Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-16 / 212. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 16. KOMMENTÁR Játék a bizalommal SZILVÁSSY JÓZSEF Mikuláš Dzurinda új módszert honosított meg a szlovák belpolitikai dzsungelben. Az inkvizítorok és a diktátorok eszközeit alkalmazva ó sem fárasztja magát azzal, hogy konkrét tényekkel indokolja a döntését. Elegendőnek tartotta kijelenteni Ján Mojžisról, hogy elveszítette iránta a bizalmát, és a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának minden valószínűség szerint mennie kell. Aki esetleg kételkedik, s nem hajlandó fejet hajtani e praktika előtt, azt a kormányfő-pártelnök ugyancsak lefejezi, mint ebben az ügyben Ivan Šimko védelmi minisztert. Nemcsak ő kért egyértelmű bizonyítékokat a miniszterelnöktől, hanem a két koalíciós partner, az MKP és a KDH is, ám vezető politikusaik nyilatkozatai szerint a Koalíciós Tanács legutóbbi ülése után ők sem lettek tájékozottabbak. Valószínűleg csak annyit tudtak meg, mint amennyit Pavol Rusko az egyik szlovák kereskedelmi tévé vasárnapi politikai vitaműsorában elmondott: a kormányfő a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik pályázatát nem tartotta tisztának, s a gyanús ügylet mögött az igazgatót és cimboráit vélte felfedezni. Gyenge lábon áll Dzu- rindának ez a magyarázata, hiszen semmilyen konkrétummal sem támasztotta alá. Sokkal valószínűbb hogy az igazgató jól tudja: kik és milyen pénzekből támogatták az SDKÚ tavalyi választási kampányát. Jól informált a legerősebb kormánypárt gazdasági érdekcsoportjáról és azokról a politikusokról, akik e társasághoz tartozva megteszik a további nagy zsákmányok megkaparintásá- hoz szükséges lépéseket. Most például eltávolítják a túlontúl tájékozott nemzetbiztonsági főnököt. Az sem semmi, hogy a kormányfőnek az ANO segédkezik, hiszen nyilván az ő kormánytagjaik szavazatai is kellenek Mojžiš szeptember végére várható menesztéséhez. Rusko hideg fejjel mérlegelt: saját maga foglalta el a gazdasági tárcát, mert ebben a tisztségben az energiaipar és más állami cégek tervezett teljes magánosítását sokkal erőteljesebben lehet befolyásolni. Az SDKÚ holdudvarával összejátszva pedig befolyáshoz, posztokhoz és sok pénzhez lehet jutni. El kellett hát ásni a csatabárdot. Ebben az istentelen színjátékban az MKP és a KDH még nem veszítette el morális hitelét. Ők még megállíthatják a kormányfő egyre eszelősebb ámokfutását, s az alvilági eszközök további térhódítását a politikai életben. Ha e két párt vezetői végre rádöbbennek, hogy a kormányfő, s vele együtt a személyi érdekellentétek és a koncok miatt marakodó kormánykoalíció már elveszítette a polgárok nagy többségének a bizalmát. Ez a kőkemény valóság, amelyet egyébként minden mértékadó közvélemény-kutató intézet adatai is igazolnak. S ha nem történik döntő fordulat a mostani négyes fogat politikai magatartásában, akkor a legközelebbi képviselőházi választásokon a választási ígéretekkel átvert, megélhetési gondjaikban pedig cserbenhagyott polgárok kiseprűzik a kormányrúd mellől ezeket a percemberkéket, akiknek a módszerei és harácsolásai egyre inkább Mečiar országlását idézik. Sőt: egyre gyakrabban még az akkori alacsony politikai kultúránál és erkölcsi színvonalnál is alacsonyabbra züllenek. Aminek rövidesen, vagy három év múlva meglesz a böjtje. Két SDKÚ-s önérzete • TÓTH MIHÁLY Az még csak hagyján, hogy Mikulás Dzurinda - úgy is, mint az SDKÚ elnöke, úgy is, mint miniszterelnök - országunk szuverenitásával érvelve üzente meg a NATO-nak, hogy a Ján Mojžiš menesztésére tett javaslat, ületve Ivan Šimko védelmi miniszter szintén indoklás nélküli leváltása: Szlovákia belügye. Hagyján, mert kormányfőnk, noha már jó egy évtizede a hazai politika vékony jegén mozog, végső soron mégis csak a betanított politikusok kategóriájába tartozik. Betanított vasesztergályossal megeshet, hogy 14 évig selejt nélkül esztergályoz, mert ugyanarra az alkatrészre kell beállítania a gépet. Dzurinda „vasesztergályos” elé azonban most új, a megszokottól eltérő „műszaki rajzot” tett az élet, a termék pedig se- lejtre sikeredett; Szlovákia szuverén ország - mondotta, a NATO- központban pedig tudnak olvasni. Egyébként is, a miniszterelnök gondolatmenete nem volt túlságosan bonyolult. Brüsszelben talán még a vécés néni is felismeri, mennyi bölcsesség szorult a miniszter- elnök kijelentésébe. Az igazi baj az, hogy Eduard Kukán külügyminiszter a Szlovákia szuverenitásáról szóló miniszterelnöki nyilatkozatra ráduplázott. Ó is önérzetes volt, ő is az ország szuverenitását emlegette. Tény és való, Szlovákia szuverén ország, de az sem rejthető véka alá, hogy külpolitikánk vezetője nem vasúti forgalmistából képezte át magát közszereplővé, hanem annak idején a világ egyik legrangosabb dip- lomataképezdéjében tanulta a mesterséget. Nem egészen elképzelhetetlen, hogy abban a moszkvai tanodában már az első szemeszterben azt sulykolták a hallgatók fejébe: a diplomáciában nem mindegy, ki, mikor és hol mond ki egy igazságot. Ebben a történelmi pillanatban - akárhogy nézzük is - van diplomáciai vonatkozása a Nemzetbiztonsági Hivatal főnöke elmozdítása indoklás nélküli kezdeményezésének és a védelmi miniszter menesztésének. A NATO nem díszhaltenyésztők egyesülete; jellegéből következik, hogy érdeklődik a két bizalmi beosztású káder elmozdításának okai iránt. A legkevesebb, amit a politikai elit (de a legszélesebb nyilvánosság is) joggal elvárt volna Kukán külügyminisztertől, hogy főnökét figyelmezteti: a NATO vezetői számára minimum félreérthető, ha a káderintézkedések miatti brüsszeli fejcsóválásra a miniszterelnök Szlovákia szuverenitása emlegetésével válaszol. Diplomáciánk vezetője ehelyett felcsapott papagájnak, és maga is szuverenitásunkat emlegeti. Eduard Kukán Moszkva neveltje, így közelről láthatta, hogy egy politikai rendszerben mit eredményez a főnök előtti hajbókolás meghonosodása. Itt a főnöknek nem tetsző igazság elhallgatásának esete forog fenn. Nem arról van szó, hogy a titkosszolgálati problémákat ötmillió szlovák állampolgár bevonásával kellene megoldani. De négy-öt hiteles ember azért akad ebben az országban, akivel Dzurinda közölhetné a két fontos tisztségviselő iránti bizalma elvesztésének okát. A lakosság többsége egyelőre úgy véli, a NATO illetékeseit azért nem tájékoztatták az elmozdítási törekvés okairól, mert a miniszterelnök azt azért tudja, hogy a brüsszeliek értik a dolgukat, és nem lehet őket fél kiflivel berúgatni. Miniszterelnöki tanácsadóként Kukán rosszul vizsgázott. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy ő az SDKÚ államfőjelöltje, és hogy őt jelölték, abban kulcsszerepe volt Dzurindának. A Nemzetbiztonsági Hivatal főnökének menesztésére tett javaslat és Ivan Šimko védelmi miniszter leváltása olyan lavinát indíthat el, amely teljesen maga alá temeti Kukán ambícióit. TALLÓZÓ KURIER . Aranyháromszög címmel mutatta be tegnap a bécsi Kurier Bécs, Pozsony és Győr térsége regionális együttműködésének a sikereit. Az újság emlékeztetett arra, hogy 1999-ben alapították meg a burgenlandi, a szlovákiai és a magyarországi határ menti települések kommunális együttműködési fórumát, amely a megyei és tartományi önkormányzati szervezetek mellett új lehetőségeket keresett az együttműködésre. A Kurier szerint ma már mindhárom országban a projektumok sikerei mutatkoznak. Az újság az 1979-es állapotok illusztrálására fényképet is közölt a nickelsdorfi határátkelő üresen ásítozó vámfolyosójáról, a mai helyzet jellemzésére pedig egy másik fotót, amely a 2003-as hatalmas forgalmat bizonyítja. Nickelsdorf (Miklóshalma) polgármestere emlékeztetett arra, hogy a vasfüggöny lebontásáig a nem egészen 1600 lakosú osztrák település isten háta mögötti helynek számított. Ma vi- Oké, felmondok, de csak akkor, ha végkielégítésként annyi pénzt ad, mint amennyi csúszópénzt markol fel szont naponta többször is hírt adnak három hónap alatt! (Peter Gossányi rajza) a határátkelőnél várakozó gépkocsiin ini n»—■—» m iini'iii—ii» ............. »I——ohm vi> wrinwrt—— i»i....irw—winumnnmmin sorok hosszáról. Va jon hol van az a határ, ameddig a katolikus egyház fejének betegségére, szenvedésére még csodálattal lehet nézni? Találgatások a pápa hogylétéről II. János Pál pápa négynapos szlovákiai kőrútján a napnál is világosabban látszott: a római katolikus egyház feje nagyon rossz egészségi állapotban van, s egyáltalán nem kizárt, hogy ez volt az utolsó külföldi látogatása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Már nem tud járni, és egyre többször gyakorlatilag nem képes artikulálni. A pontifikációk során folyamatos segítségre szorul, feje minduntalan lehanyatlik, teste remeg és légzési zavarokkal küszködik. A 84. életévében járó II. János Pál pápa a testi és szellemi leépüléssel járó Parkinson-kórban szenved, így joggal merül fel a kérdés: meddig képes még külföldi köruta- kat tenni, s egyáltalán, érdemes-e még kitenni őt ilyen megpróbáltatásoknak? A pápaság két évezredes történetében számos pápa élete alkonyán hosszú időt töltött tehetetA Szentszék titkolódzása a szovjet korszakra emlékeztet. lenül ágyához szegezve. Azonban napjainkban, a médiumok világán ban nem szerencsés, ha a pápát munkavégzésre képtelen emberként tüntetnék fel a nézők és az olvasók előtt. A lengyel származású II. János Pál pápa október 16-án ünnepli megválasztásának 25. évfordulóját. A negyed évszázad alatt Vatikán első embere 102-szer járt külföldön, ami vitathatatlan rekord a katolikus egyházfők történetében. A pápa jövőre négy hivatalos meghívást kapott, mégpedig Ausztriából, Svájcból, Franciaországból és Mexikóból. Vajon eleget tud majd tenni a felkéréseknek? „Nagyon nehéz elképzelni a pápát utazások nélkül - mondta John Allen, aki számos könyvet írt a Vatikánról és a katolikus egyházról. - A világ szimbólumként fogja fel, hogy a pápa gyengélkedése elle nére felkeresi híveit. Úgy gondolom, a Vatikán számára egyelőre nyitott kérdés, hogy hol van az a határ, ameddig a pápa szenvedésére csodálattal lehet nézni, és mikortól válik fájdalmassá a gyötrelmeivel küszködő egyházfő látványa.” „Fizikai gyengesége, problémája vitathatatlan. Mégis csodálattal tölt el, hogy ezt nem próbálja leplezni” - vélekedett Joaquin Navar- ro-Valls, a Vatikán szóvivője. Négynapos szlovákiai látogatása éppen erre a határesetre volt jó példa, hiszen II. János Pál az első nap nagyon gyenge volt, Rozsnyón és Pozsonyban viszont - legalábbis kezdetben - képes volt folyamatos beszédre, majd hazautazását követően szemlátomást újra rosszul érezte magát. A DPA német hírügynökség kommentárja szerint a Szentszék titkolódzása a szovjet korszakra emlékeztet, amikor Leonyid Iljics Brezsnyev pártfőtitkár már csak élőhalottként bolyongott a Kreml falai között. Az egészségi állapotára vonatkozó információk visszatartása miatt nem tudni, ténylegesen ki viszi az ügyeket a pápai államban, nem tudni, mikor van tényleges vezetés nélkül a több mint egymilliárd katolikus hívő. A cseh tévécsatornák vasárnapi pozsonyi híradásukban azt pedzegették, hogy II. János Pál pápa szlovákiai körútja nemcsak az idei utolsó külföldi missziója volt, hanem egyben pályafutása záróakkordjaként is tekinthető. Az egyre gyakrabban beszédzavarokkal is küszködő katolikus egyházfő következő nyilvános szereplése október derekán várható, amikor trónra lépésének 25. évfordulóját ünnepük meg. (t, s, só) II. János Pál arcai (Fotók: TASR, ČTK) Külföldi és stockholmi reagálások a vasárnapi népszavazásra: az elutasítás politikai csapás Göran Persson számára is Csalódást okozó, de nem meglepő svéd eredmény ÖSSZEFOGLALÓ Nem meglepetésként könyvelte el a nemzetközi sajtó a vasárnapi svédországi népszavazás eredményét, amely szerint a lakosság többsége nem járult hozzá, hogy az ország saját pénzként a korona helyett bevezesse az Európai Unió közös valutáját, az eurót. A legtekintélyesebb európai lapok közé tartozó brit Financial Times úgy értékelte, az eredmény csalódást keltő, de nem meglepő. Az újság szerint az euróövezetnek reformokra van szüksége, sikeresebbé és vonzóbbá kell tenni, hogy a ma még rajta kívül levőket is meggyőzze az előnyeiről. A brit lap úgy ítéli meg, hogy a svéd eredmény tovább csökkentette egy esetleges közeli nagy-britan- niai népszavazás esélyeit is. Tony Blair brit miniszterelnöknek azt a tanulságot is le kell vonnia - véli a Financial Times -, hogy kizárólag gazdasági érvekkel népszavazást nem lehet sikerre vinni. A konzervatív brit The Daily Telegraph szerint a svéd szavazással megdőlt a brit európártiak két fontos érve, nevezetesen az, hogy a közös valuta bevezetése elkerülheteden, továbbá, hogy London egyedül maradhat az euró ellenzésében. A lap szerint már tényként kezelhető, hogy Nagy-Britanniában nem térnek át az euróra. A dán liberális Politiken úgy kommentált, hogy a svéd elutasítás a lakosság politikai vezetők iránti bizalmadanságát jelzi. A lap egyúttal értelmetlennek minősítette Anna Lindh külügyminiszter halálát, amely néhány nappal a népszavazás előtt következett be. Ugyancsak a svéd és az európai uniós politikai elit elleni állásfoglalásnak minősítette a szavazás eredményét a spanyol liberális El Pais. A lap arra is int, hogy az euróellenzők győzelme javítja a szélsőséges erők helyzetét Svédországban. Az olasz La Stampa szerint a szavazás az Európai Unió jövőjének kialakításán fáradozó folyamat idején, kényes időpontban zajlott le, és kimenetele hatással lehet a folyamat egészére, beleértve az uniós alkotmány és a bővítés távlati következményeit is. Svédország erősítette az uniós együttműködésben kétkedők helyzetét. A római II Messaggero szerint a svéd határokon túl is jócskán érezhető, „harsány nem” született vasárnap. A lakosság így kívánta figyelmeztetni a közös pénz mellett csaknem egyöntetűen állást foglaló pártokat, hogy nem kér az euróból. Sajnálatosnak nevezte a svéd eredményt a holland baloldali De Volkskrant, amely szerint az elutasítás azt is tükrözi, hogy a svédek még nem hagytak fel a semlegességre törekvéssel, és igyekeznek távol tartani magukat a brüsszeli bürokráciától is. Lindh meggyilkolása a lap szerint valószínűleg még konzervatívabbá tette a szavazókat. Az osztrák Der Standard az egész EU számára visszalépésnek minősítette a svéd nemet. Különösen nehézzé teszi az eredmény az osztrák napilap szerint az euróövezetből kimaradó két másik ország, Nagy- Britannia és Dánia kormányának helyzetét. A lap úgy vélte, fokozták a svéd aggályokat a német és francia gazdasági nehézségek. A svéd lapok úgy ítélik meg, hogy Svédország a szavazással távolabb került az EU-tól. A konzervatív Svenska Dagbladet szerint Stockholm ellentétes irányba mozdult el, mint az EU-hoz közeledő — az EU-tagságról ugyancsak vasárnap szavazó - szomszédja, a jövőre belépő Észtország. A cikkíró leszögezte, hogy egyesülési folyamatában az EU nem fog Svédországra várni, az integráció folytatódik. A liberális Sydsvens- ka Dagbladet euróellenes lázadásnak nevezte a népszavazás kimenetelét. Az elutasítás az elemzés szerint jelentős politikai csapás Göran Persson miniszterelnök számára is.
