Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-10 / 208. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 10. Közélet 5 Az MKP-nak ki kell tartania a közvetlen agrártámogatások 55 százalékra történő kiegészítése mellett Stagnál a gabonapiac Simon Zsolt földművelésügyi miniszter a múlt héten 2,15 milliárd koronát kért az aszálykárok enyhítésére. Az, hogy ebből mennyit hagy jóvá a pénzügyminisztérium, illetve milyen forrásból teremti elő az összeget, még kérdés. A termelők mindenesetre reménykednek a teljes összeg kifizetésében, és bár ez sem oldaná pénzügyi gondjaikat, de legalább fennmaradásukat biztosítaná. Lelkes Péterrel, az Agrárkamara komáromi járási elnökségének tagjával az aktuális gondokról beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA * A Komáromi járás termelőinek mekkora kárt okozott az idei szárazság? A földművelésügyi minisztérium által megszabott kritériumok alapján végzett számítások szerint a búza, árpa, borsó és repce esetében összesen 193,5. millió korona bevételkiesést számítottak ki a járás termelői. Ez csaknem egy tizede az országos értéknek. Búzából 3,26, árpából 2,55 tonnás hektárhozamok voltak, ami a tavalyihoz képest 25, illetve 46 százalékos kiesést jelent. A zöldségtermesztők további 30 millió koronás hiányt mutattak ki, de ennek a kárfelmérésnek inkább csak informatív jellege van, hiszen erre nem teljed ki a kárenyhítés. Időközben megkezdődött a napraforgó betakarítása, a járás egyes területein 1-1,8 tonnás hozamokat mérnek, ami 40-50 százalékos terméskiesést jelent. Már az is bizonyos, hogy magkukoricából is kevesebbet takarítunk be a tervezettnél. A silókukorica alacsony hozama miatt járási szinten mintegy 30 százalékkal nagyobb területről kell lesilózni a növényzetet a magkukorica rovására. A Simon Zsolt által előterjesztett kárenyhítési javaslat minisztériumon kívüli forrásokkal számol, tehát az állami költség- vetésben kellene újabb tartalékokat találni. » Az országos aszálykárok csaknem egy tizedét a Komáromi járás mezőgazdasági tér- . . melői könyvelték el. \\ Ez teljesen logikus. Annak ugyanis nem lenne semmi értelme, ha a tárcán belül csoportosítanák át a pénzeket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az őstermelők az idén már feláldoztak 500 millió koronát a tejpiaci viszonyok rendezéA takarmányárpa exportjának következtében idehaza nőne a takarmány- gabona ára, ami emeli az állattenyésztés költségeit. Inkább az élelmiszer- ipari búza kivitelét kellene liberalizálni. (Vas Gyula felvétele) sére az állami dotációs keretből. Ez az összeg bizonyára hiányozni fog máshonnan, félő, hogy a hitelkamatok tervezett mértékű jóváírására nem jut majd elég pénz. A tárcavezetés ígéretet tett arra is, hogy a Szlovák Garancia- és Kezesbank (SZRB) által a mezőgazdasági vállalkozók részére felkínált beruházási programot több százmillió koronával támogatja, de egyelőre ez a pénzcsomag sem érkezett meg. Már említettem, hogy a kalászosokhoz hasonlóan jelentős termés- kieséssel számolunk az őszi beta- karítású haszonnövények esetében is. Mivel a minisztérium újabb kárenyhítéssel nem számol - mi több, örülhetünk, ha legalább azt a 2,15 milliárdot megkapja az ágazat - az újabb károkat nekünk, termelőknek kell állnunk. Mindebből nyilvánvaló, hogy külső, vagyis nem ágazaton belüli forrásokat kell találni a kárenyhítésre. Ez a pénz azonban - a dolgok jelenlegi állása szerint - leghamarabb októberben juthat el a károsultakhoz. Az őszi munkálatokat viszont folyamatosan végezni kell... Komoly gondot jelent, hogy a gabonapiac gyakorlatilag stagnál. Annak ellenére, hogy Simon Zsolt az aratás idején még úgy nyilatkozott, hogy nem szabad akadályt gördíteni a gabonakivitel elé, élelmiszeripari búza exportjára egyelőre senki nem kapott engedélyt. Ezzel viszont az illetékes minisztériumok korlátozzák a hazai termelők kereskedési lehetőségeit, irányított piaci körülmények között kénytelenek mozogni, amit a hazai felvásárlók ki is használnak. Több olyan esetről tudok, amikor a gazdálkodó 3700-3800 koronáért volt kénytelen eladnia kenyérgabonáját, mert sürgősen pénzre volt szüksége. Ha az állam a belföldi szükségletek biztosítása érdekében indokoltnak tartja a kiviteli korlátozást - ami stratégiai szempontból érthető is -, akkor kompenzálnia kellene a termelőket a bevétel- kiesésért. Elfogadható eljárás lenne az is, hogy azt a gabonamennyiséget, amit a malmok október végéig nem kötnek le egész évi szükségleteik fedezésére, ki lehetne vinni. így a malmok is jobban rá lennének kényszerítve arra, hogy időben szerződjenek a termelőkkel. Pozitívan értékelhető ugyanakkor a közraktárakon keresztül folyó intervenciós felvásárlás, amelynek köszönhetően a gazdálkodók azonnal készpénzhez juthatnak. Csak az a kérdés, hogy a kiraktározás idején milyen áron tudják értékesíteni terményüket. Míg az élelmiszeripari búza kivitele egyelőre szóba sem került, információim szerint bizonyos mennyiségű takarmányárpa exportjának engedélyeztetése folyamatban van. Ennek következtében várhatóan a belföldi piacon is nő a takarmánygabona ára, ami viszont megnöveli az állattenyésztés költségeit. Ezért szerintem inkább az élelmiszeripari búza kivitelét kellene liberalizálni. A kormány határozata értelmében a mezőgazdaság a tervezett 24 százalék helyett 15,41 százalékot kap az európai strukturális alapokból. A hiány kompenzálásaként Simon Zsolt arra kéri kormányt, hogy a jelenleg javasolt 45 százalék helyett - a környező országokhoz hasonlóan - 55 százalékos szintre emelje a termelőknek szánt közvetlen kifizetéseket. A termelőknek elfogadható ez a„csere”? A hazai mezőgazdaság szempontjából természetesen az lett volna a legjobb, ha mindkét forrásból megkapjuk a nekünk járó juttatásokat. Most viszont ott tartunk, hogy a strukturális alapokból származó pénzek megkurtításával egyidejűleg még egyáltalán nem biztos, hogy a kormány 55 százalékra egészíti ki a közvetlen támogatásokat. Ez két szempontból is tisztességtelen: egyrészt, mert Mikuláš Dzu- rinda kormányfő a csatlakozási tárgyalások során konkrét ígéretet tett arra, hogy a szlovákiai gazdálkodók is ilyen mértékű támogatást kapnak. Mostanra azonban, amikor teljesítenie kellene az ígéretét, politikai csatározások témájává vált ez a kérdés. Másrészt, ha mi alacsonyabb szintű támogatást kapunk, mint a környező országok termelői, eleve hátrányos helyzetbe kerülünk velük szemben. Nem nehéz megjósolni, hogy ez hová vezetne. Pedig már most is nagyon rossz a helyzet, illusztrációként csak néhány adat: a Komáromi jáHa mi kisebb támogatást kapunk, mint a környező országok termelői, eleve hátrányos helyzetbe kerülünk > . velük szemben. >> rásban az év első felében a tavalyi év azonos időszakához képest 15 százalékkal csökkentek a termelők bevételei, a teljesítmények 12 százalékkal. Míg tavaly hat hónap alatt 25 millió korona volt a járás termelőinek vesztesége, addig az idén 170 millió. Tehát nem csoda, hogy vészharangot kongat az ágazat. Az MKP-nak tehát nagyon határozottan ki kell állnia a támogatás 55 százalékos pótlása ügyében; tapasztalataink szerint ugyanis eddig nagyvonalúan engedett a koalíciós partnerek nyomásának, amikor a mezőgazdaságot érintő kérdésekről volt szó. Eljött az a pont, ahol már nem lehet meghátrálni, az egész agrártársadalom figyelmesen követi az eseményeket, és le fogja vonni a következtetéseket. A gombok sorrendje megváltozott, korábban az első gomb megnyomása igen szavazatot jelentett, most nemet Új szavazógéppel ismerkedtek a képviselők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A képviselők tegnap reggel ismerkedtek meg a törvényhozás nyári szünetében, 16 millió koronáért vásárolt szavazógéppel, az ülés előtt egy órás tanfolyamot szerveztek számukra. Köteles László elégedett az új berendezéssel: „Műszakilag megbízhatóbb, az eddigi, fotooptikai elven működő gép gyakran hivatkozási alapot szolgáltatott azoknak, akik állítólag rossz gombot nyomtak, megtévedtek a szavazáskor. Remélem, hogy a szavazások végeredménye minőségileg egyezik majd az új gép színvonalával.” Igor Federič (Smer) nem osztja kollégája véleményét. „Ennyi pénzért jobbat is lehetett volna venni - mondta lapunknak. - Ma dolgoztunk vele első nap, de az egyik szavazásnál már hiba történt. Monika Beňová (Smer) szemem láttára nyomta meg a szavazógép gombját, a voksolás eredményét összegző kivonat azonban azt mutatta, hogy nem adta le szavazatát, vagyis nem volt jelen. Kétségeim vannak az új gép megbízhatóságával kapcsolatban.” Beňová mellett mások is jelezték a képviselőnek, hogy a gép hibásan regisztrálta szavazatukat. Köteles szerint a berendezés kezelése egyszerű, egyedül az a szokatlan, hogy a szavazógombok sorrendje megváltozott: korábban az első gomb megnyomása igen szavazatot jelentett, aki azonban az új gépen az első gombot nyomja meg, az nemmel szavaz. „Véleményem szerint a nyomógombok megszokott sorrendjének megváltozásában az ellenzék keze is benne van” - mondta mosolyogva a képviselő. Federič nem tart attól, hogy ez „megtéveszti” a képviselőket „Minden gomb jól látható szlovák felirattal van megjelölve” - magyarázta a honatya. A gép a szavazás mellett tolmácsgépként is használható, a korábbi, fénycsöves kijelző helyett teljesen grafikus képernyővel szerelték fel. Ez lehetővé teszi, hogy a törvények előterjesztői, vagy a vitában felszólalók szemléltető segédeszközként használják, számítógéphez csatlakoztatva ugyanis grafikonok, ábrák bemutatására is alkalmas. dpj) Ezt kell megnyomni (TASR-felvétel) RÖVIDEN A parlament a magyar egyetemről * Pozsony. A komáromi Selye János Egyetem megalapításáról szóló törvény második olvasatba való utalása előtt tegnap este megszakították a parlament 17. ülését. A törvényjavaslat komoly vitát váltott ki a plénumban, az ellenzéki képviselők erősen kritizálták. Ľudmila Mušková HZDS-es képviselő bejelentette, ha az egyetemet létrehozzák, több képviselőtársával az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerintük az egyetem diszkriminálja azokat, akik nem beszélnek magyarul. (TASR) Szigetközi terepszemle motorcsónakkal , Dunakiliti. A Szigetközben tesz szombaton motorcsónakos terepszemlét a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke és Nagyszombat megye elnöke - értesült lapunk Ponty Zitától, a Győr-Mo- son-Sopron Megyei Közgyűlés sajtóreferensétől. Szakács Imrét és Peter Tomečeket Keszegh Pál, a megyei hivatal elöljárója is elkíséri a Dunakiliti és Dunasziget közti terepszemlére. A bejárással a Szigetköz természeti értékeinek megőrzésére, illetve a Dunai (Szigetközi) Nemzeti Park létrehozásának fontosságára, időszerűségére szeretnék felhívni a figyelmet. A magyar Országgyűlés 1995-ben jóváhagyott határozata értelmében a Duna-Dráva, illetve a Duna- Ipoly Nemzeti Park már létrejött, a Dunai (Szigetközi) Nemzeti Park megalakítása a vízlépcsőrendszerrel összefüggő tárgyalások eredménytelensége miatt várat magára, (korp) Minimális inflációt okoz majd a felfelé kerekítés Jövőre bevonják a 10 és 20 filléreseket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Csehország után Szlovákiában is kivonják a legkisebb névértékű váltópénzeket. A Szlovák Nemzeti Bank 2003. december 31- ig hagyná forgalomban a váltópénzeket, ezt követően 2004. január 1. és 2004. december 31. között pedig be szeretné vonni a 10 és 20 filléreseket, az 50 fillér maradna - derül ki abból a dokumentumból, amelyet a pénzügyminisztérium bocsátott tárcaközi egyeztetésre. A tervek szerint a 10 és 20 füléresek bevonását a jegybank és a kereskedelmi bankok fiókjai 2004 végéig térítés- mentesen végzik el. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint egy 10 filléres előállítási költsége 29 fillér, egy 20 filléresé pedig 30 fillér, miközben a kibocsátott pénzérméknek alig fele van forgalomban. A pénzügyminiszter úgy látja, az aprópénzek kivonása 5 év alatt mintegy 72 millió korona megtakarítást eredményez a Szlovák Nemzeti Banknak. A jegybank szóvivője kérdésünkre közölte: a 10 és 20 filléresek kiiktatása a bank számításai szerint gyakorlatilag semminemű inflációt sem eredményez majd. Ez viszont csak a középső variánsra érvényes; a csak lefelé kerekítő minimális variáns, 1,4 százalékos áresést eredményezne, míg a csak felfelé kerekítő maximális variáns 1,1 százalékos inflációt gerjesztene, (t, shz) Schuster csak a jövő héten nevezi ki Ruskót Nemcsics lemondott TASR-HÍR Pozsony. Robert Nemcsics tegnap bejelentette lemondását, amit a köztársasági elnök ma délelőtt hivatalosan is elfogad. A gazdasági miniszter azután döntött így, hogy Rudolf Schuster a héten már másodszor is magához rendelte. Tegnapelőtti találkozójuk után a köz- társasági elnök még találkozott Mikuláš Dzruinda kormányfővel, s minden valószínűség szerint az ő nyomására kérette magához tegnap is a minisztert. Nemcsics a mostani Dzurinda kormány első minisztere, aki távozik posztjáról, de az előző Dzurinda-kabinet leváltott minisztereivel ellentétben neki nem lobbizás, esetleg más gyanús ügyek miatt kell távoznia. A cserét az őt jelölő párt, az ANO kérte, Pavol Rusko szerint a gazdasági miniszter befeketítette pártját néhány kijelentésével, és általában is megromlott a viszonyuk. Dzurinda Rusko kérésére nem volt hajlandó beterjeszteni Nemcsics leváltását, a kormányfő szerint a gazdasági miniszter menesztésének nem voltak alkotmányos okai. Nemcsics még augusztus végén bejelentette, hajlandó önként lemondani amint befejezett néhány fontos dolgot. Eredetileg több hétre gondolt, de az elmúlt két nap eseményei után valószínűleg nem maradt más választása. Az új minisztert, Pavol Ruskót Rudolf Schuster a jövő héten akarja beiktatni, addig valószínűleg Pavol Prokopovič közlekedési minisztert kéri fel a tárca ideiglenesvezetésére. A nyár után ismét találkoztak a parlamenti képviselők Újratárgyalják . a téligumi-törvényt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap tudomásul vette, hogy Imrich Béreš (ANO) visszaadta képviselői mandátumát. Helyére Iveta Henzélyt nevezte az Új Polgári Szövetség, aki eddig František Tóth, oktatási államtitkár helyett képviselte az ANO-t a törvényhozásban. František Tóth helyére Viktor Béres került. A plénum elfogadta a 17. ülésszak programját, melyen 95 programpont szerepel. Jirko Malchárek (ANO) javaslatára levették a napirendről az államfő által újratárgyalásra visszaadott abortusztörvényt. A képviselő indoklásában elmondta, hogy a jogszabály tárgyalását újra javasolni fogják, amint ez ügyben megszületik az Alkotmánybíróság döntése. A törvényhozás Rudolf Žiak (HZDS) javaslatára utolsó pontként tárgyalja majd az Európai Konvent által elfogadott alkotmányszerződést. A programpontok között rengeteg az első olvasatban szereplő törvényjavaslat: a kormány 52, a képviselők további 10 jogszabály elfogadását vagy módosítását javasolják. Jirko Malchárek a közúti közlekedés szabályait módosítaná: kihagyná azt a bekezdést, mely a parlament korábbi ülésén ugyancsak az ő kezdeményezésére került a törvénybe, és amely az autósok számára november 15. és március 15. között kötelezővé tette téli gumi használatát. A legtöbb törvényjavaslatot Ivan Miklós pénzügyminiszter terjeszti a plénum elé, közöttük szerepel a 19 százalékos egyenadóról szóló jogszabálytervezet is. (lpj)
