Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-28 / 199. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 28. Petőfi-szobor Kínában Peking. Tegnap avatta fel Petőfi Sándor első Kínában álló szobrát Medgyessy Péter miniszterelnök és Szun Csia- cseng kulturális miniszter a pekingi Lu Hszün irodalmi múzeumban. Medgyessy találkozott Hszing Van-senggel, Petőfi kínai fordítójával, aki egész életét a magyar irodalom megismertetésének szentelte. Petőfi az egyik legismertebb külföldi költő Kínában. A mai fiatal és a középkorú nemzedék tagjai körében alig akadnak olyanok, akik ne ismernék Szabadság, szerelem című versét, amely középiskolai tananyag lett. A világirodalom nagyjai között tartják számon Kínában Petőfit. Sőt, Kína a világ egyetlen országa, amelynek nyelvére lefordították a magyar polgári forradalom és szabadságharc népve- zér-költőjének minden leírt sorát. (MTI) Régóta várt BT-határozat New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta azt a határozattervezetet, amely a humanitárius szervezetek munkatársai számára nyújt védelmet a fegyveres konfliktusok sújtotta övezetekben. A dokumentum leszögezi: háborús bűnt követ el az a személy, aki szándékosan vagy előre megfontoltan a harci cselekmények között jó- szolgálati tevékenységet végzőkre támad. (MTI) Megöltek egy minisztert Mahacskala. Feltehetően iszlám szélsőségesek pokolgépes merényletben megölték tegnap reggel az Oroszországhoz tartozó Dagesztáni Köztársaság külkapcsolatokért, valamint nemzetiségi és tájékoztatási ügyekért felelős miniszterét, Mohamed-Szaleh Guszajevet. A szélsőséges iszlám erők elleni határozott kiállásáról ismert politikus életét egy autója tetejére helyezett mágneses akna robbanása oltotta ki a Csecsenfölddel szomszédos köztársaság fővárosában, Mahacskalában. (MTI) Több német Afganisztánba Berlin. Németország nagyobb szerepet akar vállalni Afganisztánban, s a jövőben nem csak Kabulban és környékén, dé az ország északi részén, Kunduzban is lennének katonái. Ezt Gerhard Schröder jelentette be a szűkebb biztonsági kabinet tegnapi ülése után. A kancellár még nem tudta megmondani, pontosan hány katonát küldenének Kunduzba, sajtóhírek szerint számuk 250 körül lehet majd. Az idén fél évig a németek a hollandokkal közösen adták az ISAF-parancsnokságot is, mint ahogy a legnépesebb kontingenst is a németek alkotják az ISAF-on belül. (MTI) Schröder szerint Kunduzban a németeknek az infrastruktúra helyreállításában jutna szerep (Reuters) Az emberáradat egy helyen áttörte a védőkorlátokat, az elöl haladók elestek, az utánuk következők pedig rájuk zuhantak Tömegszerencsétlenség MTI-HÍREK Újdelhi. Több mint 40 embert halálra tapostak, és 124 személy megsérült tegnap egy hindu vallási ünnepen, a Mahárástra állambeli Na- szikban. Az áldozatok többsége idős ember, főleg asszony. A tömegszerencsétlenség előzménye az volt, hogy a hindu zarándokok tömege egy keskeny úton indult meg a Godávari folyó felé a megmerítke- zési szertartáshoz. Az emberáradat egy helyen áttörte a védőkorlátokat, az elöl haladók elestek, az utánuk következők pedig rájuk zuhantak. A július 30-a és szeptember 1- je közötti hagyományos hindu vallási ünnepen a zarándokok megme- rítkeznek a szentnek tartott Godávari és a Narmada folyókban, s hitük szerint a szertartás során megtisztulnak bűneiktől. A Kumb Méla fesztivál nagy ünnepségét 12 évente rendezik meg Alláhábád városában, amikor a Nap és a Jupiter belép az Oroszlán csillagjegyébe. A hindu legenda szerint ekkor küzdöttek meg egymással az istenek és a démonok egy edény halhatatlanságot adó nektárért. Az alláhábádi nagy ünnepség mellett kisebb ünnepeket rendeznek háromévenként három másik helyszínen. A rendőrség becslése szerint tegnap Naszik településen másfél mülió zarándok vett részt a rituálén. Feltehetően egy igen nagy hatóerejű robbanóanyaggal, a kasmíri muzulmánok által gyakran használt RDX-szel követték el a hét elejei bombayi kettős pokolgépes merényletet - közölte tegnap az indiai kereskedelmi főváros rendőrségének vezetője. A két merényletnek a legújabb jelentések szerint 51 halálos áldozata és 156 sebesültje volt. Randzsit Sarma rendőrfelügyelő szerint a főként katonai célokra használt RDX hatóereje a TNT erejének több mint másfélszerese. Az 1993. márciusi bombayi robbantásokat - amelyekben több mint 250- en haltak meg - szintén RDX-szel követték el. Lal Krisna Advani belügyminiszter a Laskar-i-Taiba kasmíri fegyveres csoportot vádolta meg a merényletek elkövetésével, amelyet egyébként eddig még sem senki nem vállalt magára. Tegnap ezrek vonultak fel feketébe öltözve Bombay utcáin a hétfői merényletek ellen tiltakozva. Ugyancsak tegnap pokolgép robbant Kasmír tartomány nyári fővárosában, Szri- nagarban, néhány órával azelőtt, hogy odaérkezett volna Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök. Főként idős asszonyokat tapostak agyon - kitört a pánik (Reuters-felvétel) A palesztin elnök azt állítja, hogy kész akcióba lépni a militáns csoportok ellen Arafat ismét taktikázik Gáza/Dubai/Jeruzsá- lem/Washington. Jasszer Arafat palesztin elnök felszólította a szélsőséges palesztin csoportokat, hogy állítsák helyre egyoldalúan meghirdetett tűzszünetüket Izraellel vívott harcukban. A tűzszünetet ezek a szervezetek a múlt héten hivatalosan felmondták, miután Izrael meggyilkolt egy magas rangú Hamász-vezetőt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A palesztin vezetés Izraelt tartja felelősnek a közel-keleti helyzet rosszabbodása miatt - mondta tegnap Nabíl Amr palesztin tájékoztatási miniszter a kabinet gázai rendkívüli ülése után. A kormány véleménye szerint Izrael viseli a teljes felelősséget a helyzet romlásáért, valamint annak a regionális biztonságot érintő valamennyi következményéért. Izraeli helikopterek kedden este immár harmadszor hajtottak végre rajtaütést a Gázai övezetben augusztus 21. óta és rakétákat lőttek ki egy gépkocsira Dzsabalíja menekülttáborban. A támadás során egy palesztin polgári személy életét vesztette és huszonhármán megsebesültek. Izrael eredetileg Hamász-tagokat akart likvidálni, de célt tévesztett. A helikopterek közvetlen célpontja ugyanis egy gépkocsi volt, amelyben három Hamász-aktivista utazott a Gáza város közvetlen szomszédságában levő Dzsabalíja településen. A radikális palesztin szervezet tagjai azonban észlelték a közeledő helikoptereket, és megértették a rájuk leselkedő veszélyt, ezért hanyatt-homlok kimenekültek a járműből, és még időben biztonságos helyre húzódtak. A civileket sújtó izraeli katonai akció nagy felháborodást keltett a palesztin területeken. Mahmúd Abbász palesztin kormányfő is elítélte a támadást. Rámalláhban is megsebesült két palesztin tegnap izraeli katonák és palesztin tüntetők közötti összetűzés során. Arafat tegnap felszólította a palesztin csoportokat, ismételjék meg, hogy elkötelezik magukat a tűzszünet iránt. „Ezzel esélyt adhatnak az útiterv néven ismert nemzetközi békeerőfeszítések megvalósításának, mivel az izraeli kormány elutasítja, hogy tartsa magát a tervhez” - áll a palesztin elnök nyilatkozatában. Abdel Aziz al-Rantiszi, a radikális Hamász egyik vezetője veszélyesnek nevezte, hogy Arafat kész akcióba lépni a militáns csoportok ellen, mondván, hogy az Izrael folytatja célzott hadműveleteit a radikális Hamász tagjai ellen. ilyen kijelentésekkel Izrael malmára hajtja a vizet. Az al-Dzsazíra arab televíziónak kijelentette: Arafat azzal, hogy ígéretet tesznek a fegyveres csoportok elleni fellépésre, valójában azt közölte Ariel Sáron izraeli kormányfővel, hogy a palesztinok „készek egymást gyilkolni”. Arafat, akire Washington nyomást gyakorol a fegyveres csoportok megfékezése érdekében, tegnap a Reutersnek kijelentette, hogy kész lecsapni az öngyilkos merényletekben számos izraeli életét kioltó fegyveres csoportokra, ha Izrael véget vet az ellenük végrehajtott rakéta- és más támadásoknak. Arafat azt is közölte: nem kockáztat palesztin polgárháborút. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint Izrael folytatja célzott hadműveleteit a Hamász azon tagjanak likvidálása végett, akik részesei terrorcselekményeknek, vagyis merényletekre vagy rakétatámadásokra készülnek. Az illetékes az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott, kérve neve említésének mellőzését. A Hamász vezetői pedig felhívást köröztetnek a szervezet tagsága körében, és „vallási kötelességükké” teszik a legnagyobb óvatosságot, hogy elkerülhessék az izraeli hadsereg célzott csapásait. Egyebek között előírják nekik, hogy kapcsolják ki mobütelefonjai- kat, mert a telefonhívások alapján könnyen meghatározhatja tartózkodási helyüket az ellenség. Óva intik a tagságot az utazásoktól, csak ha- laszthatadan, végső esetben engedélyezik az üyesmit. Figyelmeztetnek: egyeden Hamász-tagnál több ne utazzék egyszerre egy gépkocsiban. A gyalogosan utcára merészkedő Hamász-tagok csak szűk sikátorokban járjanak, ahol az ellenséges légierő püótái nem vehetik észre őket a magasból. Az USA elítélte Jasszer Arafat palesztin elnök azon döntését, amellyel Dzsibríl Radzsúbot nevezte ki biztonsági tanácsadójává. A Fehér Ház szóvivője kijelentette: a palesztin biztonsági szolgálatokat Mahmúd Abbásznak, illetve fő bizalmasának, Mohamed Dahlán államminiszternek kell ellenőriznie, nem pedig Dzsibríl Radzsúb- nak, ami Jasszer Arafat egyértelmű szándéka. Kettős állampolgárság - emiatt nem romlik meg a viszonyuk a szerbekkel Jól halad a délvidékiek ügye * MTI-HÍR Belgrád. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint az anyaországban jó irányban halad a vajdasági magyar pártok által kezdeményezett kettős állampolgárság ügye. A kérdést nem lehet lesöpörni az asztalról, s a magyar politikai színtéren nincsenek is ilyen megnyilvánulások. Ágoston megerősítette, hogy az augusztus 20-i ünnepi fogadás keretében három vajdasági magyar politikus rövid, de tartalmas megbeszélést folytatott Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel az általuk kezdeményezett kettős állampolgárság odaítéléséről. A megbeszélésen tisztázódott az egyik legfontosabb dilemma, mivel a miniszterelnök kijelentette, hogy a kettős állampolgárság odaítélése nem jogi, hanem politikai kérdés, amelyről tárgyalni kell, s hamarosan sor kerül a megbeszélésekre. Ágoston szerint „ez fontos lépés volt afelé, hogy a lényegről kezdjünk beszélni”. Úgy látja, a magyarországi közjogi méltóságok közül senki sem utasítja el a kettős állampolgárság odaítélését, s az anyaországban élő magyarokban nő az empátia a délvidéki magyarok kezdeményezése iránt, ez a téma egyre inkább jelen van nemcsak a magyar politikai színtérén, hanem a polgárok körében is. A VMDP elnöke azt is lényegesnek tartja, hogy a magyar polgárok többsége is egyre inkább kezd „egész nemzetben gondolkodni”. A VMDP elnöke nem tartja szükségesnek, hogy a majdani kettős állampolgársággal együtt választójoghoz is jussanak á határon túli magyarok. Egyes állításokra reagálva leszögezte, hogy a délvidéki magyarok nem az állampolgárság kollektív odaítélését kérik, hanem azt, hogy letelepedési engedély és áttelepülés nélkül kapjanak kettős állampolgárságot azok, akik ezt kérelmezik. A politikus szerint a vajdasági magyarok nem tartanak attól, hogy emiatt megromlik a viszonyuk a szerbekkel. Nem vonulnak ki Irakból az amerikai csapatok Átfogó hadművelet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tikrít/Bagdad/Washington. Mintegy 2500 amerikai katona harckocsik és helikopterek támogatásával kiterjedt hadműveletet tegnap Irak középső területein, hogy szétzúzza a szövetségesek tevékenységét zavaró iraki gerillahálózatot. Az Ivy Needle fedőnevű hadművelet során a katonák olyan vidéki területekre és városrészekbe is behatolnak, amelyeket eddig nem sikerült átfésülniük. Az akció célja az, hogy megfossza a térségben bujkáló volt diktátort, Szaddám Huszeint a segítségére levő embereitől, illetve azoktól a helyektől, ahol eddig tartózkodni tudott menekülése során. Minderről Josslyn Aberle, az amerikai 4. gyalogsági hadosztály szóvivője beszélt a volt iraki elnök szülővárosában, Tikrítben lévő katonai bázison. Két amerikai katonát megöltek tegnap reggel Bagdadban, illetve a fővárostól 60 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsában - jelentette be az amerikai hadsereg. Fallúdzsában a 3. páncélozott ezred egy katonája meghalt, hárman pedig megsérültek egy pokolgépes támadás során. Egy másik közlemény szerint a 205. felderítő dandár egyik katonája egy katonai gépkocsioszlop elleni támadás során veszítette életét Bagdadban. Több más incidens is történt tegnap, ezeknek azonban nem voltak amerikai áldozataik. A Pentagon legújabb adatai szerint a tegnapi két halálesettel 64-re nőtt a május elseje - a nagyszabású amerikai harci cselekmények végének bejelentése - óta gerillatámadásokban megölt amerikai katonák száma, míg hetvenhetén harci cselekményeken kívül vesztették életüket. Előző esti beszédében George Bush elnök azt mondta, még mindig léteznek Irakban a megbuktatott Szaddám-rezsim maradványai, és az amerikai csapatok egyelőre nem vonulnak ki az arab országból. Bírósági döntés: szeptembertől folytatódhat a tanítás Magyar iskola Husztom MTI-HÍR Ungvár. Szeptembertől folytatódhat a tanítás a kárpátaljai Huszt egyetlen magyar iskolájában, miután a kárpátaljai megyei fellebbvi- teli bíróság szerdán megsemmisítette a huszti városi tanács és bíróság döntését a magyar tanintézetnek egy ukrán középiskolával való összevonásáról. Huszton a második világháború után megszüntették a magyar nyelvű oktatást, ám tíz évvel ezelőtt a helyi magyarok összefogásának köszönhetően sikerült ismét magyar iskolát nyitni. A tanintézet céljaira egy romos épületet állítottak helyre a magyar szülők saját erőből. Évtizedes fennállása alatt az iskola semmilyen állami, önkormányzati támogatásban nem részesült, felszereléséhez anyaországi szervezetek, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a kárpátaljai római katolikus egyház és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) járult hozzá. Sőt hónapokig a KMPSZ folyósította a tanintézet felső tagozatos pedagógusainak a fizetését is. Az amúgy is komoly gondokkal küszködő huszti magyar iskola léte azután került veszélybe, hogy a radikális ukrán nacionalista nézeteket valló Mihajlo Dzsanda lett a kisváros polgármestere. Amerikai állásfoglalás Ausztria NATO-tagsága mellett Elavult a semlegesség? MTI-HÍR Bécs. Teljes nyíltsággal Ausztria NATO-tagsága mellett foglalt állást az USA NATO-nagykövete. A tegnapi bécsi napilapok beszámolói szerint Nicholas Burns az ausztriai Alpbachban, nemzetközi szakértők bevonásával napok óta tartó külpolitikai fórumon hangsúlyozta: Ausztriának be kellene lépnie a' NATO-ba. A nagykövet hozzáfűzte, hogy a döntés kizárólag az osztrák népre tartozik, az észak-atlanti szövetség azonban nagyon üdvözölné, ha Ausztria a belépés mellett döntene. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria már részt vesz a NATO Partnerség a békéért elnevezésű programjában, és jelenleg a NATO az egyetlen olyan szervezet, amely Európa védelmét biztosítani tudja. A 8,15 milliós lélekszámú Ausztriában körülbelül 25 ezer fős a hadsereg. Az amerikai nagykövet szerint az osztrák egységek kiváló munkát végeznek a nemzetközi erők kötelékében Koszovóban és Afganisztánban. „Akárhogyan is dönt Ausztria, a NATO-nak szüksége van erre az országra is” - szögezte le Burns.