Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-26 / 197. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 26. Robbantások Krasznodarban Krasznodar. Három robbanószerkezet lépett működésbe tegnap reggel a dél-oroszországi Krasznodarban: hárman meghaltak, húszán megsérültek. Egyelőre nem ismeretes, ki lehet az elkövető. A város közel van Csecsenföldhöz, s a forrongó kaukázusi térséggel határos orosz területeken sorozatosan robbantások és más merényletek történtek az utóbbi időben. Az ügyészség terrorcselekmény ügyében indította meg a vizsgálatot, de lehetségesnek tartják azt is, hogy rivális bűnbandák leszámolásáról vagy bosszúról van szó. (MTI) Közös tengeri hadgyakorlat Vlagyivosztok. Az orosz hadi- tengerészet közös gyakorlatot rendezett tegnap dél-koreai és japán erőkkel a távol-keleti térségben. Az eredeti tervek szerint amerikai hajók is részt vettek volna a manőverekben, de a rossz időjárás miatt nem értek oda időben. Az utóbbi 15 év legnagyobb orosz hadgyakorlat-sorozata szombaton kezdődött, ennek volt része a tegnapi művelet. (MTI) Újabb halálos ítéletet kérnek Densapar. Újabb halálos ítéletet kértek tegnap az ügyészek a tavaly októberi, Báli szigetén elkövetett terrorista merényletek egyik vádlottjára. Az ügyészség azzal vádolja a Mukhlas néven is ismert Ali Ghufron 43 éves muzulmán vallási tanítót, hogy ő pénzelte a 202 halálos áldozattal járó kettős öngyilkos merényletet. Ghufron elismerte a vádakat. A Densaparban folyó perben augusztus 7-én már halálra ítélték Ghufron öccsét, Amrozit, akit csak „mosolygó gyilkosként” emlegettek. Amrozi az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be. A báli terrortámadás a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletek óta világszerte a legvéresebb akció volt. (MTI) dakat (Reuters) Mészárlások Libériában Monrovia. Számos polgári személyt mészároltak le, és több falut gyújtottak fel Libéria északi részén az elmúlt napokban. Ezt Benjamin Yeaten tábornok, a libériái hadsereg vezérkari főnöke közölte az AFP- vel. A tábornok azonban nem tudott beszámolni az áldozatoknak még a becsült számáról sem. Mint fogalmazott, lehet, hogy több százan, de akár több ezren is életüket veszthették az erőszakos cselekményekben. Yeaten szerint az ellenzéki fegyveres csoportok a múlt héten támadást indítottak az említett térségben. A libériái köz- szolgálati rádió egy szemtanúra hivatkozva arról számolt be, hogy a Model nevű ellenzéki szervezet tagjai hirtelen benyomultak Bahn városába, majd a támadás után eltűntek a környező erdőkben. (MTI) Ismét bosszút ígér a Hamász - Izrael folytatja tisztogató akcióit a szélsőségesek ellen, beleértve a vezetők elleni célzott csapásokat is A palesztin belharc újabb fejezete MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Négy napon belül már másodszor esküdött bosszút a Hamász iszlám szélsőséges szervezet. A múlt pénteken Abu Sanabnak, a szervezet második emberének a megölése miatt, tegnap pedig azért, mert vasárnap este az izraeliek további két Hamász-tagot öltek meg egy helikoptertámadás során. (Sanab halála után a Hamász és az Iszlám Dzsihád felmondták a június végén meghirdetett tűzszünetet.) A Hamász-tagokat két másik palesztinnal együtt ölték meg Gázában. Izraeli biztonsági források szerint egyikük, a 24 éves Ahmed Staui a Hamász katonai szárnya, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok hadműveleti vezetője volt, és ő tartotta a kapcsolatot a Hamász jordániai egységeivel. Az Ezzedin al-Kasszám Brigádok közleményben tudatták: tagjaik parancsot kaptak Izrael elleni, bármely eszközzel való csapásra, a rakétatámadásoktól a mártírakciókig, vagyis az öngyilkos merényletekig. Izrael folytatja tisztogató akcióit palesztin szélsőségesek ellen a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Vasárnap este magas rangú izraeli katonai vezetők tanácskozásán eldöntötték, hogy folytatják, s ha kell, fokozzák a palesztin radikálisok elleni célzott csapásokat és más katonai akciókat. A tanácskozáson, amelyen részt vett Móse Jaalon vezérkari főnök is, Saúl Mofaz védelmi miniszter úgy vélekedett, hogy a Palesztin Hatóság továbbra sem hajlandó harcolni a terrorizmus ellen, s hogy azok az intézkedések, amelyeket a fegyveres csoportok ellen hoztak, csupán formaságok voltak. Az erőszak fokozódásáért Mofaz ezúttal is Jasszer Arafat palesztin elnökre hárította a felelősséget, aki szerinte titokban támogatja a terrorizmust. A Palesztin Hatóság vasárnap befalaztatta azokat az alagutakat, amelyeken a fegyvercsempészet folyt Egyiptom és a Gázai övezet között. Jaalon tudomásul vette a lépést, de szerinte az „nem érintette a Az izraeli rendőrség valóságos zsidó terrorista hálózatot göngyölített fel. terrorizmus kemény magvát, amely a Gázai övezetben és Szíriában található”. Dzsibril Radzsub, a ciszjordániai palesztin megelőző biztonsági szolgálat volt vezetője tegnap bejelentette, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök kinevezte őt biztonsági tanácsadójává, a nemzetbiztonsági tanács vezetőjévé. Mint mondta, a vezetése alá kerülő nemzet- biztonsági tanács fogja felügyelni és összehangolni a kapcsolatokat a Palesztin Hatóság és a kvartett (az USA, az EU, az ENSZ és Oroszország) között, amely kidolgozta az izraeli-palesztin konfliktus rendezésének legutóbbi tervét. Radzsub politikai szövetségese a palesztin elnöknek. Kinevezése része annak a hatalmi vetélkedésnek, amely Arafat és Mahmúd Abbász palesztin kormányfő között zajlik. E vetekedés egyik legfontosabb tárgya a palesztin biztonsági szolgálatok fölötti ellenőrzés. A miniszterelnök Mohamed Dahlánt nevezte ki a biztonsági ügyek államminiszterévé, s Dahlán mindent megtesz, hogy ellenőrzése alá vonja a biztonsági szolgálatokat. Az izraeli rendőrség a múlt héten valóságos zsidó terrorista hálózatot göngyölített fel, amelynek tagjai feltehetően a palesztin iázadás kezdete óta hajtottak végre palesztinellenes merényleteket. Kilenc telepest fogtak el a Sin Bét belbiztonsági szolgálat segítségével július óta, azután, hogy tavaly áprilisban négy embert tartóztattak le. Az igazságszolgáltatás által elrendelt hírzárlat vasárnapi feloldása nyomán az vonható le a vádiratokból, hogy valamennyi letartóztatott - egyesek palesztinok merényleteiben vesztették el hozzátartozóikat - palesztinellenes támadásokban való részvétellel, illetve ilyen akciók előkészítésével gyanúsítható. A szóban forgó támadások, jobbára országutakon elkövetett robbantások, legkevesebb kilenc palesztin életét oltották ki. Egy magas rangú izraeli biztonsági illetékes, akit az AFP idézett, az izraeli médiában nyilatkozva úgy vélte, hogy „ha a letartóztatottakkal szemben megfogalmazott gyanúk beigazolódnak, ez lenne a legsúlyosabb zsidó terrorizmusügy a nyolcvanas évek óta”. Annak idején zsidó telepesek illegális hálózata több véres merényletet hajtott végre, és az Egyiptommal kötött békét a jeru- zsálemi al-Aksza mecset felrobbantásával tervezte megtorpedózni. Döntő szakaszhoz érkezett a Milosevics-per Srebrenicáról Hágában Síita-síita hatalmi harc Nedzsefben - Szaddám valószínűleg házról házra menekül Az al-Kaida vállalta Bagdad. A bin Laden vezette al-Kaida terrorhálózat vállalta a bagdadi ENSZ-központ elleni merényletet. Ezt az al- Haját arab lap jelentette tegnap internetes honlapján, arra hivatkozva, hogy birtokában van egy ilyen értelmű levélnek a másolata. A levelet az Abu Háfiz el-Maszri terrorcsoport írta alá, amely része az al-Kaidának. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ismertetés szerint a terroristák azért hajtották végre a múlt hét keddjén a merényletet, hogy „megleckéztessék az ENSZ-et, amely az iszlám ellen tevékenykedik, és csupán az amerikai külügyminisztérium csúf arculatának megszépítésére szolgál”. A véres merényletben életét vesztette Sergio Vieira de Mello, az ENSZ-főtitkár iraki különmegbí- zottja, valamint legkevesebb 22 más személy. A terrorcsoport de Mellót George Bush amerikai elnök barátjaként, valamint az amerikaiak első számú ENSZ-beli embereként említi, akinek „a washingtoni kormány óhajának megfelelően Kofi Annan ENSZ-főtitkár örökébe kellett volna lépnie”. Síita muzulmánok ezrei kísérték utolsó útjára tegnap azt a három testőrt, akik előző nap a Mohammed Szaíd al-Hakím nagy- ajatolláh ellen megkísérelt merényletben vesztették életüket. A menet résztvevői közül többen a rivális síita vezető, Moktada al-Szadr híveit vádolták a merénylet végrehajtásával, és bosszút követeltek. A Reuters szerint a Nedzsefben folyó hatalmi harc döntő befolyással lehet a síita többségű Irak politikai jövőjére nézve. A merénylet célpontjául kiszemelt al- Hakím a nagybátyja Mohammed Bakír al-Hakímnak, az egyik legnagyobb iraki síita csoportosulás, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) vezetőjének, aki tagja a megszálló amerikai erők támogatásával létrehozott ideiglenes kormányzótanácsnak is. Egyes síita vezetők az amerikai megszállást és az ideiglenes kormányzótanácsban való részvételt elutasító Szadr híveit tették felelőssé a vasárnapi robbantásért, Szadr azonban elutasította a vádat. A merényletet elítélte az USA által terrorszervezetnek nyilvánított Hezbollah. Haszán Naszrallah sejk, a síita fegyveres szervezet első embere közleményben szögezte le, hogy közösségük nem fogja eltűrni a síita hittudósok elleni támadásokat. Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh Teheránban egyenesen az iszlám és az iraki síiták ellen irányuló gonosztettnek minősítette a nedzsefi merényletet, és reményét fejezte ki, hogy az irakiak magasra emelik az iszlám és a szabadság zászlaját. „Az ilyen tettek ürügyül szolgálhatnak az Irakot megszálló erők számára ahhoz, hogy elnyomó politikát folytassanak a védtelen iraki lakossággal szemben” - hangoztatta Hamenei abban az üzenetben, amelyet Mohammed Bakír al-Hakímhoz, a SCIRI vezetőjéhez intézett. Amerikai katonai parancsnokok szerint Szaddám Húszéin volt iraki diktátor valószínűleg továbbra is házról házra menekül, és néhány óra után mindenhonnan továbbáll, de fogynak a helyek, ahol még megbújhat. A Szaddám szülővárosa, Tikrít közelében üldöző dandár parancsnoka, James Hickey ezredes szerint a bukott elnök kétóránként változtatja rejtekhelyét. Hickey utalt arra, hogy az elmúlt néhány hét alatt a volt iraki rendszer több magas rangú vezetőjét sikerült kézre kerítem. A Reutersnek nyilatkozó ezredes és más amerikai katonai vezetők továbbra is abból indulnak ki a hajszában, hogy Szaddám a szunnita háromszögben, valahol Tikrít, Baa- kúba és Ramádi között van, amely jelenleg az amerikaiak elleni gerillatevékenység legfőbb területe. Ezt a feltételezést vallja a területet ellenőrző 26 ezer fős hadosztályparancsnoka, Raymond Odiemo vezérőrnagy is, aki úgy vélekedett, hogy Szaddámnak „rutinalapon” kell folytatnia helyváltoztatását, ezért el fogják kapni őt. MTI-JELENTÉS Hága. A Nemzetközi Törvényszéken tegnap a srebrenicai vérengzések egyik résztvevőjének a meghallgatásával folytatódott Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök perének tárgyalása. A horvát nemzetiségű Drazen Erdemovic a boszniai szerb erők katonájaként 1995 nyarán Srebrenica közelében egységével együtt részt vett több száz boszniai muzulmán kivégzésében. Ezért a hágai törvényszék még 1998-ban ötéves börtönbüntetést szabott ki rá, amelyet le is töltött. Erdemovic ahhoz a kisebbséghez tartozik, amelynek tagjai elismerték felelősségüket, és bűnösnek vallották magukat. A MTI-HiR Kigali. A tíz évvel ezelőtti szörnyű mészárlásoknak is tulajdonítható, hogy a hírügynökségek bő terjedelemben tudósítottak a tegnapi ruan- dai elnökválasztásról. Meg azért is, mert ez az első többpártrendszerű elnökválasztás, amióta a hétmillió lakosú ország 1962-ben függetlenné vált Belgiumtól. Megfigyelők a hivatalban levő elnököt, Paul Kagamét tartják a választás fő esélyesének. Kagame az 1993-94-es tuszi lázadás vezéreként jutott hatalomra. Legjelentősebb ellenfele, a hutu népcsoporthoz tartozó Faustin Twagiramungu már előre választási csalással vádolta a hivatalban levő srebrenicai vérengzésekről is ezért volt hajlandó tanúskodni. Milosevics tavaly február 12-én kezdődött pere a nyári szünet után folytatódott. A politikust háborús és emberiesség elleni bűnökkel, valamint - a boszniai háborúval összefüggésben - népirtással vádolja a törvényszék. Ha bűnösnek találja, életfogytiglani börtönre ítélheti. A vád szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyulhat a tárgyalás tegnap kezdődött szakasza, mert ebben kerülnek sorra a Milosevics ellen felhozott legsúlyosabb vádak. A törvényszék szeretné korlátozni a per időtartamát, ezért kérte a vád képviselőit, hogy az év végéig fejezzék be álláspontjuk és bizonyítékaik előteijesztését. elnököt és annak tuszikból álló pártját. Ruanda belpolitikai életét a függedenség elnyerése óta döntően az etnikai ellentétek szabták meg. A lakosság 92 százalékát kitevő hutu többség és az ország gazdasági és politikai életében hagyományosan hegemén szerepet játszó 7,6 százaléknyi tuszi kisebbség ellentéte 1994-ben borzalmas vérontásba torkollott: hutu szélsőségesek több százezer - más adatok szerint milliónyi - tuszit és mérsékelt hutut gyilkoltak meg néhány hónap leforgása alatt. A Kagame vezette tuszi Ruandái Hazafias Front 1994 júliusában bekövetkezett katonai győzelme után mintegy kétmülió hutu menekült el a szomszédos országokba. Görögországban fogták el az orosz üzletembert Guszinszkij őrizetben MTI-HIR Athén. Meghosszabbították Vlagyimir Guszinszkij orosz médiamágnás őrizetét tegnap a görög hatóságok. Az üzletembert - akit hazájában csalással és pénzmosással vádolnak - a múlt héten fogták el Athénben. A görög ügyészség úgy rendelkezett: Guszinszkij a következő meghallgatásáig, amelyre várhatólag még ezen a héten sor kerül, őrizetben marad. Bírósági források szerint a következő lépést Oroszországnak kell megtennie. Amíg ugyanis Moszkva hivatalosan nem kéri Guszinszkij kiadatását, addig Athén nem tehet semmit. Guszinszkij ellen három évvel ezelőtt emeltek vádat Oroszországban. Guszinszkij szerint ezek politikai színezetűek: alapjául azok a kritikák szolgálnak, amelyeket a tulajdonában lévő NTV televízió fogalmazott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben a második csecsenföldi háború kapcsán. Nyolchetes, intenzív tanfolyamok keretében 28 ezer iraki érkezne Magyarországra Iraki rendőrök képzése Taszáron Az első többpártrendszerű elnökválasztás Ruandában A népirtások árnyékában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York/Bagdad/Budapest. Tekintettel az Irakban kialakult ingatag biztonsági helyzetre, az USA azt tervezi, hogy jelentősen bővíti az iraki rendőrség állományát, s az új iraki rendőröket Magyarországon képezné ki. Ezt tegnap közölte a The New York Times. A tekintélyes amerikai lap internetes oldalán ismertetett nyilatkozatban Bemard Kérik, az USA iraki közigazgatásának legmagasabb rangú rendőre kijelentette: Washington 28 ezer irakit akar rendőrnek kiképezni Magyarországon, nyolchetes, intenzív tanfolyamok keretében. A lap szerint a magyar kormány eleget tett az amerikai kérésnek. Az ezerötszáz jelentkező első csoportja négy hónapon belül kezdi meg a tanfolyamot - közölte Kérik, aki azelőtt New York rendőrfőnöke volt. Ily módon Irakban mintegy 65 ezer rendőr teljesítene majd szolgálatot. Az amerikaiak a jelen helyzetben nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a kiképzési időt - a nyugati rendőrakadémiákhoz hasonlóan - több hónapra elnyújtsák. A tanfolyamokat azonban kiegészítené egy négytől hat hónapig terjedő gyakorlati időszak a helyszínen. A magyarországi kiképzésre azért van szükség, mert Irakban nincs elegendő kapacitás. Az USA taszári katonai támaszpontja már korábban is arra szolgált, hogy iraki önkénteseket képezzenek ki az időközben megbuktatott Szaddám Húszéin rendszere elleni harcra. Magyarország nem kapott hivatalos felkérést az USA-tól arra, hogy iraki rendőröket képezzenek ki területén - közölte tegnap a külügyi szóvivő. „Amerika ismereteink szerint több szövetségesnél is tájékozódik arról, hogy miként lehet megoldani az iraki rendőrök képzését, Magyarországra hivatalos kérés azonban ebben az ügyben nem érkezett” - fogalmazott Tóth Tamás. Dzsibril Radzsub eszköz Arafat kezében (Reuters-felvétel)
