Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-26 / 197. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 26. A magyarországi zenészek úgy próbálták megoldani a csúszást, hogy a Szőttes előadása közben felköltöztek a színpadra és a táncosok háta mögött kezdtek rendezkedni Gombaszög - zenés-táncos szervezetlenség A fellépők szerint szinte életveszélyes a színpad Gombaszögön a Republicé volt a főszerep? Joggal teszik fel e kérdést mindazok, akik nem a magyarországi rock­együttes kedvéért mentek el a 45. gombaszögi ünnepély­re. Hanem azért, mert dalba- táncba-muzsikába foglalva akarták bemutatni sokéves munkájuk eredményét. NAGY ILDIKÓ A kérdést azok nevében tesszük fel, akik órákat buszozva s bár egy-két napjukat feláldozva, de ingyen és örömmel jöttek el Gombaszögre, hogy bizonyítsák: ápolói, továbbvi- vői a szlovákiai magyar népi kultú­rának, mert „a tűznek nem szabad kialudnia”. A szlovákiai magyarok Országos Kulturális Ünnepélyére tu­dásuk legjavát hozták el az éneklő­csoportok, néptánc-együttesek és zenekarok. S nem utolsó sorban a Szőttes Kamara Néptánc együttes, amelynek legújabb, Jöjjenek a lagzi- ba című műsora a nap méltó befeje­zése lehetett volna. Hiszen a műsor­ban utána következő magyarországi Republic rockegyüttes más súlycso­portot képvisel. Nem csak azért, mert a Kulturális Ünnepély résztve­vőinek többségével ellentétben nem ingyen szórakoztatta a közönséget két órán át. Műsorukat nem láttam, ezért nem minősítem. A fellépésü­ket megelőző helyzetet azonban igen, s azt sértőnek és felháborító­nak tartom. Az országos ünnepély egész napos megaműsorában a Republic koncertjének késő esti kez­déséig egy komoly csúszás állt be. Ezt a magyarországi zenészek úgy próbálták megoldani, hogy a Szőt­tes előadása közben felköltöztek a színpadra és a táncosok háta mögött kezdtek berendezkedni. S mivel úgy ítélték meg, hogy az ünneplésükre összegyűlt, kétségtelenül nagyszá­mú közönség - egyesek szerint 8-10 ezres tömeg - már türelmetlen, ki­követelték a Szőttes műsorának be­rekesztését. A történteket Reicher Gellért szervezőtitkár felháborító­nak és demoralizálónak nevezte. „A 15 éve egyetlen fillér ellenszolgálta­tás nélkül szereplő együttes tagjait nemcsak a néptánc magas fokú mű­velésére, hanem fegyelemre is ne­veljük. Műsor közben a színpadra a háttérből még egy szoknya sem lóg­hat be, mert az zavarja a közönség műélvezetét. S ronthatja a vele ki­alakítandó kapcsolatot.” Ebben nem volt hiba Gombaszögön sem, hiszen nemcsak a Republic-hívek várták ki az estét, hanem a Szőttes szurkoló- tábora is. Az elképzelhetetlen, mondta Reicher Gellért, hogy egy műsorszámot a színpadon szándé­kosan zavarjanak, sőt megszakítsa­nak. A történtekre azért sincs ment­ség, mert valami hasonló - bár talán nem ennyire megalázó - eset történt tavaly is, amikor a magyarországi Honvéd együttes tagjait kővel do­bálták meg ugyancsak műsor köz­ben a Romanticra váró türelmetle­nek. Novák Ferenc, a Honvéd együt­tes vezetője akkor joggal vérig sértő­dött és lejelentette, Gombaszögre még egyszer nem hozza el táncosait. Ők ezt megtehetik. A Szőttesnek azonban az a küldetése, hogy Szlo- vákia-szerte terjessze a magas szín­vonalú népi kultúrát. Még ha rossz szervezés miatt, ilyen megalázó helyzetbe kerül is. Nagyon reméljük, csak elvétve. Ami pedig magát az ünnepélyt illeti: túlméretezett volt. A 10.30-tól 14.00 óráig tartó délelőtti műsort többnyi­re csak a szereplők vagy néhány tu­cat néző kísérte figyelemmel. Az egyhangúságot csak Bárdos Ágnes Tánc-lánc című lemezének bemuta­tója törte meg. A nézőtérről a szín­padra merészkedő és táncoló gyere­kek, meg néhány anyuka spontán résztvevőivé váltak a jó hangulatú, dinamikus fél órának. Ennek felépí­tése - szavalatok és dalok váltakozá­sa - az előadóművész igényességét és tehetségét bizonyítja. Megkérdeztem néhány, a gomba­szögi domboldalon piknikező csa­ládot is, mi vonzotta őket ide? „Hajdanában eljártunk ide, s most látni akartuk, milyen a folytatás” - mondta egy idősebb házaspár. Egy kétgyermekes fiatal házaspár pe­dig Szendrei Róbert kis mesemon­dót jött el meghallgatni. Meg a Re­public koncertjét is, ha a gyerme­kek kibírják addig, mondta a peda­gógus anyuka. Egy másik család szintén a hagyományokat akarta felújítani, ami nem ment könnyen. Mert szinte sehol nem kaptak tájé­koztatást a jegyek áráról, sehol nem láttak plakátot, műsorfüzetet, szórólapot. De nem adták fel, s vé­gül egész napos kirándulásra ér­keztek Gombaszögre. A szervezés valóban hagyott kíván­nivalót maga után, mert bár volt ki­rakodóvásár - sok-sok bóvlival - és enni-inni is lehetett bőven, a népi mesterségeket bemutatók sátrait nem sokan találták meg. A mai kor követelményeinek nem felel meg a nézőtér sem, amelyet - Takács And­rás Csemadok-alapító és a gomba­szögi ünnepély egykori szervezője szerint - körülbelül negyven évvel ezelőtt állítottak fel. A meglehető­sen kényelmetlen ülőkéül szolgáló deszkák még buják. Az ezeket tartó csúnya, rozsdás fémdobozokat a ma már nem létező füleki Kovosmalt se­lejtes hűtőszekrényeiből alakították ki. Annak idején sok selejt készülhe­tett, mert a nézőteret legalább 150 ilyen doboz csúfítja el. Hajdanán ez is újításnak számított az ezt megelő­ző megoldáshoz képest. A gömör- horkai papírgyárból kaptak két te­herautónyi, ugyancsak selejtnek mi­nősített kihegyezett karót. Ezeket verték a földbe a Csemadok appará­tusának tagjai, a rozsnyói Szőlős Sándor vezényletével. Nem lévén szakemberek, a karók különböző magasságúak lettek, s a nézőtér hol jobbra, hol balra lejtett. De a hőskor­ban ez sem számított. Ma azonban határozottan zavaró például a fehér­re meszelt, ám vízöblítés és mosdó nélküli WC. Vagy a fellépők által szinte életveszélyesnek minősített színpad, amelynek hasadékaiba ha beleszorul egy csizmasarok, komoly baleset következhet be. Megmagya­rázhatatlan a hajdani tervezők és építők döntése is a színpad elhelye­zését illetően. A nap ugyanis dél­előtt a szereplők, délután pedig a közönség szemébe süt. Egy rövid ideig, napnyugta előtt olyannyira, hogy szürkületi sötétség borítja el a színpadot. Talán ezen is el kellene gondolkodnia a Csemadok vezeté­sének, mielőtt nekilát a helyszín fel­újításának. Mert ilyen tervei is van­nak, tudtuk meg Száraz Józseftől, a Csemadok közelmúltban megvá­lasztott országos elnökétől. „A gom­baszögi ünnepség felújítása elsőren­dű feladatunk, hiszen ez valamit je­lentett kulturális életünkben, ha­gyomány volt. A tavalyi év meghoz­ta az újrakezdés lehetőségét, az idei pedig az útkeresés, az új próbálko­zások jegyében zajlott. Jövőre és utána a hagyományt akarjuk alkotó módon tovább vinni, hogy az a fiata­lok számára is elfogadható legyen. S hógy ők ugyanolyan várakozással jöjjenek ide, mint tettük azt mi, fia­talokként egy-két évtizeddel ezelőtt. Ehhez nagy odafigyelés kell: milye­nek az igényeik és mi vonzó, elfo­gadható számukra. Ami pedig a szervezés hiányosságait illeti: jövőre korábban kell elkezdeni a munkát. Olyan gárdát kell összeállítani, ame­lyik szíwel-lélekkel ezt az ügyet akarja majd szolgálni. Tudjuk, ki kell alakítani a korszerű infrastruktúrát is, ám ez komoly anyagi befektetés, ígéretet kaptunk a kormányhivatal­tól és az MKP-tól is, hogy a képvise­lőik szorgalmazni fogják: alanyi jo­gon jussunk hozzá a minket megille­tő pénzekhez. Az állami költségve­tésből kellene megkapnunk azt a tá­mogatást, amelyből Gombaszögöt tovább lehet fejleszteni.” Papp Sándor műsorrendező kisebb távlatokban gondolkodik. Lapunk kérdésére elmondta: a most felme­rült hibákat csak úgy lehet kiküszö­bölni, ha a 2004-es műsort az idei értékelő megbeszélés után azonnal elkezdik szervezni. Egy-két hónap nem elég rá. A Republic-koncert kö­rüli bonyodalmak pedig elkerülhe­tők lesznek, ha a rendezvény kétna­pos lesz, és bőven jut idő mindenre. Ám feltétlenül szükség lesz egy profi szervezőcsapatra. A gombaszögi ünnepség délutáni gálaműsorára megérkeztek a hiva­talos vendégek is. Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes köszöntőjében el­mondta: örül a nagy érdeklődésnek, s annak, hogy mindenki úgy érezhe­ti, Gombaszögre hazaérkezik. Hi­szen ezer éve van jelen a magyarság ezen a földterületen. Váradi Lajos, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának üdvözletét hozta el, kijelentve: a magyar állam ezer év­vel ezelőtti megalapítása és megje­lenése a Christiana Republicában vagyis a keresztény államok közös­ségében annak megtapasztalása volt, milyen alkotó energiát szabadít fel a magyarságtudat. Ennek erősí­tésén kell továbbra is munkálkodni, s ebben számíthat a szlovákiai ma­gyarság a mindenkori magyar kor­mány támogatására. Száraz József, frissen választott Csemadok-elnök- ként a hagyomány tiszteletére buz­dított köszöntőjében. Leszögezve: „Többé nem leszünk Európa megfé­lemlített, megalázott népcsoportja, hanem az életben helytállni képes, értékeinket védő és büszkén felmu­tató, előre tekintő tagjai.” A díszven­dégek sorában ott volt Győrfy Csa­ba, Magyarország szlovákiai nagy­követe, Miklós László környezetvé­delmi miniszter, valamint az MKP néhány parlamenti képviselője. A gombaszögi völgyben felállítot­ták az Ullman István várhosszúréti fafaragó és társai által készített kopjafát, amelyre a „Sarló 1928- 2003” feliratot vésték. Megkérdez­tem az alkotótól, miért éppen ezt? „Eddig már körülbelül 50 emlék­oszlopot készítettünk, a környék szinte minden magyar falujában áll valamilyen emlékmű. Mi csináltuk az emlékezetes krasznahorkait is, amelyet 96-ban három hónapig kellett éjjel-nappal védenünk. Szü­lőfalumban egy egész temetőt fa­ragtunk ki, 130 ismeretlen katona fekszik itt a halmok alatt. A Sarló­sok mozgalmát ma már kevesen is­merik. Pedig tudni kellene róluk, hogy az első köztársaságban, 1918 után járták a falvakat, felméréseket készítettek, Masarykhoz deklaráci­ót vittek a csehszlovákiai magyarok védelme érdekében. Nem kellene szégyellni ezeket az embereket. Szent István palástja alá ezer év alatt sok mindenki aláfért. Aláfér­nek a Sarlósok is, akik itt indították el mozgalmukat Gömörben, és bennünket képviseltek”. A Republicé volt a főszerep (Szabó Ottó felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ESŐ CSAK KELETEN ÉS ÉSZAKON, 25-29 FOK A Nap kel 06.02-kor - nyugszik 19.44-kor A Hold kel 03.52-kor - nyugszik 19.43-kor A Duna vízállása - Pozsony: 255, apad; Medve: 15, apad; Komárom: 90, apad; Párkány: 30, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Jobbára derült, he­lyenként változó­an felhős égboltra számíthatunk. Északon és keleten megnövekszik a felhőzet, csapadék is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 29 fok között alakul, északon legfeljebb 23 fokra számíthatunk. Északnyugati, északi irányú szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 14 és 10 fok kö­zé süllyed. Holnap délelőtt a maihoz hasonló időre számíthatunk, dél­után megnövekszik a felhőzet, esté­re eső, kisebb viharok várhatók. Napközben 27 és 31 fok közötti me­leg valószínű A vérnyomás hir­telen változása, erősebb fájdalom az ízületek tájé­kán és a régebbi sebek helyén, ek- cémás eredetű bőrbetegségek tü­netei - ma főként ezekkel a kedve­zőtlen hatásokkal kell számolnunk. Az esős területeken a nagy páratar­talmú levegő miatt ugyanakkor egyes légúti betegségek is jelent­kezhetnek. Az alacsony vérnyomá- súaknál gyakoribbak lehetnek az emésztési zavarok is. Lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés­kor és a közlekedésben legyünk óvatosak! A negatív hatások hol­nap is hasonlóak lesznek. Maratoni műsort kapott a közönség

Next

/
Oldalképek
Tartalom