Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-17 / 213. szám, szerda
2003. szeptember 17., szerda Az Új Szó és az Est Lapok melléklete 2. évfolyam, 37. szám Egy másfél órás lélektani kalandtúra Rengeteg FILMDRÁMA Mit keres egy öngyilkosjelölt férfi egy idegen lakásban egy kutyával és egy kanna benzinnel? Milyen lényről beszélget két szaki a szerelőcsarnokban? Miért néz furán az apa a tízéves lányára? Mit eszik a harcsa? Hogyan lépjünk le otthonról, mit csomagoljunk össze egy barátunknak, aki már nincs is? Mit csinált a nagyi a nagyszobában? Miért kellene eltűnni a sűrű, sötét erdőben? Fura kérdések egy fura filmből. Fliegauf Benedek sokszoros díjnyertes filmje, a Rengeteg egy bevásárló- központ emberrengetegében kezdődik, hogy aztán hét, egymáshoz csak áttételesen kapcsolódó epizóddal ragadja meg a nézők figyelmét. A digitális videóra forgatott, kisköltség- vetésű film különlegességét a szerkezet minimalizmusa adja: a szinte mindvégig közelképekre és feszes dialógusokra komponált epizódok az akciók helyett a párbeszédekre, a cselekmény bonyolítása helyett egy- egy drámai-groteszk esemény feldolgozására, értelmezésére és kibe- szélésére épülnek. A Rengeteg mégsem pusztán a szavak filmje, a drámába és fekete humorú abszurdba hajló, szövevényes beszélgetések mellett a szuggesztív arcközelik legalább ilyen fontosak. Fliegauf Benedek az előző években dokumentumfilmmel (Van élet a halál előtt?), rövidfilmmel (Hypnos) és dokumentumfilmnek álcázott fikcióval (Beszélő fejek) is kísérletezett. A minimalista stílus és a közelképek jegyében járja a monológtól a párbeszédig, az egyenes vonalú elbeszéléstől a mozaikos kirakósjáték- epizódokig vezető utat. Szokatlan és meglepő film a Rengeteg, ez azonban ne ijesszen el senkit. Komoly nézői figyelmet igényel, és bizonyára megosztja majd az embereket. Aki azonban szereti a rejtvényeket, kíváncsi arra, miféle titkok bújnak meg hétköznapi helyzetek mögött, illetve mennyire hétköznapi megfejtése lehet egy-egy bizarr helyzetnek; vagy épp csak látni szeretné a legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában a 2004-es Oscar-díjra benevezett magyar filmet, az nyugodtan fizessen be erre a másfél órás lélektani kalandtúrára! (est) Rengeteg, 2003 Színes, magyar filmdráma, 95 perc, R.: Fliegauf Benedek, Szereplők: Braun Rita, Csonka Barbara, Lipcsei Edit, Mészáros Katalin Miskolc, Kossuth mozi Tempós, mégsem pörgeti túl magát, görcs nélkül szórakoztat, van stílusa, szíve és lelke Az olasz meló AKCIÓFILM arlie (Mark Wahlberg) ösz- szeszokott bandája hathatós közreműködésével meglova- sít 35 millió dollár értékű aranyat egy velencei palotából. Amikor eljön az osztozkodás ideje, kellemetlen meglepetés éri: egyik embere, Steve (Edward Norton) meggyükolja a csapat „korelnökét”, Johnt (Donald Sutherland), hogy aztán egyedül lépjen meg a teljes zsákmánnyal. Charlie-t és a srácokat azonban nem olyan fából faragták, hogy ebbe csak úgy beletörődjenek: Steve után erednek Los Angelesbe, hogy John lányával, a gyönyörű kasszafúró Stellával (Charlize Theron) és három Mini Cooperrel kiegészülve, az általuk kreált irgalmatlan közlekedési dugót kihasználva visszalopják jogos (?) tulajdonukat... F. Gary Gray rendező egy átlagon felüli túszdráma (Nincs alku) és egy ádagon aluli Bosszúvágy-utánzat (Túl mindenen) után most az 1969- es brit gyöngyszem, Az olasz meló remake-jével állt elő, bebizonyítva ezzel, hogy jó érzéke van a könnyedebb akciófilmekhez is. Rögtön a mozi elején láthatunk egy ötletes rablást, amely a legjobb James Bond-hagyományokat idéző motorcsónakos üldözésbe csap át Velence vízzel elárasztott utcáin. Igazi telitalálat a főszereplők előéletét bemutató egy-egy félperces flashback is a film közepe táján, ami kenterbe veri a Charlie angyalai 1-2. főcímébe belenyomorított hasonszőrű próbálkozást. A régi verzióhoz csak annyira ragaszkodik, amennyire muszáj: a főszereplő neve, a Mini Cooperek és néhány fontos mozzanat köszön vissza a Peter Collinson-filmből, s ezeket Graynek és a két forgatókönyvírónak sikerült a modem kori történet kontextusába helyeznie. Persze a szkript nem teljesen klisémentes („Hallanod kellett volna, ahogy apád rimánkodik az életéért!”), de ezeket a sablonokat általában feledteti valami poén („Három dologgal nem érdemes szórakozni: az anyatermészettel, az anyósoddal és az anyab***ó ukránokkal!”). Bár az eredeti változat Charlie-ja, Michael Caine most nem bukkan fel mellékszerepben, mint ahogy azt az újrafeldolgozott Get Carter esetében tette, itt van helyette Donald Sutherland, akitől úgyszintén nem áll távol az aranyrabló gazfickó figurája (A nagy vonatrablás). A többi szereplő sem hoz szégyent a filmre: Mark Wahlberg A majmok bolygójából! halovány teljesítménye után most megemberelte magát, néha még Mel Gibson Maverick-es lazaságát is megközelíti. Charlize Theron igazi vagány csaj, és a drámai jeleneteket is nagyrészt ő viszi a vállán; Edward Norton (kissé Sean Penn-re emlékeztető kinézettel) immár rutinnal áll át film közben egyik oldalról a másikra; a sofőr, a computermágus és a robbantási szakértő mellékszerepeiben felbukkanó Jason Statham, Seth Green és Mos Def pedig csak tovább színesítik a palettát. Az olasz meló elsőosztályú popcornfilm. Visszahozza az alapmű és a többi klasszikus zsiványmozi hangulatát, emellett a mai elvárásoknak megfelelő akcióélményt is szállítja. Tempós, mégsem pörgeti túl magát, görcs nélkül szórakoztat, van stílusa, szíve és lelke. Bárcsak több ilyen film lenne! (mozinet) Az olasz meló (The Italian Job), színes, amerikai-angol-francia film (2003), 111 perc, R.: F. Gary Gray, Szereplők: Charlize Theron, Edward Norton, Mark Wahlberg, Donald Sutherland, Gawtti, Jason Statham, Mos Def, Olek Krupa, Seth Green Pozsony, Palace Aupark, Istropolis, Rozsnyó Kalózok támadnak egy karib-tengeri kikötővárosra, és magukkal hurcolják a helyőrség parancsnokának leányát, akivel szörnyű terveket forralnak, hogy feloldják az őket sújtó átkot A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka KALANDFILM-ViGJÁTÉK ______ Eme kiváló, kalózos-hajózós- kardozós kalandfilm-vígjáték ihle- tőjéként Disneyland egyik híres attrakcióját szokás emlegetni, egy drága díszletekkel és mindenféle ijesztgetésekkel teli hullámvasutat, amelyet kivételesen nem egy konkrét film igézetében hoztak létre, hanem fordítva, hozzá csináltak filmet. Ami történetesen sokkal-sokkal jobb lett, mint amit akár a legoptimistább rajongók remélhettek. Ha nem volna teljesen hajmeresztő a kapcsolat, az ihletők közt Rejtő Jenőről is meg kellene emlékeznünk, a szerelmi ügyekkel is terhelt becsületbeli küldetés számára hadihajó önkényes eltulajdonítása ugyanis erősen emlékeztet Az elveszett cirkáló hasonló mozzanatára, és a kulcsszerepet játcsontvázkalózok a holdfényben, brrr... A Shrek írói, a nagy akciófilmproducer, Jerry Bruckheimer és nem utolsó sorban a kiváló színészgárda remekelt: a két brit ifjú, a Csavard be, mint Beckham! szőkesége, a tünde íjász A Gyűrűk Urából kiváló partnerei a két nagy öregnek, a gonosz szerepében kéjelgő Geoffrey Rushnak és a sziporkázó Johnny Deppnek. (est) A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (Pirates of the Caribbean - The Curse of the Black Pearl), 2003 Színes, magyarul beszélő, am. kalandfilm, 143 perc, Rendezte: Gore Verbinski, Szereplők: Geoffrey Rush, Johnny Depp, Keira Knighdey Kalózok támadnak egy karib-tengeri angol kikötővárosra, és magukkal hurcolják a helyőrség parancsnokának leányát, akivel kapcsolatban szörnyű terveket forralnak, hogy feloldják az őket sújtó átakikről az akció során kiderül, hogy a kisasszony megmentésén túl más közük is van a bandához. A film izgalmas, kalandos, romantikus, nagyon vicces és elképesztően látványos digitális trükköket látunkEger; Győr, Cinema City; Kassa, Capitol; Miskolc, Cinema City; Hollywood Multiplex; Nyíregyháza, Hollywood Multiplex; Pozsony, Palace Aupark, Ster Century _ _szo Johnny Depp imbolygó léptű, de hajótlan kalózkapitánya is egy bizonyos Piszkos Alfrédot juttathat eszünkbe, habár állítólag a szétnar- kózott Rollig Stones-gitáros Keith Richards ihlette az alakítást. kot. Nem keli aggódnunk, hogy a kétbalkezes brit haditengerészetre marad az ifjú dáma megmentése, mert ott van egy talpraesett fegyverkovács legény és egy leginkább cigány jósnőre emlékeztető kalóz,
