Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 11. 2001. SZEPTEMBER 11. Terroristák, akik névtelenek akarnak maradni, bombák a WTC-ben, gyanúsan üres repülőgépek és irodaházak, a Pentagont övező rejtély - és a többi teória Összeesküvés-elméletek­Sokan a környező irodaépületekből nézték végig a WTC pusztulását (Archívumi felvételek) A két évvel ezelőtti támadás után és azóta is fel-felbuk- kannak a WTC és a Pentagon elleni merényleteket új meg­világításba helyező elméle­tek, melyek közül a legmeré­szebbek egyenesen azt állít­ják: az amerikaiak saját ma­guk rendezték meg a szep­tember 11-i támadásokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az internetet elárasztó, általában ismeretlen szerzőktől származó összeesküvés-elméletek rendkívül széles skálán mozognak. Néhá- nyan csak kérdéseket tesznek fel, mások végkövetkeztetésekre is ra­gadtatják magukat. Most ezekből a teóriákból és kérdésekből adunk ízelítőt, ki-ki döntse el, elgondol- kodtatják-e avagy felbosszantják az alábbi spekulációk. A TERRORISTÁK Egy terrortámadásnál a mindenko­ri elkövető terrorszervezet mindig jelentkezik, és kinyilvánítja követe­léseit, ill. propagálják elképzelései­ket (lásd RAF, ETA, gerillák stb). Csak a titkosszolgálatok nem tesz­nek ilyet, ha gyilkosságot vagy ter­rorakciót követnek el, illetve ese­tenként magányos elkövetőket pre­zentálnak tettesként. A 2001. szep­tember 11.-i merényletek után sen­ki nem jelentkezett. A tettesek nyil­vánvalóan ismeretlenek akartak maradni. Mégis olyan óvatlanok voltak, hogy egy autót, melyben a Korán egy példánya volt, valamint egy arab nyelvű repülési útmutató otthagytak a bostoni repülőtér előtt, holott tisztában voltak azzal, hogy soha többet nem térnek oda vissza. Ilyet csak akkor tesz valaki, ha szándékosan hamis nyomokat akar hátrahagyni. Pár nappal a támadások után, nyil­vánosságra hozták az utaslisták alapján azoknak a neveit, akiket ter­roristaként azonosítottak, köztük az FBI által is keresett terroristák neveit, mint Atta, Alomari stb. Ez azt jelenti, hogy az összes terrorista a saját nevére foglalt jegyet a jára­tokra!? Többet közülük köröztek! És senki nem vett észre semmit... A bizonyítékok gyorsan jöttek, mintegy hívásra: állítólag Boston­ban megtalálták a terroristák autó­ját. Majd két táskára leltek, me­lyeknek tartalma: Korán, arab nyelvű repüléshez való útmutató, egy búcsúlevél útmutatóval a ter­roristák társainak. Ez enyhén szól­va eléggé valószerűtlen. Egy fana­tikus iszlám terrorista soha nem adná fel poggyászként a Koránját, maximum kézitáskában magával vinné a fedélzetre. Profi pilóták­nak nincs szükségük a Boeing használati utasításra az utolsó pil­lanatban, és profi terroristáknak nincs szükségük klisé-szerű utasí­tásokra sem, mint ahogy az az állí­tólagos búcsúlevélben áll: „Ellen­őrizzétek fegyvereiteket, késeite­ket... mosollyal az arcotokon hall­jatok meg.” SZINTE ÜRES REPÜLŐGÉPEK Járat: AA 077 - 289 hely, 64 utas (a gép 3/4-e üres) Járat: AA 011 - 351 hely, 92 utas (a gép majdnem 3/4-e üres) Járat: UA175 - 351 hely, 65 utas (a gép 4/5-e üres) Járat: UA 093 - 289 hely, 45 utas (a gép 4/5-e üres) Az American Airlines (AA) és a United Airlines (UA) mindig ilyen kevés utassal repül? Mert akkor rég tönkrementek volna. Éppen ezért, ha egy társaság gépén keve­sebb, mint a helyek fele van elad­va, a légitársaságok általában le­mondják az utat, illetve más jára­taikkal kombinálják, mert egy légi- társaság sem engedheti meg magá­nak félig teli gépek üzemeltetését. Főleg ebben az esetben, mert az utak különösen hosszúak voltak (a keleti parttól Kaliforniáig), s ilyen utaknál a nem kevés utas igen ma­gas veszteséget jelent. Egyébként pedig normális esetben soha nem történik az meg, hogy egy gép 75- 80%-ban üres. Aznap azonban négy gép szállt fel egyszerre ilyen kevés utassal. SZOKATLANUL ÜRES WTC A WTC tornyaiban egy átlagos na­pon 55 ezer ember dolgozott. Ha fanatikus terroristák lettek volna az elkövetők, egy ilyen gondosan kidolgozott merényletet bizonyára akkor hajtottak volna végre, ami­kor „minél több átkozott kapitalis­ta üzletember” tartózkodik a tor­nyokban, tehát bizonyára nem 9 óra előtt, amikor még kevesen van­nak az irodákban, és a felsőbb ve­zetők sincsenek a helyükön. Az ál­dozatok száma „csak” 1500 sze­mély tornyonként. Ez így is bor­zasztó, de akkor is marad a kérdés: Hol voltak a többiek? HASZON A TŐZSDÉN * 11 2001. szeptember 17.-én a CBS 60 Minutes című műsorában a követ­kezőről tudósít: Magas rangú ame­rikai személyiségek a kormány és a CIA köreiből, röviddel szeptember 11. előtt eladták a légitársaságok­ban lévő részvénycsomagjaikat. Hivatalosan erre azt közölték, hogy az eladásokat követik, de semmi nem történt és az ügyet töb­bet fel sem említették a médiában. Független nyomozati szervek felfe­dezték, hogy a legaktívabb sze­mély a börzei tranzakciókban egy bizonyos A. Krongard nevű úriem­ber, a CIA hivatalban lévő igazga­tója volt. ROBBANÁSOKAT HALLOTTAK Több túlélő, akik ki tudtak mene­külni az épületekből, egymástól függetlenül, élő TV-interjúkban számoltak be robbanásokról. Pél­dául Steve Evans is, aki a BBC-nek így nyilatkozott: „Történt egy rob­banás. Nem gondoltam, hogy ez egy robbanás volt, de a torony tel­jes alapzata megremegett. És ak­kor, amikor már mi kint voltunk, bekövetkezett a második robbanás, majd azt követte egy egész sorozat. Döbbenetes, hogy ez a robbanás, a robbanások sorozata ilyen pusztí­tást végzett.” Egy színes bőrű üzlet­ember, aki teljesen porosán rohant ki a WTC-ből, a következőket mondta a dán DR-TV1 nek: „A nyolcadik emeleten egy hatalmas robbanás letaszított a lábamról.” A német Satl csatorna szintén élő­ben mutatott embereket, akik a tor­nyokból menekültek kifelé. Egyikü­ket, Tom Canabant azonban még interjú közben, futó kamera előtt állította meg két FBI ügynök, majd elvezették. Több tűzoltó is hallotta a robbanásokat. Louie Cacchiolo, szintén tűzoltó, a következőket nyi­latkozta a People magazinnak: „Az embereimet felvittem lifttel a 24. emeletre, hogy evakuáljuk az ott lé­vő irodai dolgozókat. Amikor utol­jára jöttünk lefelé, egy bomba rob­bant.” Valóban mindkét torony pre­cízen zuhant önmagába, csak port és romokat hagyva maga után. Robbantási szakértők szerint ma­gas fokú precizitás kellett volna ah­hoz, hogy a tornyok ilyen szabályo­san omoljanak össze. Egy igen te­kintélyes robbantási szakértő rög­tön, a romok helyzetét látva azt a feltevését hangsúlyozta, hogy az épületeket robbanóanyag segítsé­gével döntötték romba. Ez a szak­értő, Van Romero, az Újmexikói Bányászati Technológiai Intézet al- elnöke volt. Ml TÖRTÉNT A PENTAGONNÁL? A Pentagon elleni merénylet nem következett be váratlanul. A gép már egy órája letért az előírt légi' folyosóról, és akkor már az egész országban, s különösen a biztonsági erőknél, legkésőbb 9.03-óta a leg­magasabb készültségi fok volt el­rendelve. Egy francia szerző, Thierry Meyssan könyvében, mely­nek címe a „L’Effroyable Imposture” - magyarul A megrendezett terro­rizmus - fotókat közöl a becsapódás helyéről a Pentagon épületében. A fotók mellett, az arányok érzékelte­téséhez, a Boeing gépet is megmu­tatja. A Boeing szárnyfesztávolsága körülbelül a háromszorosa a fotó­kon látható aránylag szűk becsapó­dási lyuknak, mely a Pentagon épü­letén keletkezett! Máig vita tárgya, hogy találtak-e repülőgéproncsokat a helyszínen. Tényleg egy repülő­gép csapódott be a Pentagonba? Vagy eseüeg itt is bombákat hasz­náltak? Ez megmagyarázná, hogy miért nem látta senki a repülőgé­pet, miért nem készült egyetlen fel­vétel sem róla. (i-t, ú) Az elpusztult ikertornyokon 70 ezer négyzetméternyi, összesen 43 600 ablak volt Életeket mentettek az acélvázak A tűzoltók voltak a tragédia hősei Zacarias Moussaoui volt az első személy, akit vád alá helyeztek szeptember 11 kapcsán Eddig mindössze három embert fogtak perbe a támadások miatt * ORIGO-INFORMÁCIÓ A World Trade Center (WTC) komp­lexum 16 hektárnyi területen, 800 millió dolláros költséggel épült 1969-73 között, s hét épületet tartal­mazott. Ezek közül a legimpozán­sabb az egyenként 110 emeletes ikertorony volt („Twin Towers”), egészen a szeptember 11-ei terrortá­madásig. Az elpusztult ikertornyokon 43 600 ablak volt, amelyek együttesen kö­zel 70 000 négyzetméternyi felüle­tet adtak ki. Mindkét toronyban 97 személylift és 6 teherlift működött. Az északi torony 1970-ben, a déli to­rony 1972-ben épült, mindkettő 110 emelet (414, illetve 412 méter) ma­gasak voltak. Az északi torony tete­jén egy 107 méter magas antenna- rendszer állt, így összességében 521 méter magas volt. A két torony építészeti szempontból igen egyszerű, ám nagyon stabil megoldást képviselt. A szerkezet lelke a hengerelt acélból készült könnyű és erős, szokaüanul szoro­san épített acélváz volt, amely több mint 20 méter mély vasbeton ala­pon nyugodott, s amelynek elemei között a felső emeleteknél már nem egészen egy méter volt a távolság. A széllökésekből eredő összes terhe­lést ez az acélváz hordozta, az általa közrefogott belső részeknek csak saját tömegüket kellett tartaniuk. Hogy e kettős alátámasztás melyi­kének volt köszönhető a robbaná­sok utáni átmeneti stabilitás, ma még nem ismert, de biztos, hogy sok életet mentett meg. A szakértők szerint a legtöbb felhőkarcoló - ahol az acélváz elemei között általá­ban jóval nagyobb, akár hatméteres is lehet a távolság, s a tömeg hordo­zásában főszerepet játszanak a ke­resztelemek is - valószínűleg azon­nal összeomlott volna. Mi okozta egy ilyen remekül konst­ruált szerkezet összeomlását? A vá­lasz egyértelműen az acélváz-szer- kezet részleges roncsolódásában ke­resendő, amely a gépek ütközése miatt fellépő nyíróhatások, illetve a tüzek által előidézett olvadás miatt következett be (a repülőgép üzem­anyagának felrobbanása további gázrobbanásokat indukált). Az acél­vázat olyan erőhatások elviselésére tervezték, amelyek az egész szerke­zetet érintik (széllökések, földrengé­sek) - egyes részeinek ilyen drámai jellegű meggyengülésével nem tu­dott megbirkózni. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az acélváz mindkét esetben szinte egy­szerre mondta fel a szolgálatot. Akik látták az összeomlás képsorait, fel­idézhetik, hogy az egész egy előre tervezett bontásra emlékeztetett: az épületek szinte szabályos módon zuhantak össze, egyikük sem borult oldalra. Ez feltehetően annak kö­szönhető, hogy amikor az acélváz megolvadó és meggyengülő része nem tudta tovább tartani a felső emeleteket, akkor azok zuhanásá­nak már az acélszerkezet alsó része sem bírt ellenállni. A tornyoknak így is dicséretére válik, hogy a becsapó­dások után csak körülbelül egy órá­val dőltek össze, valószínűleg igen sok ember életét mentve meg. MTI-JELENTÉS A terrorcselekményekkel összefüg­gésben eddig mindössze három személyt, a francia-marokkói Zaca­rias Moussaouit, valamint a marok­kói Munir el-Motaszadeket és Abdel-Gani Mzudit fogták perbe. Az utóbbi kettő az úgynevezett hamburgi sejthez, a szeptember 11- i akciók öngyilkos merénylőinek ol­talmat és ellátást nyújtó bázishoz tartoztak. A 35 éves Moussaouit 2001 au­gusztusában tartóztatták le az amerikai bevándorlási hatóságok. Ő volt az első személy, akit a ter­rorcselekményekkel kapcsolatos nyomozás során vád alá helyeztek. Az a gyanú merült fel ellene, hogy a terrorista kommandó huszadik tagja volt. A Virginia állambeli Alexandria bí­rósága 2001. december 11-én nem­zetközi terrorcselekményekre, légi kalózkodásra, repülőgépek meg­semmisítésére és tömegpusztító INDEX-HÍR New York. Két évvel a szeptember 11-i támadások után a megkérde­zett New York-iak kétharmada újabb merényletektől tart. A felmé­rés szerint az emberek már keve­sebbet beszélnek a történtekről, de egyáltalán nem érzik magukat na­gyobb biztonságban. Közel két évvel a szeptember 11-i terrortámadások után a New York Times kilencszázhetvenhat embert kérdezett meg a merényletekről. A felmérés azt mutatta, hogy az em­berek nem érzik magukat nagyobb biztonságban, mint tavaly. A meg­kérdezettek kétharmada azt állí­fegyverek használatára irányuló összesküvés pontjaiban emelt vá­dat Moussaoui ellen. Többszöri huzavona után 2003 februárjában perét bizonytalan időre elhalasztották. Munir el-Motaszedek a szeptem­ber 11-i támadások kapcsolatos bí­rósági tárgyalások első elítéltje. Ti­zenöt évi szigorított börtönbünte­tést róttak ki rá 2003. február 19- én Hamburgban, mert bűnösnek találták abban, hogy részt vett a tá­madások előkészítésében, és így 3066 ember haláláért felelős. Motaszadeket a hamburgi sejt egyik alapítójának tartják. Bár az sohasem vetődött fel, hogy a 28 éves marokkói diák közvetlen részese lett volna a támadások vég­rehajtásának, de a kommandó tag­jainak a támogatásban, ellátásá­ban és abban, hogy ne vegyék ész­re távollétüket Hamburgban, sze­repet játszott. Az esküdtszék bű­nösnek találta emellett terrorista szervezkedésben és gyilkossági kí­totta, aggódik egy újabb lehetséges merénylet miatt. Ez az arány egy árnyalatnyival magasabb, mint egy évvel korábban, ami azt mutatja, hogy milyen mély nyomot hagyott a merénylet a lakók lelkében. A válaszokból az is kiderül, hogy bár nem érzik magukat nagyobb biztonságban, egyre kevesebbet gondolnak és beszélgetnek a tá­madásokról mindennapi életük során. A feszültség azonban érez­hetőenjelen van, a lakók közel egy harmada azt állította, hogy életük továbbra sem tért vissza a megszo­kott kerékvágásba, még mindig képtelenek voltak feldolgozni az aznap történteket. Az emberek sérletben való részvétel, valamint súlyos testi sértés vádpontjaiban is. A hamburgi sejt egy másik tagja, Abdel-Gani Mzudi ügyében au­gusztus 14-én kezdődött meg a tár­gyalás. A 30 éves férfit 2002. októ­ber 10-én tartóztatták le a német nagyvárosban. Azért állították bí­róság elé, mert a vád szerint bűnré­szes 3066 ember erőszakos halálá­ban és terrorista szervezeteket tá­mogatott. Mzudi váltig tagadja, hogy köze lenne terrortámadásokhoz, illetve az azokat megszervező al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez. Teszi ezt annak ellenére, hogy bi­zonyítottan kapcsolatba lépett a hamburgi sejt tagjaival, szállást és pénzt szerzett a sejt tagjainak. Azt, hogy Motaszadekkel együtt aláírta Mohammed Attának, a sejt volt ve­zetőjének, az egyik öngyilkos me­rénylőnek a végakaratát, úgy ma­gyarázza, hogy nem tett egyebet, mint becsülettel teljesítette muzul­mán kötelességét. egy része továbbra is úgy viselke­dik, mint pár nappal a támadások után: ha teheti, elkerüli a metrót, és nem megy felhőkarcolók köze­lébe. Vannak olyanok, akik to­vábbra sem tudnak nyugodtan aludni, és elsírják magukat, ha eszükbejutnak a 2001 szeptember 11-én történtek. Mások saját be­vallásuk szerint a vallásban talál­tak megnyugvásra. Az emberek többsége azonban úgy gondolja, hogy a város infrastruk­túrája sebezhetőbb, mint valaha. A megkérdezettek nagyobb része úgy vélekedett, hogy a város nem készült fel egy esetleges biológiai vagy vegyi támadásra. A megkérdezettek kétharmada azt állítja, aggódik egy újabb lehetséges merénylet miatt Még mindig félnek a városlakók '

Next

/
Oldalképek
Tartalom