Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-17 / 213. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 17. FÓKUSZBAN: A SZÜRET Kivételes év az idei, ennyi szőlő még sem Madáron, sem a marcelházi tájon nem termett Még nem pontosan látják át az új támogatási rendszert Kékkői bizonytalanság Korai szüret a déli bortájakon Marcelházi szüret (Somogyi Tibor felvételei) Mezőgazdasági szempontból szélsőséges évnek mondható az idei, hiszen a szokatlanul hosszú és hideg tél után közel fél éves csapadékmentes időszak következett, amelyet betetőzött az elhúzódó kánikula. SOÓKY LÁSZLÓ A repce és a búza sokhelyütt kifagyott, a helyébe vetett kukorica és napraforgó pedig az aszály miatt tönkrement. A gyümölcs- és szőlő- ültetvényeken is hasonlóképpen alakult a helyzet, de mert ez az ágazat kevésbé befolyásolja az ország gazdaságát, ritkábban kerül a köztudatba, s kevés szó esik arról is, hogy a hagyományos termelés felújítása a déli vonalon, régi-új lehetőségeket nyithatna a magyarok által lakott sáv gazdasági fölemelkedésében. Az uniós követelményeknek megfelelően 2002-2003-ban megtörtént a Szlovákiában található szőlőterületek összeírása és összegzése. Kiderült, hogy ez a terület nagyjából ötezer hektárral kisebb, mint az eredetileg megbecsült állapot volt, ami azért sajnálatos, mert ez a kimutatás határozza meg a szlovákiai szőlőültetvények jövőbeli területi nagyságát. Azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenleg még termő szőlő túlnyomó többsége elöregedett, a felújítás viszont nem csupán költséges, de a honi szőlőpiaci bizonytalanságok kapcsán kockázatos is. Az idei szüret mind a mátyusföldi, mind a hont-gömöri, mind pedig a bodrogközi szőlőtájakon hetekkel korábban elkezdődött, mint más éveken, ami abból a kényszerhelyzetből adódik, hogy a közel három hónapos kánikula miatt korábban és vehemensebben indult be a cuk- rosodás, amely kellő mennyiségű nedvesség híján a bogyók kitikka- dását, fonnyadását idézi elő. Szente István, a kistapolcsányi borüzem marcelházi és madari részlegének szőlésze az idei, korán elkezdett szüret tapasztalatai alapján egészen másként vélekedik, mivel az idei eredményeik mennyiségben és minőségben messze a sokéves átlag fölött vannak. Mint elmondta, Madáron 110 hektáron gazdálkodnak, ebből 82 hektár a termőszőlő. Tavaly kezdték el az új telepítést, előbb hét hektáron traminit, fehér burgundit és cabernet sauvignont, idén pedig 13 hektáron telepítettek az előbb felsorolt fajták mellé még egy hektár alibernetet. Egy hektár szőlő telepítése a mai árakon nagyjából 700 ezer koronába kerül, ennek mindkét alkalommal 30%-át dotálta az állam, a többit saját erejükből gazdálkodták ki. A szüretet augusztus 18-án kezdték el, tehát több mint három héttel korábban, mint az előző években. Ennek az okát a trópusi melegben kereshetjük, ami a mi vidékünkön szokatlan, ugyanakkor a szőlőtermesztésre, a szőlő minőségére kimondottan jótékony hatású. Ennek tulajdonítható, hogy az asztali szőlők, mint például az irsai olivér, vagy a pannónia kincse, július végére beértek. Ami a borszőlőket illeti, a környék minden borásza arra számított, hogy a kényszerűnek tekinthető érés és a csapadékhiány miatt alacsonyabb lesz a bogyók levesedése, a hosszantartó napos időszak miatt felszökik a cukortartalom és csökken a savmennyiség, de a természet másként értékelte a kialakult helyzetet, és szinte tökéleteset alkotott. A szőlész elmondta azt is, hogy immáron negyedik éve járnak olasz- országi pincészetekbe, s érdekes módon azt tapasztalták, hogy az ottani szakemberek irigykedve beszélnek a mátyusföldi bortájról azzal kapcsolatban, hogy az itteni szőlők savtartalma lényegesen kedvezőbb, mint a taljánoké. Tudni kell, hogy a savtartalom adja meg a bor gerincét, ami azt jelenti, hogy a mi boraink a természetes savállomány által önmagukat tartósítják, míg Olaszországban adalékot kénytelenek a borhoz keverni. Azt, hogy ebben a régióban értő emberek foglalkoznak a szőlészettel, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hosszú huzavona után, de az illetékesek kénytelenek voltak a bortáj borait magasabb minőségi kategóriába sorolni. Az idei terméssel kapcsolatban Szente István elragadtatásának adott hangot. A termés mennyisége a szüret háromnegyedénél szerinte azt mutatja, hogy kivételes évet zárnak, mivel hektáronként ennyi szőlő még sem Madáron, sem a marcelházi tájon nem termett. Madáron, a homokon termelt szőlők közül a legjobb ízt és aromát a peszeki leányka adja le, amelyből 211 métermázsa hektárhozamot értek el, ami nagyjából egynegyedével több, mint más átlagos években. Érdekes módon a szárazságot legnagyobb mértékben a zöld velteléni sínylette meg, ennél a fajtánál a bogyók jóval kisebbek voltak, itt a mostani eredmények alapján 120-125 métermázsás hektárhozamot érnek el. A must cukorfoka a fehér fajtáknál 19-20 fok körül mozog, míg a legkorábban szüretelt vörösbort adó szentlőrinci a csodálatos színanyag mellett 18-19 mustfokot produkált, ami arra utal, hogy a régió szőlőtermesztésében a 2003-as év kiugró és hosszú ideig emlékezetes marad. Szente István arról is tájékoztatott, hogy a marcelházi részlegen idén a korábban felszámolt helyére 20 hektár új szőlőt telepítenek, s terveik között szerepel a kiváló fekvésű és kimondottan szőlőtermesztésre alkalmas talajösszetételű öreghegyi teraszok újratelepítése is. Ez része annak a programnak, amelyet saját maguk dolgoztak ki, s melynek lényege a kései szüretű fajták telepítése, azzal a nem titkolt végső céllal, hogy a most gyakorolt technológiájuk alapján egyes parcelláikban rátérhessenek a jégszőlő termesztésére. Erre a célra tapasztalataik szerint leginkább a rajnai rizling és a kékfrankos felel meg, de kísérletként tőkén hagytak egy rész fehér burgundit is, és meglepődve tapasztalták, hogy ez a középkorai szőlőfajta kiválóan bírta a meghosszabbított érlelést. A szőlész arra is kitért, hogy mivel a cég megvásárolta a párkányi borüzemet, a közeljövőben a Madáron és Marcelházán termelt szőlőkből készített borok a palackozás során új címkét kapnak, amelyen feltüntetik a két dél-szlovákiai termőhely nevét is. Annak érdekében, hogy az éves terméseket ne bízzák a véletíenre, mind a vegyszerezés, mind pedig a gépesítés területén a most elérhető csúcstechnológiát alkalmazzák, mindemellett állandó szakmai kapcsolatot tartanak fenn a nyitrai mezőgazdasági főiskola szőlészeti karával, ahonnan beszerezhetik a világ szőlőtermesztésével kapcsolatos legfrissebb információkat is. A közel kétszáz hektáros gazdaságot negyvenhárom állandó alkalmazott tartja rendben, a madari részen harmincötén, míg Marcelházán nyolcán dolgoznak, mindannyian hosszú évek óta, így aztán értenek ahhoz, amit csinálnak. Ez azért fontos, mert az öregebb ültetvények megújítása szakavatott kezeket igényel, s a jelenlegi gazdasági helyzet mellett nem engedhetik meg maguknak, hogy a korosabb telepítések helyébe mindenütt új szőlőt ültessenek. Szente István kifejtette azt is, hogy maga a szőlőtermesztés három alappilléren nyugszik, tételesen a metszésen, az átgondolt vegyszerezésen és a pontos időben történő, jó minőségű permetezésen. Csak akkor várhatóak el az ideihez hasonló, vagy azt megközelítő eredmények mind a minőség, mind pedig a mennyiség terén, ha ez a három összetevő tökéletes összhangban működik. Szente István azokról a parcellákról beszélt, amelyekről tisztességes szakértelemmel és szorgalommal ő gondoskodik. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a szentpéteri, a perbetei, a kürti, a bátorkeszi, a búcsi, a dunamocsi, a muzslai, a köbölkúti szőlészek, akik egy szőlőtájat képviselnek, hasonló szakértelemmel és gondoskodással foglalkoznak a saját területükkel, ami együttesen több, mint ezer hektárnyi ültetvényt jelent. Ebben a tájegységben a napos órák száma azonosnak mondható Tokajéval, természetesen más a fekvés és más a talajösszetétel, ami viszont egy egészen sajátos jelleget ad a boroknak, amit talán csak a nesz- mélyihez lehet hasonlítani. Azért említem éppen Neszmélyt, mert abban a térségben a nyolcvan- százhektáros gazdák már saját pincészetet hoznak létre, saját palackkal és címkével. Az említett, ezer hektáron termelt bor sajátos zamatéval, ízvilágával megérdemelné, hogy önálló pincészetet alkosson, mert ezek a borok megfelelnek a legínyencebbek igényeinek is. Mégis arra lettek kárhoztatva, hogy Közép-Szlovákia és Morvaország pincegazdáinak a címkéivel járják be a világot. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nagykürtös. A kékkői borvidéken idén a megszokottnál mintegy három héttel korábban elkezdődött a szüret. A vidék legnagyobb szőlőfelvásárló cége, nagykürtösi székhelyű MOVINO szakemberei szerint jó éve lesz idén a borászoknak ezen a borvidéken. A hozamok változóak ugyan, a must cukortartalma azonban 18 fok feletti. A kékkői borvidék több évszázados hagyományait tovább vivő borosgazdák kicsit bizonytalanok, még nem pontosan ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Köbölkút. A Víno Nitra helyi borászati üzeme eddig mintegy 200 vagon szőlőt vásárolt fel az idei szezonban - tájékoztatta lapunkat Dušan Tuchyňa részlegvezető. Bár idén már augusztus 12-én elkezdték a felvásárlást, mert szinten minden fajta egyszerre érett be, a rendkívüli szárazság kényszerérést eredményezett, s ez utóbbi - az ádagos 18-as cukorfok ellenére - kedveződen hatással lesz a borok minőségére. - Tapasztalataim szerint a most szüretelt szőlőből nem várhatók díjnyertes, kiállításra érdemes borok - jelentette ki Tuchyňa. Köbölkúton főleg a zöld veltelinit, a vörösborszőlők közül pedig a kékfrankost és a szentlőrincit vásárolják fel cégektől, szöÚJ SZÓ-HÍR Óriási felháborodást keltett a nagyüzemi szőlőtermelők körében, hogy Simon Zsolt földművelésügyi miniszter „a nagyfeldolgozók nyomásának engedve” 160 ezer hektoliter must behozatalát engedélyezte szeptembertől októberig terjedően, holott a hatályos törvények ilyen behozatalt az idei évtől már nem tettek volna lehetővé. A hírt meglepetéssel fogadták a Szlovákiai Szőlészek Szövetségébe tömörült vincellérek is. Ivan Jung, a szövetség elnöke inkorrektnek nevezte a Szlovákiai Szőlőtermelők és Borkészítők Szövetsége által kezdeményezett kivételt. Azzal érvelt, hogy a szüret még be sem fejeződött, csak becsülni lehet az idei szőlőtermést. Jung szerint az olcsó szőlőlé importja csak az évvégén a tényleges termésmennyiség betakarítása és egy hiteles termésbecslés után lett volna indokolt. Miloš Ševčík, a Szlovákiai Szőlőtermelőkés Borkészítők Szövetségének végrehajtó elnöke az évek óta tartó szőlőhiánnyal indokolta a szervezetük által kért és megkapott kérelmet, s azzal, hogy import híján képtelenek teljesíteni a belföldi és külföldi megrendelőikkel szembeni látják át a borászat helyzetét, az új támogatási rendszert. Abban azonban biztosak, hogy a helyi fajták, az igazi minőségi borok mint eddig is, ezután Is megállják majd a helyüket mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon. A középső Ipoly-mentén a szőlőművelés hagyományaira szeretnék építeni a vidékfejlesztési és idegenforgalmi tervek egy részét is. A hatalmas tapasztalat, a szőlőművelésre kiváló talaj és klíma a kékkői borvidék és a Nagykürtösi járás pillanatnyi hátrányos helyzetét gyökeresen megváltozathatja, (szász) vetkezetektől és főként magántermelőktől. Ez utóbbiak esetében a fehér szőlő küójáért 11 koronát, a vörösborfajták kilójáért pedig 14 koronát fizetnek - de nem azonnal: a fehér szőlőért jövő március végére, a vörösért ez év december végére ígérik a pénzt. - A 2000-es év időjárás szempontjából kedvezőbb volt, mert akkor szüret előtt esett egy kis eső, s ez javította a bogyók létartalmát - mondta a részlegvezető. A borüzemnek saját szőlészete is van Ipolyszakálloson, ahol idén először szüreteltek: mintegy 40 hektáron termesztenek irsait, szendőrincit, peszeki leánykát, olaszrizlinget. Ám a korai és bőséges termés nem jelenti automatikusan a minőség javulását is, ez az évjárat a borok szempontjából ádagosnak várható, (buch) szerződéseket, ami piacvesztést vonna maga után. Hasonlóan érvelt Czajlik Katalin, a földművelésügyi miniszter szóvivője is. Hangsúlyozva, amíg eddig 4%-os adóteherrel lehetett importálni a szőlőlevet, addig a mostani kivételre már 30%-os vámtétel vonatkozik. A termelők és feldolgozók közötti viszonyt az is terheli, hogy a hazai szőlőtermelők terményük egy részét a készpénzzel fizető, a hazai felvásárlóknak 2-3 koronával többet kínáló cseh felvásárlóknak adják el. (gyor) Köbölkúton eddig kétszáz vagon szőlőt vásároltak fel Nem lesz díjnyertes bor Felháborodás az olcsó szőlőlé importja miatt Többet fizetnek a csehek VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÚLNYOMÓAN NAPOS IDŐ, 23-27 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOCIA A Duna vízállása - Pozsony: 295, apad; Medve: 250, árad; Komárom: 200, árad; Párkány: 150, árad. Az egész térségben növekszik a légnyomás, derült, napos időre számíthatunk. Ma délután akár 19- 23 fokig is emelkedhet a hőmérő higanyszála. Az éjszaka viszonylag hűvösnek ígérkezik, csupán 5-9 fok várható, északon már enyhe talaj menti fagy is előfordulhat. Holnap napközben a maihoz hasonló, túlnyomóan napos időre számíthatunk, felhőátvonulás csupán elvétve lehetséges. A hőmérséklet csúcsértéke 20-24 fok körül alakul. A hét végén is marad a mostanihoz hasonló derült idő, 23 fok körüli hő- mérsékleti értékekkel. A Nap kel 06.32-kor - nyugszik 19.00-kor A Hold kel 21.55-kor - nyugszik 13.35-kor Túlnyomórészt az időjárás pozitív hatása érvényesül. Reggelenként azonban m; igencsak lehűl a levegő, ezt leginkább a szív- és érrendszeri betegségekkel bajlódók érzik meg. Ugyancsak kiújulhatnak a légúti bántalmakban szenvedők panaszai is. Mindenkinél előfordulhat pulzusszám-növekedés. Az időjárásra különösen érzékenyeknél felléphet átmeneti fejfájás, rosszkedv, múló búskomorság is. Akinek alacsony vérnyomás okoz problémát, számítson fejfájásra, enyhe rosszullétre is. Holnap sem várható különösebb változás. Holnap "1"" 1 7t CJ T £ R ♦ Sorozatgyilkosból Batman ♦ Rabságban a Chicago rendezője ♦ Az olasz meló
