Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-28 / 199. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 28. Petőfi-szobor Kínában Peking. Tegnap avatta fel Pe­tőfi Sándor első Kínában álló szobrát Medgyessy Péter mi­niszterelnök és Szun Csia- cseng kulturális miniszter a pekingi Lu Hszün irodalmi múzeumban. Medgyessy ta­lálkozott Hszing Van-senggel, Petőfi kínai fordítójával, aki egész életét a magyar iroda­lom megismertetésének szen­telte. Petőfi az egyik legismer­tebb külföldi költő Kínában. A mai fiatal és a középkorú nemzedék tagjai körében alig akadnak olyanok, akik ne is­mernék Szabadság, szerelem című versét, amely középisko­lai tananyag lett. A világiroda­lom nagyjai között tartják számon Kínában Petőfit. Sőt, Kína a világ egyetlen országa, amelynek nyelvére lefordítot­ták a magyar polgári forrada­lom és szabadságharc népve- zér-költőjének minden leírt sorát. (MTI) Régóta várt BT-határozat New York. Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa egyhangúlag elfo­gadta azt a határozatterveze­tet, amely a humanitárius szervezetek munkatársai szá­mára nyújt védelmet a fegyve­res konfliktusok sújtotta öve­zetekben. A dokumentum le­szögezi: háborús bűnt követ el az a személy, aki szándéko­san vagy előre megfontoltan a harci cselekmények között jó- szolgálati tevékenységet vég­zőkre támad. (MTI) Megöltek egy minisztert Mahacskala. Feltehetően isz­lám szélsőségesek pokolgépes merényletben megölték teg­nap reggel az Oroszországhoz tartozó Dagesztáni Köztársa­ság külkapcsolatokért, vala­mint nemzetiségi és tájékozta­tási ügyekért felelős miniszte­rét, Mohamed-Szaleh Guszajevet. A szélsőséges isz­lám erők elleni határozott kiál­lásáról ismert politikus életét egy autója tetejére helyezett mágneses akna robbanása ol­totta ki a Csecsenfölddel szom­szédos köztársaság fővárosá­ban, Mahacskalában. (MTI) Több német Afganisztánba Berlin. Németország nagyobb szerepet akar vállalni Afga­nisztánban, s a jövőben nem csak Kabulban és környékén, dé az ország északi részén, Kunduzban is lennének kato­nái. Ezt Gerhard Schröder je­lentette be a szűkebb bizton­sági kabinet tegnapi ülése után. A kancellár még nem tudta megmondani, pontosan hány katonát küldenének Kunduzba, sajtóhírek szerint számuk 250 körül lehet majd. Az idén fél évig a németek a hollandokkal közösen adták az ISAF-parancsnokságot is, mint ahogy a legnépesebb kontingenst is a németek al­kotják az ISAF-on belül. (MTI) Schröder szerint Kunduzban a németeknek az infrastruktúra helyreállításában jutna szerep (Reuters) Az emberáradat egy helyen áttörte a védőkorlátokat, az elöl haladók elestek, az utánuk következők pedig rájuk zuhantak Tömegszerencsétlenség MTI-HÍREK Újdelhi. Több mint 40 embert ha­lálra tapostak, és 124 személy meg­sérült tegnap egy hindu vallási ün­nepen, a Mahárástra állambeli Na- szikban. Az áldozatok többsége idős ember, főleg asszony. A tömeg­szerencsétlenség előzménye az volt, hogy a hindu zarándokok tö­mege egy keskeny úton indult meg a Godávari folyó felé a megmerítke- zési szertartáshoz. Az emberáradat egy helyen áttörte a védőkorláto­kat, az elöl haladók elestek, az utá­nuk következők pedig rájuk zuhan­tak. A július 30-a és szeptember 1- je közötti hagyományos hindu val­lási ünnepen a zarándokok megme- rítkeznek a szentnek tartott Godá­vari és a Narmada folyókban, s hi­tük szerint a szertartás során meg­tisztulnak bűneiktől. A Kumb Méla fesztivál nagy ünnepségét 12 éven­te rendezik meg Alláhábád városá­ban, amikor a Nap és a Jupiter bel­ép az Oroszlán csillagjegyébe. A hindu legenda szerint ekkor küz­döttek meg egymással az istenek és a démonok egy edény halhatatlan­ságot adó nektárért. Az alláhábádi nagy ünnepség mellett kisebb ün­nepeket rendeznek háromévenként három másik helyszínen. A rendőrség becslése szerint tegnap Naszik településen másfél mülió zarándok vett részt a rituálén. Feltehetően egy igen nagy hatóe­rejű robbanóanyaggal, a kasmíri muzulmánok által gyakran hasz­nált RDX-szel követték el a hét ele­jei bombayi kettős pokolgépes me­rényletet - közölte tegnap az indiai kereskedelmi főváros rendőrségé­nek vezetője. A két merényletnek a legújabb jelentések szerint 51 halá­los áldozata és 156 sebesültje volt. Randzsit Sarma rendőrfelügyelő szerint a főként katonai célokra használt RDX hatóereje a TNT ere­jének több mint másfélszerese. Az 1993. márciusi bombayi robbantá­sokat - amelyekben több mint 250- en haltak meg - szintén RDX-szel követték el. Lal Krisna Advani bel­ügyminiszter a Laskar-i-Taiba kas­míri fegyveres csoportot vádolta meg a merényletek elkövetésével, amelyet egyébként eddig még sem senki nem vállalt magára. Tegnap ezrek vonultak fel feketébe öltözve Bombay utcáin a hétfői merényle­tek ellen tiltakozva. Ugyancsak tegnap pokolgép robbant Kasmír tartomány nyári fővárosában, Szri- nagarban, néhány órával azelőtt, hogy odaérkezett volna Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök. Főként idős asszonyokat tapostak agyon - kitört a pánik (Reuters-felvétel) A palesztin elnök azt állítja, hogy kész akcióba lépni a militáns csoportok ellen Arafat ismét taktikázik Gáza/Dubai/Jeruzsá- lem/Washington. Jasszer Ara­fat palesztin elnök felszólítot­ta a szélsőséges palesztin cso­portokat, hogy állítsák helyre egyoldalúan meghirdetett tűzszünetüket Izraellel vívott harcukban. A tűzszünetet ezek a szervezetek a múlt hé­ten hivatalosan felmondták, miután Izrael meggyilkolt egy magas rangú Hamász-vezetőt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A palesztin vezetés Izraelt tartja fe­lelősnek a közel-keleti helyzet rosszabbodása miatt - mondta teg­nap Nabíl Amr palesztin tájékozta­tási miniszter a kabinet gázai rend­kívüli ülése után. A kormány véle­ménye szerint Izrael viseli a teljes felelősséget a helyzet romlásáért, valamint annak a regionális biz­tonságot érintő valamennyi követ­kezményéért. Izraeli helikopterek kedden este immár harmadszor hajtottak végre rajtaütést a Gázai övezetben augusztus 21. óta és ra­kétákat lőttek ki egy gépkocsira Dzsabalíja menekülttáborban. A támadás során egy palesztin polgá­ri személy életét vesztette és hu­szonhármán megsebesültek. Izrael eredetileg Hamász-tagokat akart likvidálni, de célt tévesztett. A heli­kopterek közvetlen célpontja ugyanis egy gépkocsi volt, amely­ben három Hamász-aktivista uta­zott a Gáza város közvetlen szom­szédságában levő Dzsabalíja tele­pülésen. A radikális palesztin szer­vezet tagjai azonban észlelték a kö­zeledő helikoptereket, és megér­tették a rájuk leselkedő veszélyt, ezért hanyatt-homlok kimenekül­tek a járműből, és még időben biz­tonságos helyre húzódtak. A civile­ket sújtó izraeli katonai akció nagy felháborodást keltett a palesztin területeken. Mahmúd Abbász pa­lesztin kormányfő is elítélte a tám­adást. Rámalláhban is megsebesült két palesztin tegnap izraeli kato­nák és palesztin tüntetők közötti összetűzés során. Arafat tegnap felszólította a palesz­tin csoportokat, ismételjék meg, hogy elkötelezik magukat a tűzszü­net iránt. „Ezzel esélyt adhatnak az útiterv néven ismert nemzetközi békeerőfeszítések megvalósításá­nak, mivel az izraeli kormány el­utasítja, hogy tartsa magát a terv­hez” - áll a palesztin elnök nyilat­kozatában. Abdel Aziz al-Rantiszi, a radikális Hamász egyik vezetője veszélyesnek nevezte, hogy Arafat kész akcióba lépni a militáns cso­portok ellen, mondván, hogy az Izrael folytatja célzott hadműveleteit a radiká­lis Hamász tagjai ellen. ilyen kijelentésekkel Izrael malmá­ra hajtja a vizet. Az al-Dzsazíra arab televíziónak kijelentette: Arafat az­zal, hogy ígéretet tesznek a fegyve­res csoportok elleni fellépésre, va­lójában azt közölte Ariel Sáron iz­raeli kormányfővel, hogy a palesz­tinok „készek egymást gyilkolni”. Arafat, akire Washington nyomást gyakorol a fegyveres csoportok megfékezése érdekében, tegnap a Reutersnek kijelentette, hogy kész lecsapni az öngyilkos merényletek­ben számos izraeli életét kioltó fegyveres csoportokra, ha Izrael vé­get vet az ellenük végrehajtott ra­kéta- és más támadásoknak. Arafat azt is közölte: nem kockáztat pa­lesztin polgárháborút. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint Izrael folytatja célzott hadművelete­it a Hamász azon tagjanak likvidálá­sa végett, akik részesei terrorcselek­ményeknek, vagyis merényletekre vagy rakétatámadásokra készülnek. Az illetékes az AFP francia hírügy­nökségnek nyilatkozott, kérve neve említésének mellőzését. A Hamász vezetői pedig felhívást köröztetnek a szervezet tagsága körében, és „vallá­si kötelességükké” teszik a legna­gyobb óvatosságot, hogy elkerülhes­sék az izraeli hadsereg célzott csapá­sait. Egyebek között előírják nekik, hogy kapcsolják ki mobütelefonjai- kat, mert a telefonhívások alapján könnyen meghatározhatja tartózko­dási helyüket az ellenség. Óva intik a tagságot az utazásoktól, csak ha- laszthatadan, végső esetben enged­élyezik az üyesmit. Figyelmeztet­nek: egyeden Hamász-tagnál több ne utazzék egyszerre egy gépkocsi­ban. A gyalogosan utcára merész­kedő Hamász-tagok csak szűk siká­torokban járjanak, ahol az ellensé­ges légierő püótái nem vehetik észre őket a magasból. Az USA elítélte Jasszer Arafat pa­lesztin elnök azon döntését, amellyel Dzsibríl Radzsúbot ne­vezte ki biztonsági tanácsadójává. A Fehér Ház szóvivője kijelentette: a palesztin biztonsági szolgálato­kat Mahmúd Abbásznak, illetve fő bizalmasának, Mohamed Dahlán államminiszternek kell ellenőriz­nie, nem pedig Dzsibríl Radzsúb- nak, ami Jasszer Arafat egyér­telmű szándéka. Kettős állampolgárság - emiatt nem romlik meg a viszonyuk a szerbekkel Jól halad a délvidékiek ügye * MTI-HÍR Belgrád. Ágoston András, a Vajda­sági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint az anyaor­szágban jó irányban halad a vajda­sági magyar pártok által kezdemé­nyezett kettős állampolgárság ügye. A kérdést nem lehet lesöpör­ni az asztalról, s a magyar politikai színtéren nincsenek is ilyen meg­nyilvánulások. Ágoston megerősí­tette, hogy az augusztus 20-i ünne­pi fogadás keretében három vajda­sági magyar politikus rövid, de tar­talmas megbeszélést folytatott Medgyessy Péter magyar minisz­terelnökkel az általuk kezdemé­nyezett kettős állampolgárság oda­ítéléséről. A megbeszélésen tisztá­zódott az egyik legfontosabb di­lemma, mivel a miniszterelnök ki­jelentette, hogy a kettős állampol­gárság odaítélése nem jogi, hanem politikai kérdés, amelyről tárgyalni kell, s hamarosan sor kerül a meg­beszélésekre. Ágoston szerint „ez fontos lépés volt afelé, hogy a lé­nyegről kezdjünk beszélni”. Úgy látja, a magyarországi közjogi mél­tóságok közül senki sem utasítja el a kettős állampolgárság odaítélé­sét, s az anyaországban élő magya­rokban nő az empátia a délvidéki magyarok kezdeményezése iránt, ez a téma egyre inkább jelen van nemcsak a magyar politikai színté­rén, hanem a polgárok körében is. A VMDP elnöke azt is lényegesnek tartja, hogy a magyar polgárok többsége is egyre inkább kezd „egész nemzetben gondolkodni”. A VMDP elnöke nem tartja szüksé­gesnek, hogy a majdani kettős ál­lampolgársággal együtt választó­joghoz is jussanak á határon túli magyarok. Egyes állításokra rea­gálva leszögezte, hogy a délvidéki magyarok nem az állampolgárság kollektív odaítélését kérik, hanem azt, hogy letelepedési engedély és áttelepülés nélkül kapjanak kettős állampolgárságot azok, akik ezt kérelmezik. A politikus szerint a vajdasági magyarok nem tartanak attól, hogy emiatt megromlik a vi­szonyuk a szerbekkel. Nem vonulnak ki Irakból az amerikai csapatok Átfogó hadművelet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tikrít/Bagdad/Washington. Mint­egy 2500 amerikai katona harcko­csik és helikopterek támogatásával kiterjedt hadműveletet tegnap Irak középső területein, hogy szétzúzza a szövetségesek tevékenységét zavaró iraki gerillahálózatot. Az Ivy Needle fedőnevű hadművelet során a kato­nák olyan vidéki területekre és vá­rosrészekbe is behatolnak, amelye­ket eddig nem sikerült átfésülniük. Az akció célja az, hogy megfossza a térségben bujkáló volt diktátort, Szaddám Huszeint a segítségére le­vő embereitől, illetve azoktól a he­lyektől, ahol eddig tartózkodni tu­dott menekülése során. Minderről Josslyn Aberle, az amerikai 4. gya­logsági hadosztály szóvivője beszélt a volt iraki elnök szülővárosában, Tikrítben lévő katonai bázison. Két amerikai katonát megöltek teg­nap reggel Bagdadban, illetve a fő­várostól 60 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsában - jelentette be az amerikai hadsereg. Fallúdzsában a 3. páncélozott ezred egy katonája meghalt, hárman pedig megsérültek egy pokolgépes támadás során. Egy másik közlemény szerint a 205. fel­derítő dandár egyik katonája egy ka­tonai gépkocsioszlop elleni támadás során veszítette életét Bagdadban. Több más incidens is történt tegnap, ezeknek azonban nem voltak ameri­kai áldozataik. A Pentagon legújabb adatai szerint a tegnapi két halál­esettel 64-re nőtt a május elseje - a nagyszabású amerikai harci cselek­mények végének bejelentése - óta gerillatámadásokban megölt ameri­kai katonák száma, míg hetvenhe­tén harci cselekményeken kívül vesztették életüket. Előző esti beszédében George Bush elnök azt mondta, még mindig lé­teznek Irakban a megbuktatott Szaddám-rezsim maradványai, és az amerikai csapatok egyelőre nem vonulnak ki az arab országból. Bírósági döntés: szeptembertől folytatódhat a tanítás Magyar iskola Husztom MTI-HÍR Ungvár. Szeptembertől folytatód­hat a tanítás a kárpátaljai Huszt egyetlen magyar iskolájában, miu­tán a kárpátaljai megyei fellebbvi- teli bíróság szerdán megsemmisí­tette a huszti városi tanács és bíró­ság döntését a magyar tanintézet­nek egy ukrán középiskolával való összevonásáról. Huszton a máso­dik világháború után megszüntet­ték a magyar nyelvű oktatást, ám tíz évvel ezelőtt a helyi magyarok összefogásának köszönhetően si­került ismét magyar iskolát nyitni. A tanintézet céljaira egy romos épületet állítottak helyre a magyar szülők saját erőből. Évtizedes fenn­állása alatt az iskola semmilyen ál­lami, önkormányzati támogatás­ban nem részesült, felszereléséhez anyaországi szervezetek, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatala, a kár­pátaljai római katolikus egyház és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség (KMPSZ) járult hozzá. Sőt hónapokig a KMPSZ folyósítot­ta a tanintézet felső tagozatos pe­dagógusainak a fizetését is. Az amúgy is komoly gondokkal küsz­ködő huszti magyar iskola léte azu­tán került veszélybe, hogy a radi­kális ukrán nacionalista nézeteket valló Mihajlo Dzsanda lett a kisvá­ros polgármestere. Amerikai állásfoglalás Ausztria NATO-tagsága mellett Elavult a semlegesség? MTI-HÍR Bécs. Teljes nyíltsággal Ausztria NATO-tagsága mellett foglalt állást az USA NATO-nagykövete. A teg­napi bécsi napilapok beszámolói szerint Nicholas Burns az ausztriai Alpbachban, nemzetközi szakértők bevonásával napok óta tartó kül­politikai fórumon hangsúlyozta: Ausztriának be kellene lépnie a' NATO-ba. A nagykövet hozzáfűzte, hogy a döntés kizárólag az osztrák népre tartozik, az észak-atlanti szövetség azonban nagyon üdvö­zölné, ha Ausztria a belépés mel­lett döntene. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria már részt vesz a NA­TO Partnerség a békéért elneve­zésű programjában, és jelenleg a NATO az egyetlen olyan szervezet, amely Európa védelmét biztosítani tudja. A 8,15 milliós lélekszámú Ausztriában körülbelül 25 ezer fős a hadsereg. Az amerikai nagykövet szerint az osztrák egységek kiváló munkát végeznek a nemzetközi erők kötelékében Koszovóban és Afganisztánban. „Akárhogyan is dönt Ausztria, a NATO-nak szüksé­ge van erre az országra is” - szö­gezte le Burns.

Next

/
Oldalképek
Tartalom