Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

ÉPÍTÜNK AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE 2003. szeptember 11., csütörtök 3. évfolyam, 4. szám A legelterjedtebb jelenleg a családi házak építésére felvett hitel, ezen kívül azonban vehetünk fel hitelt új lakás vásárlására, de családi házak hőszigetelésére is Az ÁLA-hitelek továbbra is keresettek Az ÁLA-hitelhez igen szigorú feltételeknek kell megfelelnünk (Ľuboš Pile felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ovábbra is az Álla­mi Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) kínálja a legkedvezőbb la­kásépítési támo­gatásokat Szlová­kiában, az általa folyósított összeg azonban erősen korlátozott, hiszen a költségvetés évről évre szűkmarkúbban bánik a lakásépítőkkel. Nem szabadna megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy az ÁLA-hitelhez igen szigorú feltételeknek kell megfe­lelnünk. Hogy hozzájuthassunk a hitelhez, éves bevételeinknek nem szabad meghaladnia, az előző év létmini­mumának 3,5-szeresét. Ehhez a munkáltatónktól kell igazolást kérnünk. Házastársak esetén mindkét házastárs bevételét figye­lembe veszik. Ha vállalkozók va­gyunk, igazolnunk kell hogy nin­csenek tartozásaink az adóhiva­tallal és a biztosítókkal szemben, és időben fizetünk-e a hitelező­inknek. Lehetőségeinket behatá­rolja azonban a lakás alapterülete is. Családi ház esetében a lakóte­rület nem lehet több 120, lakó­házban található lakás esetében 80 négyzetméternél. Családi ház esetében azonban nem számít la­kóhelyiségnek a pince, a raktár, a fűtőház és a szárítóhelyiség sem, ugyanúgy mint a balkon. Akkor sem szabadna azonban örömujjongásban kitörnünk, ha ezeknek a feltételeknek maradék­talanul megfelelünk, hiszen a hi­telfelvételhez szükséges összes pecsét és dokumentum megszere- zése nem kis teljesítménynek szá­mít. A kérvényhez szükséges do­kumentumok száma nem egyszer meghaladja a 30-at. A kérvényt annál a járási hivatal­nál adhatjuk be, amelynek a kör­zetében a felújításra kiszemelt épület vagy az építkezési terület található. Itt a szükséges űrlap mellett a legfontosabb informáci­ókhoz is hozzájuthatunk. Ezt az űrlapot azonban már az Internetről is kinyomtathatjuk, az ALA honlapja a www.sfrb.sk cí­men található. Az elmúlt időszak­ban a járási hivataloknál az ÁLA hitelt a közlekedési és egyéb ága­zati feladatokat ellátó osztály in­tézi. Közvetlenül az ÁLA-hoz nem érdemes fordulnunk, ez ugyanis a törvény szerint a közvetlenül be­adott kérvényt nem fogadhatja el. Ha a járási hivatalnál beadjuk a kérvényt, ezt a hivatal alkalma­zottainak 14 napon belül kell elbí­rálniuk. Ha megfelel az összes kö­vetelménynek, akkor egy kísérőle­véllel kiegészítve elküldik az Álla­mi Lakásfejlesztési Alaphoz, ahol a beérkezés sorrendjének megfe­lelően sorszámmal látják el. A sor­számot aztán már nem lehet vál­toztatni, és ez a döntő a hitel meg­ítélésénél. Az ALA forrásai ugyan­is végesek, így a hitelhez annak van nagyobb esélye hozzájutni, aki hamarabb adja be kérvényét. Az alap több célra is ad hitelt, mi­közben a legelterjedtebb a családi házak építésére felvett hitel. Ezen kívül azonban vehetünk fel hitelt új lakás vásárlására, de családi há­zak hőszigetelésére is. Az ÁLA a Két évnél öregebb lakásra már nem kaphatunk hitelt. legtöbb pénzt azonban az új laká­sok átépítésére fordítja, amivel azt szeretné elérni, hogy minél több lakás épüljön. Két évnél öre­gebb lakások vásárlásra így példá­ul már nem kaphatunk hitelt. Fel­újításukra azonban kaphatunk kölcsönt. Alapfeltételnek számít, hogy a kérvényező szlovák állampolgár legyen, akinek az állandó lakhe­lye Szlovákiában van. Házastár­sak esetén elég ha az egyik teljesí­ti ezt a feltételt. Hitelhez azonban csak olyan 18 éven felüli folya­modhat, akinek állandó bevételi forrása van. Hogy megfelelünk-e ezeknek az elvárásoknak, azt a já­rási hivatal alkalmazottai ellenőr­zik. A házastársaknak a házastársi levelet is be kell mutatniuk. Az ALA ugyanakkor nem követeli meg, hogy a szükséges dokumen­tumokból az eredetit nyújtsuk be, elég ha ezeknek a fénymásolatát adjuk be. Magánszemélyek a törvény sze­rint a következő célokra vehetnek fel hitelt: lakásépítés, házak hő- szigetelése, megkezdett építkezés befejezése és új lakás vásárlása. Ha családi házat megyünk építe­ni, és hitelhez folyamodunk, ak­kor már a kérvény benyújtásánál birtokunkban kell, hogy legyen az építési terület, az építkezési enge­dély és az építkezéshez szükséges összes dokumentum. Ha a laká­sunk lakóházban épül, akkor az építővel aláírt szerződést kell be­mutatnunk. A fent felsorolt doku­mentumok részét képezik a kér­vénynek. Ha már kész lakást vásárlunk, ak­kor figyelembe kell vennünk, hogy az ÁLA csak két évnél nem öregebb lakásokra ad hitelt. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a lakást csak attól az építte­tőtői vehetjük meg, akinek kiad­ták a kollaudációs engedélyt. A kérvényhez csatolnunk kell az építkezéssel összefüggő doku­mentumokat is. Családi ház ese­tén az építkezési telek tulajdon­lapja nem lehet három hónapnál öregebb. Ugyanígy be kell mutat­nunk azonban az építkezési enge­délyt is, ahol fel kell hogy legyen tüntetve az is, hogy önerőből épít­jük a házat, vagy pedig egy építő­ipari céggel végeztetjük a mun­kát. Ha építőipari vállalattal vagy vállalkozóval építtetünk, akkor azt is alá kell támasztanunk, hogy az illető cégnek van-e engedélye ilyen munkákra. A kérvényhez nem kell csatolni az építkezéssel összefüggő teljes dokumentációt, elég ha csatoljuk az alaprajzokat és a technikai jelentést. Ha lakó­házban épül a lakásunk, akkor az építkezésről szóló szerződést kell beterjesztenünk. Az építkezés költségvetését csak olyan személy végeztetheti el, akinek erre megvan az engedé­lye, miközben a költségvetésnek a legújabb árkalkulációkat kellene tükröznie. A lakás árát a hozzáa- dottérték-adóval együtt kell kö­zölni, leszámítva a telek árát. Nem számítják be azonban a mér­nöki munkákra kiadott összeget. Ha lakás vásárlására szeretnénk felvenni kölcsönt, akkor csatol­nunk kel a kollaudációs határoza­tot, amit az építkezési hivatal ad ki. Ha végre sikerül kiszámítanunk az építkezés költségeit, akkor az ÁLA megköveteli, hogy ennék az öszszegnek legalább a 20 százalé­kát önerőből elő tudjuk teremte­ni. A hatályos törvények szerint ez az összeg lehet banki számlán, de a lakástakarék-pénztárakban elhelyezett összeg is. Az ÁLA ed­dig azonban csak az Első Lakás­takarékpénztárban és a VÚB Wüstenrotban elhelyezett pénzt fogadja el. Nem fogadnak el ugyanakkor olyasfajta kezeske­dést, hogy a pénz a szülők szám­láján van, és ha szükségünk lesz rá, akkor kölcsönzik. A pénznek a saját vagy a házastársnak a szám­láján kell, hogy legyen. Az ÁLA el­fogadja azokat a számlákat is amelyekre az építő már vásárolt építőanyagot. A számlák azonban természetesen a kérvényező ne­vére kell, hogy legyenek kiállítva. A kérvényezőnek elegendő pén­zének kell lennie ahhoz, hogy a kellő időben vissza is tudja fizetni a hitelt. Ezt a bevételeinkről szóló igazolással kell bebizonyítanunk. Ha alkalmazottról van szó, akkor az elmúlt negyedév tiszta bevéte­leinek átlagát veszik alapul, le­számítva a gyerektartási díjat és a többi járulékot. Ha vállalkozók vagyunk, akkor a bevételt az el­múlt év adóbevallásából számít­ják ki. Az ÁLA hitelért töljbféleképpen kezeskedhetünk: ingatlannal, ke­zessel vagy előszerződéssel. Az ingatlan lehet a kérvényező tulaj­A legkeresettebb a családi házak építésére felvett hitel. donában is, amit a tulajdonlevél­lel kell alátámasztani. Ennek az értéke azonban a kérvényezett hi­telnek legalább a 1,5-szerese kell, hogy legyen. Ha nincs saját ingat­lanunk, akkor azonban elfogad­ják a szülők vagy ismerősök in­gatlanját is fedezetként. Ha nem ingatlannal garantáljuk a hitelt, akkor két kezesre lesz szükségünk. Ezeknek szintén az elmúlt negyedéves bevételeit ve­szik alapul. A kezesek a hitel vis­szafizetésének egész időtartam­ára garantálják a visszafizetést. Fontos azonban a kezes életkora is, hiszen a kezeskedésről szóló szerződés megkötésekor elért ko­ra és a hitel futamidejének össze­ge nem lehet több 70 évnél. Ha a kezesnek van házastársa, akkor annak is egyet kell értenie a ke­zeskedéssel, amit közjegyzőnél hitelesítenek. Ha a lakás a birto­kunkba kerül, akkor ezt helyez­hetjük letétbe, míg viszsza nem fizetjük a hitelt, felmentve ezzel a kezeseket a felelősség alól. Ha a járási hivatal mindent rend­ben talál, akkor az ÁLA-nak to­vábbítja a kérvényt. Ez a benyúj­tást követő 90 napon belül dönt arról, hogy elfogadja-e a kér­vényt. A döntést követően 30 na­pon belül küldik el a kérvényező­nek a szerződésjavaslatot. Ha en­nek elfogadását közjegyzőnél igazoljuk, és benyújtjuk az ÁLA- hoz, akkor azt az ÁLÄ a finanszí­rozó pénzintézetnek nyújtja be. Ennek 30 napja van a számlanyi­táshoz. (mi) Az építésügyi tárca javaslata szerint a jövőben csak azokra a jelzáloghitelekre adnak majd állami kamattámogatást, amelyek szociálisan indokoltak Egyre alacsonyabb állami lakástámogatás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ lovákiában az el­ső félévben az ál­lami lakástámo­gatások nagy ré­szét a lakások fel­újítására hasz­nálták - derül ki a lakás-takarékpénztárak és az Ál­lami Lakásfejlesztési Alap statisz­tikájából. A jelzáloghiteleket, ami­nek az állam a kamatjait támogat­ja, ezzel szemben új ingatlanok vásárlásra használták. Hogy az Ál­lami Lakásfejlesztési Alap támoga­tásai idén nem olyan mértékben irányultak új lakások építésére, mint egyébként az nagyrészt an­nak a számlájára írható, hogy nem indult be a bérlakások támogatá­sa. Míg tavaly az első félévben erre 1,1 milliárd koronát nyújtottak, idén az első félévben erre egy fillér sem ment. Az alap idén így sokkal nagyobb mértékben támogatta a lakásfelújítást, a hőszigetelést vagy a statikai hibák eltávolítását. Hasonló fejleményekről számol­nak be a hazai lakás-takarékpénz­tárak is. Az Első Lakás-takarék­pénztár például már 2000 óta fel­figyelt arra, hogy egyre nagyobb mértékben használja fel a tőlük nyert pénzösszeget felújításokra. Idén az első félévben például 5,5 milliárd koronát folyósítottak az ügyfeleiknek, amiből 3,6 milliárd ment felújításokra. Ezzel szemben csak 381 millió koronát fordítottak építkezésekre, míg 1,5 milliárd ko­ronát lakás vagy ház vásárlására használtak fel. Második legna­gyobb lakás-takarékpénztárunk­tól, a VÚB Wüstenrottól az első fél­évben a kifizetett összeg 40 száza­léka irányult a lakásfelújításra. Összehasonlításképpen az elmúlt években ez 30 százalék körül moz­gott. Ezzel szemben a jelzáloghitelban­kok ügyfelei egyre nagyobb szám­ban használják fel hitelüket új la­kás vagy ház építésére. Az Általá­nos Hitelbank az első félévben 6,5 ezer jelzáloghiteit folyósított, ösz- szesen csaknem ötmilliárd korona értékben. Ennek az összegnek a A VÚB az első félévben 6,5 ezer jelzáloghiteit folyósított. 65 százalékát ingatlanvásárlásra használták fel, 20 százalék ment az új lakások építésére, és alig 12 százalék jutott a felújításra. Kicsit más a helyzet a Tatra banká­nál, ahol az első félévben 2,4 milli­árd koronányi összeget fordítottak a jelzáloghitelekre. Ingatlanvásár­lásra ennek az összegnek a felét használták fel, lakásépítésre a 38, felújításra pedig a 14 százaléka ju­tott. Míg azonban a lakásépítés enyhén visszaesett, a lakásvásár­lás és felújítás aránya nőtt. A tavalyi évhez képest idén az ál­lam alacsonyabb összeggel támo­gatta a lakásépítést. A különbség csaknem egymilliárd korona. Idén az első félévben a jelzáloghitelek kamattámogatásaira, a lakás-ta­karékpénztárak ügyfeleinek fize­tett állami prémiumra valamint az Állami Lakásfejlesztési Alap támo­gatásaira 2,6 milliárd koronát for­dítottak. A költségvetés az idei év­re 2,67 milliárd koronás támoga­tást tesz lehetővé a lakás-takarék­pénztárak ügyfeleinek, 480 milliót a jelzáloghitelek kamattámogatá­sára, az Állami Lakásfejlesztési Alap pedig 2,8 milliárd koronás költségvetésből gazdálkodik. A jövőben ráadásul újabb megszo­rításokra kell számítanunk. Az építésügyi tárca javaslata szerint csak azokra a jelzáloghitelekre ad­nak majd állami kamattámoga­tást, amelyek szociálisan indokol­tak, vagyis a kisebb alapterületű lakások vételére és az alacsonyabb bevételű családok számára. Javas­latát a tárca azzal indokolja, hogy a jelzáloghitelek kamatai az el­múlt időszakban jelentős mérték­ben csökkentek. Ha a minisztéri­umnak sikerül elfogadtatnia a vál­Nem kívánják támogatni a luxuslakások építését. tozásokat, akkor az állami költség- vetésből a jelzáloghitelek kamat- támogatására fordított összegnek nem szabadna meghaladnia az egymilliárd koronát. A pénzügy­minisztériumnak szeptember 30- ig kellene kidolgoznia a banktör­vény javaslatát, amely már tartal­mazná a jelzáloghitelek kamattá­mogatásainak módosítását. Esze­rint a jelzáloghitelek kamatlábai­nak, az állami támogatás beszámí­tása után sem szabadna az ügyfe­lek számára 3 százalék alá csök­kennie. Nem kívánják támogatni a luxus­lakások építését sem, a támogatott kamatok esetén így a lakás beszer­zési árának nem szabadna megha­ladnia a 2,5 millió koronát. Jelen­leg ugyanakkor csak a hitel felső határát szabják meg, vagyis a 2,5 millió koronánál alacsonyabb hitel esetében fedezi az állam a kama­tok egy részét. Nem mindegy azonban az sem, hogy mekkora lakást szeretnénk építeni, hiszen a jövőben e tekin­tetben is megszabják a felső ha­tárt. Ha állami támogatáshoz sze­retnénk jutni, akkor a lakás nagy­ságának nem szabadna meghalad­nia a 90 négyzetmétert, családi ház esetében pedig a 140 négyzet- métert. Ahhoz, hogy valóban hozzájus­sunk a támogatáshoz, nem mind­egy az sem, mekkora bevételekkel rendelkezünk. Családi bevétele­inknek ezek szerint nem szabadna meghaladnia a létminimum 3,5- szeresét. (mi, t)

Next

/
Oldalképek
Tartalom