Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-13 / 211. szám, szombat

Családi kör ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 13. MINDENNAPI KENYERÜNK Pápa, drog és pénz... HAĽKO JÓZSEF A jókai tanfolyamra azok a református fiatalok jelentkeztek, akik vasárnapi iskolákban fognak tanítani Szárnyal a lélek, a gondolat II. János Pál pápa érkezésének előkészületeit egy ízléstelen kam­pány kísérte hosszú heteken át, mégpedig e látogatás anyagi ter­heit hangsúlyozva. Nemcsak új­ságírók, hanem néhány olvasó is kifejtette véleményét, a pápa jöve­telét kizárólag pénzben fejezve ki. Azt kérdezték, miért kell ezt a nem hívő adófizetőknek is támo­gatniuk, vagy hogy a pénzt más, sokkal „hasznosabb” dologra is fordíthatták volna, egy hölgy sze­rint például: azokat a milliókat „inkább a kábítószer elleni küzde­lemre kellett volna költeni”. Erre a fölvetésre azt válaszolom az ismeretien kritikusnak: nincs jobb befektetés a drog elleni küz­delemben, mint példát mutatni unott, dezorientált fiataljainknak, mégpedig az élethez való viszony pozitív példáját. Olyan embert ál­lítani eléjük, aki kedvvel, teljes erőbevetéssel teljesíti földi külde­tését. Márpedig II. János Pál pápa ittléte ilyen lehetőség! Mutassá­tok meg a fiataloknak a valahai diákot, a színészt, a sportolót és a mun­kást... És a titkon tanuló papnövendéket, kit ké­sőbb, jóval később, már mint pápát megsebzett egy merénylő... Semmi nem tudta elvenni a ked­vét, s mindenek után ma újra meg újra azt ismétli, amit már oly sokszor elmondott pápa­ságának ideje alatt: nyissátok ki a kapukat Krisztus előtt! A fiatal­ságnak, s annak, aki drog után nyúl - így menekülve egy képzelt világba a valóság és a problémák elől -, mutassátok meg a meg­gyengült püspököt, Krisztus oda­adó szolgáját, ki hanyatló testét mint saját keresztjét oly kitartóan viszi. Hadd lássák az ifjak: nem adja meg magát, nem menekül, nem bujkál. „Kábítószer elleni küzdelem?” Hát akkor mutassá­tok meg az elpuhult fiatalságnak ezt a szívós öregembert, akinek ereje testi gyöngesége ellenére egyre láthatóbb és világosabb. Is­ten fia az, akitől maradéktalanul függ, s valóban akar is tőle „füg­gő” lenni. Elég csak ránézni. Még egy szót sem szólt, s máris micso­da erő! De vajon mivel is vonzott Torontóba 800 000, Rómába egy­millió fiatalt a pápa? Mivel igéz meg tömegeket? Tömegeket? De hiszen azok mind emberek, egyé­nek, kik epedve szomjazzák az igazságot. S épp a pápa szavai su­gározzák ezt a hatalmat, az ő sza­vait az evangélium hatja át, mag­vasak és mélyre törők. „A keresz­ténység nem vélemény s nem üres frázisokra épül - írta fiataloknak, 2003-ra szánt pápai üzentében -, a kereszténység Krisztus... Sze­mély, élő személy.” A fiatalok láthatóan nem úgy te­kintenek szavaira, mint elutasító erkölcsbíráskodásra. Épp ellenke­zőleg, a pápa egyre több fiatalt ra­gad magával, sőt először az ő pá­pasága alatt fordult elő, hogy a Vatikánnal gyerekek s ifjak kezd­tek levelezni. „Gondolod - kérde­zi a pápától egy tizennégy éves le­gényke -, hogy neked sikerül job­bá tenned a világot?” „De hiszen te Krisztus helyettese vagy - sür­geti egy nyolcéves -, hát mondd meg neki, hogy vessen véget a lo­pásoknak, a háborúknak és az emberrablásoknak, mert ez mind bűn...” A pápai hivatal munkatár­sai kuriózumként egy tízéves kis­fiú levelére tekintenek, mely az , Jstenhez közeli pápának” lett cí­mezve: „Jelentem, Jézus, elolvas­tam azt a te Könyvedet. Ha legkö­zelebb Bibliát írsz, legyen benne több akció!” Az „akciós evangéli­um” kérelme az intenzívebb, azonnali, a tényleg „akciós” él­mény utáni vágyat fejezi ki. A valóságban mind­ezt Jézus kínálja - az ön­felfedezés nem könnyű, kalandos útját, betekin­tést nyújtva egyúttal Is­ten titkaiba. Nincs a vilá­gon akciósabb könyv, mint a Biblia, mert vilá­gos értékeket mutatva arra szólít, hogy teljes életet él­jünk. Míg a bevezetőben említett drog például rövid távú élményt nyújt, miután a valóság még mar- cangolóbb érzése következik, Jé­zus az evangéliumban épp ellen­kezőleg, egész életre szóló prog­ramot kínál.,Jézus ismeri aszíve- teket, legtitkosabb vágyaitokat - írta a pápa az ifjakhoz ez évben -, Krisztuson kívül senki nem adhat nektek igazi boldogságot!” Nem véletlenül hangsúlyozta magyar- országi látogatása alkalmával is: „Elengedhetetlenül szükséges, hogy biztosítsák a fiataloknak a hitoktatást tanulmányaik egész ideje alatt.” A Szentatya mostani látogatása alkalmával Szlovákia fiatalsága ötletes ajándékkal kívánja bizo­nyítani Krisztushoz való hűségét: egy kézzel másolt Bibliával. Már jó néhány hónapja, amikor 900 fiatal csoportok szerint elkezdte másolni az Újszövetség egyes fe­jezeteit, hogy most elegáns kötés­ben átnyújthassák a pápának. Azt még nem tudom, hogy fogadja ezt a Szentatya, de az ő alapállá­sa már jó ideje ismert: az evangé­lium legyen beírva a szívetekbe is! A szerző római katolikus pap HAJTMAN BÉLA alánta és Pozsony közt félúton talál­ható egy nagyköz­ség, Jóka. Ott jár­tam július utolsó hetében, a fiatal misszionáriusok képzésén. Tud­tam, hogy ebben a községben mű­ködik a Betlehem elnevezésű missziós központ, azt is tudtam, hogy ez az épület ad otthont nya­ranta a táborozni vágyó, többségé­ben református kisdiákoknak, a serdülő korúaknak és a középisko­lás fiataloknak egyaránt. Az egyhá­zi táborokba legfőképp azok jelent­kezhetnek, akik a tanév idején részt vesznek a Gyermek Evangeli­zációs Közösség által meghirdetett bibliai levelezésen. Gyermekeim révén a levelezés folytán kerültem kapcsolatba a missziós központ munkátársaival, megismerhettem élükön a fáradhatatlan, türelmét és jó kedélyét soha el nem veszítő mindenki Zsuzsa nénijét, aki nem­csak a feladatmegoldó levelezés­ben veszi ki részét. Andrássy Zsu­zsa az egyetlen szlovákiai magyar szakképzett gyermekmunkás. A ki­SZAMARÁNSZKY EDIT A Kereszt az aszfaltzsungelben című könyv írója, David Wilkerson tiszte- letes hirdet igét 2003. szeptember 18-20-án a pozsonyi sportcsarnok­ban. A könyv, melyből film is ké­szült, s mely a kábítószer-függőség pokláról szól, máig 30 nyelven jelent meg 15 millió példányban, és sok ezren olvasták nálunk is még szamizdat kiadásban. Szerzőjével most személyesen is megismerked­lencvenes évek derekán került a központ élére, s azóta munkatársa­ival együtt tesz-vesz, él-hal a gyer­mekekért, nyári táborokat, évközi és ugyancsak nyári tanfolyamokat szervez pedagógusok részére is, emellett hittant tanít, vasárnapi is­kolát vezet Jókán. Úgy gondolta, meg kell ismertetni a jövő nemze­dékével Isten üzenetét, rá kell mu­tatni előttük az Úr erejére, fel kell tárni a gyermekek előtt Isten cso­dálatos művét. A tanfolyamra azok a fiatalok jelent­keztek, akik vasárnapi iskolákban fognak tanítani, de azok is eljöttek, akik már tanítanak, foglalkoznak a református gyerekekkel vasárna­ponként az Isten házában. Megérke­zésem napjától számítva a tanfo­lyam végéig, öt napon keresztül hu­szonegy társammal együtt a köz­pont lakója voltam. Az előadások szüneteiben és a délutáni pihenő alatt a bibliai leckék bemutatására szánt felkészülési idő mellett a köny­vekkel zsúfolt polcokról, asztalokról lehetett kölcsönkérni vagy vásárolni kedvezményes áron egy-egy kiad­ványt. De nem a könyvekbe való te­metkezés tette ki a nap legnagyobb részét. Naponta igazi pedagógiai­hetnek azok, akik régi tisztelői, s akik kíváncsiak rá. A világhírű prédikátor szolgálatá­ról és szlovákiai látogatásáról Zsolnai Pált, a Szlovákiai Apostoli Egyház médiafelelős püspökhe­lyettesét kérdeztük:. David Wilkerson már nagyon fiata­lon elhivatást érzett arra, hogy az evangéliumot hirdesse. Nem volt tő­le távoli ez a szolgálat, hiszen édes­apja és édesanyja is prédikátor volt. módszertani munka folyt. Az elő­adások után következett a gyakorlati rész: a bibliai lecke, az igevers és az ének tanításának bemutatása. Min­denki az általa kiválasztott arany­mondásból és énekből készülhetett fel, melyhez szemléltetőeszközöket is kellett készíteni. Zsuzsa néni mindegyik bemutatót külön érté­kelt, és hasznos tanácsokkal látta el a tanfolyam résztvevőit. A sorra ke­rülő bibliamagyarázó tanítók órabe­mutatóját gitárkísérettel előadott énekszó előzte meg és követte. így nemcsak az Ige üzenete, hanem az ének buzdító ereje is segítette a fő­asztalhoz, állókat. A bibliai leckéket bemutatóknak arra is kellett ügyel­niük, hogy a megnevezett korcso­portokhoz mérten szólítsa meg a bibliai üzenettel a gyerekeket. Ren­geteg ötletet, játékos megoldást ta­nulhattunk meg, leshettünk el egy­mástól. A tanfolyam végén arra a felismerés­re jutottam, hogy a „világi” tanítók is sokat tanulhatnának Zsuzsa nénitől. A „bibliai” tanító az, aki segít mások­nak a tanulásban, úgy kell szeretnie a gyermekeket, ahogy vannak, neki is taníthatónak kell lennie. A hitok­tató a szavai, tettei által és az életé­Neki azonban személyesen kellett átélnie Isten hívását, és tudatosan készült erre a pályára. Fiatalember­ként a Life magazinban kábítószeres fiúkról olvasott, akik gyilkoltak, lop­tak, hogy megszerezzék a napi adagjukat. Ezeket a fiatalembereket bíróság elé állították, és David Wilkerson a fényképük láttán kész­tetést érzett arra, hogy elinduljon és segítsen azoknak a fiataloknak, akik remény nélkül élik életüket a nagy­városban. Egy kis hegyvidéki falu­ban lakott és szolgált abban az idő­ben, s megrettent attól a gondolat­tól, hogy el kell hagynia, de határo­zottan érezte, hogy Isten az, aki erre a helyre küldi. New York véglegesen megváltoztatta az életét. Létrehozta a Teen Chellenge nevű országos szolgálatot, amely a különböző füg­gőségekben szenvedő fiataloknak kívánt segíteni. Utcai evangelizációkat tartott, amelyek­nek köszönhetően sok fiatal meg­tért. Ezek számára létrehozott Brooklynban egy főhadiszállást, ahol ágyat és menedéket találtak. Abban az időben sokan kételkedtek munkásságában, őrültnek tartották azért, hogy kábítószereseknek hir­deti az igét. A Teen Chellenge ma már 146 bentlakásos programot és számos evangelizációs központot tart fenn az Egyesült Államokban. Több száz másik országban 175 köz­pontot működtet, konkrétan a mi egyházunk is felügyel egy ilyen bentlakásos intézetet Szereden, ahol kábítószeres betegek rehabili­tációjával foglalkoznak. A program­nak kitűnőek az eredményei, a résztvevők 86 százaléka meggyógy­ul. Az ilyenek közül aztán sokan ige­vei tanít. Vajon hány pedagógusra mondhatók el mindezek az ismér­vek? Ez az öt nap mind tapasztalatszer­zésben, mind lelki növekedésben nagyon sokat adott. Eleve köny- nyebb megértenie a gyermeket, ta­nítványát a hívő pedagógusnak, mivel több időt fordít önmagára, a tanítványaiért és azok szüleiért, családjáért való imádkozásra is. A tanító célja Van, aki csak pénzt gyűjt földi élte útján, Más rózsát szedeget, nem jár világ kútján. De én a bűntövis közül gyűjtök gyermekeket, Foghíjas mosolyú, szeplős, aranyló kincseket. Mert az örök nap honába a pénz be nem juthat, Az illatos rózsa szirma hamar földre hullhat, De ó, ha alkonyórán átkelek a tengeren, S tárul a menny: a gyermeket magammal vihetem. hirdetőkké és misszionáriusokká váltak a világ különböző pontján, mert saját tapasztalatból tudják, hogy miből vezette ki őket Isten. így hatásosabban tudják hirdetni az evangéliumot és segítséget nyújtani a rászorulóknak. És Szlovákiába milyen céllal érke­zik a tiszteletes? Wilkerson tiszteletes egyházunk meghívására érkezik Pozsonyba. Ké­rése volt viszont, hogy a többi egy­házzal összefogva készítsük elő a konferenciát, amit már februárban meg is kezdtünk. Tizenegy egyház képviselője jött össze a Tátra Szálló­ban, hogy meghallgassa Wilkerson tiszteletes üzenetét. Mindenkire nagy hatást gyakorolt, így a többi fe­lekezet is lelkesen részt vett az elő­készítési munkálatokban, David Wilkerson szerint a gyüleke­zetek küldetése az, hogy keressék az elveszetteket, a függőségben élőket, és hogy beszéljenek nekik a feltáma­dott Krisztus erejéről, mert csak ő képes véglegesen megváltoztatni az életüket. A tiszteletes szlovákiai útja két rész­ből tevődik össze: 18-án este 19.00- kor, majd 19-én és 20-án napközben pásztoroknak, lelki munkásoknak, érett keresztényeknek hirdet igét. Feltett szándéka lelkesíteni őket, mert szerinte nem megfáradt, elfá­sult munkatársakra van szükség, ha­nem ambiciózus emberekre. A kon­ferencia címe is ezt jelzi: Éleszd újjá lelkesedésedet Istenért. 19-én és 20- án 19 órától pedig a nagy nyilvános­ságnak hirdet igét a sportcsarnok­ban, s főleg a reményteleneknek kí­ván reményt nyújtani. MEGHÍVÓ Ifjúsági vitafórum nem csak fiataloknak HAĽKO JÓZSEF Magzatvédelem - kinél a jog, az anyánál vagy a magzatnál? Homosze­xualitás - természetes vagy természetellenes? Eutanázia - kegyelem vagy gyilkosság? Ezek a közelmúlt égető kérdései nálunk. És mennyi üres beszédet, oktalan érvelést, mennyi agresszív vitát szültek! A probléma átláthatatlanságának oka a politikai érdekek érzelmi túlfű­töttsége, a korrekt, kiegyensúlyozott tudáson és az építő vitákon ala­puló párbeszédek hiánya. Éppen ezért a Keresztény Ifjúsági Közössé­gek, a Háló és a pozsonyi Szent Kinga Társulat közös összefogással megrendezi ifjúsági Bioetikai Fórumát, melyen az érdeklődők tekinté­lyes szakemberek társaságában kaphatnak választ e problémákat érin­tő kérdéseikre. A fórumra egy hétvégén, szeptember 19-21. kerül sor a pozsonyi Sales Ifjúsági Központban. Szombaton délelőtt dr. Boda László, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem teológiai karának erkölcsteológiai tanára tart előadást a homoszexualitásról, és válaszol a kérdésekre. Délután a téma a mag­zatvédelem - az előadó dr. Kóta Péter, a Magyar Életvédő Társaság el­nöke. Vasárnap délelőtt az eutanáziáról tart előadást és vezet vitát a Ferenc-rendi dr. Harsányi Ottó, az erkölcsteológia doktora. Szervezési tudnivalók: szeptember 19-én 18 órakor szentmise a po­zsonyi Ferences-templomban; 19 órakor autóbuszok szállítják a részt­vevőket a helyszínre, a Sales központba; elszállásolás. Részvételi díj, mely magában foglalja a szállást és a kosztot, diákok számára 250, munkavállalóknak 300 korona. Jelentkezni a forum2003@freemail.sk e mail címen, valamint a 0902/208 238 vagy a 0905/753 230-as telefonszámon lehet. A részletekről bővebben a bioetika@azet.sk e-mail címen vagy a www.bioetikus.szm.sk/bioetikus.htm honlapon. (Ismeretlen szerző) Létrehozta a Teen Chellenge országos szolgálatot, mely különböző függőségekben szenvedő fiataloknak kíván segíteni David Wilkerson tiszteletes Szlovákiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom