Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-09 / 207. szám, kedd
TÉMA: A LAKÁSTÜZEK ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 9. Az égést kiváltó okok rendkívül sokrétűek lehetnek A serpenyőben lévő étolaj vízzel nem, de vizes konyharuhával vagy fedővel lefedve jól oltható Ismerjük az ellenséget! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tűzhöz három tényezőre van szükség: energiahordozó, magas hőmérséklet és oxigén. Ha e három összetevőből valamelyik hiányzik, illetve e három komponens viszonya nem megfelelő, tűz sem keletkezhet. Az égés azt jelenti, hogy az energiahordozó molekulái oxigénmolekulákhoz kapcsolódnak, ezáltal hő szabadul fel. Ennek létrejöttéhez egy bizonyos kezdeti hőmérsékletre van szükség, például egy szál gyufára, mellyel meggyújtunk egy gyertyát. A tűznek három fajtáját különböztetjük meg: lappangó égés vagy hamvadás, mely során egy anyag láng és látható fényjelenség nélkül ég el, és az égési folyamat minimális légáramlattól akár önállóan is lezajlik. Lángok nélküli enyhe füstképződés jellemezheti, az építőanyag nagyon lassan szenesedik el. Az izzás, parázslás során az anyag vagy az építőanyag maradványai elparázsla- nak. Az égés során az építőanyag nyílt lánggal ég, miközben füst képződik. Nyílt égés külső hatásra, de tartós felmelegedés hatására öngyulladással is keletkezhet. Az égést kiváltó okok rendkívül sokrétűek. Lappangó égés keletkezhet éghető anyagokat tartalmazó üregekben a felület lángolása esetén, pl. egy szoba vagy kandalló égése során, vagy olyan nem megfelelően szigetelt felületeknél, ahol az építőelemek folyamatosan nagy hőhatásnak vannak kitéve, pl. kandallók, kémények, világítótestek mellett. Nyüt égés oka lehet gyújtogatás vagy gondatlan tűzhasználat (pl. nyüt láng felelődén kezelése, dohányzás, zsír túlmelegedése ill. meggyulladása, vagy egyszerűen a forró vasaló magára hagyása) műszaki hiányosságok (rövidzárlat) vagy természeti jelenségek (villám- csapás). Flashover lángolás esetén a villámgyorsan szétterjedő égés hatására a zárt térben a mennyezet alatt gyülemlik fel a keletkezett füst. Ez még számos éghető anyagot tartalmaz, s a füst egyre inkább felforrósodik. Amennyiben elegendő oxigént tartalmaz a levegő, a forró füst bármikor kigyulladhat. Emellett a füst a helyiségben lévő összes tárgyat is felmelegíti, melyek felülete hirtelen kigyulladhat. A flashover különösen kiszámítha- taüan változata az úgynevezett backdraft (lángvisszacsapás). Ilyenkor nem áll kellő mennyiségű oxigén rendelkezésre, hogy a füst meggyulladjon. De amint kinyitnak egy ajtót vagy ablakot, oxigén áramlik a levegőbe - a felforrósodott füst egy pillanat alatt fellángol, s a belépőt egy tűzfal fogadja. A tűzoltókat felkészítik az üyen helyzetekre; az első szabály: mindig csak térdelő helyzetben szabad egy helységbe menni, mivel a lángoszlop a plafon mentén terjed, (to) Kínzó fejfájást, eszméletvesztést, majd halált okozhat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tűzesetek áldozatainak 80%-a nem megég, hanem füstmérgezést kap a keletkező mérgező gázoktól. Ez a szomorú felismerés egyaránt érvényes a kigyulladt családi házakra, valamint az olyan nagy kiterjedésű katasztrófákra, mint például az 1996-os düsseldorfi repülőtéri tűz volt, mely során 17 ember fulladt meg a keletkező füstben. A tűzoltók, és a házban rekedt áldozatok számára is a legnagyobb gondot a füst jelenti. Lassítja és ezáltal megnehezíti a tűzoltók oltási és mentési munkálatait, mivel nehezebben férnek hozzá a tűzfészekhez, és lassabban érnek el az áldozatokhoz, emellett az egészségük is károsodik. Kevesebb mint három perc alatt sűrű füst keletkezik, a látótávolság ezáltal oly mértékben csökken, hogy az emberek elveszítik tájékozódási képességüket. Ezt nehezíti még a levegő magas szénmonoxidtartalma is. A tűz során a levegő szénmonoxidtartalma ugrásszerűen megnő, először fejfájást, majd eszméletvesztést, végül halált okoz. (m) Olyan szennyeződést okoz a tűz, mint a közlekedés Környezetromboló elem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tüzek környezeti katasztrófát is okozhatnak. A tűz, s az ezzel párhuzamosan végzett oltási munkálatok szennyezik a levegőt, a földet és a vizet. Sok éghető anyag mérgező és káros gázokat bocsát ki égése során, melyek nemcsak a levegőbe, de az oltási vízzel a talajba is beszivároghatnak. Ezek a folyóvizek és a talajvíz szennyeződéséhez vezethet. Az égési gázok és a füst károsítják a környezetet. A Svéd Teszt- és Kutatóintézet egy tanulmányában megállapította, hogy a skandináv országokban a tüzek hatására a levegő korom- és el nem égett szénhidrogén-tartalma ugyanolyan-magas, mint a közlekedés során keletkező károsanyag-kibocsátás. A tűzesetek környezetre gyakorolt hatása megegyezik 3,75 millió háztartás fűtés nélküli energiafelhasználásával. Más kutatások a tűzesetek során felszabaduló mérgező gázok környezetre gyakorolt káros hatásával foglalkoznak. A brit Institute of Terrestral Ecology kimutatta, hogy égés közben sokkal több dioxin szabadul fel, mint azt eddig gondolták. Emellett felszabadulhat még sok más gáz is, pl. nitrogénmonoxid, furán és bórsav. Az építkezéseken a megelőző tűzvédelem környezetvédelmi szempontból is fontos lehet - az ipari méretű építkezésektől egészen a családi házakig. Ezért ahol csak lehet, nem éghető kőzetgyapot szigetelőanyagot kell alkalmazni. A kőzetgyapot szigetelőanyagok még láng hatására sem bocsátanak ki mérges gázokat. Az építkezéseknél alkalmazott megelőző tűzvédelem így hozzájárulhat a környezetvédelemhez is. (t, m) Harcoljunk a vörös kakassal Tűz esetén nem szabad a lifteket használni (Ľuboš Pile felvétele) Szlovákiában évente csaknem kétezer lakás gyullad ki, százmilliós károkat, halottakat és sebesülteket hagyva maga után. Hogyan védekezhetünk a tűz ellen, és mit tegyünk, ha már kigyulladt a lakásunk? Az alábbiakban erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakástüzek nagy része a háztartási fogyasztók nem megfelelő használata vagy elöregedése miatt keletkezik, nem kevés munkát okoznak a tűzoltóknak a gyerekek és a dohányosok is. Míg azonban az előbbiek évente kevesebb, mint 600 tűzesetet okoznak, a felnőttek gondatlansága miatt mintegy tízszer annyi, vagyis csaknem 6 ezer esetben keletkezik tűz. Egy égő cigaretta az ágyban elalvás előtt vagy egy akkumulátortöltő zárt helyiségben már nem egy ember halálát okozta. Parázsló, égő cigarettát, gyufát, pirotechnikai anyagot (csillagszórót, petárdát) ezért nem szabadna olyan helyre tennünk, illetve ott eldobnunk, ahol az tüzet okozhat. Pincében, alagsorban, tetőtérben éghető anyagot csak olyan mennyiségben és módon szabad tárolni, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen és a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelíthető legyen. VIGYÁZZUNK A VILLANYRA Az elektromos készülékek esetében az egyik leggyakoribb probléma a dugaszaljzatok túlterhelése. Ha túl sok készüléket kapcsolunk rá egy-egy dugaszaljzatra, ne csodálkozzunk, ha éjszaka arra ébredünk, hogy ég a lakásunk. Nem kevés problémát okoz azonban a függönyhöz túl közel elhelyezett hőfejlesztő berendezés is. Ezeket ezért úgy kell rögzíteni, elhelyezni, használni illetve köztük és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek. Az elektromos készülékeket házilag nem ajánlatos javítani, a kismegszakítókat és olvadóbetéteket túlbiztosítani, „patkolni” pedig szigorúan tilos. Lakóépületben és közvetlen környezetében tűzveszélyes - tevékenység (pl. hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munkák) csak alkalomszerűen és a vonatkozó előírásnak megfelelően előzetesen kiadott írásbeli szabályozás alapján, az abban meghatározottak szerint végezhető. Ennek figyelmen kívül hagyása idén már több pusztító tűzesetet okozott Szlovákiában. A késedelemmentes beavatkozás és a biztonságos menekülés érdekében az épületben a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó és zárószerelvényét, a hő és füstelvezető berendezés kezelőszerkezetét, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést, készüléket eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Lakóépületen belül gépjárműveket - segédmotor, motorkerékpár - csak a gépjármű- tároló helyiségben tárolhatunk. Gépjárműveket kapualjban úgy kell tárolni, hogy annak egyik oldalán legalább két méter széles közlekedési út szabadon maradjon, míg udvarban ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 méter távolságot kell tartani. Nem tárolható gázüzemű gépkocsi földszintesnél magasabb építményben - kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. Ásyépületek megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási területet és utat mindenkor biztosítani kell, parkoló járművekkel leszűkíteni vagy eltorlaszolni tilos! ÉG A LAKÁSUNK Mit tegyünk, ha a lakásunkban mégis fellángol a tűz? A legfontosabb, hogy hívjunk segítséget, mások segédkezése ugyanis hasznos lehet a feladatok megosztásában. Értesítsük a tűzoltóságot telefonon. A tűzoltók telefonszáma a 150-es. Hívhatjuk azonban az integrált segélyszolgáltatot is a 112- es telefonszámon, habár ez sokak szerint még mindig nem működik a legtökéletesebben. A tűzjelzésnek, kárjelzésnek tartalmaznia kell a tűzeset, káreset pontos helyét (cím, épület), mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a tüzet bejelentő személy nevét, a hívásra használt készülék számát. A tűzjelzésnél megadott információk nagyon fontosak, mivel a jelzést fogadó tűzoltó ezek ismeretében határozza meg a helyszínre vonuló tűzoltó gépjárművek számát, a speciális mentőszereket (pl.: létrás, emelőkosaras gépjármű, generátor, ugrópárna, műszaki mentőszer, stb.), a jelzés alapján intézkedhet a mentők, rendőrség kirendeléséről, és visszahívhatja a jelzőt további információk szerzése céljából (pontos cím, megközelíthetőség, stb.). A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. A lakóházban, vagy lakásban keletkezett tűz (ha az olyan kiterjedésű, hogy egyénileg nem oltható) esetén végre kell hajtani a tűzjelzését, meg kell szervezni a lakók riasztását, menekülését, mentését. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni. A tűzjelzéshez, segítségkéréshez, visz- szajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. OLTJUK A TÜZET Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül - kezdjük meg az oltást. A hivatásos tűzoltók helyszínre érkezése után a tűzoltást az egység parancsnoka irányítja. A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni. Éghető folyadékok tüze (pl. serpenyőben lévő étolaj) vízzel nem (a vízgőz az olaj kivetődését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedő) jól oltható. Kisebb méretű szilárd éghető anyagok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) elkezdhetjük az oltást. Alkalmazható továbbá a letakarás is. Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony műszáltartalmú anyagokat célszerű használni (pokróc, pléd). Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után - hálózati csadakozás megszüntetése - szabad megkezdeni. A készenlétben tartott tűzoltó készüléket ismerjük meg, hogy tudjuk, milyen feltételekkel miknek az oltására alkalmas. Sikertelen oltás esetén a tűz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az ajtók (bejárat) lehetőség szerinti becsu- kásáról. SZÉGYEN A FUTÁS, DE... Az emeleti szintekről minden esetben a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. Panelos épületeink zömében - ha a lépcsőn a lejutás akadályqzQtt - felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetőre, másrészt a szomszédos lépcsőházon keresztül a szabadba. A lépcsőházba beszűrődő füstöt, a hőt a lépcsőházi ablakok, zárt lépcsőházak esetében a hő és füstelvezető megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni. Biztosítsunk elsőbbséget, segítsünk a gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idősek, rokkantak és a mozgás- sérültek, mozgáskorlátozottak menekülésében. Füst ellen az orr illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendő, törölköző) a kimenekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni. A forró füstgázok a levegőnél könnyebbek, így felülről ré- tegeződve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget. A lakás elhagyása ese-, tén lehetőleg gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram főkapcsolójának elzárásáról. A lakók tájékoztassák a kiérkező tűzoltókat a veszélyhelyzet körülményeiről, az esetleges bent tartózkodók hollétéről, koráról (gyerek, beteg, idős, mozgássérült) vízszerzési helyekről, közmű elzáró berendezések helyeiről, (mi, t, Mf) Kerületi tűzoltó-kapitányságok a magyarlakta járásokban Járás Cím E-mail Telefon Fax Mobiltelefon Pozsony Ružová dolina 27 opo@bak2.vs.sk (02)5341 4142 (02) 5341 4142 0905 733 500 Dunaszerdahely Trhovisko 1102/9 Nagy.hzzds@stonline.sk (031)5522 145-6 (031) 5526 908 0905 651 863 Galánta Parková 1607/10 poga@salamon.sk (031) 7802 798, (031) 7802 578 (031)7805 403 0905 607 061 Komárom Družstevná 16 pkn1@hazzni.sk (035) 7741 844 (035) 7741 015 0905 443 502 Léva Požiarnická 7 plv1@hazzni.sk (036) 6312 204 (036) 6313 483 0905 584 313 Nyitra Dolnočermánska 64 pnr1@hazzni.sk (037) 6520 424-5 (037) 6520 423 0903 464 189 Érsekújvár Komárňanská 15 pnz1@hazzni.sk (035) 6432 027 (035) 6432 028 0903 464 209 Besztercebánya Komenského 27 bbhazzor@gtsi.sk (048) 415 4859 (048) 412 6347 0903 544 186 Losonc L. Novomestského 3 opooulc@bb.telecom.sk (047) 433 3769 (047) 433 3770 0905 292 451 Rimaszombat Okružná 118 ouopors@lc.psg.sk (047) 563 1326, (047) 563 1374 (047) 563 1363 0903 544 292 Nagykürtös I. Madecha 2 okresnyurad@bb.telecom.sk (047) 487 0034 (047) 487 0147 0905 544 123 Kassa Bocatiova 1 orhazzke@euroweb.sk (055) 6253 331-2 (055) 6253 347 0905 484 991 Kassa-vidék Mudroňova 15, Kassa orhazzks@euroweb.sk (055) 6784 580, (055) 6250 790 (055) 7289 262 0905 256 139 Nagymihály Fraňa Kráľa 21 orhazzmi@euroweb.sk (056)6441 820-1,(056)6491 150 (056) 6431 710 0908 983 139 Rozsnyó Šafárikova 63 opo.rv@stonline.sk (058) 7881 780-1, (058) 7322 268 (058) 7323 315 0905 524 720 Tőketerebes M. R. Štefánika 1161/184 opo@tr.vs.sk (056) 6722 584, (056) 6723 953 (056) 6725 736 0905 332 981 (Forrás: hazz.sk) Tűzesetek Szlovákiában 2000 2001 2003 Tűzesetek száma 11 432 9 383 11 013 Halálesetek 63 45 28 Sebesültek 162 155 97 Anyagi kár 1,01 milliárd Sk 475,2 millió Sk 333,3 millió Sk (A 2003-as adatok az év első 33 hetére érvényesek.) A legveszélyeztetettebb ágazatok Mezőgazdaság Lakások Tűzesetek száma 2071 1776 Haláleseték 0 29 Sebesültek 10 94 Anyagi kár 55,759 millió Sk 104,742 millió Sk (Forrás: hazz.sk) Gyilkolhat a füst is