Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-16 / 212. szám, kedd

ŰJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 16. Közélet 5 Bársony Andrással a kettős állampolgárságról, a vízumkényszerről és az integráció nyújtotta új lehetőségekről Ésszerű megoldások kellenek Mostanság elsősorban a Kár­pát-medencei magyar nemze­ti kisebbség kettős állampol­gárságának ügyében, vala­mint Szerbia-Montenegró, to­vábbá Ukrajna állampolgárai­val szemben, Magyarorszá­gon novembertől esedékes ví­zumkényszer kapcsán célke­resztbe került a budapesti külügyminisztérium. Ezekről és más időszerű gondokról kérdeztük Bársony Andrást, a magyar külügyi tárca politikai államtitkárát. SZILVÁSSY JÓZSEF Államtitkár úr, a kettős állampol­gárság ügye, a vajdasági magya­rok ezzel kapcsolatos kérelme nagy visszhangot váltott ki Ma­gyarországon, de a Kárpát-me­dencében élő magyar nemzetrész körében is. Akadnak - Magyaror­szágon elsősorban ellenzékiek -, akik bírálják a kormányt és a kül­ügyi tárcát állítólagos halogató és bizonytalan magatartása, rossz kommunikációja miatt. Mi a véle­ménye ezekről a bírálatokról? A kommunikációt mindig joggal bí­rálja az, aki a kérdésére vagy felveté­sére nem kap pontos választ. A ket­tős állampolgárság felvetésével kap­csolatban azonban meg kell jegyez­ni, hogy ez már létezik a magyar jog­rendszerben. Ezért hosszú ideig nem volt világos, hogy akik felvetik, vajon csak információhiányban szenvednek, vagy ha nem, akkor mi­lyen, a jelenlegitől eltérő feltételek mellett szeretnék elérni ennek az in­tézményrendszernek a kiterjeszté­sét. Miután az 1993. évi LV. törvény részletesen szabályozza, hogy Ma­gyarországon milyen feltételekkel lehet az eredeti állampolgárság megtartása mellett megszerezni a magyar állampolgárságot, azaz mi­ként válhat valaki kettős állampol­gárrá, ezért a probléma lényege az volna, hogy aldk felvetik a kérdést, azok fogalmazzák meg a jelenlegitől eltérő feltételekre vonatkozó javas­lataikat. Ez a mai napig sem történt meg, ezért csak vélelmezésre szoru­lunk. Valószínűleg arról van szó, hogy magukat magyar nemzetisé­gűnek, esetleg származásúnak valló külföldi állampolgárok, egyébiránt állampolgársági státusuk megvál­toztatása nélkül, kérnék a magyar állampolgárságot. De még egyszer hangsúlyozom, ez csak vélelem. » A kommunikációt mindig joggal bírálja az, aki a kérdésére vagy felvetésére nem kap pontos választ. \\ Többen viszont spanyol, német és görög példát emlegetnek, s azt hangoztatják, hogy ha az Európai Unió jelenlegi tizenöt tagállama közül tizenkettő jogrendjében szerepel a kettős állampolgárság, akkor szerintük nincs akadálya annak, hogy Magyarország is él­jen ezzel a lehetőséggel. Valóban ilyen egyszerű a helyzet? Azzal a továbbiakban nem érdemes foglalkozni - az előbbiek függvényé­ben -, hogy létezik-e a kettős állam­polgárság, tehát önmagában az, hogy az Európai Unió 12 tagorszá­gában is létezik, erre mi azt mond­hatjuk, hogy nálunk is. Nos, részle­tesebben az Ön által említett 3 pél­dáról. Spanyolországban a honosí­táshoz szükséges a letelepedés, az állampolgárság csak egyéni kére­lemre adható meg. A kedvezményes honosításban az részesülhet, aki ugyan külföldön született, de apja vagy anyja spanyolországi születésű és spanyol állampolgár. Ha ez utób­bi feltétel csak a nagyszülők valame­lyikére igaz, akkor az unokának már csak legkevesebb egyéves tartózko­dás után adható meg az állampol­gárság. A Görögországban hatályos jogi norma általános szabályaként bevándorlás szükséges a honosítás­hoz, amely egyéni kérelemre történ­het csak. A többes állampolgárságot kizárja a törvény. A görög származá­Bársony András: „Az Európai Unión belül elfogadott a nemzetiségek kiemelt anyagi és erkölcsi támogatása." (Képarchívum) sú hontalan vagy ismeretlen állam­polgárságú kérelmező esetén ked­vezményes honosítás lehetséges, de csak a többes állampolgárság kizá­rásával. Németországban fő sza­bályként ugyancsak bevándorlás szükséges. Ez alól csak a II. világhá­ború előtti német állampolgárságú- ak, akik az akkori határokon belül éltek és ezek leszármazottai tekint­hetők kivételnek. Itt is egyéni kérel­mezés az elbírálás alapja. Fő sza­bályként nem ismerik el a kettős ál­lampolgárságot, kivétel az Unió bár­mely tagországa. Ami pedig az Unió többi tagországát illeti, mindegyik esetében bevándorlás, illetve letele­pedés képezi az állampolgársági ké­relmek pozitív elbírálását. Azt lehet mondani tehát, hogy az érvényes magyar szabályozás azzal, hogy a magyar nemzetiségűek számára már egyéves magyarországi tartóz­kodás után is lehetővé teszi az egyéb feltételek fennállása esetén az ál­lampolgárság megadását és azzal, hogy állampolgárságába mindenki visszahelyezhető, akit bírósági eljá­rás alatt abból kizárták, legalább oly mértékben megengedő, mint az Eu­rópai Unión belüli szabályok. Sokan azt a tényt emlegetik, hogy a magyar kormányfő szabadkai látogatása során vendéglátója, a szerb miniszterelnök kijelentette: országa nem ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgársá­gát. Ezt a véleményét azóta meg­erősítette. Ha ez így van - érvel­nek -, akkor Budapesten nem le­het akadálya e kedvezmény meg­adásának. Helytállóak-e ezek az érvek? Magam is ott álltam az említett saj­tótájékoztatón Medgyessy Péter mi­niszterelnök mellett, amikor szerb partnere az újságírónak arra a kér­désére, hogy miként vélekedik a szerbiai állampolgárok kettős állam- polgárságáról, azt válaszolta, nem ellenzi. Ez a kijelentés nem súlyta­lan, jelezheti a szerb kormány törek­véseit, de ma nincs jogszabályi alap­ja annak, hogy szerb állampolgárok Magyarország tekintetében legáli­san, jelenlegi állampolgárságuk megtartása mellett kettős állampol­gárok legyenek. Lehet, hogy Szer­bia, pontosabban Szerbia-Monte­negró hajlandó lesz Magyarország­gal ez ügyben kétoldalú megállapo­dást kötni. A külügyminisztériumi álláspont azonban egyértelműen rögzíti, számukra előfeltétel, hogy az esetleges pozitív álláspont csak akkor alakítható ki, ha Szerbia-Mon­tenegró valamennyi, azaz nemcsak magyar nemzetiségű állampolgára egyenlő elbírálásban részesül. A vajdasági és a kárpátaljai ma­gyarok novembertől különösen nehéz helyzetben lesznek a ví­zumkényszer miatt. Rajtuk mi­ként kíván segíteni a magyar kor­mány, főleg abban, hogy ne le­gyen újabb vasfüggöny hazájuk és az anyaország között? Magyarország előzetesen megálla­podott Szerbia-Montenegróval, hogy az ottani állampolgárok a schengeni előírások következtében beszerzendő vízumaikhoz ingyen juthatnak hozzá, magyar állampol­gárok pedig vízummentesen léphet­nek be Szerbia-Montenegróba. Ugyanilyen javaslatot tettünk Ukraj­na kormányának, amely azonban még nem jelezte egyértelműen, hogy ilyen feltételek mellett hajlan­dó megállapodni. Lát-e reális esélyt arra, államtit­kár úr, hogy november után is megmaradjon a kishatárforgalom a két szomszédos állam és Ma­gyarország között? Ha igen, mi­lyen feltételek érvényesülnek majd ebben a vonatkozásban? Mint ismeretes, a kishatárforgalmat abban a formájában, ahogy az léte­zett Magyarország és néhány szom­szédos állam között, azért szűntet­ték meg, mert az Európai Uniónak erre vonatkozóan nincs érvényes szabályozása, sőt a schengeni egyez­mény ebben a pillanatban azt ki is zárja. Az Európai Bizottság azonban 2003. augusztus 8-a óta körözvény- ben kéri a tagállamok és a tíz csatla­kozó ország véleményét egy olyan rendelettervezetről, amely a határ­övezettől légvonalban számított, legfeljebb 50 kilométeres sávban en­gedélyezné a kishatárforgalmat. Anélkül, hogy részleteznénk e sza­bályozástervezetet, jelezni szeret­ném, hogy ma még nem egyértel­mű, érvényes lesz-e a tervezet a ví­zumkötelezett országok polgáraira is vagy sem. A magyar álláspont ter­mészetesen az lesz, hogy ha a szabá­lyozást elfogadják, akkor az konkré­tan terjedjen ki a Magyar Köztársa­ságnak Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával határos területeire is. Az anyaország és a szomszédos országokban élő magyar nemzet­rész töretlen kapcsolatában fon­tos szerepe lehet a regionális együttműködésnek. Ennek az ösz­tönzésére milyen tervei és javasla­tai vannak a magyar kabinetnek? Az Európai Unió közös politikájának egyik legfontosabb eleme a regio- nalitás. Az EU folyamatosan ösztönzi a határokon átnyúló régiók kialakítá­sát és együttműködésük fejlesztését. Magyarország e tekintetben két sí­kon is kezdeményezőként lépett fel. A visegrádi országok fórumain kez­deményeztük a közös fellépést a ré­giós pályázatok sikere érdekében, másrészt a magyar kormány hatha­tósan támogatja azt az együttműkö­dési formát, amelyet maguk a hatá­ron átnyúló régiók képviselői hoztak létre és szentesítettek aláírásukkal az Európa Hajó fedélzetén a Dunán, az idén nyáron. Ez az együttműködés nyitott minden olyan eurorégió szá­mára, amely az Unión belüli, de akár az EU leendő határain kívülre nyúló régiót is összefogja. Magyarország és Szlovákia min­den bizonnyal jövő tavasszal egy időben lesz tagja az Európai Unió­nak. Milyen előnyei lesznek en­nek a ténynek a két ország kap­csolatában, s Budapest felmérte- e, hogy milyen létszámú szlováki­ai munkaerő jelentkezik majd a magyar piacon? A mai magyar munkaerőpiacon min­denekelőtt Északnyugat-Magyaror- szág különböző cégeméi már ma is nagy számban vannak jelen szlová­kiai munkavállalók, döntő többsé­gükben természetesen magyarok. Ezeken a területeken a magyar mun­kaerőpiac szakemberhiánnyal küzd, feszültség tehát nem jelentkezik, a foglalkoztatás minősége pedig legá­lis. Ahol nálunk munkaerő-felesleg van, azaz jelentős a munkanélküli­ség, mint például a Kelet-Szlovákiá- val határos Északkelet-Magyarorszá- gon, az ilyen foglalkoztatás nem túl jelentős. 2004. május elsejével a két ország munkaerőpiaca kölcsönösen megnyílik munkavállalóink előtt, nem tűnik valószínűnek ebben a pil­lanatban, felméréseink és ismerete­ink alapján, hogy ez komoly feszült­ségeket keltene. A magyar kormányfő nemrég azt javasolta, hogy az EU új alkotmá­nyában szerepeljen a nemzeti ki­sebbségek védelméről szóló passzus. Van-e esélye annak, hogy ezt az indítványt az érintett orszá­gok többsége elfogadja? Medgyessy Péter miniszterelnök jú­niusban az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján vetette fel ezt a kérdést, és akkor a Francia Köztársa­ság elnöke és az EU soros elnöke­\\ Magyarország kü- ' lönböző cégeinél már ma is nagy számban vannak jelen szlová- a a kiai munkavállalók. >> ként Görögország támogatta ezt az elképzelést. Kifejezetten ellenző vé­lemények akkor nem hangzottak el. Azóta számos ország rögzítette azt az álláspontját, mindenekelőtt Né­metország, de Franciaország is, hogy az a kívánatos, hogy a konvent által előterjesztett szöveghez kor­mányközi konferencia során a tagál­lamok ne nyúljanak hozzá, ellenke­ző esetben könnyért előfordulhat, hogy nem sikerül a 2004. évi euró­pai parlamenti választások előtt az alkotmányt elfogadni vagy akár az egész alkotmányozási folyamat zsákutcába kerülhet. A magyar kor­mány álláspontját fenntartja, és bí­zunk benne, hogy a kormányközi konferencia októbertől december közepéig tartó üléssorozata során si­kerül racionális és kompromisszu­mos megoldást találni. Az új alkotmányon kívül milyen jogi lehetőséget lát a kisebbségvé­delem érvényesítésére az új tagál­lamokkal bővülő EU-ban? Az alkotmánytervezet szerint a kibő­vülő Európai Unió nemzetközi jogi személy is, azaz például csatlakoz­hat az Európai Embeijogi Konvenci­óhoz, amely az Európa Tanács alap- dokumentuma, azaz valamennyi eddigi kisebbségvédelmi mechaniz­mus is tovább él majd az Európai Unión belül is, immáron jelentősebb súllyal. Milyen alapvető változások vár­hatók az anyaország és szomszé­dos országokban élő magyar nemzeti kisebbség kapcsolatá­ban, a támogatási stratégiákban a jövő évtől, amikor Magyarország uniós tag lesz? Az Európai Unión belül elfogadott a nemzetiségek kiemelt anyagi és er­kölcsi támogatása, ezért Magyaror­szág minden olyan lehetőséget fel fog használni, amelyet a rendszer kí­nál. Ezek a támogatások az Európai Unióban alapvetően oktatási, kultu­rális területen érvényesülnek, azaz a nemzeti identitás megtartásának alapvető eszközéül szolgálnak. RÖVIDEN Új időszámítás kezdődik az unióban ­Rozsnyó. Szlovákia és Magyarország kapcsolataiban új időszámítás kezdődik az Európai Unióban - mondta Szili Katalin, a magyar Or­szággyűlés elnöke, aki Pavol Hrušovskýnak, a szlovák parlament el­nökének meghívására Rozsnyón részt vett II. János Pál pápa ponti- fikációján. Szili Katalin szerint fontos, hogy a visegrádi országok parlamenti vezetői még az Európai Unió alkotmányának elfogadása előtt egyeztessenek erről a kérdésről. (TASR) Mečiar megfenyegette a kormányt ­Pozsony. Az ellenzék felvetheti a parlamentben a kormány visszahí­vásának kérdését - nyilatkozta vasárnap Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vitaműso­rában. Mečiar úgy gondolja, hogy Ján Mojžišnak, a Nemzetbiztonsá­gi Hivatal vezetőjének és Ivan Šimko védelmi miniszternek a vissza­hívása komolyan veszélyezteti az ország európai uniós integrációját. A kommunista párt máris jelezte, hogy egy ilyen kezdeményezést tá­mogatna. A volt miniszterelnök Eduard Kukán külügyminisztert az­zal vádolta meg, hogy Mikuláš Dzurinda kormányfő tenyeréből eszik, csak hogy államfőjelölt maradhasson. Bugár Béla, az MKP el­nöke úgy látja, az ellenzék csupán ki szeretné használni a kormány- koalíción belül most tapasztalható feszültséget. Monika Beňová, az ellenzéki Smer alelnöke sem veszi komolyan Mečiar fenyegetését, mivel ez szerinte csupán „hamis és olcsó gesztus”. (TASR) Šimko kommunista módszerekről beszél • Pozsony. Ivan Šimko védelmi miniszter kommunista módszerekhez hasonlította az SDKÚ elnökségének döntését, amellyel a testület a le­váltásáról döntött. Šimkónak azért kell távoznia, mert nem támogatta Ján Mojžišnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének leváltását. A miniszter a TA3 vitaműsorában kifejtette: az SDKU-ban először hívnak vissza csak azért valakit, mert az a lelkiismeretével összhangban csele­kedett. Šimko mint a párt egyik alapítója kész mindent megtenni azért, hogy megváltozzanak a viszonyok az SDKÚ-ban. (TASR) Nem Pado lép Ján Mojžiš helyébe . Pozsony. Pavol Rusko, az ANO elnöke szerint a leváltása előtt álló Ján Mojžiš helyére nem Martin Pado, a belügyminisztérium állam­titkára ül. A Joj televízió politikai műsorában Robert Fico, a Smer elnöke biztosra vette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének rövidesen távoznia kell. (SITA) Segítséget ígérnek a Tháliának Kassa. A magyar kulturális tárca pénzsegítséget ígért a kassai Thália Színháznak, amely anyagi problémái miatt sokszor a rezsi- költségeket is alig tudja állni. „Bízom benne, hogy a hazai kulturális minisztérium és a kassai megyei önkormányzat is segít” - mondta Kolár Péter, a színház igazgatója. Az igazgató szerint az intézmény együttes adóssága már eléri a 700 ezer koronát, márpedig a tarto­zásokat szeptember végéig ki kellene egyenlíteni. (TASR) Ki árulta el Peter Tóth pontos beosztását? Pozsony. A rendőrség vizsgálni fogja, hogy ki árulta el Peter Tóth pontos beosztását, aki rövid ideig a Szlovák Információs Szolgálat kémelhárításának élén állt. Az ügyben már korábban kihallgatták Pavol Hrušovskýt, a parlament elnökét is. (TASR) Tornado vadászgépek Szlovákia egén? Pozsony. Nagy-Britannia október 3-a és 6-a között két Tornado típusú vadászgéppel szeretne gyakorlatozni Szlovákiában. Az erről szóló vég­leges döntést a kormánynak kell meghoznia. Ha a kabinet engedélyt ad, akkor a brit gépek Pozsony felett bemutatót is tartanak. (TASR) Fico Brazíliával ajándékozza meg magát Pozsony. A tegnap 39. születésnapját ünneplő Robert Fico, az ellenzé­ki Smer elnöke közölte: nem nyomasztja őt, hogy jövőre még nem in­dulhat az államfőválasztáson, mivel 2004 májusában még nem lesz 40 éves. Viszont máris tudja, miképpen ünnepli meg 39. születésnapját. Októberben Sao Paulóban a Szocialista Internacionálé kongresszusára hivatalos, az ülés végeztével pedig brazíliai körútra indul. (TASR) „Csehszlovák" fiatalok tíz év után ■> Pozsony. Tíz évvel az ország kettéválása után is „csehszlováknak” te­kinti magát a pozsonyi fiatalok 25 százaléka. Prágában ez az arány ki­sebb, megközelítőleg 20 százalék. A18-24 évesek többsége nem etni­kai szempontok alapján tekint az állampolgárságra. (SITA) Peter Tomeček a szigetközi ágrendszerben járt Dunai Nemzeti Park? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunakiliti. Mindenképpen támo­gatni fogom a Dunai Nemzeti Park létrehozásának gondolatát a határ két oldalán - nyilatkozta Peter To­meček miután a múlt hét végén te­repszemlén vett részt a szigetközi ágrendszerben. A nagyszombati me­gyefőnök a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Önkormányzat meghívására járt az északnyugat-magyarországi megyében. Vendéglátója, Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke motorcsónakon mutatta be Tome- čeknek a Szigetköz Dunakiliti alatti részét, ahol több milliárd forintos beruházással részben sikerült enyhí­teni a Duna szlovák oldalon történt elterelésének súlyos következmé­nyeit. De a szlovák vendég - akit Keszegh Pál nagyszombati kerületi elöljáró és Farkas László duna- szerdahelyi járási elöljáró is eljusért- láthatta az üresen tátongó, vízre szomjazó Duna-medret is Ásványrá­ró alatt, ahol újabb milliárdok kelle­nének a tájrehabilitációhoz. „A Szi­getköz várja azt, hogy megkapja a nemzeti park státusát” - nyilatkozta Szakács. Tomečeknek tetszett az öt­let, és úgy fogalmazott, hogy szlovák oldalon felkarolja ezt a kezdemé­nyezést. Viszontlátogatása hívta meg tavaszra Győr-Moson-Sopron megye elöljáróit, hogy a szlovák ol­dalt, a csallóközi Duna-vidéket kö­zösen járják be, és keressék a megol­dásokat. A Szigetköz mostani bejá­rása elindított egy folyamatot, amely a két megye vezetőinek remé­nyei szerint azt eredményezheti, hogy a bősi erőmű üzemelése miatt alaposan megviselt természet méltó bánásmódban részesül, s a Sziget­köz és a Csallóköz területén létrejön a közös magyar- szlovák Dunai Nemzeti Park. (pve)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom