban. Hivatalosan a gyil­kossággal Lee Harvey Oswaldot vá­dolták, akit két nappal később az ál­lítólagos maffiakapcsolatokkal bíró Jack Ruby ölt meg. Rubyt később felakasztva találták cellájában. JFK meggyilkolása körül sok a homályos pont, egyes körülményei a mai na­pig nem tisztázottak. Többen - köz­tük az ügyet vizsgáló ügyész - cáfol­ják a magányos elkövető elméletét, és az összeesküvés elméletet tartják megalapozottnak. (John Fitzgerald öccsét, Robert Kennedyt, 1968 jú­nius 6-án Los Angelesben lőtték le.) Aldo Morót, a kormányzó Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökét, 1978. május 9-én holtan találják Rómában egy gépkocsi csomagtar­tójában. A korábbi miniszterelnö­köt március 16-án rabolta el a Vö-- rös Brigádok. A kormány sem a csa­lád, sem Moro könyörgésére nem volt hajlandó tárgyalni a terroris­tákkal. Később felmerült, hogy nem a Vörös Brigádok, hanem bizonyos politikai körök állhatták Aldo Moro meggyilkolása mögött. Anvar Szadat egyiptomi elnököt, 1981 október 6-án egy katonai pa­rádén mészárolták le Kairóban. A dísztéren a felvonuló elit alakulat tagjai ugráltak le egy dzsipről s nyi­tottak géppisztoly tüzet és gránát­esőt a dísztribünre. A gyilkosságot az „Egyiptom felszabadításáért” nevű, korábban ismeretlen szerve­zet vállalta magára. Indira Gandhit, indiai miniszterel­nökét 1984. október 31-én Új-Delhi­ben két szikh testőre lövi agyon. Né­hány hónappal korábban az indiai hadsereg megrohamozta a szikhek legfőbb szentélyét az amritszári Aranytemplomot, s ez motiválhatta a gyilkosokat a merényletre. Fiát, Radzsiv Gandhit, 1991. május 21- én a dél-indiai Szriperumbudurban ölik meg. Egy nő, a saját testére erő­sített bombával végzett a korábbi miniszterelnökkel, és még 16 em­berrel. A merénylet hátterében fel­tehetően a Srí Lanka-i ellenállási szervezet, a Tamil Eelam Felszaba­dító Tigrisei álltak. Olof Palme svéd miniszterelnököt, 1986. február 28-án Stockholm bel­városában hátulról lövik le, amikor hazaindul egy moziból. Az ismeret­len tettesnek sikerült elmenekülnie, s azóta sem derült ki, hogy kiknek állt érdekükben a kormányfő halála. Egyesek magányos merénylő, má­sok összeesküvés áldozatának tart­ják Olof Palmét. Jichak Rabin izraeli miniszterelnö­köt 1995. november 4-én Tel- Avivban a városháza előtti béketün­tetésen éri halálos lövés. A merény­lő, Jigal Amir, 27 éves izraeli jog­hallgató volt, aki már korábban két­szer is megpróbálta megölni a kor­mányfőt. Az elkövető közel állt az arabellenes Kach mozgalom egyik szélsőjobboldali csoportjához, az Ejalhoz. Rabin testőrei tanácsára sem volt hajlandó golyóálló mel­lényt viselni a gyűlésen. A biztonsá­giak később azt mondták, hogy a Rabinhoz közeledő Amirt az egyik politikus sofőrjének hitték. Pim Fortuynt, az LPF (Pim Fortuyn Listája) vezetőjét 2002. május 6-án Hollandiában, kilenc nappal a vá­lasztások előtt meggyilkolják. A vá­lasztásokon esélyes párt szélsőjobb- oldali, homoszexuális, populista politikusa nem kedvelte a környe­zetvédelmi aktivistákat, az állatvé­dőket, a szocialistákat, a nőket, a bevándorlókat, s az iszlámról kije­lentette, elmaradott. A magányos merénylő, az állatvédő Van der Graaf tettét azzal indokolta, hogy a társadalom leginkább sebezhető csoportjait, köztük a muzulmán be­vándoroltakat és a menedékkérőket kívánta védelmezni. Zoran Djindjics szerb kormányfőt 2003. március 12-én lövik le Belg- rádban. A gyilkos lövéseket a kor­mánypalotával szemközti épület­ből, 180 méterről nagy kaliberű táv­csöves puskából adták le a napok óta ott tartózkodó merénylők. A tet­tesek az azóta már feloszlatott kü­lönleges belügyi alakulat, a vörös­sapkások soraiból kerültek ki, akik a Djindjicset védő biztonsági szolgá­lat tagjaival együtt ezer szállal kö­tődtek, Milosevics korábbi elnök kö­vetőihez, a patriótákhoz. (Anna Lindh akkor 20-30 méterre tartóz­kodott a meggyilkolt politikustól, akivel éppen tárgyalni készült.) ÖSSZEFOGLALÓ A világ vezető politikusai közül Ge­orge W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt valamint Ariel Sáron izraeli kormányfőt védik a legjobban - ők vannak leginkább ki­téve merényletveszélynek. De nem védettségi szempontból nem sokkal marad el tőlük a török miniszterel­nök, valamint Móse Kacav izraeli ál­lamfő és II. János Pál pápa sem - utóbbi kettő ebben az évben Szlová­kiába is ellátogatott. Aki akkoriban Pozsonyban járt, gyakran láthatott mesterlövészeket a tetőkön, s nem egyszer tapasztalhatta, milyen hosz- szú perceket várakozni az autóban, mert lezárták az utakat. Busht nem is engedik az emberek közelébe, még a kampánypénz­gyűjtő vacsorákon is csak a meg­szűrt „kiválasztottak” juthatnak kö­zelébe. Azoknak, akik csak a beugró minimumot, a kétezer dollárt fizetik ki, esélyük sincs olyan közel kerülni hozzá, hogy kezet foghassanak vele. Egy testőr még ilyenkor is árnyék­ként követi az elnököt, a keze folya­matosan Bush hátán, hogy azonnal a földre taszíthassa, ha baj történne. Putyin orosz elnököt, hivatalba lé­pése első pillanata óta, folyamato­san védik. Az elnök biztonságáért a Szövetségi Testőrszolgálat felel - ez a BBC szerint Oroszország egyik leg­titokzatosabb szervezete. Minden tagját titoktartási kötelezettség ter­heli, ha valaki mégis elkottyantana bármi apróságot, hazaárulással vá­dolhatnák. Putyin személyes bizton­ságáért mintegy 170 ember felel - vannak, akik az ügynökökkel tartják a kapcsolatot, mások a várható hely­színt ellenőrzik robbanószerkezetek és sugárzó anyagok után. A harma­dik csoport pedig mindig az elnök közvetlen közelében van. A Putyint szállító autókonvoj akár tíznél több autóból is állhat, és általában 150 ki­lométeres sebességgel halad órán­ként. Szakértők szerint a testőrök­nek azért van aránylag könnyű dol­guk Putyinnal, mert az elnök együtt edz velük, és pontosan tudja, mit kell tennie veszély esetén. Minden izraeli kormányfőre, így Ariel Saronra is fokozottan vigyáz­nak, amióta egy zsidó szélsőséges 1995-ben egy nagygyűlésen agyon­lőtte Jichak Rabint. Az alacsony Sáron ki sem látszik a kétméteres testőrök közül, aki szorosan követik minden lépését. (MH, ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SOK NAPSÜTÉS, 24-28 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSAAETEOROLOGIA A Nap kel 06.34-kor - nyugszik 18.58-kor A Hold kel 22.32-kor - nyugszik 14.39-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, 185, apad; Párkány: 130, apad. apad; Medve: 210, apad; Komárom: Az egész konti­nensen emelkedik a légnyomás. A Kárpát-medencé­ben tapasztalható nyárias, napsüté­ses idő ennek köszönhető. Ma dél­után 19-25 fokig emelkedik a hő­mérő higanyszála. Az éjszaka kissé megélénkül, változó irányúra for­dul a szél, 6-12 fokra számítha­tunk. Holnap sem várható különö­sebb változás, felhőátvonulás csu­pán szórványosan fordulhat elő. A hőmérséklet csúcsértéke 24-28 fok körül alakul, északon ennél 3-4 fokkal hűvösebb valószínű. A hét végén sem várható különösebb változás. Marad az időjárás pozitív hatása. Fellélegezhetnek a tüdőbetegek, valamint a moz­gásszervi betegsé­gekben szenvedők is, a következő néhány napon nem kell problémá­ik kiújulására számítani. A vérke­ringési rendellenességekkel bajló- dók azonban vigyázzanak: a lég­nyomásváltozásnak köszönhetően frissebbnek, erőteljesebbnek érez­hetik magukat, azonban ne felejt­sék el a kezelőorvosuk utasításait. Akinek az alacsony vérnyomás okoz gondot, számítson enyhe fej­fájásra, súlyosabb esetben migrén­re, múló rosszullétre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom