Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-03 / 202. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 3. Közélet 5 Interjú Gál Gábor parlamenti képviselővel a törvényhozás elé kerülő földtörvény módosító tervezetéről Gazdája minden földnek van, de a nevesítés bonyolult folyamat Ha befektetőt próbálok a régiómba csalogatni, a vállalkozáshoz megfelelő területet kell keresni, de ez nagyon nehéz, mert sok földnek ismeretlen a tu­lajdonosa (Somogyi Tibor felvétele) A kormány jóváhagyta a föld­törvény tervezetét, mely lehe­tővé teszi a nevesítetlen föl­dek kérdésének orvoslását, valamint a restitúciót. Termé­szetesen még a parlamentnek is meg kell szavaznia, ám Gál Gábor jogász reméli, hogy nem lesz különösebb gond, és a jogszabály január 1-jén ha­tályba léphet. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Bár jogászként és az MKP hon­atyájaként bizonyára figyelem­mel kíséri a földkérdést, mégis in­kább azt hinné az ember, hogy a földművelésügyi miniszter a téma szakértője. Hogyhogy ön a párt „földfelelőse”? A földügyekkel több mint három éve foglalkozom, még a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogi Elemző Csoport tagjaként próbál­tam hozzájárulni a nevesítetlen föl­dek jogi problémájának megoldá­sához. Miután bekerült a kormány- programba ez a dolog, és a szaktár­cát az MKP kapta meg, természete­sen én is, Rózsa Ernő bátyám és a kalligramos csoport is sokat segí­tett Simon Zsolt törvényalkotó osz­tályának. AM most hallja először a nevesí­tetlen földek Mfejezést, mire gon­doljon? Miért jelentenek problé­mát ezek a földek? Ha valaki bemegy a kataszteri hiva­talba, láthatja, hogy korábban, még a szocializmus előtt a telekkönyve­ket pontosan vezették. A múlt rend­szerben ezt elhanyagolták, a föld­höz való tulajdonjog szinte semmis­sé vált, szövetkezetek gazdálkodtak, az örökösödési tárgyalásokat - sok esetben még a múlt század elejétől - nem folytatták le, a nyilvántartás kusza. Ezért temérdek földről nem tudjuk, ki a tulajdonosa. Előfordul, hogy csak egy név, mondjuk Szabó János van feltüntetve, és bár a ka­taszter adott, mi van akkor, ha több Szabó János lakik a faluban? Azt sem tudjuk, hogy az igazi Szabó Já­nos él-e, meghalt-e, vannak-e utó­dai. Az ilyen ismeretlen, beazonosí- tatlan tulajdonú föld a földalap ke­zelésében van. Ezért szokták gazdátlan földnek is nevezni? Gazdája, tulajdonosa minden föld­nek van, ha nincs örökös, akkor az államra száll, csakhogy azt is meg kell állapítani, hogy nincs örökös, vagyis nevesíteni kell a földet. ^ A tervezet két dolgot tesz lehetővé: resti­túciót és a nevesítetlen földek községi tulaj- . . donba való utalását. \\ És ha a tulajdonos egyszerűen nem tart igényt a földjére, lusta elintézni a papírokat. Nem mind­egy, hogy az ilyen fold Mé? Nem. Miért? Konkrét példát mondok: ha befekte­tőt próbálok a régiómba csalogatni, a vállalkozáshoz megfelelő területet kell keresni, de nagyon nehéz, mert sok földnek ismeretien a tulajdono­sa, nincs kitől megvásárolni. Viszont az építkezési engedély megszerzésé­hez szükséges a telektulajdonos be­leegyezése. A földalap nem tulajdo­nos, csak kezeli a földeket. Kerülő úton el lehet intézni, hogy az alaptól hosszú távra bérbe vesszük a földet, és erre adhatnak építkezési enge­délyt, csakhogy a nyugati befektetők ilyesmibe nem szívesen mennek be­le. A valódi tulajdonossal akarnak vagy bérleti, vagy adásvételi szerző­dést kötni. Vagyis ha nem rendezzük a földkérdést, az elriasztja a befekte­tőket, ami gátolja az ország fejlődé­sét, merthogy ez a probléma egész Szlovákiát érinti. Nehezíti az útépí­tést, gyárak, ipari parkok létesítését, víztisztítók létrehozását, ezért a je­lenlegi helyzet tarthatatlan. A földtörvény hogyan próbálja ezt orvosolni? A parlament elé kerülő tervezet két dolgot tesz lehetővé: restitúciót és a nevesíteúen földek községi tulaj­donba való utalását. Gyakran ösz- szekeverik a nevesíteden földek és a restitúció kérdését, pedig két külön­böző dologról van szó. Nevesítetlen föld az, amelyiknek nem ismerjük a tulajdonosát, visszaigényelni vi­szont csak beazonosított telket le­het. A restitúció során általában olyan telket, ingatíant, erdőt, földet igényelnek vissza, amelyet az állam elkobzott, elvett vagy kisajátított. Ha egy nevesíteden földről kiderül, hogy Mé, azaz ha a tulajdonos ira­tokkal igazolja tulajdonjogát, nincs szükség restitúcióra. A nevesítés két­féleképpen történhet: a tulajdonos maga jelentkezik, vagy elkezdődik egyfajta nevesítési eljárás. Ennek ke­retében létrejön egy bizottság, mely az összes parcellát megvizsgálja, megpróbálja Mderíteni, Mé is lehet az adott telek. Az eljárás lefolytatása után a megmaradt nevesíteden föl­dek legkorábban, 2006-ban az ál­lam tulajdonába kerülnek, illetve a törvénymódosítás alapján egy év után az államtól az illetékes önkor­mányzatok kapják meg, mivel az ál­lam nem jó gazda. A beazonosítás már 1995-től folyamatban van. Ka­taszterről kataszterre megy, viszont van, ahol még el sem kezdődött, sok múlik a polgármesterek hozzáállá­sán is. Tehát a mostani törvénymó­dosítás célja, hogy a beazonosítadan földek ne maradjanak a földalapnál, ne az állam, hanem a községek tu­lajdonába kerüljenek. És a restitúció? Ezt hogyan érinti a törvényjavaslat? A restitúcióról az 1991-ből szárma­zó törvény rendelkezett, csakhogy ez Mmondta: 1992. december 31- ével megszűnik a visszaigénylési le­hetőség, vagyis az igényeket csak addig lehetett benyújtani. AM nem tette meg, annak ez a joga meg­szűnt. Ez egy úgynevezett preMuzív határidő, egyfajta jogi rébuszról van szó: egyesek szerint, ha a törvény egyszer már lezárta ezt a lehetősé­get, azt nem lehet megújítani. Nagy viták vannak erről a jogelméletben, például a legfelsőbb ügyészség szak- véleménye szerint ha megújulna a lehetőség, és valaM visszakapná a földet, az indokoladan vagyonszer­zésnek számítana. Mi abból indul­tunk M, hogy az 1992-ig beadott kérvények közül sokat nem bíráltak el rendesen, a különböző huzavo­nák miatt sokan nem tudták tartani a határidőt, néhány kérvényt indo- koladanul utasítottak el, számtalan bírósági ügy lezáratlan. Szeretnénk adni még egy lehetőséget, egy új szubjektív jogot - nem a régit újítjuk fel, nem a korábbi törvényt módosít­juk, hanem új restitúciós törvényt alkotunk. Ha a parlament ezt elfo­gadja, egy évre ismét lehetővé válik a restitúció, mely bizonyos értelem­ben mégiscsak összefügg a nevesí­teden földekkel. Hogyan? Mondok egy példát: A negyvenes években idősebb Kovács Jánosnak nem volt arról papírja, nem volt se­hol vezetve, hogy van egy telke. Ko­vácstól ezt elvették, egyszerűen álla­mosították. Kovács bácsi meghalt, vannak viszont jogutódjai. Ők nem kérhetik vissza ezt a földet, mivel a visszaigénylési lehetőség 1992 vé­gén megszűnt. Ugyanakkor ezt a tel­ket nevesíteden földként jegyzik, ugyanis Kovács bácsi annak idején egy jogi személytől vette meg az első köztársaság vagy még a monarchia idejében, és az a jogi személy köz­ben megszűnt. A telekkönyvben azonban - mivel nem volt rendes nyilvántartás - még ez a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként, ezért nevesítetlen földként kezelik. Pedig Kovács bácsinak volt adásvé­teli szerződése, valahol a padláson, a régi iratok között talán meg is ta­lálták a jogutódok, mégsem tudják visszaigényelni a telket, mert ugye­bár a határidő lejárt. Először lehető­vé kell tenni a restitúciót, és ekkor felmutatható az adásvételi szerző­dés, beazonosítható a föld. Ennél gondolom egyszerűbb, amikor olyan földet akar valaM visszaigényelni, melyről pontosan tudni, Mtől kobozták el... Igen, és ha időközben beépítették, másra használták, és már nem lehet visszaadni, akkor pótföldet vagy anyagi kártérítést kap helyette. Sok­szor olyan földet is visszaigényeltek az emberek, melyet 1948 előtt ko­boztak el, azonban a hírhedt állam- titkári levél (Mészáros Győző akkori földművelési államtitkár 1999-es körlevele - a szerző megj.) értelmé­ben a földhivatalok az ilyen kérést elutasították, pedig a régi törvény lehetővé tette az 1948 előtt elvett telkek visszaadását. A mostani javaslat is 1948-at em­lít... A törvénynek vannak lábjegyzetei is, azokból Mderül, hogy 1948 elé is le­het menni. Ugyanaz a mechanizmus érvényesül, melyet még az 1991-es törvényben Világi Oszkáréknak si­került elfogadtatni. Eszerint azok a személyek is visszaigényelhetik a földjeiket, aMktől különböző törvé­nyek alapján - például a Beneš- deMétumok értelmében - kobozták el tulajdonukat. Vagyis a javaslat mégiscsak meg­bolygatja a Beneš-dekrétumokat? Bizonyos, 1945-ben elfogadott jog­szabályok alapján a fasisztáktól, kol- laboránsoktól, háborús bűnösöktől, de a magyaroktól és a németektől is 1948 előtt elvették birtokukat. Vi­szont ha az illetőt nem ítélték el, az­az Mderült, hogy nem volt fasiszta, vagy más törvény értelmében visz- szakapta állampolgárságát, a 26/ 1948-as jogszabály szerint 50 hektá­rig visszaigényelhette a földjét. A szocializmus alatt erre ugyebár nem nagyon volt lehetőség, sőt akkor to­vábbi telkeket államosítottak, úgy­hogy az 1991-es jogszabály kimond­ta: azok is visszaigényelhetik földjei­ket, akiktől még 1948 előtt vették el. Az itt élő magyarság nagy részét ter­mészetesen nem ítélték el, azaz so­kan bizonyítani tudják, hogy nem voltak fasiszták, kollaboránsok, visz- szakapták állampolgárságukat, így a földeket jogtalanul kobozták el. Az említett államtitkári levél azonban megtiltotta, hogy a földhivatalok 1948 elé menjenek, és ilyen földet visszaadjanak. Simon Zsolt minisz­ter úr a levél utasítását visszavonta, úgyhogy a január 1-jétől életbe lépő törvény alapján már gond nélkül vissza lehet adni az 1948 előtt jogta­lanul elvett földeket is. Ha a parlament jóváhagyja a tör­vényt, január 1-jétől hova pos­tázhatok a kérelmek? Merthogy a járási hivatalok jövőre meg­szűnnek. Létrejönnek viszont speciális földhi­vatalok, ott kell majd az alátámasz­tott igényeket benyújtani. Nem kell feltétlenül jogászhoz fordulni, saját szavakkal megfogalmazott kérvényt Ha valakinek sze- r rencséje van, akár fél éven belül visszakap­hatja földjét, de nem zár­hatók ki különféle . bonyodalmak. \\ is be lehet adni. AM pedig nem biz­tos a dolgában, szívesen segítünk: szükség esetén az MKP szakemberei és a kalligramos jogelemző csoport tagjai is adnak tanácsot. Ügyes pol­gármestereink vannak, biztosan ők is megpróbálják majd könnyíteni az érintettek dolgát. A kérvény benyújtásától számítva mennyi időn belül kaphatja vissza valaM a földjét? Ha például január másodikán postáznak egy bead­ványt, leghamarabb mikor zárul­hat le az ügy? Az eredeti, 1991-es törvény szerint beadott kérvények közül sem bírál­ták el mindet, még mindig sok a be­fejezetlen ügy, körülbelül 2000 igénynek a mai napig nem tettek eleget. Ha valaMnek szerencséje van, akár fél éven belül visszakap­hatja földjét, de nem zárhatók M kü­lönféle bonyodalmak. Ön szerint a parlament gond nél­kül megszavazza a törvényt? Problémák biztosan lesznek, de meggyőződésem szerint a képvise­lők megszavazzák. Szeretnénk még javítani a javaslaton, például jó len­ne elérni, ha a restitúció nem kö­tődne állandó lakhelyhez. A szlo­vák állampolgárságot meghagy­nánk feltételnek, viszont szerin­tünk nem fontos, hogy valaM itt lakjon, hogy visszakaphassa föld­jét. Sokan az elmúlt rendszer alatt külföldre menekültek, állampol­gárságuk viszont megmaradt, csak nem itt élnek. Ez sok külföldi szlo­vákot és magyart is érint. RÖVIDEN Hanzel ma dönt Ruskóról • Pozsony. Milan Hanzel főügyész ma dönt arról, hogy eleget tesz-e a nyomozók kérésének és a parlament elé terjeszti Pavol Rusko men­telmi jogának megvonását. Vladimír Mečiar nemrég Mjelentette, tu­domása van arról, hogy Hanzel az ügyet visszaküldi a nyomozóknak további vizsgálatra. Az ANO elnöke ellen František Mojžiš vállalkozó állítólagos zsarolása miatt kezdtek bizonyítékokat gyűjteni. (TASR) Emelkedhet a közalkalmazottak bére • Pozsony. Tegnap megegyezés született a közalkalmazottak jövő évi béremeléséről: 2004. augusztus 1-jétől átlag 7%-kal emelkedik a taní­tók, egészségügyi dolgozók és más közalkalmazottak bére. Ezzel lezá­rult a 2004-es kollektív szerződésről szóló tárgyalás. „A szerződést még jóvá kell hagynia a kormánynak is, nem volt egyszerű megtalálni a jövő éves költségvetésben a plusz 300 millió koronát” - mondta Ľudovít Kaník munkaügyi miniszter, aM a kormányt képviselte a szak- szervezetekkel folytatott tárgyalásokon, (lpj) Rusko meggyőzte Prokopovičot a leváltásról Opaterný is távozik ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mégis visszahívja Branis- lav Opaterný államtitkárt Pavol Pro­kopovič. A közlekedési és távközlési miniszternél tegnap járt Pavol Rusko, s minden jel arra utalt, meg­győzte, hogy vissza kell hívnia ál­lamtitkárát. Prokopovič elmondta, bár Opaterný munkájával elégedett, elismeri, hogy ez egy politikai poszt, mely az ANÓ-nak jár. Figyelmezte­tett, hogy egy államtitkár visszahí­vása nem megy egyik napról a má­sikra, Opatemýnek több dolgot még be kell fejezni, leváltása egy hóna­pon belül várható. Az ANO bejelen­tette, hogy az új jelöltről először a miniszterrel egyeztet. Branislav Opaternýn Mvül Robert Nemcsics gazdasági miniszternek kellett még elhagynia a kabinetet. Rusko szerint míg Nemcsiccsel nyugodt hangnem­ben tudták megbeszélni lemondá­sát, Opaterný foggal-körömmel ka­paszkodott székébe, s úgy viselke­dett, mintha a vüágon mindenhez ő értene a legjobban. Prokopovič teg­napi döntéséről nem konzultált sem a miniszterelnökkel, sem pártjával, az SDKÚ-val, mivel az szerinte teljes mértékben az ő felelőssége, (s, t) Szeptember 25-én indul a Médiahajó „Otthoni magyarok”­ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Idén a határon túl élő magyarok jelölhetnek 25 személyt, akik részt vehetnek a „legnagyobb magyar közéleti Mrándulás”-ként beharangozott eseményen, vagyis ott lehetnek a Médiahajón. A hajó szeptember 25-én Budapestről in­dul. „Kérjük, tegyenek javaslatot a környezetükben élő, szakmailag, emberileg példaértékű életet élő, 40 évnél fiatalabb nőMe és férfiakra, akik méltóak arra, hogy a helyi - az otthoni - magyarokat képviseljék a magyar médiumok hajóján” - juttat­ták el lapunkhoz felhívásukat a ren­dezők. Az ajánlásokat a javasolt sze­mély és az ajánló adataival és rövid indoMással az enamike@me- diahajo.hu címre, vagy a 00 36 1 247-0671-es faxszámra lehet eljut­tatni szeptember 10-ig. Az elfoga­dásról szeptember 20-ig értesítik az érintetteket, az utazók névsorát köz­zéteszik a Médiahajó honlapján. Csáky: Bonyolultan hangzik, de működni fog Üj szóvivő, új lógó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Sikerült megegyezni a me­zőgazdaságra és vidékfejlesztésre előirányozott támogatások átcso­portosításában, tájékoztatott Csáky Pál, integrációért felelős miniszter­elnök-helyettes a regiópolitikával foglalkozó kormánytanács ülése után. A múlt héten úgy tűnt, konflik­tus kerekedik Simon Zsolt földmű­velési és Gyurovszky László régiófej­lesztési miniszter között, ám Csáky közbenjárására egyezség született. „Simon prioritásait 11-ről lefaragja 7-re, s megpróbálja rábírni a gazdá­kat az ágazat átalaMtására, haté­konnyá tételére. Az agrártárca le­mond 1,1 milliárdról a közlekedés- ügyi minisztérium javára, viszont az adófizetőktől visszakap 500 milliót, úgyhogy ez csak csere. A vidékfej­lesztés a Gyurovszky vezette tárcán keresztül fog történni, viszont a ko­ordinátor a földművelési tárca lesz. Bonyolultan hangzik, de működni fog” - magyarázta Csáky. A kormányalelnök tegnap bemutat­ta új szóvivőjét: Martin Urmanič - elődjéhez, MiMósi Péterhez hason­lóan - tanácsadó is egyben. A kor­mány regionális tanácsa tegnap egyetértett Csáky Pál kormányalel­nök javaslatával, mely alapján az EU-csatlakozás után a regionális tá­mogatások egy részét az első három évben átcsoportosítják, és inkább az autópályák és gyorsforgalmi utak építésére költik. Csáky szerint most biztosra kell menni és a nagy, min­denképpen megvalósuló progra- moMa kell adni a pénzt. A Msebb, regionális projektumok 2007-től él­veznek majd előnyt. A Memelt prog­ramok között szerepel a déli gyors- forgalmi út is. (sza) Puzzle-logó 199 ezerért. Csáky Pál leleplezte az EU-ról szóló, holnap kezdődő felvilágosító kampány új lógóját, mely már azért nem ábrázolja a Kriváň csú­csait, nehogy a népszavazás előtti kampány jusson róla az ember eszébe. „Pá­lyázatot hirdettünk, főleg az árat és a gyorsaságot vettük figyelembe" - ma­gyarázta Csáky. A lógót a CODES grafikai stúdió készítette. (TASR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom