Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-05 / 179. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 5. HHHMI kommentár flHBHHI Egy szem Zajac-aszpirin Rudolf Zajac egészségügyi miniszter állítja, rájött, miként lehetne kiűzni kórházainkból a hálapénzt. A felmérések szerint a páciensek mintegy háromnegyede ad pénzt orvosának, főképpen, ha az illető kórházi kezelésre szorul. A jobb ellátás, a gyógyulás reményében ad, aki tud, nem is mindig hálája önkéntes kifejezéseként. Az orvosoknak csúsztatott összegek bevallottan 50 koronától 100 ezer koronáig terjednek. Amiben biztosak lehetünk: nem kisnyugdíjas, aki 100 ezret csúsztatott. Zajac miniszter a kórházi kezelésre szorulóval kiegészítő biztosításként fizettetné be a „hálapénzt” az intézmény pénztárába, és ennek fejében az illető például az általa kiválasztott orvoshoz kerülne, jogosulttá válna bizonyos többletszolgáltatásokra stb. Az újabb Zajac- ötlettel talán nem is lenne baj, ha mindenki azonos anyagi hátteret maga mögött tudva feküdne a műtőasztalra, kórházi ágyba. A vesztesek ezúttal is azok lepnének, akik ma valóban hálájuk kifejezéseként legfeljebb egy tábla csokoládét tudnak a nővérke kezébe nyomni. Az ötlet további sorsa egyelőre a jövő titka. Biztos azonban, hogy az anyagi nehézségekkel küszködő kórházainkat aligha az így befolyó tételek állítják majd talpra. Többet tehet érte a jól működő gazdaság, amelyben például az állami megrendelés elnyerésének esélye nem aszerint alakul, mekkora az ügyben döntő hivatalnoknak adott kenőpénz összege. Ez egyelőre olyan álomkép, mint amikor kórházainkból egy szociális érzékenységet nélkülöző intézkedéssel próbálják kiűzni a hálapénz intézményét. Kicsi a valószínűsége az ilyen próbálkozás sikerének. Ugyanúgy nyüvánvaló, hogy központi intézkedéssel, politikusi nagyszájúsággal (ha mi leszünk hatalmon, eltipoijuk a korrupciót) semmi sem érhető el e téren, hacsak maguk a vállalkozók, vállalatok nem tesznek valamit a korrupció ellen. Hogy léphetnének az ügyben, arra jó példa a Szlovákiában letelepedő külföldi cégek többségének magatartása; magukkal hozzák etikai kódexüket, amelyben a korrupció elleni küzdelemnek, a tisztességes piaci versenynek is szigorú szabályai vannak. Ahol pedig a politika és a gazdaság összefonódása leleplezhető, ahol a játékszabályok mindenkire egyformán érvényesek, ott előbb-utóbb kiderülnek a visszaélések, amelyektől teljesen még a legfejlettebb országok sem mentesek. Nálunk egyelőre úgy tűnik, a vállalkozóknak se érdeke, hogy megváltozzék a gazdaság és a politika bűzlő összefonódása. A külföldi tőke nagyobb jelenléte hozhat fokozatosan ebben némi változást. Gazdaságunk erősödése szempontjából ez fölöttébb kívánatos lenne. A Nemzetközi Valutalap szerint ugyanis a korrupció egyszázalékos növekedése a gazdaság teljesítőképességének 0,3-1,8 százalékos csökkenésével járhat, hiszen a megvesztegetési pénzeket belekalkulálják az árakba. Képzeljük el, milyen tételt tehetnek ki a megvesztegetési pénzek hazai árainkban! JEGYZET alacsony kőkerítése mellett a perc töredéke alatt elfogyasztja a kenyérszeleteket. Aztán fürgén körbenézve találnak egy félig üres gyümölcsboros palackot a park utca felőli oldalán pihengető kétes egzisztenciájú, szunyókáló úr lábánál. Belehúznak, hiába le kell a vajas kenyeret öblíteni, meleg is van rettentően, a folyadékra nagy szükség van ilyenkor. Aztán irány vissza a teraszhoz. A jól öltözött fiatalok már elmentek, a pincér még nem győzte összeszedni a maradékokat, kerül hát egy kis desszert is. Egy negyednyi diósrétesen hangosan civakodni kezdenek, kijön a pincér, elzavatja őket. A rétes a földre hull, egyszerre csapnak rá a gyerekek a verebekkel. Nem számít, hogy most már poros kicsit a sütemény, elfogy az úgy is. S hogy a szociofilmetűdnek is alkalmas jelenetsor teljes legyen, a nagyobbik gyerek, olyan hétévesforma kisfiú egy égő, viszonylag hosszú cigarettacsikkre talál a bejárat melletti szeméttároló peremén. Beleszív és elégedett mosoly terül szét az arcán. Filmetűd javaslata rendezőknek, Európa küszöbén, 2003 nyarának egyik forró délelőttjén, Dél-Szlovákiában. Nógrádi filmetűd SZÁSZI ZOLTÁN Jár-kel az ember Nógrád szívében, néha megáll egy pillanatra, hogy rendbe tegye gondolatait, számba vegye a napi teendőket. Egy percre leül hát a tér árnyas padjára, a templom mellett, és figyel, mereng. Két kisgyerek jön. Csapzottak, mosdatlanok, hiányos ruházatúak. Csillog a szemük, éhesen lesik a szomszéd kávéház teraszán rétest falatozó, jól öltözött fiatalokat. Mi sem természetesebb, hogy odamennek ké- regetni. Sikertelenül. Aztán elindulnak a parókia felé. Eltűnnek a valószínűleg ismerős kapualjban, pár perc múlva pedig egy-egy karéj vajas-sajtos kenyérrel indulnak kifelé. Aztán azt látom, hogy a sajtszeleteket ledobálják a földre, és csak a vajas kenyeret eszik. Egyszerűen nem tudják, mi az a sajt. Nem ettek még olyat! A szemtelen verebeknek terített asztalt teremtenek pillantok alatt. Azoknak mindegy, mi van az aszfalton. A két kisgyerek a templom FIGYELŐ THE INDEPENDENT Bírálta a palesztin területek és Izrael között épülő biztonsági kerítést Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök, munkáspárti vezető a brit napilapnak adott interjúban. Kijelentette, politikailag eleve nem lelkesedik a kerítésért, katonailag pedig a biztonsági célokat szolgáló háló problémás, mert nem a kijelölt határvonal mentén fut. „A szándék ugyan nyilván nem politikai, de az eredmény az említett ok miatt mégis az” - mondta a 80 éves politikus, aki 1994-ben Nobel-békedíjat kapott az izraeli-palesztin békefolyamatban betöltött szerepéért. Peresz úgy véli, a több mint tíz éve indult békefolyamat az erőszak két évvel ezelőtti kiújulása ellenére sem feneklett meg teljesen, mert a két fél közötti párbeszéd reménye mindmáig tartja magát. Szerinte a jelenlegi miniszterelnök, Ariel Sáron is szeretne eljutni a végleges békéhez, de a saját tempójában, amely Peresz szerint lassú. Bírálta az egykori kormányfő a palesztinok politikáját is, különös tekintettel a terrorcselekményekre és a korábbi izraeli megállapodási javaslatok elutasítására. A volt kormányfő visszautasította azokat a baloldali vádakat, hogy két évvel ezelőtt hiba volt csatlakozni Sáron egységkormányához, és ezzel részt venni annak a palesztinok elleni kemény fellépésében. Peresz, akit idén ismét pártja élére választottak ideiglenes megbízással, kijelentette, a béke építésében csak az tud érdemben részt venni, akinek sikerül többséget kiépítenie. Elmondta azt is, nem kíván többé részt venni a kormányzásban. Egyre nagyobb méreteket öltött az utóbbi időben a politikai erőszak Afganisztánban Újra támadnak a tálibok Másfél évvel a tálib rezsim megdöntése után egyre nagyobb méreteket ölt a politikai erőszak Afganisztánban, ami nagymértékben nehezíti a stabilitás helyreállítását célzó erőfeszítéseket. PIETSCH LAJOS Amerikai sajtóértesülések szerint az erőszak elsősorban az ország déli tartományait, mindenekelőtt Kandahár tartományt és környékét sújtja, amely még ma is a tálibok főhadiszállásának számít. A The Washington Post riportjában egyebek között arról számolt be, hogy az afgán-pakisztáni határ közvetlen közelében, már pakisztáni oldalon, a megbuktatott tálib rezsim korábbi magas rangú vezetői rendszeres találkozókat tartanak, s fegyvereket és pénzt osztanak szét az afgánok körében. A rendkívül szegény körülmények között élő afgánok pedig elfogadják a pénzt, még akkor is, ha nem értenek egyet a tálib mozgalom céljaival és az iszlám tálib értelmezésével, s a pénz fejében vállalják, hogy aknákat telepítsenek a központi afgán hatóságok, illetve az amerikai erők elleni támadások segítésére. A lap tudósított arról is, hogy meglehetősen gyenge lábakon áll az országban állomásozó amerikai haderő együttműködése azokkal az afganisztáni tartományi vezetőkkel, akiket az Egyesült Államok helyezett a hatalomba épp a tálib mozgalom és az al-Kaida terrorszervezet elleni harc érdekében. A szóban forgó afgán törzsi vezetők többsége hatalmát inkább arra használja fel, hogy terrorizálja a térség lakosságát. Tálib fegyveresek az elmúlt hetekben több alkalommal is fegyveres támadásokat intéztek az amerikai, illetve a szövetséges haderő ellen, ami egyidejűleg azt eredményezte: a lakosság egyre inkább elégedetlen az Egyesült Államokkal, amiért képtelen megfékezni a terrorizmus terjedését és nem képes garantálni a biztonságot. A lakosság egyre inkább elégedetlen az Egyesült Államokkal. Mindeddig eredménytelennek bizonyultak azok az erőfeszítések, amelyek a tálib fegyveres csoportok felszámolását célozták, sőt a tálibok egyre inkább jelen vannak, egyre aktívabbak, elsősorban az ország déli tartományaiban. A The Washington Post értesülései szerint ugyanakkor jelentős pakisztáni támogatásban részesülnek, s a fegyveres támadások mellett hatékony propagandát fejtenek ki a központi kormánnyal és a koalíciós erőkkel szemben. Ezzel egy időben az Afganisztáni Stabilizációs Erők (ISAF) szóvivője megerősítette, hogy a NATO az előzetes terveknek megfelelően augusztus 11-én átveszi a stabilizációs erők egységei feletti parancsnokságot. Az illetékes közölte azt is, a NATO addig marad Afganisztánban, ameddig szükséges. „Az ISAF jelenlegi mandátuma 2004 júniusig, a tervezett afganisztáni választásokig terjed a bonni megállapodások értelmében, de a NATO kész a stabilizációs erők parancsnokságát biztosítani, amíg ez politikai szempontból szükségesnek látszik” - hangoztatta a szóvivő. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ISAF továbbra sem hajlandó kiter- jeszteni az ellenőrzést az ország más térségeire, függetlenül attól, hogy Hamid Karzai afgán elnök a biztonság hiányára hivatkozva már több alkalommal kérte ezt. Az ENSZ-mandátum alapján Afganisztánban tartózkodó stabilizációs erők csak a fővárost, Kabult és környékét ellenőrzik. A szerző az MTI különtudósítója TALLÓZÓ THE GUARDIAN Titkos terveket készített 1987-ben Ronald Reagan akkori amerikai elnök, hogy segítsen távol tartani a hatalomtól a korabeli brit választáson a konzervatív Margaret Thatcherrel szembenálló, atomfegyver-ellenes munkáspárti vezetőt, Neil Kinnockot - értesült a brit napilap. A nyilvánosság előtt az amerikai vezetés és diplomaták természetesen semlegesnek mutatkoztak a választások kimenetelét illetően, de - a korábbi titkosításból most nyüvánosságra került amerikai dokumentumok szerint - magánbeszélgetéseken értésre adták, hogy a kétoldalú amerikai-brit viszonyban súlyos nehézségek léphetnek fel a Munkáspárt győzelme esetén, különösen ha Kinnock nem változtat antinukleáris nézetein. A szóban forgó választást végül - nyolc év kormányzást követően ismét - a Vaslady nyerte, sőt a Munkáspárt még a következőt is elvesztette, mire Kinnock le is mondott. A munkáspárti vezető az 1987-es kudarcot követően nem sokkal meg is változtatta álláspontját az atomfegyverek kérdésében. Reaganék a szóban forgó időszakban attól tartottak, ha Kinnock nyer, az amerikai atomfegyvereknek és a kapcsolódó katonai bázisoknak el kell hagyniuk Nagy- Britannia területét. Nemzetközi porondon a színfalak mögött az amerikai diplomaták élesen bírálták a munkáspárti brit külpolitikát, amely szerintük „nélkülözte mind a mélységet, mind a szélességet” - írta a londoni lap. Nem sokkal a voksolás előtt egy washingtoni megbeszélésen Reagan is Kinnock tudomására hozta, hogy nem tekinti partnernek a vüágpolitikai színtéren. A választás napjára Reagannek kétféle üdvözlő levele állt készenlétben. Az egyikben - és végül ezt kellett elküldeni - az amerikai elnök meleg szavakkal üdvözölte Thatcher győzelmét, történelminek nevezve a partneri viszony megerősítéseként értékelte. A másik levél Kinnocknak szólt volna győzelem esetére, rövidebben és hidegebb hangnemben, és utalva arra, hogy Londonnak folytonosságot kell mutatnia védelmi politikájában. Az amerikaiak a választás előtt azért is bírálták a Labo- urt, mert úgy ítélték meg, hogy vezetői külpolitikájukban azóta már túlhaladott képet alkotva kezelték az Egyesült Államokat, amely szerintük bábként mozgatja a banánköztársasággá degradálódott közép-amerikai kormányokat. THE WASHINGTON POST A lap szerint Colin Powell nem akar külügyminiszter maradni, ha jövő novemberben újraválasztják George W. Bush amerikai elnököt. A lap jól tájékozott körökből” úgy értesült, hogy Richard Armitage, Powell helyettese is visszavonul. Armitage nemrég közölte Condeleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval, hogy ő és Powell csak 2005. január 21-ig, tehát az új elnök hivatalos beiktatása utáni napig marad hivatalában. Az újságcikk szerint a 66 éves Powell felesége kívánságára nem vállal második hivatali időszakot. A bürokrata meglepődve látta, hogy a járatlan szlovákiai állatorvosok egyike sem kiáltotta boldogan, hogy öllé! EU-lconform disznónk EU-konform farka SOÓKY LÁSZLÓ Az alábbiakban kizárólag EU-konform disznóságokról lesz szó, ezért esdve kérem finomabb lelkű hölgyolvasóimat, hogy vértezzék fel magukat EU-konformitás ellen, mert az élmény, mely alább következik, egyszerre lesz megrázó, bizarr és morbid. Bármennyire idegenkedünk is tőle, tudomásul kell vennünk, hogy a házi disznónak - amelyből különböző eljárások során hurka, kolbász vagy talán sonka lesz - veleszületett dísze a farka, amelytől az EU-s előírások szerint nem szabad őt megfosztani. Kivételt képez az az eset, amikor valamelyik disznónak valamelyik disznó disznó megharapja a farkát. Ez az esemény természetesen nem történhet meg spontán harag vagy felindulás alapján böllérkéssel vagy metszőollóval, hanem az alábbi játékszabályok betartásával: midőn a gazda észleli, hogy valamelyik disznó megharapta valamelyik disznó farkát, tanúkat hív az esemény igazolására. A gazda és a tanúk külön erre a célra készített, álcázott magaslesen infratávcsővel várakoznak arra, hogy a gyalázatos esemény megismétlődjön. Ha nem ismétlődik meg, akkor vagy a harapós disznó rafinált, vagy a les- kelődőknek rossz napjuk volt. Ha viszont a harapás előre megfontoltan és aljas szándékból újfent megtörténik, akkor a gazda egy külön erre a célra használatos, Harapási jegyzőkönyvek címmel ellátott A4- es irkába felírja a harapós disznó adatait, születési idejét, anyja nevét, a pontos dátumot, órát, másodpercet, a harapás mélységét, szándékát, majd a jegyzőkönyvet aláíratja a tanúkkal, akik alapvetően pártfüggetlenek és nincsenek korrupciós hajlamra utaló jegyeik. Ha három alkalommal ugyanazon tanúk jelenlétében ugyanaz a disznó megharapja ugyanannak a disznónak a farkát, állatorvosi közreműködéssel a farok eltávolítható. Az, hogy a harapónak, vagy pedig a harapottnak távolítható-e el a farka, az uniós előírás nem rögzíti, így a teljes felelősség a kreatív sertéstenyésztőt terheli. Hasonló fogas kérdést jelent minden sertéstenyésztő számára a sertésfogak eltávolítását taglaló uniós előírás filozófiája is. Eszerint a sertésfogat nem szabad eltávolítani, mert ezáltal fájdalmat okozhatunk a malacnak. Ä fog eltávolítására akkor nyílik lehetőség, ha a disznótartó mély megdöbbenéssel azt tapasztalja, hogy az ő disznója megharapta az ő fogával az ő másik disznóját. Felfedezését beírja egy külön erre a célra vásárolt A4-es irkába, s ha a harapós disznó megkapta a harmadik sárgalapot is, a vétkes fog eltávolítható, de nem ám a klasszikus, „úgy orrba vágom a lapáttal, hogy arró kódúi” módszerrel, hanem érzéstelenítési eljárással szájsebész által. Aki cinikusan mosolyogva írói fantáziám szüleményének tartja a fenti jövőképet, azt, sajnos, ki kell ábrándítanom, sem ennyire felkészült, sem ennyire elvetemült nem vagyok. A disznófarok és disznófog eltávolításának ezt a faramuci módszerét egy, a hazai állatorvosainkat eurokonformitásra felkészítő tanfolyamon vázolták, s az eurobürokra- ta meglepődve észlelte, hogy a járatlan szlovákiai állatorvosok egyike sem kiáltotta boldogan, hogy öllé! Ha egy hasonló ötletekkel kirukkoló EU-hivatalnok tiszteletét tenné valamelyik, valami miatt éppen ingerült csallóközi sertéstenyésztő disznóóljánál, azon sem csodálkoznék különösebben, ha tehénlánccal kikötnék őt az esztricsepegő alá, különösen akkor, ha esik.- Válófélben voltak, de a tetőtér beépítése során ismét egymásba szerettek... (Lehoczki István rajza)
