Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-10 / 208. szám, szerda
Európai unió Uniós tagságunk előnyei és hátrányai nagyrészt a lakosság és a gazdaság alkalmazkodóképességétől függnek A csatlakozás létszükséglet Nincs meg a kellő motiváció a munkavállalásra Túl sok az állástalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A munkanélküliséget csak a Volkswagenéhez hasonló befektetések növelésével lehet majd visszaszorítani (Pavol Majer illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 10. Szlovákia európai uniós információs kampánya múlt héten a Szlovák Tudományos Akadémia gazdasági elemzéséről szóló konferenciával startolt. A jelenlévő szakemberek egyetértettek abban, hogy gazdasági szempontból a csatlakozás lényegesen több előnnyel jár, mintha kimaradnánk az integrációból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Tudományos Akadémia már a tavalyi év első felében is elkészített egy tanulmányt, amely az uniós csatlakozásunk lehetséges következményeit taglalta. Ez a mostani nagyrészt erre épül, figyelembe véve a legújabb gazdasági és világpolitikai fejleményeket. A szerzők már a tanulmány elején felhívják a figyelmünket, hogy nem szentírást veszünk a kezünkbe, vagyis nem általános érvényű útmutatót kívánnak bemutatni. Csatlakozásunk lehetséges előnyei és hátrányai szerintük nagyrészt a lakosság és a gazdaság alkalmazkodóképességétől függnek, vagyis attól, hogyan leszünk képesek élni a csatlakozás adta lehetőségekkel. 2010-ig szóló gazdasági előrejelzésükben ezért nem csupán egy, de rögtön négy forgatókönyvet készítettek. Az egyikben megmutatják azt, mi várna ránk, ha mi, és a környező országok sem csatlakoznának az Európai Unióhoz, a másikban pedig azt a katasztrófaváltozatot elemzik, amely szerint régiónkból csak mi maradnánk ki az integrációból. Arra az esetre is két forgatókönyvet készítettek, ha csatlakoznánk az EU-hoz: egy optimistát és egy pesszimistát. Nagy általánosságban elmondható, hogy csatlakozásunk mindenképp pozitívabb eredményekkel jár majd, mintha kimaradnánk az integrációból. Ez utóbbi, a nemzetközi elszigetelődés következtében minden mutatón rontana. A csatlakozás esetére elkészített forgató- könyv pesszimista és optimista változata is azt feltételezi, hogy a tranzakciós költségek csökkenése miatt felpezsdült külkereskedelem és a külföldi befektetések növekedése egyaránt új munkahelyeket jelent majd. Hazai foglalkoztatottságunk a csatlakozás esetén 0,2-0,5 százalékkal gyorsabban fog nőni, mintha az EU-n kívül maradnánk. A csatlakozás ugyan várhatóan a bérekben is meglátszik, nem számíthatunk azonban drasztikus növekedésre. A befektetők számára ugyanis az egyik legnagyobb vonzerőt továbbra is az alacsony fizetések fogják jelenteni. Nincs nagy különbség ezért a csatlakozás optimista és pesszimista forgatókönyve között a bérek növekedését tekintve: mindössze ezer korona. Fogyasztói árainkat ugyanakkor a világpiaci árak és a választási ciklusok befolyásolják majd. A pesszimista változat szerint 4,1, az optimista szerint 3,9 százalékos lesz az infláció. És mikor közelítjük meg az Európai Unió országainak gazdasági színvonalát? Ha folytatódik a jelenlegi fejlődési ütem, az EU színvonalát 2022-ben érhetjük el, az optimistább változat szerint azonban erre már 2018-ban sor kerülhet. Ha nem lépnénk be az EU-ba, akkor az uniós országokat csak 2031-ben érnénk utol. Štefan Luby, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke csatlakozásunk egyik legnagyobb előnyét a közvetlen külföldi befektetések növekedésében látja. Szerinte a külföldi befektetések hatását már most le tudjuk mérni, hiszen a korábban hazánkba érkezett külföldi cégek termelékenysége sokkal magasabb, mint a hazaiaké. Az Akadémia elemzése pedig megjegyzi, hogy ezen cégek nélkül a szlovák gazdaság nem érte volna el azt a növekedést, amit az elmúlt években sikerült felmutatnia. Ennek ellenére Szlovákia még mindig nem használta ki a maximumot, hiszen korábban lényegesen elmaradtunk a külföldi befektetők becsalogatásában, és csak az elmúlt években sikerült olyan környezetet teremtenünk, ami vonzóvá tette országunkat a befektetők számára. Az elmúlt évek befektetői között azonban még így is nagyrészt csak az üzletláncok találhatók meg, de jelentős befektetői csoport érkezett az állami vállalatok eladásával is. Ezek ugyan megerősítették az infrastruktúránkat, ami a gazdaság konkurenciaképességének az egyik feltétele, ám a feldolgozóipari befektetések rendkívül szerények voltak. Míg 1998-ban a befektetések 69 százaléka irányult ebbe a szektorba, tavalyra ez az arány 6,3 százalékra csökkent. Mi várható európai uniós csatlakozásunk után? Ami szinte biztosnak vehető, hogy a befektetések nagysága nőni fog. Az Akadémia elemzése ezt azzal támasztja alá, hogy eddig még minden csatlakozó országban nőtt a befektetések nagysága az integráció után. Az Akadémia első elemzése azzal számolt, hogy a jelenlegi éves 418 millió dolláros befektetések 2008-ra 1,01.5 milliárd dollárra nőhetnek. Emlékeztetőül elmondhatjuk, hogy az Economist Intelligence Units gazdaságkutató intézet még ennél is magasabb, 1,6 milliárd dolláros befektetésre számított. Az Akadémia azonban figyelmeztet arra, hogy Szlovákia jelentős konkurenciának lesz kitéve az Unióban, így elképzelhető, hogy a korábbi optimizmusból vissza kell vennünk. Ma úgy gondolják, hogy az éves befektetések összege 900 millió dollár lehet. Hogy ez milyen hatással lesz az egyes ágazatokra, az egyelőre erősen kétséges. Az Akadémia elemzése szerint az ipari termékek gyártása 4,7, a szolgáltatások pedig 1.5 százalékkal nőhetnek. Enyhe, egy százalék körüli növekedésben bízhat az építőipar és a mezőgazdaság is. Az energiaszolgáltatók ugyanakkor öt százalék körüli visszaesésre számíthatnak, (mi) Szlovákiában ugyan ígéretesen csökken az állástalanok száma, azonban még így is az egyik legmagasabb munkanélküliséggel küszködünk az európai országok közül. Összehasonlításképpen Csehországban 10, Magyarországon 6 százalék körüli a munkanélküliség. Ennek az egyik oka, hogy nálunk továbbra is túl problémás vállalkozást alapítani, tavaly így csak 1130 új kis- és közép- vállalkozást alapítottak, ami az összes hazai cég nem egész két százaléka. Ha Szlovákia le akarja faragni a munkanélküliséget, akkor nem elég abban bíznia, hogy ezt a jelenlegi cégek foglalkoztatáspolitikája megoldja. Jelentősen könnyítenie kellene a vállalkozások alapításán. Ehhez azonban jobban kellene figyelnie arra, hogy az állami költség- vetésből mit támogat, és a pénzt elsősorban az új munkahelyek teremtésére fordítani. Nem kevésbé elhanyagolható tényező a munkanélküliség szempontjából az alacsony minimálbér sem. Szlovákiában ez tavaly 5570 korona volt, ami 36-41 százaléka az átlagbérnek, és alig 25 százaÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A mezőgazdasági termékek árai európai uniós csatlakozásunk után csak fokozatosan közelítenek majd az uniós árszínvonalhoz. Hogy az árak milyen ütemben fognak emelkedni, az elsősorban tőlünk, fogyasztóktól függ, hiszen ha nem lesz fizetőképes kereslet, akkor az árak sem szökhetnek a csillagos égig. Az Akadémia elemzése szerint a 2000-2001-es időszakhoz képest a mezőgazdasági termékek árai 8- 10 százalékkal nőnek majd a 2004-2006 közötti években. A növénytermesztés és az állattenyésztés között azonban jelentős különbségekre számíthatunk, hiszen míg az előbbi esetében 3, az utóbbinál 13 százalékos áremelkedést jósolnak. Ennek ellenére az Akadémia szerint az alapvető élelmiszerek fogyasztása nem fog csökkenni a csatlakozás után, mivel a bevételeink gyorsabban fognak nőni, mint az árak. Ha a csatlakozásunkat követően valamivel többet is fogunk fizetni az élelmiszerekért, mint jelenleg, ez csak átmeneti állapotnak számít majd, és a további években az árak stabilizálódására számíthatunk. Ennek fényében a növénytermesztés nyereségességének is nőnie kellene. Ha a közvetlen támogatások mértéke 55/60/65 százalékos lesz, a nyereségesség a gabona és az olajosmagvak esetében 15-25 százalékos lesz, lékkai van a létminimum felett. Nem csoda, ha sokan inkább a munkanélküli segélyt választják, hiszen ezzel nem egyszer nagyobb bevételekre tesznek szert, mintha munkába járnának. Összehasonlításképpen, az Európai Unió országaiban a nettó minimálbér 80-150 százalékkal haladja meg a létminimumot, vagyis ott megvan a kellő motiváció az elhelyezkedésre. Míg ezen nem segítünk, addig nem számíthatunk a munkanélküliség nagyobb csökkenésére sem. A munkanélküliek ráadásul jelentős mértékben hozzájárulnak az ország szociális színvonalának az alakulásához is. Tavaly az országban 321 ezren részesültek szociális segélyben. Ha figyelembe vesszük a családtagokat is, akkor elmondhatjuk, hogy Szlovákiában több mint 600 ezren élnek szegénységben, vagy a szegénység határán. A Szlovák Tudományos Akadémia elemzése ezért arra figyelmeztet, hogy a munkanélküliség csökkentéséhez az európai uniós strukturális alapok támogatásait is sokkal nagyobb mértékben kellene igénybe vennünk, (mi) 40/45/50 százalékos közvetlen kifizetések esetén azonban ez csak 7-15 százalékos lenne. A 2001-2003-as évek átlagosan 2,5 milliárd koronás vesztesége így az ágazat gazdálkodásában, a közvetlen támogatások mértékétől függően 2,1-4,4 milliárd koronás nyereségre fordulhat. A nyereségnövekedés elsősorban a jól termelő régiókban várható, a kevésbé hatékony régiókban azonban az ebből eredő alacsonyabb bevételeket a vidékfejlesztésre fordított összegből kompenzálhatják. (mi) Illusztrációs felvétel Kiemelt gazdasági mutatók a 2004-2010 közötti időszakban Mutató Forgatókönyv Integrációs Változatlan helyzet Csatlakozás nélkül GDP növ. üteme %-ban Optimista 4,7 Pesszimista 4,1 4,1 3,4 Háztart. fogy. növekedése %-ban 4,3 4,1 4,0 3,9 Közfogy. növ. üteme %-ban 2,5 2,7 2,3 2,7 Tőkeképzés növ. üteme %-ban 6,2 4,9 5,4 4,2 Kivitel növ. üteme %-ban 6,4 5,7 4,6 4,1 Behozatal növ. üteme %-ban 6,1 5,5 4,5 4,4 Nominálbér növ. %-ban 6,4 6,3 5,7 5,5 Fogyasztói árak növ. üteme %-ban 3,9 4,1 3,8 3,7 Foglalkoztatottság növ. %-ban 2,1 1,8 1,6 1,5 Költségvetési hiány, a GDP %-a 2,9 3,5 3,0 4,4 (Forrás: SAV) A mezőgazdasági termékek 8-10%-kal drágulhatnak Nem lesz árrobbanás A környező reformországok közül a kereskedelmi mérleggel nekünk voltak a legnagyobb problémáink - jelentős mértékben függünk a világgazdaság alakulásától Alaposan lemaradtunk a régió országaitól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági stabilitás, amely jelentős hatással van a lakosság életszínvonalára, nagymértékben függ a külkereskedelem alakulásától. Ezt figyelembe véve nincs okunk sok örömre, hiszen a környező reformországok közül a kereskedelmi mérleggel nekünk voltak a legnagyobb problémáink. Pár évvel korábban a külkereskedelmi mérlegünk hiánya még meghaladta a bruttó hazai termék 10 százalékát. Hasonló hiányt a környező országokban nem mértek, még ha voltak is olyan időszakaik, amikor túl magasnak tartották a deficitjüket. Csehországnak és Magyarországnak, hozzánk hasonlóan nyitott gazdasága van, vagyis a kivitel aránya a bruttó hazai terméken eléri a 60 százalékot. Mind a három ország így jelentős mértékben függ a világgazdaság alakulásától. Más a helyzet Lengyelországban, ahol ez az arány jóval alacsonyabb, így a gazdaság is elsősorban a hazai kereslet alakulásától függ. Szlovákia számára a legjelentősebb kereskedelmi partner a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Csehország. Nyugati szomszédunk szerepe a külkereskedelmünkben azonban egyre inkább csökken. Korábban, míg közös államban éltünk, Szlovákia elsősorban a félkész termékeket gyártotta, amit aztán Csehországban fejeztek be. A szétválás után azonban egyre nagyobb szerephez jutottak a külföldi befektetők, így mára egyre több áru irányul azokba az országokba, ahonnan a legtöbb külföldi befektetés érkezett Szlovákiába. Csehország szerepét így egyre inkább Németország veszi át. Nem elhanyagolható azonban a szomszédos Ausztria és Magyarország szerepe sem, ezekbe az országokba az elkövetkező időszakban egyre több árut fogunk exportálni, (t) Régiós külkereskedelmünk Csehország Behozatal Kivitel 2001 107 622 101 576 2002 113 290 99 023 2003 (jan.-jún.) 56 307 50 822 Magyarország Behozatal Kivitel 2001 18 227 32 855 2002 20 423 35 528 2003 (jan.-jún.) 12 452 18 480 Lengyelország Behozatal Kivitel 2001 23 175 35 598 2002 24 088 34 761 2003 (jan.-jún.) 13 077 18 055 Szlovákia külkereskedelme Év Behozatal Kivitel 2001 714 071 611 325 2002 747 883 651 256 2003 (jan.-jún.) 385 035 375 333 Szlovákia és az EU 2003 első féléve (mid. Sk) Arány Behozatal 195,5 50,8% Kivitel 231,4 61,6% Csehország és az EU 2003 első féléve (mid. Sk) Arány Behozatal 477,6 59,5% Kivitel 475,7 70,6% GDP régiónk országaiban Órabér régiónk országaiban Ország (mid. euró) az EU %-a (2000) euró/óra Szlovákia 22,8 46 Szlovákia 3,06 Csehország 63,3 56 Csehország 3,90 Lengyelország 196,7 40 Lengyelország 4,48 Magyarország 57,8 51 Magyarország 3,83
