Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-06 / 205. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 6. Nemcsak a húszéveseké a világ... Mi okozza a szájszagot? Nem ritka az olyan egyén, aki azzal a panasszal megy a ren­delőbe, hogy bűzlik a szája an­nak ellenére, hogy a szájhigiéni­át betartja, szájvizet használ. Ezt a kellemetlen jelenséget ál­talában kóros helyi elváltozá­sok okozzák a szájban, orrga­ratban, orrban, gyomorban, tü­dőben vagy a légutakban. Oka lehet továbbá, hogy az ételma­radék a fogak közé vagy a lyu­kas fogba kerül. Ehhez társul még a romló fog vagy gyökér szaga. Ha a protézist nem tisz­títják megfelelően, vagy rövid a fogbimbó, szintén kellemet­len szájszagot okozhat, akár­csak az ínygyulladás, az ínysor­vadás, a száj nyálkahártyájá­nak a gyulladása, vagy a fog­húzás utáni szövődmények. ÍNYGYULLADÁS ÉS -SORVADÁS A tapasztalatok szerint a leggya­koribb ok éppen az ínygyulladás és az ínysorvadás. Sokan ezért keresik fel a fogorvost, mert vér­zik az ínyük fogmosáskor, evés­kor. A betegek általában a C-vita- min-hiánnyal hozzák összefüg­gésbe, de legtöbbször nem ez az ok, hanem a fogíny gyulladása. A hajszálerek ilyenkor tágultak, a védő burko­lat leválik és az íny könnyen se­bezhető. A fogínygyulladást kül­ső és belső tényezők okozzák, s egyszer az előzők, máskor az utóbbiak hatnak jobban. A külső okok közé sorolható a fogkő, a rövid, elálló szélű fog­bimbó, a nem megfelelő fogá­polás, a foglepedék. Elég, ha tíz napig nem mossuk a fogat, s máris vérzik az íny. A szilárd fogkő a fognyak körül rakódik le, a lepedék részben a nyakon, részben a fogak közötti résben tapad meg. A kövek az ínyre gyakorolt nyomás következté­ben okoznak kárt, a lepedék pedig állandó ínygyulladást tart fenn. Dr. Kvasz Éva A belső okok lehetnek átmeneti jellegűek (terhesség, ser­dülőkor) . Amint elmúlik a ter­hesség vagy a serdülőkor, a pa­naszok is megszűnnek. Más a helyzet azonban cukorbaj, a fer­tőző, a vírusos felső légúti be­tegségek esetén. Az ínygyulla­dás az említett betegségek kí­sérő jelensége. HOGYAN KEZELHETŐ? Ha a gyulladás oka a C-vitamin- hiány, szedjünk nagy adag C-vi- tamint. Jó hatású a masszázs, amelyet hosszú ideig kell végez­ni. A heveny ínygyulladást az or­vosi ellátás után 36 százalékos peroxid oldattal ecseteljük vagy szájöblítést végzünk, ill. felvált­va mindkettőt. A kezelés elha­nyagolása az esztétikai zavaro­kon kívül ínysorvadáshoz vezet. Az ínysorvadás krónikus ínygyulladással kezdő­dik, s a fog elvesztésé­hez vezet. Az íny gyulladt, kékes színű, nem fáj, de fogmosás­kor és erős rá­gáskor vérzik. A beteg főleg reggel viszke­tést és rágási kényszert érez, amelyet bűz és rossz szájíz kísér. Ko­rai és hatásos ke­zeléssel lassítha­tó, évekre megállít­ható a folyamat, kezdeti stádiumban pedig ki is kezelhető. A belső tényezők közé tar­tozik a helytelen táplálkozás, a vitaminhiány, a különböző be­tegségek és anyagcserezavarok, a kor, az öröklődési hajlam, az ellenálló-képesség hiánya. A külsők közé tartozik a már emlí­tetteken kívül a fogak rendel­lenessége, a szakszerűtlen fog­orvosi beavatkozás, valamint a dohányzás. Annál eredménye­sebb a kezelés, minél korábban kezdjük. Időigényes ugyan, de ha idejében felkeressük az or­vost, jók a kilátások. A szájbűz ellen tehát minden esetben az ok eltávolításával, a fogak rendben tartásával, a száj­üreg higiéniájával és azoknak a betegségeknek a gyógyításával küzdünk, amelyeknek ez a mel­lékhatása. Természetes forrásai: szárított élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabpehely, sertéshús... Terítéken a B,-vitamin együttesen hatásosabbak. A B-komplex többi tagjához hasonlóan a B1 fölöslege is ?: kiürül a szervezetből, így na­ponta pótolni kell. A B j hiánya étvágytalanságot, gyen­geséget, kimerültséget, ingerlékeny­séget okozhat, de jelentkezhet de­presszió, székrekedés vagy bizony­talan fájdalmak. A gyermekeknél fontos odafigyelni, hisz hiánya a nö­vekedés elmaradását idézheti elő. A jó emésztés 10 alapszabálya 1. A ballasztanyagban gazdag étrend. Együnk sok nyers zöld­séget, salátát, gyümölcsöt és minél több teljes kiőrlésű gabo­naterméket. 2. A rendszeres étkezés. Lehetőség szerint mindig azonos időpontban reggeliz­zünk, ebédeljünk, vacsoráz­zunk. 3. A bőséges folyadékfo­gyasztás. A napi legalább két liter folyadékbevitel lazítja és könnyíti a salakanyag előreju­tását a bélben. 4. A rendszeres testmozgás. A sportolás javítja az anyagcserét, és egyúttal élénkíti a bélműkö­dést is. 5. Töltsünk öt-tíz percet azon a „bizonyos helyen“. Hacsak nem muszáj, ne tartsuk vissza a székletet. Minél tovább marad a végbélben, annál keményebb lesz. 6. A nyugodt étkezés. Ne ro­hanjunk, szánjunk kellő időt az evésre, és rágjuk meg alaposan az ételt. 7. Kerüljük a székrekedést okozó ételeket. Ezek közé tar­tozik többek között a csokolá­dé, a banán és az áfonya. 8. Ne igyunk feketeteát, kaka­ót és vörösbort, mert székreke­dést váltanak ki. 9. Lenmag és a búzakorpa, ez a két növényi táplálék megfele­lő mennyiségű folyadékkal pá­rosítva oldja a székrekedést. 10. A jókedv és derű. Bizonyos lelki tényezők ugyanis, mint például a levertség vagy a bo­rúlátó hangulat, szintén okoz­hatnak székrekedést. annak több B-vitamint kell fogyasz­tania. A gyermekek napi szükséglete 100 mg, a felnőtteké 200-300 mg, ez a mennyiség a természetes forráso­kon kívül vitamintablettákkal is el­érhető, ilyenkor célszerű a többi B- vitaminnal együtt B-komplex készít­ményt szedni, mert a B-vitaminok VITAMINKÖRKÉP A B-vitaminok csoportját a lengyel származású Casimir Funk fedezte fel. A londoni Lister In- ■■■■■■ tézetben a beriberi el­lenszerét kutatva alkot­ta meg a vitamin fogalmát. Funk ga­lambjait eredményesen kezelte rizs­kivonattal. Rájött: a beriberi hiány­betegség, mely az általa elkülönített B-vitaminok csoportjával gyógyítha­tó. A B-vitaminok közül a B^-et máig is beriberi-ellenes vitaminnak neve­zik. Kémiai neve tiamin. Egyike a legfontosabb vitaminoknak, hiszen elősegíti a növekedést, segít az emésztésben, enyhíti a tengeribe­tegség tüneteit, de szükséges az ide­gek, az izmok és a szív normális mű­ködéséhez is. A B j-vitamin természetes forrá­sai közé tartozik a szárított élesz­tő, a hántolatlan rizs (a beriberi a Bi-vitaminban gazdag élelmiszerek (mg/100 g): Élesztő: 2,4 Sertéshús: 0,32 Hántolatlan rizs: 0,305 Fokhagyma: 0,6 Méz: 0,6 hántolt rizsen élők betegsége volt), a korpás búza, a zabpehely, a mogyoró, a sertéshús, a legtöbb zöldség- és főzelékféle, valamint a tej. A főzés-sütés könnyen tönkreteszi a B j-vitamint, de ellensége az alkohol és a koffein is, ezért aki dohányzik, ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Bernhardt-formula Felnőtt ember „ideális“ testsúlyát megállapító szabály. E szerint a cen­timéterben mért testmagasságot megszorozzuk a szintén centiméter­ben mért mellkaskörfogattal, majd elosztjuk 240-nel. A kapott ered­mény az „ideális“ testsúly kilo­grammban mérve. Ma a „divatos ideális“ testsúlymérés a testtöme­gindex. Besugárzás Röntgenterápia. A röntgensugár gyógyító célra történő alkalmazása. Beszédcentrum Az agykéreg olyan területei, ame­lyekre enyhe elektromos ingert bo­csátva a beszéd meggátolható. E te­rületek felfedezése agyműtétek alatt történt, amikor a beteget nem altatták. Négy ilyen centrumot fe­deztek fel a domináns féltekében (jobb kezeseknél a bal félteke). E te­rületek csak relatíve felelősek a be­szédért, mert a beszédképzésben valójában az egész agy részt vesz. Bétareceptor­blokkolók A hatóanyagcsoport vegyületei a szimpatikus ingerületfelvevő recep­torok kommunikációját gátolják. Ezeket a gyógyszereket széles­körűen alkalmazzák a szívbetegsé­gek (infarktus, angina pectoris, el- záródásos szívizom betegségek, egyes ritmuszavarok, magas vér­nyomás) megelőzésében és kezelé­sében, de segítséget jelentenek mig­rén, glaukóma és ismeretien kórokú remegés esetén is. Bétareceptor­serkentők Olyan hatóanyagok, melyek az ad­renalinnal rokon hatást gyakorol­nak a szimpatikus idegrendszer bé­tának nevezett receptoraira. Ezek­nek az anyagoknak bizonyított ha­tása van az erekre (összehúzó), a hörgőkre (tágító) és a méhizomzat- ra (elernyedést okozó). Betegség A szervezet normális működésének zavara. A betegség különböző szer­vek vagy szervrendszerek működési rendellenességéből adódik, de végső fokon az egész ember szoma­tikus és pszichikai funkcióinak meg­változását jelzi és jelenti. A betegsé­get különböző külső és belső té­nyezők idézik elő, és összefügg a szervezet veleszületett és szerzett sajátosságaival. Bevizelés Enuresis, ágybavizelés. Főleg éjsza­ka előforduló, akaratlan vizeletürí­tés a négyévesnél idősebb gyerme­keknél. Amikor kizárható a húgyúti megbetegedés, akkor ez a tünet mindig a gyermek érzelmi nehézsé­geire és a felnőttekkel való kommu­nikációs zavarra vezethető vissza. Bilirubin Epefesték. Az ember és a húsevők fő epefestéke, a hemoglobin protopor- firinjének barnás színű lebontási terméke. Bilirubinémia Bilirubin-vérűség. A bilirubin nevű epefesték a szervezet szöveteibe oxigént szállító hemoglobin bom­lásterméke. Megjelenése a vérben laboratóriumi vizsgálattal mér­hető, magas szintje a vérben a máj betegségére, vagy arra utal, hogy az epeutakat daganat vagy epekő zárja el. Egészséges emberben a vérszérum normál értéke 0,30,8 mg/100 ml. Lásd: Májgyulladás (hepatitisz

Next

/
Oldalképek
Tartalom