Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-09 / 207. szám, kedd

TÉMA: A LAKÁSTÜZEK ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 9. Az égést kiváltó okok rendkívül sokrétűek lehetnek A serpenyőben lévő étolaj vízzel nem, de vizes konyharuhával vagy fedővel lefedve jól oltható Ismerjük az ellenséget! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tűzhöz három tényezőre van szük­ség: energiahordozó, magas hőmér­séklet és oxigén. Ha e három össze­tevőből valamelyik hiányzik, illetve e három komponens viszonya nem megfelelő, tűz sem keletkezhet. Az égés azt jelenti, hogy az energiahor­dozó molekulái oxigénmolekulák­hoz kapcsolódnak, ezáltal hő szaba­dul fel. Ennek létrejöttéhez egy bizo­nyos kezdeti hőmérsékletre van szükség, például egy szál gyufára, mellyel meggyújtunk egy gyertyát. A tűznek három fajtáját különböz­tetjük meg: lappangó égés vagy hamvadás, mely során egy anyag láng és látható fényjelenség nélkül ég el, és az égési folyamat minimális légáramlattól akár önállóan is lezaj­lik. Lángok nélküli enyhe füstképző­dés jellemezheti, az építőanyag na­gyon lassan szenesedik el. Az izzás, parázslás során az anyag vagy az építőanyag maradványai elparázsla- nak. Az égés során az építőanyag nyílt lánggal ég, miközben füst kép­ződik. Nyílt égés külső hatásra, de tartós felmelegedés hatására ön­gyulladással is keletkezhet. Az égést kiváltó okok rendkívül sokrétűek. Lappangó égés keletkezhet éghető anyagokat tartalmazó üregekben a felület lángolása esetén, pl. egy szo­ba vagy kandalló égése során, vagy olyan nem megfelelően szigetelt fe­lületeknél, ahol az építőelemek fo­lyamatosan nagy hőhatásnak van­nak kitéve, pl. kandallók, kémé­nyek, világítótestek mellett. Nyüt égés oka lehet gyújtogatás vagy gondatlan tűzhasználat (pl. nyüt láng felelődén kezelése, do­hányzás, zsír túlmelegedése ill. meggyulladása, vagy egyszerűen a forró vasaló magára hagyása) mű­szaki hiányosságok (rövidzárlat) vagy természeti jelenségek (villám- csapás). Flashover lángolás esetén a villámgyorsan szétterjedő égés hatá­sára a zárt térben a mennyezet alatt gyülemlik fel a keletkezett füst. Ez még számos éghető anyagot tartal­maz, s a füst egyre inkább felforró­sodik. Amennyiben elegendő oxi­gént tartalmaz a levegő, a forró füst bármikor kigyulladhat. Emellett a füst a helyiségben lévő összes tár­gyat is felmelegíti, melyek felülete hirtelen kigyulladhat. A flashover különösen kiszámítha- taüan változata az úgynevezett backdraft (lángvisszacsapás). Ilyen­kor nem áll kellő mennyiségű oxigén rendelkezésre, hogy a füst meggyul­ladjon. De amint kinyitnak egy ajtót vagy ablakot, oxigén áramlik a leve­gőbe - a felforrósodott füst egy pilla­nat alatt fellángol, s a belépőt egy tűzfal fogadja. A tűzoltókat felkészí­tik az üyen helyzetekre; az első sza­bály: mindig csak térdelő helyzet­ben szabad egy helységbe menni, mivel a lángoszlop a plafon mentén terjed, (to) Kínzó fejfájást, eszméletvesztést, majd halált okozhat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tűzesetek áldozatainak 80%-a nem megég, hanem füstmérgezést kap a keletkező mérgező gázoktól. Ez a szomorú felismerés egyaránt érvényes a kigyulladt családi házak­ra, valamint az olyan nagy kiterje­désű katasztrófákra, mint például az 1996-os düsseldorfi repülőtéri tűz volt, mely során 17 ember ful­ladt meg a keletkező füstben. A tűz­oltók, és a házban rekedt áldozatok számára is a legnagyobb gondot a füst jelenti. Lassítja és ezáltal meg­nehezíti a tűzoltók oltási és mentési munkálatait, mivel nehezebben fér­nek hozzá a tűzfészekhez, és lassab­ban érnek el az áldozatokhoz, emel­lett az egészségük is károsodik. Ke­vesebb mint három perc alatt sűrű füst keletkezik, a látótávolság ezál­tal oly mértékben csökken, hogy az emberek elveszítik tájékozódási ké­pességüket. Ezt nehezíti még a leve­gő magas szénmonoxidtartalma is. A tűz során a levegő szénmonoxid­tartalma ugrásszerűen megnő, elő­ször fejfájást, majd eszméletvesz­tést, végül halált okoz. (m) Olyan szennyeződést okoz a tűz, mint a közlekedés Környezetromboló elem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tüzek környezeti katasztrófát is okozhatnak. A tűz, s az ezzel pár­huzamosan végzett oltási munkála­tok szennyezik a levegőt, a földet és a vizet. Sok éghető anyag mérgező és káros gázokat bocsát ki égése so­rán, melyek nemcsak a levegőbe, de az oltási vízzel a talajba is beszi­vároghatnak. Ezek a folyóvizek és a talajvíz szennyeződéséhez vezet­het. Az égési gázok és a füst károsít­ják a környezetet. A Svéd Teszt- és Kutatóintézet egy tanulmányában megállapította, hogy a skandináv országokban a tüzek hatására a le­vegő korom- és el nem égett szén­hidrogén-tartalma ugyanolyan-ma­gas, mint a közlekedés során kelet­kező károsanyag-kibocsátás. A tűz­esetek környezetre gyakorolt hatá­sa megegyezik 3,75 millió háztar­tás fűtés nélküli energiafelhaszná­lásával. Más kutatások a tűzesetek során felszabaduló mérgező gázok környezetre gyakorolt káros hatá­sával foglalkoznak. A brit Institute of Terrestral Ecology kimutatta, hogy égés közben sokkal több dioxin szabadul fel, mint azt eddig gondolták. Emellett felszabadulhat még sok más gáz is, pl. nitrogénmonoxid, furán és bórsav. Az építkezéseken a megelőző tűzvé­delem környezetvédelmi szempont­ból is fontos lehet - az ipari méretű építkezésektől egészen a családi há­zakig. Ezért ahol csak lehet, nem ég­hető kőzetgyapot szigetelőanyagot kell alkalmazni. A kőzetgyapot szi­getelőanyagok még láng hatására sem bocsátanak ki mérges gázokat. Az építkezéseknél alkalmazott meg­előző tűzvédelem így hozzájárulhat a környezetvédelemhez is. (t, m) Harcoljunk a vörös kakassal Tűz esetén nem szabad a lifteket használni (Ľuboš Pile felvétele) Szlovákiában évente csak­nem kétezer lakás gyullad ki, százmilliós károkat, halotta­kat és sebesülteket hagyva maga után. Hogyan védekez­hetünk a tűz ellen, és mit te­gyünk, ha már kigyulladt a lakásunk? Az alábbiakban erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakástüzek nagy része a háztartá­si fogyasztók nem megfelelő hasz­nálata vagy elöregedése miatt ke­letkezik, nem kevés munkát okoz­nak a tűzoltóknak a gyerekek és a dohányosok is. Míg azonban az előbbiek évente kevesebb, mint 600 tűzesetet okoznak, a felnőttek gondatlansága miatt mintegy tíz­szer annyi, vagyis csaknem 6 ezer esetben keletkezik tűz. Egy égő ci­garetta az ágyban elalvás előtt vagy egy akkumulátortöltő zárt helyiségben már nem egy ember halálát okozta. Parázsló, égő ciga­rettát, gyufát, pirotechnikai anya­got (csillagszórót, petárdát) ezért nem szabadna olyan helyre ten­nünk, illetve ott eldobnunk, ahol az tüzet okozhat. Pincében, alag­sorban, tetőtérben éghető anyagot csak olyan mennyiségben és mó­don szabad tárolni, hogy az a kör­nyezetére veszélyt ne jelentsen és a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelíthető legyen. VIGYÁZZUNK A VILLANYRA Az elektromos készülékek eseté­ben az egyik leggyakoribb problé­ma a dugaszaljzatok túlterhelése. Ha túl sok készüléket kapcsolunk rá egy-egy dugaszaljzatra, ne cso­dálkozzunk, ha éjszaka arra ébre­dünk, hogy ég a lakásunk. Nem ke­vés problémát okoz azonban a füg­gönyhöz túl közel elhelyezett hőfejlesztő berendezés is. Ezeket ezért úgy kell rögzíteni, elhelyezni, használni illetve köztük és az éghe­tő anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek. Az elektromos készülékeket házilag nem ajánlatos javítani, a kismeg­szakítókat és olvadóbetéteket túl­biztosítani, „patkolni” pedig szigo­rúan tilos. Lakóépületben és köz­vetlen környezetében tűzveszélyes - tevékenység (pl. hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munkák) csak alkalomszerűen és a vonatko­zó előírásnak megfelelően előzete­sen kiadott írásbeli szabályozás alapján, az abban meghatározot­tak szerint végezhető. Ennek fi­gyelmen kívül hagyása idén már több pusztító tűzesetet okozott Szlovákiában. A késedelemmentes beavatkozás és a biztonságos menekülés érde­kében az épületben a villamos be­rendezés kapcsolóját, a közmű nyi­tó és zárószerelvényét, a hő és füst­elvezető berendezés kezelőszerke­zetét, továbbá a tűzvédelmi beren­dezést, felszerelést, készüléket el­torlaszolni, a belső közlekedési utakat leszűkíteni még átmeneti­leg sem szabad. Lakóépületen be­lül gépjárműveket - segédmotor, motorkerékpár - csak a gépjármű- tároló helyiségben tárolhatunk. Gépjárműveket kapualjban úgy kell tárolni, hogy annak egyik ol­dalán legalább két méter széles közlekedési út szabadon marad­jon, míg udvarban ajtótól, ablak­tól, kiürítésre, menekítésre szolgá­ló lépcsőtől legalább 2 méter távol­ságot kell tartani. Nem tárolható gázüzemű gépkocsi földszintesnél magasabb építményben - kétszin­tes lakásokat tartalmazó egyeme­letes lakóépületek kivételével - ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idéz­heti elő. Ásyépületek megközelíthe­tőségét, a tűzoltási felvonulási te­rületet és utat mindenkor biztosí­tani kell, parkoló járművekkel le­szűkíteni vagy eltorlaszolni tilos! ÉG A LAKÁSUNK Mit tegyünk, ha a lakásunkban mégis fellángol a tűz? A legfonto­sabb, hogy hívjunk segítséget, má­sok segédkezése ugyanis hasznos lehet a feladatok megosztásában. Értesítsük a tűzoltóságot telefo­non. A tűzoltók telefonszáma a 150-es. Hívhatjuk azonban az in­tegrált segélyszolgáltatot is a 112- es telefonszámon, habár ez sokak szerint még mindig nem működik a legtökéletesebben. A tűzjelzés­nek, kárjelzésnek tartalmaznia kell a tűzeset, káreset pontos helyét (cím, épület), mi ég, milyen kár­eset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a tü­zet bejelentő személy nevét, a hí­vásra használt készülék számát. A tűzjelzésnél megadott informáci­ók nagyon fontosak, mivel a jelzést fogadó tűzoltó ezek ismeretében határozza meg a helyszínre vonuló tűzoltó gépjárművek számát, a spe­ciális mentőszereket (pl.: létrás, emelőkosaras gépjármű, generátor, ugrópárna, műszaki mentőszer, stb.), a jelzés alapján intézkedhet a mentők, rendőrség kirendeléséről, és visszahívhatja a jelzőt további in­formációk szerzése céljából (pon­tos cím, megközelíthetőség, stb.). A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. A lakóházban, vagy lakásban kelet­kezett tűz (ha az olyan kiterjedésű, hogy egyénileg nem oltható) ese­tén végre kell hajtani a tűzjelzését, meg kell szervezni a lakók riasztá­sát, menekülését, mentését. Riada­lom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és hatá­rozottságra kell törekedni. A tűz­jelzéshez, segítségkéréshez, visz- szajelzéshez a vállalatok, a társa­dalmi szervezetek, valamint az ál­lampolgárok kötelesek a használa­tukban álló híradási vagy közleke­dési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. OLTJUK A TÜZET Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül - kezdjük meg az oltást. A hivatásos tűzoltók helyszínre érkezése után a tűzol­tást az egység parancsnoka irányít­ja. A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számba­vételével célszerű elkezdeni. Éghe­tő folyadékok tüze (pl. serpenyő­ben lévő étolaj) vízzel nem (a víz­gőz az olaj kivetődését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedő) jól oltható. Ki­sebb méretű szilárd éghető anya­gok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) elkezdhetjük az oltást. Alkalmaz­ható továbbá a letakarás is. Letaka­rásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony műszáltartalmú anyago­kat célszerű használni (pokróc, pléd). Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után - hálózati csadakozás megszünteté­se - szabad megkezdeni. A készen­létben tartott tűzoltó készüléket is­merjük meg, hogy tudjuk, milyen feltételekkel miknek az oltására al­kalmas. Sikertelen oltás esetén a tűz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az ajtók (bejárat) lehetőség szerinti becsu- kásáról. SZÉGYEN A FUTÁS, DE... Az emeleti szintekről minden eset­ben a lépcsőházon keresztül hagy­juk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. Pane­los épületeink zömében - ha a lép­csőn a lejutás akadályqzQtt - felfe­lé is lehet menekülni, egyrészt a te­tőre, másrészt a szomszédos lép­csőházon keresztül a szabadba. A lépcsőházba beszűrődő füstöt, a hőt a lépcsőházi ablakok, zárt lép­csőházak esetében a hő és füstelve­zető megnyitásával, üzembe helye­zésével lehet elvezetni. Biztosít­sunk elsőbbséget, segítsünk a gyer­mekek, gyermekes és terhes anyák, az idősek, rokkantak és a mozgás- sérültek, mozgáskorlátozottak me­nekülésében. Füst ellen az orr illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendő, törölköző) a kimenekülés időtartamára hatásosan lehet vé­dekezni. A forró füstgázok a leve­gőnél könnyebbek, így felülről ré- tegeződve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosab­ban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget. A lakás elhagyása ese-, tén lehetőleg gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram főkap­csolójának elzárásáról. A lakók tá­jékoztassák a kiérkező tűzoltókat a veszélyhelyzet körülményeiről, az esetleges bent tartózkodók hollété­ről, koráról (gyerek, beteg, idős, mozgássérült) vízszerzési helyek­ről, közmű elzáró berendezések helyeiről, (mi, t, Mf) Kerületi tűzoltó-kapitányságok a magyarlakta járásokban Járás Cím E-mail Telefon Fax Mobiltelefon Pozsony Ružová dolina 27 opo@bak2.vs.sk (02)5341 4142 (02) 5341 4142 0905 733 500 Dunaszerdahely Trhovisko 1102/9 Nagy.hzzds@stonline.sk (031)5522 145-6 (031) 5526 908 0905 651 863 Galánta Parková 1607/10 poga@salamon.sk (031) 7802 798, (031) 7802 578 (031)7805 403 0905 607 061 Komárom Družstevná 16 pkn1@hazzni.sk (035) 7741 844 (035) 7741 015 0905 443 502 Léva Požiarnická 7 plv1@hazzni.sk (036) 6312 204 (036) 6313 483 0905 584 313 Nyitra Dolnočermánska 64 pnr1@hazzni.sk (037) 6520 424-5 (037) 6520 423 0903 464 189 Érsekújvár Komárňanská 15 pnz1@hazzni.sk (035) 6432 027 (035) 6432 028 0903 464 209 Besztercebánya Komenského 27 bbhazzor@gtsi.sk (048) 415 4859 (048) 412 6347 0903 544 186 Losonc L. Novomestského 3 opooulc@bb.telecom.sk (047) 433 3769 (047) 433 3770 0905 292 451 Rimaszombat Okružná 118 ouopors@lc.psg.sk (047) 563 1326, (047) 563 1374 (047) 563 1363 0903 544 292 Nagykürtös I. Madecha 2 okresnyurad@bb.telecom.sk (047) 487 0034 (047) 487 0147 0905 544 123 Kassa Bocatiova 1 orhazzke@euroweb.sk (055) 6253 331-2 (055) 6253 347 0905 484 991 Kassa-vidék Mudroňova 15, Kassa orhazzks@euroweb.sk (055) 6784 580, (055) 6250 790 (055) 7289 262 0905 256 139 Nagymihály Fraňa Kráľa 21 orhazzmi@euroweb.sk (056)6441 820-1,(056)6491 150 (056) 6431 710 0908 983 139 Rozsnyó Šafárikova 63 opo.rv@stonline.sk (058) 7881 780-1, (058) 7322 268 (058) 7323 315 0905 524 720 Tőketerebes M. R. Štefánika 1161/184 opo@tr.vs.sk (056) 6722 584, (056) 6723 953 (056) 6725 736 0905 332 981 (Forrás: hazz.sk) Tűzesetek Szlovákiában 2000 2001 2003 Tűzesetek száma 11 432 9 383 11 013 Halálesetek 63 45 28 Sebesültek 162 155 97 Anyagi kár 1,01 milliárd Sk 475,2 millió Sk 333,3 millió Sk (A 2003-as adatok az év első 33 hetére érvényesek.) A legveszélyeztetettebb ágazatok Mezőgazdaság Lakások Tűzesetek száma 2071 1776 Haláleseték 0 29 Sebesültek 10 94 Anyagi kár 55,759 millió Sk 104,742 millió Sk (Forrás: hazz.sk) Gyilkolhat a füst is

Next

/
Oldalképek
Tartalom