Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 11. Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS A gazdag országok évente 300 milliárd dollárt költenek farmereik védelmére, hatszor annyit, mint külföldi segélyre Cancún csődje katasztrófa lenne Gazdagok és szegények. Japán szakemberek tanítják a tanzániai földműve­seket a modern termesztési technológiákra. (Képarchívum) Cancún. Súlyos következ­ményei lehetnek a világgaz­daságra, amennyiben nem vezetnek eredményre a me­xikói Cancunban kezdődött WTO tárgyalások. Supachai Panitchpakdi, a Világkeres­kedelmi Szervezet (WTO) főigazgatója szerint a bukás olyan jeleket közvetítene a világgazdaságnak, ami a növekedés megtorpanásá­hoz és a munkanélküliség növekedéséhez vezethet szerte a világon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap kezdődött ötnapos tár­gyaláson 146 kormány képviselője arról tanácskozik, miként nyithat­nák meg a piacokat egymás előtt, hogyan csökkenthetnék a vámokat és az ártámogatásokat. A Világ­bank számításai szerint 144 millió embert lehetne a szegénységből ki­rántani, ha sikerülne lebontani a kereskedelmi akadályokat. Az 1999-es seattle-i kudarc után, 2001-ben, Dohában útjára indított kereskedelmi forduló a félidejéhez érkezett. A tárgyalásokat 2005 janu­árjáig kellene lezárni, ám eddig minden részhatáridőt elmulasztot­A világ szegényeinek háromnegyede él mezőgazdaságból. tak a részvevők. S egészen a nyárig úgy látszott, Cancunban sem lehet majd érdemben előrelépni. Ám két fontos kérdésben augusztusban hal­adást tapasztalt a világ. Az első in­kább jelképes: a szegény országok importálhatnak másolt, úgynevezett generikus gyógyszereket rendkívüli helyzetben, illetve az AIDS elleni küzdelemben. A második meg arra utal, hogy az egymással is versengő, ártámogatásokat alkalmazó Egye­sült Államok és az Európai Unió fél­retett bizonyos ellentéteket, s együtt vetette fel az agrárkereskedelem li­beralizálását. (Mint ismeretes, Franz Fischler EU agrárfőbiztos is a cancuni csúcs közelségére és a meg­állapodási kényszerre hivatkozva szorgalmazta a nyár elején a EU kö­zös agrárpolitikájának reformját.) Megfigyelők szerint heves viták várhatók a mostani WTO-csúcson. Gazdag és szegény országok áll­nak egymással szemben. Ezért vált kulcskérdéssé a mezőgazda­ság, amely a fejlődőknek különö­sen fontos. A világ szegényeinek háromnegyede él vidéken mezőgazdasági tevékenységből. A gazdag országok évente 300 milli­árd dollárt költenek saját farme­reik védelmére, hatszor annyit, mint külföldi segélyre. Sok eset­ben az agrárvámok magasabbak, mint az ipariak. Ez a rendszer ter­mészetesen eltéríti az árakat a költségektől, s megnehezíti a sze­gényebbek piacra jutását. Ám ma­guk a szegények is vámokkal őrzik piacaikat. A Világbank szerint a fejlődők vámcsökkentésből faka­dó előnye nyolcvan százalékban abból származna, ha az őket egy­mástól elválasztó falakat lerom­bolnák. Az USA és az EU egyetért a vámok mérséklésével, de az ár­támogatások kérdésében homá­lyosan fogalmaz. Á fejlődő országok el akarják Can­cunban érni, hogy a fejlett orszá­gok megtartsák az 2001-ben Dohá­ban, a kvóták csökkentésére tett ígéretüket. Huszonegy fejlődő ál­lam, köztük India, Kína és Brazília félretéve ellentéteiket egységesen kíván fellépni, hogy kikényszerítse akaratát. További ellenvetés, hogy a fejlett országok farmerei annyi állami szubvenciót kapnak, hogy kínálati árban nyugodtan aláme­hetnek a nem támogatott ter­melőknek. Viszont a gazdagabb or­szágok szerint a szegényeknek egy szélesebb jogi és kereskedelmi re­formot kell végrehajtaniuk a kvó­ták csökkenéséért és a mezőgazda- sági kompromisszumért cserébe. Ha sikerül az agrárügyekben előbbre jutni, akkor jöhetnek az ipari vámok, amelyek a fejlett or­szágokban éppen azon termékek - ruha és cipő - esetében magasak, amelyek a fejlődők iparát jellem­zik. Áz USA például 14 százalékos vámot vet ki a bangladesi és egy­százalékost a francia árukra. A szolgáltatások, valamint a befekte­tések és közbeszerzések világke­reskedelmi szabályozása a máso­dik és harmadik nagy témakör, amelyhez azonban az agrár- és ipa­ri vámok rendezésén keresztül ve­zet az út. (nsz, ng, mti) A díjelőírás emelkedése a gépjármű-biztosítás drágulásának a számlájára írható ígéretesen növekvő biztosítók ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovák biztosítók díj­előírása, vagyis a fizetendő bizto­sítási díj összege június végére el­érte a 23,573 milliárd koronát, ami 15,7 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában - derül ki abból az elemzésből, amit tegnap tett közzé a Szlovák Biztosítók Szövetsége. Lényege­sen nagyobb, több mint 19 száza­lékos volt a növekedés a nem élet- biztosítások esetében. Ezek dí­jelőírása az említett időszakban 15,133 milliárd korona volt, ami nagyrészt a kötelező gépjármű­biztosítás drágulásának a számlá­jára írható. Ennél lényegesen ala­csonyabb, kevesebb mint 10 szá­zalékos növekedést könyvelhet­tek el az életbiztosítás terén, amelynek a díjelőírása júniusban 8,44 milliárd korona volt. Biztosí­tási piacunk csaknem felét, 47 százalékát az Allianz-Szlovák Biz­tosító uralja. A nem életbiztosítá­sok esetében a piaci részesedése eléri az 56 százalékot, az életbiz­tosításban azonban csak a piac harmadát uralja. Az Allianznak Szlovákiában csak a piac kettes számú szereplője, a Kooperativa Biztosító lehet méltó versenytár­sa. Ez utóbbinak a részesedése ugyanis az elmúlt egy évben 3 százalékkal nőtt, és jelenleg a pi­ac 17,67 százalékát uralja. Hason­lóan az Allianzhoz a nem életbiz­tosítások terén erősebbek, míg ebben 20,14 százalékos a részese­désük, az életbiztosítások 13,23 százaléka az övék. Az osztrák Wi­ener Städtische a Kooperativán kívül Szlovákiában a Kontinuita Életbiztosítót és a Kommunális Biztosítót is felügyeli, ezek piaci részesedése azonban együtt sem haladja meg a 4 százalékot. A nem életbiztosítások terén a piac harmadik legnagyobb szereplője a Cseh Biztosító, 7,7 százalékos részesedéssel. Az életbiztosítá­sokban az Allianzot az Amslico követi, több mint 18 százalékos részesedéssel, a harmadik helyet pedig a Kooperativa foglalja el. A hazai biztosítók már elkészítet­ték a nyugdíjreformot követő ter­mékcsomagjaikat, a nyugdíjbizto­sítás második pillérében az ügyfe­lek azonban csak 2005-től kezdve takarékoskodhatnak - nyilatkoz­ta Roman Holček, a Szlovák Biz­tosítók Szövetségének alelnöke. Nyugdíjunkra az életbiztosítók­nál takarékoskodhatunk majd. Hogy végül mekkora összeget kaphatunk majd nyugdíjas éve­inkre, az a takarékoskodás időtar­tamától és a kamatlábaktól függ majd. (mi) Adó- és vámhivatalok Alacsonyabb bevételek Besztercebánya. Az adó- és vámhi­vatalok az év első nyolc hónapjában a tervezett 146,7milliárd korona helyett csak 134,1 milliárd koroná- nyi adót és vámot szedtek be. A hozzáadottérték-adóból az említett időszakban 51,4 milliárd korona folyt be, ami csaknem 15 milliárd koronával marad el az eredetileg tervezett bevételektől. Kevesebb bevételre tett szert az állam azon­ban a személyi jövedelemadóból is, a 20 milliárd koronás befizetés az eredetileg tervezett összeg alig 90 százaléka. A társasági adóból ugya­nekkor csaknem hasonló összeg, 20,8 milliárd korona folyt be, ami 6 százalékkal még meg is haladja a várakozásokat. Kilenc százalékkal haladták meg a várakozásokat a jö­vedéki adókból származó bevételek is, amelyekből 26,3 milliárd korona folyt be. (TASR) Augusztusban a cigaretta 8,5, a sör 8,1 százalékkal drágult Megugrott az infláció * ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A jövedéki adók növe­kedése miatt augusztusban je­lentős mértékben megugrott az infláció: míg júliusban 8,7 száza­lékos éves pénzromlást mértek, augusztusra ez elérte a 9,2 száza­lékot. Az előző hónaphoz képest 1 százalékkal nőttek az árak, leg­gyorsabban természetesen a do­hánytermékek, az alkohol és a közlekedés drágult, a dohányter­mékek ára az elmúlt hónapban 8,5, a söré pedig 8,1 százalékkal nőtt. Jelentősen megemelkedtek a gépkocsivezetők költségei is, az üzemanyagok ára az elmúlt hó­napban 15 százalékkal emelke­dett. Ezzel szemben az élelmisze­rek árszínvonala enyhén csök­kent, az egyes termékcsoportok között azonban jelentős különb­ségek tapasztalhatók. Míg a zöld­ségek ára 14,5, a gyümölcsöké pe­dig csaknem 6 százalékkal esett vissza, addig a hústermékek 4,2, a kenyér pedig 0,3 százalékkal drágult. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a lakha­tással összefüggő költségek (víz-, gáz-, villanydíjak), valamint az alkohol és a dohánytermékek drá­gultak, átlagosan csaknem 18 százalékkal. Csaknem 13 száza­lékkal drágult a közlekedés, 7 százalékkal az egészségügyi szol­gáltatások és 6,5 százalékkal az oktatás. A gazdasági elemzők egy része az elkövetkező hónapokban az infláció további növekedésére számít, és egyesek szerint ez az év végére elérheti akár a 9,7 százalé­kot is. Ez azonban szerintük nagy valószínűséggel nem készteti majd a jegybankot arra, hogy csökkentse a kamatlábakat. Erre szerintük a jegybank csak akkor szánja el magát, ha nagyobb mér­tékben csökken a kereskedelmi hiányunk és több külföldi befek­tetés érkezik az országba, (mi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,591 Lengyel zloty 9,367 Angol font 59,085 Magyar forint (100) 16,214 Cseh korona 1,266 Svéd korona 4,532 Dán korona 5,600 Szlovén tollár (100) 17,688 Japán ien (100) 31,803 Sváici frank 26,836 Kanadai dollár 27,131 USA-dollár 37,135 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,51-42,63 36,05-38,04 1,24-1,30 15,62-16,82 OTP Bank 40,45-42,75 35,91-38,31 1,24-1,30 15,23-17,23 Postabank 40,44-42,74 35,78-38,50 1,24-1,30 14,41-18,01 Szí. Takarékpénztár 40,51-42,48 36,05-37,90 1,23-1,30 15,50-16,96 Tatra banka 40,61-42,70 36,30-38,24 1,24-1,30 15,62-16,90 UniBanka 40,54-42,62 36,18-38,04 1,23-1,29 14,62-17,82 Általános Hitelbank 40,50-42,66 36,18-38,11 1,24-1,30 15,33-17,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Prima variant több hívást és SMS-t tervez mára? ,rtoro' pk^. brz{. TI i4-0° fri&tYJeMT stíl^ ČS/Í"7 Prima variant ma Ha ma több helyre kell hívnia, mint általában, legjobb, ha az új Prima variant dnes programot választja. Fantasztikus áron beszélgethet már az aktiválás pillanatától éjfélig. A Prima variant ma aktiválása 9 koronába kerül adóval. 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 www.orange.sk orange

Next

/
Oldalképek
Tartalom