Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-12 / 210. szám, péntek

Agrárvilág ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 12. Javaslat az egyes termények ajánlott vetésterületeinek területi felosztására a 2003/2004-es idényben. Az elfogadott szántóföldi terület nagysága 1 003 453 hektár Alföldön több őszi búza termesztését javasolják FM-TÁJÉKOZTATÓ A 2003-as esztendő a növényter­mesztési ágazat szerkezete szem­pontjából a következő okok miatt különleges:- a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt 2002 őszén az őszi ga­bonafélék vetésterülete csak 357 ezer hektárt tett ki, ami a feltétele­zett vetésterületnek csak a 75%-a;- a tél és a tavasz folyamán az őszi repce vetésterületének 60%-a ki­esett, a repcét csupán 51 ezer hek­tárról takaríthattak be;- a repce csökkent vetésterület­ének ellensúlyozására tavasszal re­kord nagyságú vetésterületre ke­rült napraforgó (133 ezer ha), és jelentős mértékben növekedett a szemes kukorica és a tavaszi árpa vetésterülete is;- az őszi növények - ide tartoznak a gabonafélék és az olajosok - idei vetésterületének, amelyekre az EU által jóváhagyott területek vonat­koznak, a tavasziakkal való kiegé­szítés után meg kell felelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az említett jóváhagyott követelmé­nyek tartalmaznak. Ez annyit je­lent, hogy az ősziek vetésterülete meghatározza a tavasziak vetéste­rületét is. Mind a gabonafélék, mind pedig az olajosok vetésterületei az elmúlt években 4,5%-kal alacsonyabbak voltak, mint a betakarított terüle­teik 5 éves átlaga, ezért a földmű­velésügyi tárcának alacsonyabb szinten kell ajánlania az ősziek ve­tésterületét. Ebben az ősziek és a tavasziak vetésterületének csak­nem egyforma csökkenéséből in­dul ki. A kemény búzán kívül az EU által megszabott vetésterület nagy­ságú nem irányul az egyes gabona­félékre, ezért a kölcsönös helyette­sítésük lehetséges egyéb növé­nyekkel is. A közvetlen kifizetések szempontjából meghatározó az el­fogadott szántóföldi vetésterület nagysága, amely 1 003 453 ha. A területi felosztás a minisztérium 36 regionális osztályára vonatko­zik, s elsősorban a növénytermesz­tési ágazat optimalizált szerkezeté­ből indul ki, amelyben figyelembe veszi az egyes termesztőkörzetek százalékos arányát regionális fel­osztásban (kukoricatermesztő, ré­patermesztő, burgonyatermesztő, burgonya-zabtermesztő és hegyvi­déki körzet). Ez a biológiai szemlé­let némelyik régióban részlegese- sen módosult az eddigi hosszútávé állapotok és a termesztői hagyo­mányok miatt. Őszi búza A lágy őszi búza (Triticum aesti- vum) idei ajánlott vetésterület­ének meghatározásakor az SZK FM növénytermesztési osztálya a pöstyéni Növénytermesztési Kuta­tóintézettel, az UKSÚP fajtavizsgá­lati osztályával és vetőmagvizsgáló osztályával, a nemesítő és vető­magtermesztő szakemberekkel va­lamint a meghatározó feldolgozó szervezetek képviselőivel való egyeztetés után 368 ezer ha vetés- területből (2a tábl.) indult ki. Ez a vetésterület 26,5%-a az SZK szán­tóföldi területének, amely a „Mezőgadzasági terményekkel be­vetett területek összegzése 5.20­ig” statisztikai jegyzék alapján 1 385 041,8 ha-t tesz ki. A lágy őszi búza átlagosnál alacsonyabb szin­ten javasolt vetésterülete elsősor­ban a magasabb fekvő termőterü­letekre vagy azokra a régiókra vo­natkozik, amelyekben az egyéb ősziek vetésterülete nagyobb arányban javasolt (pl. őszi rozs az Erdőháton). Az átlagosnál maga­sabb szinten javasolt az őszi búza vetésterülete az alföldi termőterü­leteken kívül a Kelet-Szlovákiai síkságra, ahol általában gond van a tavasziak optimális vetési idejének betartásával. Azokon a területe­ken, ahol lehetőség van a jó minő­ségű élelmiszeripari búza kiterme­lésére, megfelelő fajtaválasztékkal a saját takarmánybúza fajták ki­használása felé kell elvinni a ter­melés irányát. A kemény őszi búza (Triticum du­rum) ajánlott vetésterülete 4 717 ha, ami az EU által előírt kvótának felel meg. Szlovákia szempontjá­ból ez a vetésterület az ország szántóterületének 0,34%-át teszi ki (2a tábl.). Regionális szempontból a ter­mesztésben előnybe helyeztük a meleg alföldi területeket, főleg a répatermesztő körzeteket, nagy­ságrendileg azonban a kukorica­termesztő körzetek jelentik a ter­mesztés súlypontját. Ha nem lesz szükség az őszi búzák jelentős mértékű kiszántására, tavasszal a búza vetésterülete 12 ezer hektár tavaszi búzával bővül, s ezáltal 384 717 hektárra növekszik a ve­tésterülete (lb tábl.). Ugyanakkor az őszi búza nagyobb mértékű ki­esését más tavaszi gabonafélével is ellensúlyozhatjuk. Őszi rozs Annak ellenére, hogy a termesztői gyakorlatban már hosszabb ideje érdeklődés mutatkozik az őszi rozs iránt, a földművelésügyi tárca az előző évekhez viszonyítva alacso­nyabb vetésterületet javasol opti­mális szintként, mégpedig 27 ezer hektárt, ami az ország szántóterü­letének 1,95%-a. Az őszi rozs ve­tésterületei a pozsonyi (6,8%), a szenicai (3,8%) valamint a zólyo­mi és a rimaszombati régióban összpontosulnak. Az SZK FM úgy véli, hogy a rozs eddigi meglehető­sen magas termesztési aránya pél­dául a nyitrai, az érsekújvári és a tőketerebesi régiókban nem felel meg e térségek produkciós poten­ciáljának, s ezért ezekben a régiók­ban az előző évekhez képest kisebb vetésterületeket ajánl (2b tábl.). Tritikálé E növény iránt a termesztői gya­korlatban fokozódik az érdeklő­dés. Elsősorban szemes takar­mánykeverékek komponensekén alkalmazzák. Az ősziek vetésében 2002-ben tapasztalt problémák ellenére a növény vetésterülete és betakarítási területe is eléggé ma­gas volt, 13,7 ezer hektárt tett ki. Az SZK FM ezért ennek a növény­nek a vetésterületét ebben az év­ben az előző 3 éves átlaga (2001-2003) alapján 15,0 ezer hektárra javasolja növelni (az or­szág szántóterületének 1,08%-a). A vetésterületek felosztása az egyes régiókba a hagyományok­ból indul ki, és figyelembe veszi a termesztéséhez szükséges környe­zeti feltételeket is. Ezek inkább kapcsolódnak a rozs, mint a búza termesztési feltételeihez, ezért a termesztés a pozsonyi szenicai, eperjesi, bártfai, homonnai és ri­maszombati régiókba összponto­sul (2c tábl.). Az őszi gabonafélék ajánlott teljes vetésterülete 434,717 ezer hektár, amely az ország szántóterületének 31,4%-a. A betakarított területek 5 éves átlagához viszonyítva az őszi gabonafélék ajánlott vetésterülete 12,6 ezer hektárral kisebb (la tábl.). Az őszi gabonafélék utóbbi 5 évben elért áüagos hozamai alapján a vetésterület csökkenését 0,12 t/ha hozamnövekedéssel el­lensúlyozni lehet. Őszi repce Az őszi repce vetésterületei a ha­zai felhasználás megállapodott szintjéből indulnak ki, amely 190-200 ezer tonna, miközben részben figyelembe veszik a kivi­teli lehetőségeket is. Ezért az EU által megszabott kvótára való te­kintettel, amely 180 ezer ha olajos növényre vonatkozik, a földműve­lésügyi tárca 100 ezer hektárban javasolja az őszi repce vetésterü­letét, amely kevesebb mint az ed­dig ajánlott és ténylegesen beve­tett terület, a 2003-as adatokat ki­véve. A betakarítási területek alapján (a kiszántások után) az 5- éves átlag szintjén van (99,2 ezer ha). Az esetleges kiesést a vetéste­rületéből az áttelelés után vagy tavaszi repce, vagy a napraforgó nagyobb vetésterületével lehet el­lensúlyozni (la, lb tábl.). A javasolt vetésterület az ország szántóföldi területének 7,22%-át jelenti, miközben az SZK FM a nö­vény termesztését a magasabban fekvő termesztési körzetekbe pró­bálja irányítani (répatermesztő és burgonyatermesztő körzet), ame­lyek elsősorban a csapadék na­gyobb valószínűsége és a kártevők alacsonyabb szintje miatt kedve­zőbb feltételeket kínálnak, mint a meleg alföldi területek (kukorica­termesztő körzet). Ezt támasztják alá az idei kiszántási adatok is, mi­vel a kiszántások legnagyobb mér­tékben (80%) az alföldi területe­ken történtek. Ezekben a körzetek­ben a repcét napraforgóval aján­lott helyettesíteni. Ezért elsősor­ban a hat magasabban fekvő ter­mesztőkörzetben (répatermesztő körzet) számolnak az őszi repce 10%-nál magasabb arányával (2c tábl.). Ilyen arány 3 évvel ezelőtt még a megengedett maximális ha­tárt jelentette, a fejlődés azonban még magasabb koncentrációkat eredményez, amelyhez a termesz­tési technológiát is hozzá kell majd igazítani, elsősorban a növényvé­delem terén. A legfontosabb őszi növények (őszi gabonafélék + őszi repce) ajánlott vetésterülete Szlovákiában tehát 534,717 ezer hektárt tesz ki, amely az ország szántóterületének 38,6%-a (2d tábl.). Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Végezetül felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy csupán javasolt vetésterü­letekről van szó, amelyek a terme­lők számára támpontot jelentenek a saját vállalati vetésszerkezet ki­alakításban. Ugyanakkor nagy a valószínűsége annak, hogy a tava­szi növények vetésterületével való kiegészítés után a gabonaféléknél 797 ezer ha, az olajosoknál 180 ezer ha, a közvetlen kifizetéseknek a 2004-es esztendőre való megsza­básakor szlovákiai szempontból kötelező érvényűek lesznek, illetve kötelező érvényű vetésterületnek az 1 003 453 ha szántóterületet kell tekinteni. Ing. Pavel Zubal, CSc. és Ing. Ive­ta Gabčová, Pöstyéni Növénytermesztési Ku­tatóintézet A tavasziak feltételezett vetésterülete 2004-re (ha) ibtábi. Termény 2001 2002 Betakarítási terület 2002/2003 5-éves átlag Javaslat 2003-ra Tavaszi búza 14 749 8 136 16 138 17 496 12 000 Búza összesen 448 475 405 830 308 437 396 922 384 717 Tavaszi árpa 158 292 163 863 249 098 193 075 195 000 Árpa összesen 186 424 194691 269 682 215 071 215 000 Zab 16 976 20 477 30 533 19 992 20 000 Egyéb gabonafélék 1 121 1 233 592 1 410 283 Tavaszi gabonafélék 191 138 193 709 296 361 231 973 227 283 Kalászos gabonafélék összesen 702 988 678 651 650362 679 267 662 000 Szemeskukorica 122 631 140 411 150 139 130 748 135 000 Gabonafélék összesen 825 619 819 062 800 501 810 015 797 000 Napraforgó 63 535 62 347 133 177 70 972 65 000 Szója 6 304 9 326 11 067 5 802 10 000 Egyéb olajosok 5 609 7618 14 613 8 394 5 000 Olajosok összesen 180 716 201 560 213 132 184 349 180 000 Hüvelyesek összesen 11 796 12 555 16 684 21 289 24 713 Len - szár 475 535 519 328 1 740 Negociált termények 1 018 606 1 033 712 1 030 836 1 015 981 1 003 453 Tekintettel a növénytermesztési ágazat szerkezetében 2003-ban beállt rendkívüli helyzetre, az alábbi kommen­tárban az egyes őszi növények javasolt vetésterületeihez és területi felosztásához ajánlott vetésterületet a vetéste­rületek 5 éves átlagához viszonyítjuk (2003 kivételével), s nem az idei vetésterületekhez. A további táblázatok­ban is ebből az okból kifolyólag az összehasonlításban a 2002-es adatokat használjuk. Az ősziek ajánlott vetésterülete 2003/2004-re (ha) iatáw. Termény 2001 2002 * Tényleges vetésterület 2002/2003 5-éves átlag Javaslat 2003-ra Őszi búza, lágy 426 474 394 403 299 942 375 599 368 000 Őszi búza, kemény 7 653 3 289 5 042 3 827 4 717 Őszi búza összesen 434 127 397 692 304 984 379 426 372 717 Őszi árpa 28 132 30 827 21 965 21 996 20 000 Őszi rozs 37 417 37 208 22 614 34 397 27 000 Őszi tritikálé 11 372 18 372 13 316 11 475 15 000 Őszi gabonafélék összesen 11 048 484 090 362 879 447 294 434 717 Őszi repce 105 268 122 269 125 141 99 181 100 000 Ősziek összesen 616 316 606 368 488 020 546 475 534 717 * tényleges vetésterület az SZK FM 2002. 12.12-i összegzése alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom