Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-06 / 180. szám, szerda

ŰJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 6. Pápes József: Ha semmi más nem marad hátra, kihívom a televíziót, s a kamerák előtt fogom agyoncsapni a malacokat, hogy lássák, hogyan segítik nálunk a termelőket Disznó módon elbánnak a sertéstenyésztőkkel Pápes József: Nem akarunk ebből meggazdagodni, de legalább olyan árakat garantálnának, hogy a becsületes kistermelőnek ne kelljen csődbe mennie A negyedi Pápes József negye­dik éve foglalkozik sertéste­nyésztéssel. Átalakította a kis- szigeti termelőszövetkezet egykori istállóit, amelyekben mintegy száz sertést nevel. Eredetileg ezer-ezerötszáz ál­latot akart tenyészteni, ám ma már elképzelhető, hogy hama­rosan a mostanit is fel kell szá­molnia, ugyanis a jelenlegi fel- vásárlási árak mellett a sertés­eladás még a takarmány árát sem hozza vissza. GAÄL LÁSZLÓ „Itt nincs olyan, hogy ha nyár van, elmegyünk egy hétre kirándulni, de télen sincs egy nap szabadunk sem. Az istállóban szilvesztereztünk, mert éppen akkor ellett a koca, előt­te a karácsony másnapját szintén ott töltöttük. Aki ezzel dolgozik, tudja, hogy ez olyan munka, amivel az em­ber január elsejétől december har­mincegyedikéig le van kötve” - pa­naszolja Pápes Józsefné negyedi la­kásukban. A száz sertés a munka szempontjából nagy állomány, olyan szempontból azonban kevés, hogy a vágóhidakkal konkrét szer­ződést tudjanak kötni: mikorra mennyi állatot tudnának szállítani. Ha keveset ellik a malac, vagy lassan gyarapszik az állatok súlya, így nem tudnák időre szállítani az állatot, nemcsak a haszon maradna el, ha­nem még nekik kellene büntetést fi­zetniük, amiért nem teljesítik a szer­ződést. Szerződés nélkül viszont más kisvállalkozókhoz hasonlóan ki vannak szolgáltatva a felvásárlók­nak, akik a lehető legalacsonyabb áron próbálják felvásárolni az álla­tokat. „Most is van néhány disznónk úgy száz-száztíz kiló között, de olyan áron, amilyet most kínálnak értük, nem vagyunk hajlandóak el­adni” - mondja Pápes József. „E hé­ten érdeklődtem a minisztériumban - folytatja a feleség - ahol azt mond­ták, július 21-től a felvásárlóknak legalább 42 koronát kell fizetniük kilónként a sertés élősúlyáért, de a környékbeli vágóhidakon valaho­gyan nem akarnak tudni erről. Har­minchét, harmincnyolc koronáért akarnák megvenni a disznót, de akad olyan is, aki huszonnyolc és harmincegy korona közötti árat haj­landó csak fizetni”. Pápesék szerint a legnagyobb prob­léma az, hogy sertéshúsból nagyon nagy a behozatal. „A csehek, a dá­nok, a hollandok, akiktől a fél disz­nókat szállítják Szlovákiába, otthon finanszírozzák a tenyésztést, nálunk meg az illetékesek nagy pénzeket kapnak azért, hogy engedélyezzék a behozatalt. Azzal a miniszter urak nem törődnek, hogy mi itt - magya­rán megmondva - belefulladunk a saját ganajlevünkbe. Pedig mi is ki tudnánk tenyészteni azt a sertést, amit a csehek, vagy a dánok, fele idő alatt, csak adnák meg a lehetőséget. A zöldségtermesztők is ugyanígy pa­naszkodnak.” Azelőtt Pápesék is dinnyetermesztéssel foglalkoztak, de amikor látták, hogy egyre nehe­zebb abból megélni, 2000-ben át­váltottak sertésre. Először a családi házuk mögött állítottak fel néhány ólat, később egy gútai fiatalember­rel közösen kezdték használni Kis- szigeten azokat az istállókat, ame­lyek egykor a gútai szövetkezethez tartoztak. Amikor az ottani szarvas­marhatelep tönkrement, az épülete­ket a gútai férfi megvásárolta, né­hány évig laskagomba-termesztés- sel foglalkozott, de azzal már felha­gyott. Most Pápes Józseffel fogtak közös vállalkozásba, Pápesék adták az állatállományt, a gútai társ az épületeket. Az anyakocákkal és a kismalacokkal együtt mintegy száz sertés és hat bikaborjú nevelkedik a telepen. Ezek ellátására egy állandó munkásuk van, Laci éjjel-nappal a telepen tartózkodik. Emellett akad bedolgozó segítő, de a munkából az egész Pápes család kiveszi a részét. A nyolcéves Viktória is odavan az ál­latokért, ha teheti elkíséri édesapját a farmra, kedvenc kismalacaihoz. Az eredetüeg szarvasmarhatartásra épített istállókat jelentősen át kellett alakítani, hogy ott disznókat nevel­hessenek, Pápesék sok éjszakát ott töltöttek a korlátok hegesztésével, az etető- és itatóberendezés felsze­relésével. Az elletőrészlegen most is folyik a munka, itt egy állatorvos ta­nácsára már az európai uniós nor­máknak megfelelően készítik az ehetőket. Az átalakítási munkálatok kiadásai, a takarmányvásárlás és a rezsiköltsé­gek mellett több más „adminisztra­tív” kiadás is akadt az indulásnál. Mi­vel a kisszigeti telep már a Komáro­mi járásban fekszik, minden egyes darabot a komáromi járási állat­egészségügyi intézetben kellett bere­gisztráltatni, a hat bikaborjút pedig a szlovákiai szarvasmarha-állomány központi nyilvántartójában, Zsolnán törzskönyveztették. Nem elég, hogy tavaly ősztől a felvásárlási árakkal próbálják ellehetetleníteni a kister­melőket, olyanok is akadnak, akik szó szerint meglopják őket. „Június közepén történt, hogy jelentkezett egy vevő, megvenne öt disznót. Most se pénz, se disznó - idézi a történte­ket keserű szájízzel a gazda. - Meg­egyeztünk, hogy a disznókért tiszta­súlyban fizet, ha el lesznek felezve. Felajánlottam, levágom őket és már letisztított fél disznókat adok, de azt mondta, mivel üzletbe megy a hús, neki nem jó pörzsölve, hanem for­rázva kell, amit majd Farkasdon megcsinálnak. Elvittem a disznókat azzal, hogy másnap mehetek a pén­zért. Mentem is, de már sem a disz­nókat, sem a vevőt nem találtam ott.” - Mindjárt feljelentést tettünk a rendőrségen - kapcsolódik a beszél­getésbe a feleség, Rita. „Ám ott kide­rült, hogy a vevőnket, egy királyfai férfit hasonló esetek miatt már há­rom éve keresik a rendőrök. Most sem sikerült őt elfogni, ma is bujkál valahol, mi pedig keresztet vethe­tünk á harmincezer koronára. Rá­adásul a rendőrségen azt mondták, lopás miatt nem is tehetünk feljelen­tést, hiszen az állatokat nem ehopta az illető, hanem mi adtuk neki.” Pápes József szerint egy állattal 3­3,5 ezer korona értékű takarmány- keveréket kell megetetni, amíg el nem éri vágósúlyát. A takarmányt ő vásárolja. Ebbe a költségbe még nincs beleszámolva a villanyener­gia, a víz ára. Úgyhogy a mai árak mellett a sertéseladásból még a be­lefektetett összeg sem térül meg. Ezért van most az istállóban öt-hat darab olyan nősténydisznó, amelye­ket eredetileg eladásra szánt a gaz­da, de a felkínált árért nem volt haj­landó eladni. Inkább tovább etette őket, ma már kétszáz kiló fölötti a súlyuk, anyadisznókat nevel belő­lük, reménykedve abban, hogy mire azok malacai felnőnek, a hazai pia­con is javul a helyzet. Csakhogy az anyadisznók inszeminációja is pénz­be kerül. Az ekecsi sertésnemesítő telepről beszerzett spermáért, ami­vel a kocákat mesterségesen meg­termékenyítik, legutóbb ötezer ko­ronát hagyott ott a gazda. Ezért be­szereztek két kant, hogy enyhítse­nek a „bemagoltatási” leadásokon. Ám ez is kiszámíthatatlan befekte­tés, hiszen van már az istállóban egy hatalmas kandisznó, amely ma már hatszáz kiló, így nem engedhetik a kocákhoz, hiszen ha ekkora tömeg­gel rájuk ugrana, elroppanthatná gerincüket. így nem marad más hát­ra, mint kiheréltetni, de a húsa már nem értékesíthető, legfeljebb kol­bászba lehet majd használni.- Tőlünk harminc koronáért meg­szerzik a húst, de a hentesboltban az akciós ára is legalább 160 korona. A vevő meg csak az árakat nézi, az nem érdekli, hogy a Hollandiából behozott olcsóbb hús esetleg már három éve fagyasztóbokszokban állt. Valaki rendesen megszedi ma­gát ezen, csak a hazai termelőkkel nem törődik senki” - folyik a panasz a gazdából. (Az élelmiszerkódex szerint maximum egy évig fagyaszt­ható a sertéshús - a szerk. megj.) Kérdésemre, nem próbálkoztak-e engedélyt szerezni, hogy saját vá­gásból értékesíthessék a kitermelt húst, Pápes József csak legyint: „Ma már olyan feltételek vannak egy vá­góhíd építéséhez, hogy abba millió­kat kellene fektetni.” Azzal viszont próbálkoztak Pápesék, hogy üzlet- helyiséget béreljenek, ahol hentes­boltot nyitnának, és a vágóhídon „bérben” feldolgoztatott saját ter­melésű húst árulnák. A vágóhíd át­lagban három koronát kér kilónként a sertés feldolgozásáért, ezt még meg is tudnák fizetni, ám az üzlet- helyiségért bérleti díja olyan magas, hogy az már nem érné meg. Pápes Józsefnek nem marad más, csak a remény. „Most még kivárunk, reménykedünk, hogy odafönn ész­hez térnek és születik valami olyan döntés, ami a kisvállalkozók fenn­maradását is lehetővé teszi. Ha meg­szabnák, hogy legalább 45 korona legyen a felvásárlási ár, de az január­tól decemberig, akkor úgy-ahogy fenn lehetne maradni.” Hogy mi lesz, ha nem biztosítanak ilyen felté­teleket? Akkor a mostani tartalékok­kal talán egy hónapig tudják fenn­tartani a gazdaságot. De felszámolni akkor sem tudják, hiszen a anyadisz­nók „be vannak magolva”, jönnek a kismalacok. „De ha semmi más nem marad hátra, hát kihívom a televízi­ót is, és a kamerák előtt fogom agyoncsapni a malacokat, hogy or­szág vüág lássa, hogyan segítik ná­lunk a hazai termelőket” - mondja nem túl bizakodóan a gazda. Ez azonban csak a legsötétebb forgató- könyv Pápeséknál. A nyolcéves Viki is örökölte az állatok iránti szeretetet A borjúnevelés sem jövedelmezőbb, mint a sertéstenyésztés (Szőcs Hajnalka felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FOLYTATÓDIK A HŐSÉG, ESŐ LEGINKÁBB NYUGATON, 29-33 FOK A Hold kel 15.25-kor - nyugszik - ­A Duna vízállása - Pozsony: 270, árad; Medve: 40, apad; Komárom: 140, apad; Párkány: 85, apad. ELŐREJELZÉS Ma is derült ég­bolt várható, na­gyon meleg lesz. Némi felhősödés egy-két órára bár­hol előfordulhat, ezeken a helyeken enyhe nyári ziva­tarra is számíthatunk. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között alakul, de északon is 27 fok várható. Gyenge, változó irányú szél, keleten északi irányú. Éjszaka a hőmérő higanyszála 17 és 11 fok közé süllyed. Holnap magas nyo­mású, kicsit hűvösebb légörvény ér­kezik az ország fölé. Továbbra is jobbára derült lesz az égbolt, a leg­magasabb nappali hőmérséklet 27 és 31 fok között alakul. ORVOSAAETEOROLÓGIA Továbbra is a me­leg okozza a leg­nagyobb gondot, a biometeorológi­ai hatásokat ez erősíti fel a legin­kább. Gyengül a koncentrációs készségünk, lassulnak reakcióink, ezért a közlekedésben és a munka­végzéskor legyünk különösen elővi­gyázatosak! Á reumatikus és moz­gásszervi betegségekkel járó fájdal­maink is felerősödnek, de egyes ek- cémás bőrbetegségek tünetei is je­lentkezhetnek. Az alacsonyabb vér- nyomásúak esetében gyakori lehet a migrénes eredetű fejfájás. Holnap a maihoz hasonló kedvezőtlen ha­tásokkal kell számolnunk. VARSÓ 26 KIJEV26 PARIZS32 TUNISZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom