Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-06 / 180. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 6. Közélet 5 Öllős László politológus szerint nem biztos, hogy a négy választókerület hátrányos lenne az MKP számára Fontos a méltányos elosztás A választójogi törvény legnagyobb hibája, hogy módosításához elég az egyszerű parlamenti többség, erre Európában sehol nincs példa (Somogyi Tibor felvétele) Preferenciaszavazatok, négy választókerület, külföldi vok­solási lehetőség, félmilliós le­tét, elektronikus kampány - ezek a kulcsszavai az új vá­lasztójogi törvénynek, melyet a közelmúltban ismertetett a belügyminiszter. A tervezett változtatásokról Öllős László politológussal beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a véleménye a választójogi törvény módosító tervezetéről? A Magyar Koalíció Pártját hogyan érintené a javasolt négy választó­kerület? Több kulcsfontosságú kérdés van. Ha egynél több választókerület lesz - amire korábban már volt példa -, kérdéses, a képviselői helyek meny­nyire osztódnak el méltányosan az egyes kerületek között lakossági arányszámtól függően. Ha méltá­nyos az elosztás, akkor nem biztos, hogy ez hátrányos lesz a Magyar Koalíció Pártja számára. Aprópénzre váltva ez azt jelenti, hogy... ...ha egy országban van két kerület, az egyikben él a lakosság egyharma- da, a másikban a kétharmada, és a parlamenti helyek is ilyen arányban osztódnak meg, valamint az adott induló párt az egyik kerületben több, a másikban kevesebb voksot szerez, akkor országos átlagban nagyjából ugyanannyi képviselője lesz, mintha egy kerület volna. A belügyminiszter négy kerületet képzel el úgy, hogy például Nyitrán és Nagyszombaton kívül Trencsén is a nyugat-szlovákiai­ba tartozna. A. Nagy László sze­rint ez rontja a magyarok szám­arányát. Nem biztos. Hangsúlyozom: min­den a méltányosságtól függ. Egyelő­re nem tudni, hogy ha országos át­lagban az adott párt eléri a parla­mentbe jutáshoz szükséges küszö-' bőt - mert azt csak országos átlag­ban lehet mérni -, akkor amennyi­ben egy adott területen nem éri el, átszámítódnak-e a szavazatok a má­sik kerületi listára. Régen átszámí­tódtak, vagyis nem vesztek el a vok- sok, hanem a másik kerület listájá­ról jutott be egy-két képviselő. így voltak a magyarok a pozsonyi sza­vazataikkal, ahol az öt százalékot nem tudták elérni, de azok átszámí­tódtak más listákra. » Ha nagy kerületek lesznek, a preferen­ciaszavazatok súlya nem lesz túl nagy, de mégis­csak nagyobb, mint most. A négy kerület bevezetésével nem bonyolódik a választási rendszer? Régen is így volt. Vagyis az MKP-nak nincs oka ag­godalomra? Arra mindig van ok, éppen azért, mert nem ismerjük a részleteket. Mi jobb: ha egy vagy több kerület van? Nézőpont kérdése. Egy országos lefedettségű, jó szervezeti háttérrel rendelkező pártnak - mint amilyen a Kereszténydemokrata Mozgalom - valamivel előnyösebb a több vá­lasztókerület. Ezzel szemben az úgynevezett egyszemélyes pártnak, melynek van egy országosan ismert vezető személyisége, viszont mind a szervezettsége, mind a második vo­nalbeli politikusgárdája gyenge, vagy nincs rendesen megszervezve, az egy kerület felel meg. Ilyen pél­dául a Smer. Szakértők szerint a belügy jó irányba halad, mert Európában általában több választókerület lé­tezik. így van. Ugyanakkor a jelenlegi és a javasolt választójogi törvény, vala­mint az eddigi összes módosító ter­vezet legnagyobb hibájának azt tar­tom, hogy elfogadásához nem kell alkotmányos többség. Ezért minden kormány a saját szájíze szerint örök- kön-örökké önkényesen változgat- hatja. Nálunk a módosításhoz elég egyszerű parlamenti többség, erre Európában sehol nincs példa. Stabil demokráciában egy ilyen, a politikai rendszert alapvetően befolyásoló jogszabályt csak alkotmányos több­séggel lehet megszavazni. A javaslat szerint nőne a prefe­renciaszavazatok jelentősége. Er­ről mi a véleménye? A preferenciaszavazatok elve a mi arányos, listás választási rendsze­rünkben többségi elvként jelenik meg. Azaz az adott listán belül a sor­rendet a szavazattöbbség határozza meg, tehát ki kap több preferencia­szavazatot, az alapján kerül feljebb vagy lejjebb a listán. A jelenlegi tíz- százalékos küszöb nagyon magas, ezért a mostani szabályok szerint csak országos politikusnak van esé­lye úgynevezett karikázással előke­lőbb helyre jutni. Ezzel szemben te­hetséges, ám országszerte még ke­vésbé ismert személyek nehezen ke­rülhetnek befutó helyre. Ezért indo­kolt a tíz százalékot csökkenteni. A javasolt öt százalék elégséges? Személy szerint 3-4 százalékkal lennék megelégedve, de a mai tíz­nél az öt is jobb. Tehát ha négy kerület lenne, egy- egy kerületbe kevesebb polgár jutna, az adott párt támogatottsá­ga eléri a tíz százalékot, akkor a pártra leadott szavazatok öt szá­zaléka 3-4 ezer voksot tenne ki, és a javaslat szerint ennyi már elég lenne ahhoz, hogy valaki mozduljon a listán. A jelenlegi feltételek mellett ugyanilyen tá­mogatottsággal 25 ezer karikára vari szükség... Ilyen szemszögből nézve ez komoly előrelépés. Nem beszélve arról, hogy az adott kerületen belül az emberek jobban ismerik a saját je­löltjeiket. Bár ha nagy kerületek lesznek, a preferenciaszavazatok súlya nem lesz túl nagy, de mégis­csak nagyobb, mint most. Ezek szerint a négynél elfogadha­tóbb lenne a nyolc kerület? A preferenciaszavazatok szempont­jából igen, más szempontból viszont nem biztos. Ez a méltányosságon és a mandátumok igazságos elosztá­sán múlik, itt van a kutya elásva. A választáson induló pártoknak kerületenként félmillió koronát kell letétbe helyezniük. Egyesek szerint ezáltal letisztulhat a politi­kai színtér, mások szerint ez a ki­sebb, szegényebb pártokat diszk- riminálná. Indokolt a kaució? Nem tartom jó ötletnek. Az én érték­rendem azt súgja, hogy esélyt kell adni minden pártnak, és a lakosság­ra kell bízni a választást. A párt­struktúra végső befolyásoló ereje a politikai kultúra legyen, és ne más. A. Nagy László szerint a kaució ál- szövetségek létrehozására ösztö­nözné a pártokat, ami a parla­mentben megbosszulná magát. Valóban fennáll ez a veszély? Nyilvánvalóan megpróbálnák kiját­szani a törvényt, ahogy csak lehet. A különböző műpártok a parla­mentben könnyen felbomlanak. Er­re már volt példa. Vita tárgyát képezi, elég-e egy nap a voksolásra, idáig mindig kétnapos választás volt. Nem csökkenne a részvétel? Ha kétnapos, nagyobb a valószínű­sége, hogy az emberek jelentős ré­szének legalább az egyik nap meg­felel, hogy az urnához járuljon. Ha valaldnek valami közbejön egyik nap, ott a másik. Kétnapos „közbe- jövetel” elég ritka. Másrészt olyan apróságok is befolyásolhatják a részvételt, mint az időjárás, és ki­sebb a valószínűsége, hogy mindkét nap nagyon rossz idő lesz. Ugyan­akkor kétségkívül az egynapos akci­ót könnyebb megszervezni, ol­csóbb, éjjel nem kell az urnákat őrizni. Az is igaz, hogy az eltökélt polgárt nem riasztja vissza sem a rossz idő, sem más. Aki akarja, meg­találja a módját, hogy szombaton reggel héttől este tízig legyen ideje voksolni. Az egynapos szavazással nincs különösebb baj. Valószínűleg külföldről is lehet majd postázni a szavazócédulá­kat. Nem lehet visszaélni ezzel? Megvan a módja, hogyan lehet csökkenteni, sőt kizárni a visszaélés lehetőségét. És ha a posta mond csődöt? Vagy későn érkezik a voks? Természetesen meg kell szabni egy határidőt, meddig érkezhet meg a postai szavazat. Számos országban megengedik, hogy a külföldön élők­nek is legyen szavazati joguk. Gon­doljunk az Egyesült Államokra: az ottani választás nagyon szoros volt, végül a külföldön tartózkodó ame­rikai katonák szavazataival is kal­kuláltak, melyek jelentős késéssel érkeztek meg Amerikába. Tehát akár sorsdöntők is lehet­nek a külföldi voksok? Hogyne, főleg ha néhány szavaza­ton múlik, olyan szoros a verseny. Magát az elvet is helyeslem, hogy az állampolgárnak legyen joga be­leszólni a parlament összetételébe - függetlenül attól, éppen hol tar­tózkodik. Támogatom azt is, hogy a magántévék és -rádiók kampá­nyolhassanak, mert eddig is ezt tet­ték, csak a törvény nem szabályoz­ta. Fölöslegesnek tartom viszont a szavazás előtti 48 órás kampány­csendet, ezt is el kellene törölni. De legalább azt a hétnapos megkötést oldják, miszerint a voksolás előtti \\ A magántévék * és -rádiók eddig is kampányoltak, csak a törvény nem sza- . . bályozta. \\ héten már nem szabad közzétenni közvélemény-kutatásokat a pártok népszerűségéről. Fennáll ugyan a veszély, hogy egy felmérés politikai megrendelésre is készülhet, ennek ellenére helyeslem az utolsó felmé­rések nyilvánosságra hozatalát. Ez motiváló hatású, mert nem mind­egy, hogy a számomra szimpatikus párt a népszerűségi listán hol sze­repel. Ez például részvételre ösztö­nözheti a bizonytalankodókat. A tervezet egyik pozitívuma, hogy időben, a megbízatási idő­szak elején készült el, viszont po­litikai egyeztetés néíkül rukkolt vele elő Vladimír Palkó. Nem okozhat ez újabb feszültséget a kormányban? Ilyet semmiképpen sem illik, hiszen komoly dologról van szó. A belügy­miniszter magatartása abba a meg­lehetősen ideges politikai hangulat­ba illeszkedik, ami most Szlovákiá­ban tapasztalható. Talán a kereszténydemokrata po­litikus ezzel akaija elterelni a fi­gyelmet a koalíciós válságról? Részben figyelemelterelő, részben figyelemfelkeltő. Akárhogy is van, így semmiképpen sem szabadna csinálni. Nyilvánvalóan az ilyen alapvető változásokat először a Ko­alíciós Tanács elé kellett volna ter­jeszteni, és csak utána sajtótájékoz­tatót tartani a törvényről. A miniszterelnök szerint a legfontosabb, hogy a többi kormánypárt, az SDKÚ, az MKP és a KDH összetartson Dzurinda: az ANO nélkül is lehet kormányozni ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mikulás Dzurinda teg­nap bevallotta, elképzelhetőnek tartja, hogy ősztől az ANO nélkül kell kormányozni. A kormányfő kijelentette, mindent megtesz azért, hogy megszüntessék a koa­líciós válságot. Ősszel majd kide­rül, hogy Pavol Rusko és az ANO továbbra is a kormány tagja kí­ván-e maradni. Szerinte az a leg­fontosabb, hogy a többi kormány­párt, azaz az SDKÚ, az MKP és a KDH továbbra is egységes és ösz- szetartó legyen. Mindezektől füg­getlenül még mindig úgy érzi, Szlovákia számára az eddigi koa­líció fenntartása és a kormány- programba foglaltak teljesítése a legjobb alternatíva. Örülne an­nak, ha Ruskóék továbbra is a kor­mányban maradnának, de az ANO elnökének tisztáznia kell magá­ban: pártja nem kormányozhat úgy, hogy közben az ellenzékkel kokettál. Ezzel szemben a HZDS-t és a Vojtech Tkác vezette KNP-t Dzurinda dicséri. Az SDKÚ és Vla­dimír Meciar pártja között a kap­csolat szerinte normalizálódott, s becsüli azt, hogy az ellenzéki párt végig a kormánnyal szavazott az integrációt érintő törvények elfo­gadásánál. A kormány nem kívánja leállítani a már megkezdett egészségügyi, adó-, és nyugdíjreformot s folytat­ni fogja a népszerűtlen, de szüksé­ges intézkedéseket is. A kormány­fő ígéretet tett arra is, hogy az is­kolák az év végéig megkapják a kormány által nekik ígért teljes tá­mogatási összeget, (s, t) RÖVIDEN Volt StB-sek járatják le a SIS-t ^ Pozsony. Az StB volt ügynökei ma sem alszanak - állítja Mikulás Dzurinda. A kormányfő szerint szervezetten dolgoznak, az ő szám­lájukra írhatóak az utóbbi időszak botrányai, mint például a Badz- gon-féle lehallgatási ügy vagy a motorvonat-vásárlási botrány. Az ő munkájukra vallanak a hírszerzéssel foglalkozó brit szaklapban, a JID-ben a SIS-ről megjelent elmarasztaló cikkek is. „Tudok róluk, és ha elég bizonyíték lesz a kezemben, megteszem a szükséges lépése­ket” - mondta tegnap a miniszterelnök. (SITA) Masárt már három gyilkossággal vádolják Nagyszombat. A rendőrség a harmadik gyilkosság ügyében is vádeme­lést kezdeményezett Henrich Masár ellen. Időrendi sorrendben ez volt az első gyilkosság, amikor július 9-én galgóci családi házában megölt egy 74 éves asszonyt. Egy negyedik gyilkosságról, amelyet szintén azokban a napokban követtek el és egyesek szintén neki tulajdonítot­tak, kiderült, biztosan nem ő követte el. A háromszoros gyilkosság és túszejtésen kívül tiltott fegyverkezés és más tulajdonában lévő gépjár­mű eltulajdonítása miatt is vádat kívánnak emelni ellene. (TASR) 339 milliót vettek ki a gázmüvekből Pozsony. Húsz személy összesen 339 millió koronával lopta meg a Szlovák Gázmüveket (SPP) 1998-ban, derült ki abból az anyagból, mellyel most készültek el a zsolnai nyomozók. A rendőrség vádeme­lési eljárást kezdeményezett Zdenek M., a zsolnai Hydroterm válla­lat vezetője ellen is, ugyanis ő állt a pénzmosás hátterében. Az ügy­letben több magánvállalat vezetője, valamint az SPP hat alkalma­zottja is részt vett. Ha bebizonyosodik a vád, a csalásban résztvevő­ket 12-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (SITA) Az elvonókúra olcsóbb, mint a börtön Drogozás és bűnözés*/ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. ,A nemi megbetegedések és a bűntények száma is csökkenne ha a drogfüggők elvonókúrán ven­nének részt, még mielőtt bűnözővé válnak” - mondta Eubomír Okruh- lica a pozsonyi drogelvonó központ vezetője. Az európai országokhoz képest Szlovákiában egyelőre alacsony a HlV-fertőzöttek száma. Mivel a dro­gosok közt gyakori a prostitúció és a homoszexualitás, félő, hogy rövid időn belül a helyzet rosszabbra for­dul. Sok drogos követ el bűncselek­ményt, a leggyakoribbak a lopás, a gyilkosság és a zsarolás. Az 1990 és 2002 közt a pozsonyi kerületben a több mint háromezer gyógyult egy- harmada került bíróság elé, 2002- ben az előző évhez képest 22 száza­lékkal több narkós került börtönbe. Az egészségügyi minisztérium ada­tai szerint körülbelül egyötödével csökkent a drogelvonóra jelentke­zők száma, ám többen bírósági hatá­rozat ellenére se vonulnak be - mondta a központvezetője. A börtönbüntetés helyett előnyben kellene részesíteni az elvonókúrá­kat, így a büntetés-végrehajtási inté­zetekben lassítani lehetne a nemi betegségek elterjedését. Az állam­nak sokkal kevesebb pénzébe kerül­ne, ha inkább az elvonókúrákat tá­mogatná, az éves kúra körülbelül 40 ezer korona, egy elítélt költsége azonban éves szinten több mint 300 ezer koronát tesz ki. Növelni kellene a drogközpontok számát, ezt nehe­zíti az a tény, hogy a betegbiztosító csak a kúra költségeinek felét fedezi. Hatékonyabb lenne a bűnmegelő­zés, ha a drogosok esetében az orvos dönthetné el, kinek van szüksége a kezelésre, így nem kellene megvárni a bírósági döntést, mely miatt sok esetben több héttel vagy hónappal késik a kezelések kezdete, (ncs) Jól keresők számára kevésbé kifizetődő Kiváló befektetés lesz a nyugdíjbiztosítás ^ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A jelenleg működő járulé­kos nyugdíjbiztosítóknak az első ma­gán-nyugdíjpénztár létrejöttétől szá­mítva fél év alatt át kell alakulniuk nyugdíjalappá. A változás - melyre várhatóan 2005-ben kerül sor - mintegy 550 ezer jelenleg biztosított személyt érint, akik azonban csak annyit érzékelnek majd, hogy meg-1 változik a biztosítójuk: az eddigi já­rulékos nyugdíjbiztosítók helyett a magán-nyugdíjpénztárakkal állnak majd szerződéses viszonyban. Azok a biztosítók, melyek nem akaiják vagy nem tudják végrehajtani a transzformációt, megszűnnek, a biz­tosítottak pedig kézhez kapják az ad­dig megtakarított összeget. „Előzetes információink szerint azonban ilyen esetekkel nem kell számolni, a jelen­legi négy nyugdíjbiztosító jelezte, hogy kész alkalmazkodni a jogsza­bály előírásaihoz” - mondta Michal Horváth, a munka-, szociális és csa­ládügyi minisztérium államtitkára. A járulékos nyugdíjtakarékosságról szóló törvény ősszel kerül a parla­ment elé, várhatóan 2004. január 1- ején léphet életbe. Az új rendszer hátrányosan érinti azonban azokat a biztosítottakat, 'akik biztosítási díjá­nak egy részét jelenleg a munkaadó fizeti, ők teszik ki a jelenlegi biztosí­tottak 85 százalékát. Az adóreform miatt ugyanis megszűnik a biztosítá­si díjra vonatkozó adómentesség, a munkaadók tehát az alkalmazottak nettó béréből vonják majd le a havi díjhoz fizetett hozzájárulásukat. Ezt a hátrányt részben - a kiskeresetűek esetében teljes mértékben - ellensú­lyozza az éves állami prémium, mely a befizetett összeg 18 százalé­ka lesz. A prémium felső határát a havi átlagkereset 20 százalékában szabná meg a minisztérium, a 2004- es évért várhatóan 2827 korona ma­ximális támogatás jár majd. Horváth szerint várható, hogy 2004-2005- ben visszaesik a járulékos nyugdíj- biztosítás lehetőségét kihasználók száma, de a későbbiekben növekvő tendencia várható. „Ez lesz az egyik legjobban jövedelmező befektetés az uniós csatlakozást követően” - ál­lítja Horváth, (lpj) Jelenlegi rendszer ♦ a biztosított a havi biztosítási díj 10%-ával csökkentheti adó­alapját ♦ a nyugdíjjáradék után 10%-os adót kell fizetni ♦ a munkaadó az alkalmazott bérének 3%-ánál nem magasabb biztosítási díjat elszámolhatja költségként Új rendszer ♦ megszűnik az adókedvezmény ♦ 18%-os állami prémiumot kapnak a biztosítottak - a prémi­um felső határa a mindenkori át­lagbér 20%-a - 2004-ben mint­egy 2827 korona ♦ adózni csak a megtakarított összeg hozamából kell - az adó­kulcs várhatóan 19% lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom